Írta: Nógrádi Gábor,  illusztrálta: Czakó Ferenc. PressKontakt Bt., 2013., 117 oldal A kötet főszereplői a Ringabringa Klub tagjai: Fánteli, Macica, Karóka és Nyílnyúl. Igen, ahogyan a nevük is jól mutatja, különböző állatokról van szó. Hasonlóan Richard Scarry Tesz-Vesz városához, Animali lakói is egytől-egyig állatok, akik békében élnek egymás mellett (értsd: nem eszik meg a másikat). A négy jó barát egy osztályba jár, egy nap pedig nyoma vész egy társuknak, Kengunak. Nyílnyúl és bandája tudja, hogy valami borzasztó dolog történt: Kengut elrabolták!

 

Ami elsőnek eszembe jut a kötetről, amikor kézbe veszem, hogy milyen jópofa. Már ha csak belelapoz az ember a könyvesboltban, akkor is magával tudja ragadni a kiadás ötletessége. Bárhol ütjük fel a könyvet, szinte biztos, hogy színes illusztrációra bukkanunk, vagy ha arra nem is, különböző betűtípussal, -nagysággal és színnel írt szavakra. Hasonlóan a Geronimo Stilton-regényekhez, itt is minden szereplőnek megvan a saját "logója", vagyis bármikor szerepel a neve a kötetben, egyből felismerhetővé válik. De ugyanígy: játszanak a hangsúlyozandó, lényegi mondanivalóval, pl. ha valaki egyre mérgesebb lesz és kiabálni kezd, a betűk nagysága is egyre növekszik, a színeknek is megvan a maguk jelentése.    Ez az egész pedig nem csak jópofa, hanem érdekes is a kisebb olvasóknak. A rövid fejezeteknek és ennek a kialakításnak köszönhetően szinte biztos vagyok benne, hogy minden alsós gyermek örömmel fogja kézbe venni a kötetet, a történetnek és a humornak köszönhetően pedig be is fejezik. A sztoriról magáról nem sokat írnék, igazodik a gyermekek igényeihez, kellőképpen izgalmas, fordulatos. A szereplők jól eltaláltak, igazi gyerekek ők is, ennek megfelelően olykor sok mindent túlbonyolítanak, túl komolyan vesznek (ami persze jó, mert különben nem sikerült volna megmenteni Kengut), ez pedig nagyon jó humorforrás. A kötetnek van még egy előnye: úgy tanítja a gyerekeket, hogy azok közben észre sem veszik. A Ringabringa Klub tagjai egytől-egyig biciklivel járnak, ennek megfelelően a KRESZ legalapvetőbb, legfontosabb szabályai is bemutatásra kerülnek. Ahol pedig idegen (eredetű) szavak bukkannak fel, vagy olyan átvitt értelemben vett kifejezések, szólások, amit az ifjú olvasók nem feltétlen értenek, azok egy külön kis keretben kerülnek megmagyarázásra.  A könyv maga tehát abszolút élvezetes, megkockáztatom, hogy még külföldön is megállná a helyét a hasonló stílusú gyermekkötetek között. Hamarosan érkezem a folytatással! konyvkritikak.blog