OLVASÓVÁ NEVELÉS
OLVASÓVÁ NEVELÉS
//olvasovanevels.gportal.hu/portal/olvasovanevels/image/gallery/1456267852_20.jpg

Az év gyerekkönyve díj

 

KÖNYVAJÁNLÓ

 
 
 
VÁR A KÖNYVTÁR

 

 
- Olvasóterem

 

 
KLASSZIKUS GŰJTEMÉNYEK

 

 
MESE-UNIVERZUMOK

2-10 éveseknek

Kamaszoknak

 
 
IRODALOM ÉS FILM

►Gyermek- és ifjúsági irodalom

►A varázslatos iskolabusz

►Bábfilmklasszikusok

►Klasszikus rajzfilmek

►Diafilm-mesék

 

 
Olvasóvá válás



Folyamata 

Az alapozás szakaszai 

A kiadvány célja

 
Az olvasóvá nevelés megalapozása

Kézikönyv tartalma

 
- CD-módszertár
 
Bemutatkozó

Pedagógiai tevékenység

- Bemutatkozó

 
 
DIGITÁLIS KÖNYVTÁR
 
- Ajánlók

Digitális irodalom

Gyűjtemények

 
- Gyermekújság
 
- Online újság

Könyv és Nevelés

 
BABA-MAMA KLUB
 
- Foglalkoztató

ÖSSZES FOGLALKOZÁS >>

  1. Animációs népi mondókák   
  2. Animációs népi dalok
  3. Animációs versek 
  4. Megzenésített versek
 
GYERMEKEKNEK
 
Gyermekkönyvek kiadói
 
Gyermekirodalom
 
Mesés oldalak
 
TEMATIKUS OLDALAK
 
-Szülők oldalai
 
Pedagógusoknak
 
A MÉDIA VILÁGA
 
-Digitális nemzedék

KONFERENCIÁK (2012-2016)

DIGITÁLIS PEDAGÓGUS KONFERENCIÁK (2012-2015)

 
-Médiatanulmányok
 
-A TV-nézésről
 
--Hatásai

MÉDIAHATÁS TANULMÁNYOK  

 

-A kisgyerek és a tévé
--Óvodás korban
--Kisiskolás korban
--Iskolás korig
--Serdülő korig
-Az „elektromos babysvitter”
--A tévés erőszak hatáselmélete
--A Tv hatásairól
--Az állandóan szóló hatása
--Családi étkezés és Tv
-Egészségkárosító hatásai

 

 
-Médiatudatosság

TANULMÁNYOK

-A gyerekek és a média viszonya

-Miért is ne tévézzen a gyerek?

-Médiaértés és médiafogyasztás

-A médiatudatosság főbb ismérvei

-A tudatos tévénézés

 
HETI-NAPI LÁTOGATÓK

 
OLVASÓI NAPTÁR
2021. Március
HKSCPSV
01
02
03
04
05
06
07
08
09
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
01
02
03
04
<<   >>
 
A JÓ MESE TITKAI
A JÓ MESE TITKAI : Öt ok, amiért felnőttként is érdemes Lázár Ervint olvasni

Öt ok, amiért felnőttként is érdemes Lázár Ervint olvasni

Ha még élne, nyolcvanéves lenne Lázár Ervin, Dömdödöm, Mikkamakka, Bruckner Szigfrid és Berzsián szülőatyja. Meséin generációk nőttek fel, ám különös, semmihez sem hasonlítható történetei nem csak a gyerekekhez szólnak: felnőtt fejjel is megéri őket újraolvasni. Cikkünkben összeszedtük, hogy miért.

Olyannak mutatja be az életet, amilyen:

"– Tényleg minden rosszban van valami jó?
– Azt szokták mondani.
– Most igen vagy nem?
– Sok rossz van, amiben van valami jó, de van fenékig rossz is.
– Ha például elvágom az ujjam, abban mi a jó?
– Abban az a jó, hogy megtanulod, hogy a késsel óvatosan kell bánni, és azt is megtudod, mi a fájdalom.
– És abban, hogy a Vincze Jenő bácsi meghalt, abban mi a jó?
– Abban semmi. Az fenékig rossz."

 

Lázár Ervin mesevilágában – ahol még a kerekerdő is négyszögletű – semmi nem fekete-fehér. Még a leggonoszabb karakterei is szerethetőek, ugyanakkor legkedvesebb szereplőinek is számtalan rossz tulajdonsága van: az örökösen hetvenkedő Bruckner Szigfridben, a szertelen, megbízhatatlan Vacskamatiban vagy éppen a végtelenül jóságos, de csekély értelmű Szörnyeteg Lajosban nem nehéz felfedezni ismerőseink vagy éppen saját magunk jellemző gyarlóságait.
 
Lázár Ervin nem félt a nehéz témáktól sem: szövegeiben a kirekesztettséggel való küzdelem, a szomorúság, az elmúlás és a kudarc is gyakran szerepet kaptak, éppen úgy, mint a való életben. Sosem hazudott a gyerekeknek, hiszen nagyon is jól tudta: a kicsik sokkal többet megértenek a világból, mint gondolnánk, inkább mi, felnőttek vagyunk hajlamosak a homokba dugni a fejünk, és nem venni tudomást a problémákról. Pedig félő, hogy így lemaradunk az élet szépségeiről is, például nem vesszük észre, hogy a házunkban hónapok óta egy kedves oroszláncsalád lakik.
 
Utánozhatatlan nyelvezete van

"És akkor bejött az ablakon egy cserkesz. A gombja gesztenye. Juli eloltotta a villanyt, hogy jobban lássa.
– Micsirkász, cserkesz? – kérdezte.
– Cserkeszek – mondta a cserkesz.
– Mit cserkeszel?
– Lázrózsákat.
– Itt vannak az arcomon – nevetett Juli.
– Rózsamező, rózsatő, úgy elviszlek, mint a kő – szavalta a cserkesz.
– Jaj, ez jópofa! – örült Juli. – Csak éppen semmi értelme sincs.
– De rímel-bímel – mondta a cserkesz, és közelebb jött.
Nicsak, az orra is gesztenye!
– Az orrod gesztenye – mondta Juli.
– Az orrom gesztenye, a szemem mandola – énekelte a cserkesz.
– Talán mandulát akartál mondani.
– No jó – egyezett bele a cserkesz –, az orrom gesztenye, egyik szemem mandola, másik szemem mandula, a derekam mandulin.
– Mandolin, te buta – nevetett Juli."
 (A Hétfejű Tündér)

Lázár Ervin nyelvjátékai gyerekként még csak viccesnek tűnnek, felnőttként viszont rájövünk, hogy egyszerűen zseniálisak! Elég csak a nevekre gondolni: Ló Szerafin, Mikkamakka, Kisfejű Nagyfejű Zordonbordon és Aromo, a fékezhetetlen agyvelejű nyúl már pusztán a nevük hangzásával belopják magukat a szívünkbe – és akkor még nem is beszéltünk a gonosz Áttentő Redázról vagy a mindig tudálékos Zsebenci Klopédiáról.

Vicces

"– Csend legyen! – kiáltott Mikkamakka. – Ki következik?

– Én – mondta Vacskamati. – Egy egészen rövid verset írtam.

– Halljuk!

Szerda ablakában csütörtök ül,
és ordít csütörtökül.

Egy darabig csend volt, aztán Szörnyeteg Lajos megkérdezte:

– Miért csütörtökül ordít?

– Mert csütörtök – mondta Vacskamati –, ha péntek lenne, péntekül ordítana.

– Idegen nyelveket nem tud? – akadékoskodott Bruckner Szigfrid.

– Nem – mondta Vacskamati –, ez egy műveletlen csütörtök."

A humor még a legszomorkásabb Lázár Ervin szövegekben is képviselteti magát valamilyen formában: a nyelvi poénokon és a helyzetkomikumra építő jeleneteken már gyerekként is jókat kacaghatunk, a sok történet mélyén meghúzódó finom irónia viszont felnőttként új felfedezés lehet. Egy biztos: Lázárt olvasni csodafegyver az ellen a bizonyos nagybetűs Szomorúság ellen.

Szívhez szóló

"S úgy futás közben fülébe jut egy beszélgetésfoszlány. Egy fiú éppen azt mondja a másiknak: „Én a világon a legjobban a pirított tökmagot szeretem.” Erre igazán elkeseredett Dömdödöm, de ez nem volt elég, mert akkor meghallotta, ahogy a ligetben egy lány azt mondja egy fiúnak: „Én igazán szeretlek.” Mi az hogy igazán, háborgott magában Dömdödöm.

– Akkor talán olyan is van, hogy nem igazán? Ha nem igazán, akkor az már nem is szeretet. S ha szereti, akkor miért kell hozzá az az igazán? Vagy szeret valakit az ember, vagy sem. S akkor elgondolkozott ezen a szeretni szón.

Mit is jelent igazából? Mit jelentett annak az asszonynak a szájából? Mit a poroszlóéból? Mit a tökmagevő fiúéból, és mit a ligetbeli lányéból? Mit?
De már akkor oda is ért ahhoz, akit megszeretett. Megállt előtte, rápillantott, és azt mondta: „Dömdödöm.” Azóta se hajlandó mást mondani, csak ennyit, hogy dömdödöm." 

A Lázár Ervin-mesék nem giccsesek, nem szájbarágósak, ám a maguk egyszerű szépségével mégis sikerül átadniuk a legnagyobb erkölcsi tanulságokat. Megérintik a szívünket, néha kicsit össze is törik, de végül mindig felvidítják. Egy biztos: nem maradhatunk tőlük érintetlenek.

Optimista

"– Az emberek lopnak, csalnak, hazudnak. Lustálkodnak. Vizezik a bort. Klórozzák a vizet. Egymásnak vermet ásnak. Részrehajlók, kárörvendők, önzők, zsugoriak, gyávák, pöffeszkedők, irigyek, kontárok, tohonyák. Ez az! Ezért vagyok én szomorú! Az emberiség miatt.
A világmindenség összehúzta magát. Na most – gondolta a világmindenség –, mindjárt megszületik egy, az emberiséget ostorozó vers.
Ámde, mint általában, a világmindenség most is nagyon tévedett.
Mert Berzsiánnak esze ágába sem jutott verset írni.
Ehelyett elhatározta, hogy megszakítja a kapcsolatot az emberiséggel. Jókedve kerekedett. Kackiásra igazította a bajuszát, megfésülte torzonborz szakállát, és munkához látott."

A legjobban talán mégis azért lehet szeretni Lázár Ervint, mert amellett, hogy nem száműzi a szövegeiből a szomorúságot sem, a mesékből mégis árad valami alapvető derű, ami általában győzedelmeskedik is minden rossz felett. A folyton vitatkozó, elégedetlenkedő szereplők a legtöbbször rájönnek: megbocsátással, humorral és szeretettel még a legnagyobbnak tűnő gondokat is meg lehet oldani. Csak oda kell figyelni egymásra, olyasmi miatt viszont nem érdemes bosszankodni, amin amúgy sem tudnánk változtatni. Lázár Ervin csodája, hogy úgy tudja mesékbe csomagolni ezeket a sok helyen elkoptatott alapigazságokat, hogy nem hatnak közhelyesnek. Érdemes újra rájuk csodálkozni.

 

Forrás: konyves.blog.hu

 

 
OLVASÓVÁ NEVELÉS

 

 
MONDÓKA- ÉS VERSGYŰJTEMÉNY
  1. Népi mondókák 
  2. Kortárs mondókák 
  3. Gyerekversek
 
VIZUÁLIS KOMMUNIKÁCIÓ
 
GYERMEKTÉMÁK
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
I. ÉLETKORI SZAKASZ
CSECSEMŐ-, KISGYERMEK- ÉS KISÓVODÁSKOR (0-4)

Mondókák

 
    Babakönyv

2/ KISGYERMEKEKKOR (1-3)

Mondókázó-Verselgető 

Babakönyv lapozók 

 Interaktív fejlesztő lapozók

3/ 'MI EZ' KORSZAK (3-4)

Játékos ismeretszerzés
 
 
II. ÉLETKORI SZAKASZ
ÓVODÁSKOR (4-7)

 

 
ÓVODÁBÓL ISKOLÁBA

 
III. ÉLETKORI SZAKASZ
KISISKOLÁS KORSZAK
 
 

I. BEVEZETŐ SZAKASZ
(1-2. évf.)

ISMERETTERJESZTŐ (6-8)


II. ALAPOZÓ SZAKASZ
(3-4. évf.)

REGÉNY

  SOROZATOK

ISMERETTERJESZTŐ (8-10)

 
IV. ÉLETKORI SZAKASZ

KISKAMASZKOR (9-12)

  1. Klasszikus és kortárs ifjúsági irodalom
  2. Meseregény
  3. Mondák - legendák - civilizációk
  4. Vissza a múltba - regényes történelem
 
V. ÉLETKORI SZAKASZ
KAMASZKOR

CSAK KAMASZOKNAK (klasszikus-kortárs)

 
- Könyvajánló témánként
 
OLVASÁSI SZOKÁSOK

„Nekik való szövegekkel kellene szíven-lelken trafálni a gyerekeket

 
AZ ÉV GYERMEKKÖNYVE

ibbylogo

<<2019 - 1989>>

 
OLVASNI JÓ-OLVASS TÖBBET!-2014
 
OLVASNI JÓ!-2012

Ajánlott könyvek:

 
TERMÉSZETFILM

Természetfilmek

 
ÁTLAGNÉZETTSÉG
Indulás: 2008-11-01
 
BEJELENTKEZÉS
Felhasználónév:

Jelszó:
SúgóSúgó
Regisztráció
Elfelejtettem a jelszót