AZ OLVASÓVÁ NEVELÉS MEGALAPOZÁSA
AZ OLVASÓVÁ NEVELÉS MEGALAPOZÁSA
http://olvasovanevels.gportal.hu/portal/olvasovanevels/image/gallery/1456267852_20.jpg
MIT OLVASSUNK?

 

 
KLASSZIKUS GYŰJTEMÉNYEK
 
MESE- ÉS OLVASÓSAROK

 

 
Olvasóvá válás



Folyamata 

Az alapozás szakaszai 

A kiadvány célja

 
Az olvasóvá nevelés megalapozása

Kézikönyv tartalma

 
- CD-módszertár
 
Bemutatkozó

Pedagógiai tevékenység

 
DIGITÁLIS KÖNYVTÁR
 
-Ajánlók

Digitális irodalom

Gyűjtemények

 
-MEK gyermekirodalom

A Magyar Elektronikus Könyvtár Gyermekirodalma

Digitális mesegyűjtemény 

 
-Gyermekújság
 
-Online újság

Könyv és Nevelés

 
BABA-MAMA KLUB
 
-Foglalkoztató

ÖSSZES FOGLALKOZÁS >>

  1. Animációs népi mondókák   
  2. Animációs népi dalok
  3. Animációs versek 
  4. Megzenésített versek
 
GYERMEKEKNEK
 
Gyermekkönyvek kiadói
 
Gyermekirodalom
 
Mesés oldalak
 
TEMATIKUS OLDALAK
 
-Szülők oldalai
 
Pedagógusoknak
 
A MÉDIA VILÁGA
 
-Digitális nemzedék

KONFERENCIÁK (2012-2016)

DIGITÁLIS PEDAGÓGUS KONFERENCIÁK (2012-2015)

 
-Médiatanulmányok
 
-A TV-nézésről
 
--Hatásai

MÉDIAHATÁS TANULMÁNYOK  

 

-A kisgyerek és a tévé
--Óvodás korban
--Kisiskolás korban
--Iskolás korig
--Serdülő korig
-Az „elektromos babysvitter”
--A tévés erőszak hatáselmélete
--A Tv hatásairól
--Az állandóan szóló hatása
--Családi étkezés és Tv
-Egészségkárosító hatásai

 

 
-Médiatudatosság

TANULMÁNYOK

-A gyerekek és a média viszonya

-Miért is ne tévézzen a gyerek?

-Médiaértés és médiafogyasztás

-A médiatudatosság főbb ismérvei

-A tudatos tévénézés

 
HETI-NAPI LÁTOGATÓK

/2016-07-01

 

 
OLVASÓI NAPTÁR
2017. Július
HKSCPSV
26
27
28
29
30
01
02
03
04
05
06
07
08
09
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
01
02
03
04
05
<<   >>
 
A JÓ MESE TITKAI

A mese mint sajátos műfaj

Erdélyi Margit  2016.03.22. 17:46
Miért is foglalkozom a mesével, amikor a gyermek- és ifjúsági irodalmat a tudósvilág jó része alábecsüli? Miért is foglalkozom a mesével, amikor irodalomteoretikus kollégáim többsége a mese műfajához vagy fanyalogva nyúl hozzá, vagy éppen sehogy?

Miért is foglalkozom a mesével abban a szellemi miliőben, amelynek globális természeti/társadalmi/gazdasági gondjai közepette szinte a legkisebbnek számít a Gutenberg-galaxis veszélyeztetettsége, a funkcionális analfabetizmus vagy a mesemondás hiánya? A problémakör megválaszolása többrétegű vonzatokkal jár. Az adott lehetőséghez igazodva igyekszem magyarázatot adni a fenti kérdésekre.

Ha csupán európai viszonylatokban firtatjuk a gyermekirodalom történetét, műfajait, esztétikai értékeit, rendszerint az ezópusi mesékkel kezdjük, majd folytatjuk olyan nevekkel, mint Straparola, Basile, Cervantes és Comenius, Krilov, Tolsztoj, La Fontaine, Perrault, Grimmék, Andersen, a mi Pesti Gáborunk, Heltai Gáspárunk, Bornemissza Péterünk. Később olyan nagyjaink, mint Benedek Elek, Móra Ferenc, Móricz Zsigmond, Németh László, Illyés Gyula és sokan mások, akik nemcsak támogatták, védték, hanem kultiválták is a gyermekirodalmat, a meseirodalmat.
 

Milyen a jó mese? - Mesekutatás

  2016.03.22. 18:12
Közel 2500 szülő vett részt abban a mesekutatásban, ahol arra keresték a választ, hogy mit várnak a mesétől.
 
A megkérdezett szülők szempontai alapján készült el az öszesítés, mit tartanak jó mesének.
Érdekes, olykor meglepő eredmények születtek…
 

A népmesék titka

the-online.hu  2016.03.22. 18:20
Egyszer volt, hol nem volt... - olvashatjuk gyakran gyönyörűséges népmeséink kezdő sorait. Egy olyan világban játszódnak ezek a mesék, melyekben hősök és sárkányok küzdenek egymással, táltos paripák repülnek, terülj-terülj asztalkák ontják a kincseket. Ez a világ mai eszünkkel nem létezik: tudjuk, hogy nem repülnek a lovak, és csak a fiatalok heves képzeletében léteznek a mindig győzelemmel végződő küzdelmek.
 
Akkor miért olvasunk mégis meséket generációkon keresztül?
Miért lépik könnyedén át az országhatárokat, és miért erősítik meg éppen legnagyobb gondolkodóink a mesék jelentőségét?
Azaz, konkrétabban feltéve a kérdést: mi is a mese valójában, és miért van szüksége az embereknek kortól és kultúrától függetlenül, időtlen idők óta a mesék világára?
 

Öröm, élvezet – megismerés

Vekerdy Tamás  2016.03.22. 18:32
„Az olvasásban – a művészi mű, regény, vers olvasása közben – a világ tagolt egésszé áll össze: az ember csak így tud igazán tájékozódni a világban, így tudja magát otthon érezni benne, és ez oldja a szorongást.” – Vekerdy Tamás pszichológus írása.
 
Hogy valaki olvasó lesz-e vagy nem, az persze a környezetén is múlik. Olvasnak-e a szülei? Látja-e őket elmélyülten könyvet olvasni – nem csak magazint? Ha igen, akkor már a másfél éves kisgyerek is hasra fekve „olvas”, lapozgatja a leporellóját, mert utánozza a szüleit. És persze: van-e otthon könyv?
 

Az ember genetikailag kódolt történetéhséggel születik - Interjú Boldizsár Ildikóval

Kiss Orsi  2016.02.29. 19:02
boldizsar_ildiko.jpgA mese mindannyiunk alapélménye. Egy olyan közeg, amelyben időről időre jó alámerülni, például azért, mert rólunk szól. A mi örömeinkről és bánatainkról, azokról, akik körülöttünk élnek, arról, hogy új barátunk van, de talán arról is, hogy éppen válnak a szüleink. Vagy éppen azért jó belefeledkezni, mert egyáltalán nem rólunk szól, hanem olyan távoli, elérhetetlen, sosem volt világról, amelynek minden részlete és rezdülése kizökkent bennünket a hétköznapokból. 

A Könyves Magazin legújabb (2016-02-29) számában a jó mese titkait kutattuk, és számos szakértőt – kutatókat, pszichológusokat, meseírókat, főszerkesztőket – kerestünk meg azzal a kéréssel, hogy osszák meg velünk, hogy mit jelent az ő életükben a mese.

Boldizsár Ildikó nemcsak írja, de gyűjti és kutatja is a meséket (tavaly év végén Esti mesékfiúknak és Esti mesék – lányoknak címmel két gyűjteményes kötete is megjelent a Móránál, a Magvető pedig legutóbb a bátorság, a szeretet és bölcsesség erejéről szóló Mesék az élet csodáiról című kötetét adta ki), emellett hosszú évek óta foglalkozik meseterápiával is.

De milyen meséket szeretnek a gyerekek, ki lehet-e nőni a mesékből, és mi történik azzal a gyerekkel, akinek teljesen kimarad az életéből a meseolvasás? Boldizsár Ildikót mindezek mellett a mesék állítólagos tanulságairól, az erőszakos jelenetektől megfosztott mesékről, és személyes kedvencéről is faggattuk.
 

A mese semmilyen pótszerrel nem helyettesíthető

Kiss Orsi  2016.03.02. 19:13
„Még az a felnőtt is időről időre kiéli meseszükségletét, aki azt gondolja, hogy ilyenje már rég nincs neki. Egy brazil szappanoperában is megtaláljuk a klasszikus mesék figuráit, legfeljebb az öreg királyt itt Señor Lopeznek hívják, a királylányt meg Manuelának” – meséli Dániel András, aki írt már könyvet egy kicsi házaspárróla kuflikról és az ágy alatt barangoló kisfiúról is.
A Könyves Magazin legújabb (2016-03-02) számában a jó mese titkait kutattuk, és számos szakértőt – kutatókat, pszichológusokat, meseírókat, főszerkesztőket – megkerestünk azzal, osszák meg velünk, hogy mit jelent az ő életükben a mese. Dániel Andrással a legelső meséről, a közös mese nyújtotta lelki élményről és a mordizomadtajelentőségéről is beszélgettünk.
 

Isten mentsen az olyan mesétől, amiben tanítani akarják a gyereket!

Kiss Orsi  2016.03.10. 19:23
kovacseszter.jpg
"A jó mese nem gügyög, nem ereszkedik le a gyerekekhez, és nem akar mindenáron megtanítani nekik valamit" – véli Kovács Eszter, a Pozsonyi Pagony főszerkesztője.

A Könyves Magazin legújabb (2016-03-10) számában a jó mese titkait kutattuk, és számos szakértőt – kutatókat, pszichológusokat, meseírókat, főszerkesztőket – megkerestünk azzal, osszák meg velünk, hogy mit jelent az ő életükben a mese.

Miért fontos például a gyermeki nézőpont egy mesében, mik lehetnek egy gyerekeknek szóló szöveg legnagyobb buktatói, és egy gyerekkönyvben miért fontos az erős, szöveggel egyenrangú képanyag?

Kovács Eszterrel mindemellett a humor fontosságáról, a közös olvasásról és a személyes kedvencekről is beszélgettünk.
 

A jó meséből nem hiányozhat a humor, a szellem, az izgalom, a varázslat

Kiss Orsi  2016.03.15. 19:41
bothgabi-1.jpg"Én aztán tényleg mindenféle helyzetből kimeséltem a gyerekeimet" – meséli Both Gabi író-szerkesztő, aki legelső meséjét egy pályázatra írta.

A Könyves Magazin legújabb (2016-03-15) számában a jó mese titkait kutattuk, és számos szakértőt – kutatókat, pszichológusokat, meseírókat, főszerkesztőket – megkerestünk azzal, osszák meg velünk, hogy mit jelent az ő életükben a mese.

Both Gabival, akinek Kakaókatona és Tejhercegnő című mesekönyve tavaly év végén jelent meg a Kolibrinél, a humor fontosságáról és az emberek történetéhségéről is beszélgettünk, de elmesélte azt is, rá hogyan hatott, hogy a gyerekkorából tulajdonképpen kimaradt a közös mese élménye.
 

Sokkal bátrabban, kíváncsibban és egyre profibban nyúlnak a gyerekkönyvírók a kényes témákhoz

Kiss Orsi  2016.03.23. 20:23
balazseszteranna.jpg"A jó szöveg akkor is jó szöveg marad, ha a tematikája, nyelve, szövegformálási módja szokatlan. Jó szöveg lesz, mert hatást gyakorol az olvasóra, és ha hatni tud rá, gondolatokat, érzéseket tud kelteni benne, akkor már elérte célját. Mivel mi emberek is rendkívül sokfélék vagyunk, egy sokszínű irodalom sokféle olvasónak okozhat élményt, és egyben a nyitottságot, elfogadást is segítheti” – véli a Kolibri Kiadó főszerkesztője, Balázs Eszter Anna.
 
A Könyves Magazin legújabb (2016-03-23) számában a jó mese titkait kutattuk, és számos szakértőt – kutatókat, pszichológusokat, meseírókat, főszerkesztőket – megkerestünk azzal, osszák meg velünk, hogy mit jelent az ő életükben a mese. Balázs Eszter Annával a jó mese ismérveiről és személyes kedvencekről is beszélgettünk.
 

A mese emberi lélekről sugallt üzenete soha nem hazudhat

Kiss Orsi  2016.04.01. 11:46
finypetra.jpg"Jó lenne, ha nem tudnánk kinőni a mesékből, hiszen a mese egész életünkben végigkísér minket óvó szavaival. A mese nem csak szórakoztat – élni tanít, túlélni segít, a szeretetre okít” – véli Finy Petra, akinek nevéhez több olyan kötet is fűződik, amelyek a gyerekek életének egy-egy nehezebb szakaszára vagy momentumára reflektálnak (például az óvoda- és iskolakezdésről, vagy a kistestvér születéséről is jelent már meg könyve), de írt ifjúsági regényt, és körített meséket a magyar tájegységek köré.
 
A Könyves Magazin legújabb (2016-04-01) számában a jó mese titkait kutattuk, és számos szakértőt – kutatókat, pszichológusokat, meseírókat, főszerkesztőket – megkerestünk azzal, osszák meg velünk, hogy mit jelent az ő életükben a mese.
Finy Petrával a mese hatásáról, egy hatalmas zöld lombsátorról és a személyes kedvencéről is beszélgettünk.
 

Minden mese az életünkről szól, a mesében minden mi vagyunk

Kiss Orsi  2016.04.09. 11:41
kadarannamaria.jpg„A mesemondó szülő lelassítja, lecsendesíti a külső világot, és egy olyan teret alkot, amelyben a mesélő és mesehallgató a közösen átélt élmény során eggyé válik. Ez a szülő-gyermek kapcsolat egyik fontos pillére, az erre fordított idő a későbbiekben sokszorosan megtérül” – hangsúlyozza Kádár Annamária pszichológus, egyetemi adjunktus, a Mesepszichológia 1., 2. című könyvek szerzője.

A Könyves Magazin legújabb (2016-04-08) számában a jó mese titkait kutattuk, és számos szakértőt – kutatókat, pszichológusokat, meseírókat, főszerkesztőket – megkerestünk azzal, osszák meg velünk, hogy mit jelent az ő életükben a mese.

Kádár Annamáriával a legfőbb mesebeli képességről és a csoda fontosságáról beszélgettünk, a végén pedig megosztotta velünk kedvenc meséjét is.
 

Harcos Bálint: A jó mese fittyet hány, felforgat és elragad

Kiss Orsi  2016.04.22. 11:47
harcos_balint.jpg
„A jó mesék azok, amelyeknek a világa borzasztóan erős, és beszippantja az olvasót; amelyeknek a világa organikus, benne minden a törvényei szerint működik, logikusan, amely törvényeket nem szabad áthágni – pontosabban át lehet hágni, át is kell, de úgy, hogy ennek a törvényszegésnek is szükségképpen az adott mű világából kell következnie” – meséli Harcos Bálint meseíró, a
Szofi-könyvek, a Tigris és Motyó és A csupaszín oroszlán szerzője, akinek a Könyvhéten jelenik meg új meséje.
 
A Könyves Magazin legújabb (2016-04-19) számában a jó mese titkait kutattuk, és számos szakértőt – kutatókat, pszichológusokat, meseírókat, főszerkesztőket – megkerestünk azzal, osszák meg velünk, hogy mit jelent az ő életükben a mese. Harcos Bálinttal a legelső meséről és gyerekkori klasszikusokról is beszélgettünk, közben pedig kiderült az is, hogy mi volt a legfurább helyzet az életében, amiből azután mese lett.
 

A jó mese ne legyen felnőtt-szagú, naftalin meg pláne - Beszélgetés Csapody Kingával

Kiss Orsi  2016.06.04. 21:10
A jó mesének nincs tuti receptje, de nem árt, ha humoros, egységes a stílusa, és megkapó illusztrációkkal van tele – véli Csapody Kinga, a Manó Könyvek főszerkesztője.
„Nem szeretem azokat a meséket, ahol a felnőttekre kikacsint a szerző, mint a haknizó színész az anyukákra gyereknapon. Egy történetnek és a rajzoknak akkor vannak rétegei, és mélysége, ha a sokadik olvasásra is eszembe jut valami, felfedezünk valami újat, és engem szülőként is megfog” – teszi hozzá.

Az elmúlt hetekben a jó mese titkait kutattuk meseszerzőkkel, főszerkesztőkkel, pszichológusokkal. Csapody Kingával az újra felfedezett klasszikusokról, a tipikus élethelyzeteken átsegítő kötetekről és a „csakmivagyunk-időről” is beszélgettünk. 

  • Mitől működik egy mese? Vannak esetleg olyan feltételei, amelyeknek mindenképpen teljesülniük kell ahhoz, hogy a mese megérintsen egy gyereket? Mi a jó mese 5 legfontosabb ismérve?
Ha egy olyan tuti recept létezne a meséhez, vagy bármilyen szöveghez, hogy végy x SI mértékegységnyi EZT, meg 4 másik AZT, és én ezt tudnám, akkor valószínűleg nem árulnám el, hogy még egy kicsit tovább gyarapíthassam a bankszámlám.
 

Öt ok, amiért felnőttként is érdemes Lázár Ervint olvasni

  2016.06.12. 22:58
Ha még élne, nyolcvanéves lenne Lázár Ervin, Dömdödöm, Mikkamakka, Bruckner Szigfrid és Berzsián szülőatyja. Meséin generációk nőttek fel, ám különös, semmihez sem hasonlítható történetei nem csak a gyerekekhez szólnak: felnőtt fejjel is megéri őket újraolvasni. Cikkünkben összeszedtük, hogy miért.

Olyannak mutatja be az életet, amilyen:

"– Tényleg minden rosszban van valami jó?
– Azt szokták mondani.
– Most igen vagy nem?
– Sok rossz van, amiben van valami jó, de van fenékig rossz is.
– Ha például elvágom az ujjam, abban mi a jó?
– Abban az a jó, hogy megtanulod, hogy a késsel óvatosan kell bánni, és azt is megtudod, mi a fájdalom.
– És abban, hogy a Vincze Jenő bácsi meghalt, abban mi a jó?
– Abban semmi. Az fenékig rossz."
 

Lázár Ervin újraszínezve

Gévai Csilla  2016.08.19. 03:33
Lázár ErvinLázár Ervin neve megkerülhetetlen, ha gyerekirodalomról van szó. Mikkamakka, Dömdödöm és Bab Berci fogalmakká váltak. Nem is csoda, hiszen Lázár Ervin úgy iszonyat filozofikus, hogy közben csak poénokon, konkrétan nyelvi játékokon keresztül közöl. És ez az, ami mindig célba talál.

Már az elején leszögezem: én konzervatív alkat vagyok, nekem egy könyv esetében mindig az eredeti kiadás az etalon. Ez az író-illusztrátor szerzőpárosok tekintetében is így van.

Hogy miről is beszélek?

Nekem a Milne Micimackója csak E. H.Shephard képeivel jó, Lewis Carroll: Alice Csodaországa csak John Tenniel karaktereivel működik, nem beszélve P. L. Travels: Mary Poppins sorozatáról és arról a hozzá rajzolt vizuális bravúrról, amit Mary Shepard illusztrátornőnek köszönhetünk, s amely titkos-világért a mai napig annyira hálás vagyok.
 

A hőssé válás útja (1)

Czapp Enikő  2016.09.23. 01:47

Mese, mese, mátka...

Képtalálat a következőre: „Mese, mese, mátka...”Mese, mese mátka, pillangós madárka, volt egyszer egy király Nekeresd országban. Egyszer volt, hol nem volt, Hetedhét országon/ az Óperenciás-tengeren/, az Üveghegyen innen és túl, volt egyszer egy öreg király, s annak három fia/ lánya, volt egyszer egy szegény ember és szegény asszony, akiknek nem volt gyermekük.
 
Valahogy így kezdődnek a mesék. A mesék, melyek jó esetben mindannyiunk számára ismerősek, gyerekkorunk meghatározó élményeiként. A felnövekedés, a felnőttség általában a mesék idejének elmúlását jelentik az életünkben. Gyerekeink megszületésével aztán talán újra előszedjük őket, újra királyfiakká, királylányokká, szegénylegényekké leszünk velük együtt, megmártózva a meghatározhatatlan helyen létező minden lehetséges birodalmának erejében, s aztán megint elfelejtjük őket, amikor ők iskolások lesznek. Az élet, az itt és most realitása, a ránk váró mindennapi feladatok, önmagunk erejének, és erőtlenségeinek megtapasztalása, a kudarcaink, a boldogság keresése és nem találása mind azt mondja nekünk, hogy a legokosabb, amit tehetünk, ha túllépünk a meséken. A kérdés pusztán annyi: vajon jól gondoljuk-e?
 

A hős útja (2)

Czapp Enikő  2016.09.23. 01:49

Aki dudás akar lenni...

Mese, mese mátka, pillangós madárka, volt egyszer egy király, Nekeresd országban. Egyszer volt, hol nem volt, Hetedhét országon/ az Óperenciás tengeren, a Üveghegyen innen és túl, volt egyszer egy öreg király, s annak három fia/ lánya, volt egyszer egy szegény ember és egy szegény asszony, akiknek nem volt gyermekük.

Valahogy így kezdődnek a mesék. A mesék, melyekről az előző számban azt mondtam, hogy felnőttként is segítségünkre lehetnének saját életünk, életfeladatunk megértésében, sőt életünk boldogabbá írásában is.
A folytatásban a hogyan és a miért kérdéseire kísérelek meg választ adni.
 

A hőssé válás útja (3)

Czapp Enikő  2016.09.23. 01:51

Megérkezés

Mese, mese mátka, pillangós madárka, volt egyszer egy király Nekeresd országban. Egyszer volt, hol nem volt, Hetedhét országon/ az Óperenciás-tengeren/, az Üveghegyen innen és túl, volt egyszer egy öreg király, s annak három fia/ lánya, volt egyszer egy szegény ember és szegény asszony, akiknek nem volt gyermekük.

Valahogy így kezdődnek a mesék. Aztán folytatódnak egy olyan helyzettel, ami megoldásra vár, és előkerül egy erre vállalkozó ember, azaz maga a hős. Pontosabban a magukat lehetségesen hősnek tartók egész hada, hisz a legtöbb mesében nem egyvalaki indul el „szerencsét próbálni”: se szeri, se száma nincs a tettre kész önjelölteknek. Többen is elindulnak tehát, sokan, de furcsamód mindig csak egy érkezik meg közülük. Általában az, aki a legesélytelenebb. Ma azt mondanánk, a hátrányos helyzetű: szegény vagy özvegyember gyereke, árva gyerek, semmivel nem rendelkező nincstelen, más esetben királyfi, de a három közül persze a legkisebbik, illetve aki a többiek szemében furcsa, megmosolyogni való, lenézett, együgyű.

A miért kérdése eddig nem vetődött fel bennem.
 

Böszörményi hét varázslata

Kozsár Zsuzsanna - Rovás Alkotócsoport  2016.09.23. 01:53
Böszörményi hét varázslata – 1. részMaga a Gergő-regényfolyam öt kötete (Gergő és az álomfogók, Gergő és a bűbájketrec, Gergő és a táltosviadal, Gergő és az álomvámpírok 1-2) hatalmas terjedelmű, kiegészítve a szorosan hozzá kapcsolódó három Zsófi-kisregénnyel (Zsófi és az elnévtelenedett falu, Zsófi és a Boszorkány-pláza, Zsófi és a Dalnok – közös kötetben a három mű: Zsófi és az ősboszorkány) bizony  többezer oldalnyi lebilincselő történet.
 
A teljesség igénye nélkül arra kerestem inkább a választ, miben rejlik a könyvek titka, miért jó olvasni őket felnőtt fejjel (is), mit tud Böszörményi, amit más nem. Talán nem meglepő, ha azt mondom, varázslatok nyomára bukkantam a történetekben, ezeket próbálom most feltárni, bemutatni.

Első varázslat: a magyar ősvallás

 

Böszörményi hét varázslata - 2. varázslat

  2016.09.23. 01:56

A család összetartó ereje, az emberi kapcsolatok

Képtalálat a következőre: „család összetartó ereje”Az én-keresés minden történet szerves része, mely gyakran társul egy-egy megrongált szülő-gyermek viszony helyreállításával vagy legalább annak vágyával. Monyákos Klotild, a boszorkány „elpotyogtatott” lidérc-csemetéje, Monyákos Tuba például céltudatosan keresi anyját, hogy számonkérje rajta gyermekkori árvaságát, s ez a számonkérés végül béküléssel zárul.

Botlik Zsófit, a regények egyik főszereplőjét édesanyja hároméves korában hagyja el, és kamaszként újra találkozva, egymással szembesülve nehéz utat kell végigjárniuk, hogy őszintén elfogadhassák egymást.

Maga Zsófi anyja, Ködkergető Zsuzsanna is rádöbben, hogy amit nevelőanyja szeretetének vélt, csupán számítás, manipuláció volt, nem őszinte érzés – épp ennek felismerésétől mond végül nemet a gonoszra, és válik addigi tetteiért vezeklő egyszerű emberré, ugyanakkor szerethető, tisztelhető anyává, akit Zsófi végre gyanakvás nélkül elfogadhat, és aki nem veszélyezteti már megszokott, új családját és nevelőanyja, Réti Boglárka szerepét sem, melyet ő Zsófi életében betölt.
 

Böszörményi hét varázslata - 3. varázslat

  2016.09.23. 01:58

A mai hamis értékek elleni tiltakozás

Böszörményi hét varázslata – 2. részA pláza-kultúra, internetes akciójátékok, teleshopping és agymosó valóságshow-k elítélése legmarkánsabban a Zsófi-kisregényekben jelenik meg. A Zsófi és az elnévtelenedett falu című történetben először szerepel a regények során Lúdvérc, az ősboszorkány, aki megfogyatkozott erejét az éberek termékeiből nyeri.
 „– Az éberek számítógépes játékaiban olyan sok elemi erejű erőszak van, hogy arról te álmodni sem mersz – gurgulázta elégedetten a pöcegödör-hangú révülő. – Nem is szólva a rajzfilmjeikről! Ezt nézd!
Fémes kattanás hallatszott, majd halk zizegés kíséretében bemelegedett egy tévéképernyő.
– Rakétaököl! Rajta, gyerekek, kiáltsátok velem: lézerszem! Égessük szénné őket! (…) 
– Láthatod, Bábolna, az éber gyerekekre zúdított műsorok és játékok szinte felrobbannak az erőszaktól. Éppen erre van szükségem! Még néhány hétig nézem őket, teljesítek két tucat pályát zombi-irtásból, s úgy feltöltődöm sötét varázserővel, hogy Kende sem áll meg előttem.”
 

Böszörményi hét varázslata - 4. varázslat

  2016.09.23. 02:00

A meseirodalom és meseírók jelenléte

Ahogy láttuk, a világfán helye van mindennek. A meséknek is. Nemcsak a népmeséknek, hanem a meseírók által teremtett világoknak is. Ám ezekben a világokban óvatosan kell járni, szereplőiket nem szabad megzavarni. Gergő így pihen meg utazásai során a négyszögletű kerek erdőben, ám az ott élő mesehősök nem válnak a Gergő-regények részévé, a mesehelyszín csupán az említés szintjén szerepel néhány mondat erejéig az egyik fejezetben.
 
Ahol viszont a mese (és a Gergő-Zsófi világ) rendje teljesen felborul, az a Zsófi és a Dalnok című kisregény. A Fehérlófia című ősrégi népmese egyszerűen eltűnik a valóságban létező könyvek lapjairól – mint utóbb kiderül, főhősét elrabolta valaki. Zsófi és segítőtársa a mesehős felkutatására indul: a nyomok egy tévéstúdióba vezetnek, ahol „mai ízlésre” próbálják szabni a régi meséket.
„– Szó sem lehet róla, hogy Hófehérke újra hosszú szoknyában szerepeljen! A felmérések azt mutatják, hogy az álomvetítők közönsége miniben szeretné látni a csajt, mikor összejön a törpékkel. És több smink legyen rajta. Sokkal több! Meg műkörmök! (…)
A sárkány pedig piros legyen, mert a támogatónk hirdetése piros alapon látszik a legjobban!”
 

Böszörményi hét varázslata - 5. varázslat

  2016.09.23. 02:02

Ízes nyelvezet, ősi kifejezések

Mivel a regényfolyam számos világot ötvöz, a régmúltat a jelennel vegyítve, a szókincse is többrétegű. A mai magyar nyelv, a kamaszos szófordulatok használata mellett a téma lehetővé teszi a régies kifejezések alkalmazását is. Ezekre elsősorban a révülők világában bukkanhatunk, például a mágikus parancsszavaknál (ostorpozdorja; bágyatagló; darvadozz; taszajtalak; bűvháló, bogozódj; rontás foga, csorbulj ki), köszönéseknél és egyéb szófordulatoknál (rontás kerüljön; átok térüljön előled; csituljon a szíved; hőköltesd meg a járgányt). 
 
Előfordulnak a szövegben érdekes hasonlatok  (üresnek érzem magam, mint a macskakölykök között felejtett juhtúrós bögre), cifra káromkodások (Hogy a gólyalábon szaladgáló, hétkarmantyús, négyherkentyűs táltos nyilának tollazatával bodorított, egyenes ágú leszármazottakat ficerélő ficere mérgezze mosollyal minden békaporontyok harmadik szeméből áradó ében sugarát a jó, édes rokonlelked széltől nyomott, huzatos fülcimpája által pittyentett rókafutásának!), sőt akad remekbe szabott varázsvers is (Fekete táncos fekete lépte árnytócsába csattan, fekete légbe, fekete égbe árnyékfarkas vakkan, fekete üstben fekete láva, árnyékod már nincsen, fekete sáska fekete nyála árnylelkedre fröccsen.)
 

Böszörményi hét varázslata - 6. varázslat

  2016.09.23. 02:04

A másság elfogadása 

Böszörményi hét varázslata – 4. rész
A megszámlálhatatlanul sok szereplőből, a regények változó helyszíneiből és a bonyolult cselekményszövésből adódóan számtalan lehetőség nyílik a másság elfogadására. Ebben a sorozatban az ébereknek és révülőknek egyenrangú társai a különböző lidércek, tündérek, álomlények. 
 
Gergő egyik állandó vándortársa Tanarilla, az alig húszcentis repülő tündér. Soha egyetlen becsmérlő szó sem hangzik el például apró termetét illetően, a másféleséget nemcsak elfogadják, hanem az ebből származó különleges adottságokat ki is használják – például Tanarilla befér olyan helyekre, ahová más nem, vagy repülve jobban szemrevételezheti a terepet a magasból. Ugyanígy nincs versengés, felsőbbrendűségi érzés az egyes révülők között sem, a boszorkány nem nézi le a vadászt, sem a sámán a vajákost, tudják egymásról, hogy mind hasznos szerepet töltenek be, mindannyian számos jó tulajdonsággal bírnak, ám természetesen vannak jellemhibáik is.
   A szereplők inkább próbálják megérteni a másságot, Zsófi például kitartóan faggatja a galetkiket, hogy megtapasztalhassa, milyen világban élnek, Gergő elfogadja az álomfogók különcségét és egyedi álomviláguk autonómiáját. 
 

Böszörményi hét varázslata - 7. varázslat

  2016.09.23. 02:18

A jó győzelme viszonylagos

A Gergő- és Zsófi-regények azonban mégsem „csak mesék”. Bár a mese alapszabálya – győzzön a jó, vesszen a gonosz – itt is érvényesül, mégis messze túlmutat a mesék „valószerűtlenségén”.

A jó valóban győz a történetekben, ám ezért a győzelemért mindig nagy árat fizet.

Egy-egy szereplő örökös eltűnésével, „gyökérszintre költözésével” (azaz halálával) kell számolni minden nagy győzelemnél. Gergő végleg elveszti alig ismert édesapját, Zsófi pedig újra megtalált édesanyját, s mindketten végső búcsút vehetnek legnagyobb támogatójuktól, Kende táltostól is.

A rossz pedig nem semmisül meg véglegesen, csak eltűnik, legyengül egy időre. Akad példája annak, hogy a gonosz jóvá szelídül (Zsófi anyja, Ködkergető Zsuzsanna), vagy megfosztják őt varázserejétől (a Gergő és a bűbájketrec című regénybeli titokzatos Megbízó), de az esetek többségében azért a gonosz megmarad gonosznak.

A rosszat pedig sosem lehet végérvényesen legyőzni, a gonosz is természetünk, világunk része, az egyensúly egyik eleme. 
 

 
MONDÓKA- ÉS VERSGYŰJTEMÉNY
  1. Népi mondókák 
  2. Kortárs mondókák 
  3. Gyermekversek
 
VIZUÁLIS KOMMUNIKÁCIÓ
KÉPESKÖNYVEK

PAPÍRSZÍNHÁZ

 
GYERMEKTÉMÁK

MIKOR-MIT-MIÉRT?

 
I. ÉLETKORI SZAKASZ
CSECSEMŐ-, KISGYERMEK- ÉS KISÓVODÁSKOR (0-4)

       MONDÓKÁK

1/ BABAVILÁG (0-1)

   KÖNYVAJÁNLÓ

2/ KISGYERMEKEKKOR (1-3)

   KÖNYVAJÁNLÓ
   1/ Manuális-vizuális

    2/ Beszédtanulás

    3/ Bölcsisek irodalma

3/ 'MI EZ' KORSZAK (3-4)

    2-4 ÉVESEKNEK

Kicsik mesekuckója

   Játékos ismeretszerzés

 
II. ÉLETKORI SZAKASZ
ÓVODÁSKOR (4-7)

 
ÓVODÁBÓL ISKOLÁBA
 
 

 
III. ÉLETKORI SZAKASZ
KISISKOLÁS KORSZAK
 
 

I. BEVEZETŐ SZAKASZ
(1-2. évf.)

OLVASNI TANULOK

ISMERETTERJESZTŐ (6-8)


II. ALAPOZÓ SZAKASZ
(3-4. évf.)

    REGÉNY

      SOROZATOK

ISMERETTERJESZTŐ (8-10)

 
OLVASÁSI SZOKÁSOK

„Nekik való szövegekkel kellene szíven-lelken trafálni a gyerekeket

 
IV. ÉLETKORI SZAKASZ
KAMASZKOR

Kamaszok irodalmi érdeklődése  

 
- Könyvajánló
  1. ÁLLATTÖRTÉNETEK
  2. CSALÁD-BARÁTSÁG
  3. DISZTÓPIA 
  4. FANTASY-időutazás- SCI-FI
  5. FELNŐTTÉ VÁLÁS
  6. KALANDREGÉNY
  7. LÁNYREGÉNY
  8. NAPLÓREGÉNY
  9. REJTELMES TÖRTÉNETEK
  10. SULITÖRTÉNETEK
  11. TABU
  12. TÖRTÉNELMI
  13. VARÁZSVILÁG-MÁGIA
 
AZ ÉV GYERMEKKÖNYVE

ibbylogo

<<2016 - 2001>>

 
VÁR A KÖNYVTÁR

  1. Olvasóterem
  2. Könyv és könyvtár
  3. Foglalkozások a könyvtárban
 
OLVASNI JÓ-OLVASS TÖBBET!-2014
 
OLVASNI JÓ!-2012

Ajánlott könyvek:

 
KÖNYV ÉS FILM

2-3. évfolyam 

4-5. évfolyam    

6-8. évfolyam 

 
MESE ÉS FILM

Diafilm-mesék

Klasszikus magyar mesefilmek

VARÁZSLATOS ISKOLABUSZ

 
TERMÉSZETFILM

Természetfilmek

 
ÁTLAGNÉZETTSÉG
Indulás: 2008-11-01
 
BEJELENTKEZÉS
Felhasználónév:

Jelszó:
SúgóSúgó
Regisztráció
Elfelejtettem a jelszót