Böszörményi hét varázslata - 6. varázslat
A másság elfogadása
A megszámlálhatatlanul sok szereplőből, a regények változó helyszíneiből és a bonyolult cselekményszövésből adódóan számtalan lehetőség nyílik a másság elfogadására. Ebben a sorozatban az ébereknek és révülőknek egyenrangú társai a különböző lidércek, tündérek, álomlények.
Gergő egyik állandó vándortársa Tanarilla, az alig húszcentis repülő tündér. Soha egyetlen becsmérlő szó sem hangzik el például apró termetét illetően, a másféleséget nemcsak elfogadják, hanem az ebből származó különleges adottságokat ki is használják – például Tanarilla befér olyan helyekre, ahová más nem, vagy repülve jobban szemrevételezheti a terepet a magasból. Ugyanígy nincs versengés, felsőbbrendűségi érzés az egyes révülők között sem, a boszorkány nem nézi le a vadászt, sem a sámán a vajákost, tudják egymásról, hogy mind hasznos szerepet töltenek be, mindannyian számos jó tulajdonsággal bírnak, ám természetesen vannak jellemhibáik is.
A szereplők inkább próbálják megérteni a másságot, Zsófi például kitartóan faggatja a galetkiket, hogy megtapasztalhassa, milyen világban élnek, Gergő elfogadja az álomfogók különcségét és egyedi álomviláguk autonómiáját.
|
Legjobb példa a toleranciára azonban Monyákos Tuba dohánylidérc sorsának fejlődése. A lidércek, mivel boszorkány anyjuk megszületésük után többet nem törődik velük, közös neveldében nőnek fel, ahol a gondoskodás netovábbja az, hogy a fülüknél fogva felcsipeszelik őket egy szárítókötélre, hogy jó helyen legyenek, és ne keveredjenek bajba.
Lidércként aztán felnőtt korukban leginkább arra jók, hogy bosszúságot okozzanak, elrontsák a gépeket, tönkretegyék a pipákat vagy nedvessé a dohányt, megrepesszék a vízvezetékcsövet, ijesztgessék az ébereket, és hasonló csínytevésekkel múlassák idejüket. Monyákos Tuba összefog Zsófival és társaival a gonosz Holló legyőzésére, és ettől fogva az Álomfelügyelet (amolyan rendőrség-féle) egyik elismert munkatársa, a révülő társadalom megbecsült tagja lesz, aki végül a nagy táltoskereső expedíción is részt vehet. Két lidérctársa, Pisla és Repesztő egyfajta javítóintézetet hoz létre, ahol a kirekesztett lidérceket próbálja jobb útra terelni, akik számára a boldogulás jó példája már adott.
Ugyanígy a befogadásról szól a tündérek története is, akik évtizedeken vagy századokon át rejtve éltek egy ősi átok miatt, létezésüket pedig a révülők letagadták. Az átok azonban Gergőnek köszönhetően megtörik, a tündérek egyenrangú társakká válnak a Jurták Szövetségében. A múltat lezárják, az elkövetett hibákat megbocsátják, a kölcsönös sérelmeket elfelejtik.
Ebben Böszörményi szereplői messze felülmúlják a valóságot, és szomorkásan sóhajthatunk: kár, hogy csak mese!
|
|