Kovács Eszter, az egyik alapító zsűritag is kiemeli, hogy sokan az Aranyvackornak köszönhetően kezdték el a pályát, vagyis a pályázat valóban jó megmutatkozási lehetőség volt az írók és az illusztrátorok számára. Ebben az évben közel 300 pályázat érkezett be hozzájuk, amiből hatvan munkát válogattak ki a második körre, ezek pedig már tíz jelentős gyermekkönyvkiadóhoz is eljutottak, így biztosan lesz közöttük jó pár, amikre valamelyik felfigyel majd.   Kovács Eszter és Gévai Csilla   Az idei pályázat témája a rázós ügyek voltak, Berg Judit szerint a pályaművek nagyobb része egyáltalán sehogysem viszonyult ehhez a témához, melyek így értelemszerűen nem is kerülhettek be már a második körbe sem. Azok, akik pedig hozzányúltak ehhez a kérdéskörhöz, leginkább a válást, a nagyszülők (vagy szülők) halálát, a fogyatékosságokat, az iskolai problémákat és a másságot, illetve a betegségeket dolgozták fel. A zsűri azt értékelte, ha a szerzők e témákhoz hitelesen, a mai gyerekek nyelvén közelítettek, de nem szerették azokat a szövegeket, amelyek „hülyének nézték a kicsiket” és sziruposan, gügyögve szóltak hozzájuk. Berg Judit szerint a jó gyerekkönyv szerzője vagány, és komolyan beszél a gyerekekkel a nehéz témákról is.   Paulovkin Boglárka illusztrátor úgy gondolja, hogy képben ugyanez az állítás érvényes: az illusztrátoroknak sem kell a kliséket halmozniuk, nem kell igazodniuk a hagyományos gyerekkultúrához, sokkal fontosabb az eredetiség. Emellett pedig lényeges szempont volt a könyvben való gondolkodás is, tehát a jó illusztrátor nemcsak szépen rajzol, az a jó, ha a kép és a szöveg szerves egységben van egymással.   A zsűri   Szintén fontos, hogy a gyerekkönyvterv ne egy elszigetelt akció legyen, teszi hozzá Révész Emese, hiszen a gyerekirodalom szerves része a kortárs kultúrának, ezért is szükséges például, hogy a gyerekkönyv nyelvezete korszerű legyen. A gyerekek egyébként is nyitottak a stiláris különlegességekre, ezért bízni kell bennük, hogy képesek ügyesen értelmezni a gyerekirodalom sokszínűségét. Lovász Andrea összegzésként elmondja még, hogy igen nehéz eltalálni a gyerekkönyvnél a megfelelő hangot, azonban nagyon fontos figyelni arra, hogy ne akarjunk prédikálni a kicsiknek, mert azt nem fogják díjazni. Szerinte jó gyerekkönyvek akkor születnek, ha a szerzők felvállalják a semmibe való ugrást, ha képesek elrugaszkodni az előképektől és kilépni a komfortzónából, ha tudnak egy kicsit „őrültek” lenni. Urfi Péter pedig levelében hangsúlyozta, hogy mennyire fontos, hogy a gyerekek már egészen kicsiként találkozzanak a rázós ügyekkel, komoly témákkal, mert így gondolkodó és önreflexív felnőttek válhatnak belőlük. Az építő gondolatok után Fábián Péter a nyertes munkákból olvas fel egy-egy részletet, miközben Gévai Csilla kihirdeti az Aranyvackor díj nyerteseit és különdíjasait: 1. helyezett: Szabó Imola Julianna - Metzing Eszter: Júlia, a bársonynyúl 2. helyezett: Kertész Erzsi - Kasza Julianna: NEM mese 3. helyezett: Wéber Anikó - Gráf Dóra: A sárkány, aki nem tudott repülni   Kiadói különdíjak:   Cerkabella Kiadó: Halász Bálint - Varga Vera Villő: ARMORO Diafilm Kft.: Sárvári Töttös Gyöngyi - Bánkövy Kata: Momo és Bip Kolibri Kiadó: Maksa Kinga - Gárdos János: Levendula utca 8. Manó Könyvek: Kolozsi László - Igor Lazin: Apufa Naphegy Kiadó: Bakos Barbara a Vince és Buda illusztrációiért Pagony Kiadó: Kertész Erzsi - Kasza Julianna: NEM mese Scolar Kiadó: Szimonidész Hajnalka illusztrációi Tilos az Á Könyvek: Nagy Anikó Johanna - Baracsi Gabriella: Egy süti naplója Papírhajó-Bárka különdíj: Kocsis Noémi - Nagy Orsi: A láthatatlan Pintyő A Magyar Grafikusművészek Szövetségének különdíja: Schuller Mária és Cselőtei Zsófia illusztrációi    Forrás: prae.hu