luthienkonyvvilaga.blogspot   A mese egyértelműen kisiskolásoknak és iskolába készülő óvodásoknak szól. Ezt támasztja alá az alapfelállás: a főszereplő kislány utolsó nyári szünete az iskola előtt. Megjelennek a kislány félelmei, hogy a szülei már nagylánynak tartják, ezért nem foglalkoznak annyit vele. Ennél fogva az új, külön szobával sem tud mit kezdeni, már-már ijesztőnek tartja.   Ezt a kisiskolás/nagycsoportos korosztály jól átérezheti, hiszen ők vagy akkor vagy nem régen élték át ugyanazt, mint a történetben Minka. A felnőtt olvasókban nosztalgiát ébreszthet, legalábbis számomra az olvasás visszaemlékezéssel is telt a saját gyerekkoromra. Ez különösen érdekes utazás volt, mind Minkával, mind a saját emlékeim közt elveszve nagyon jót szórakoztam.   Minkához visszakanyarodva ebből a kislány számára ijesztő alapszituáció vezet a kívánsághoz, ami elindítja a kislányt a megértés (felnőtté válás) útján, ahol kalandok hosszú során kell keresztülmennie, mire újra hazatérhet. Ez nem is olyan egyszerű feladat, de Szélvész segítségével túljut a kalandokon, és újra hazatér. De amíg ez megtörténik, Minka fejlődik, és egy fontos tanulsággal zárul számára a történet.   Novák Vica 1989-ben született Várpalotán, és jelenleg is Veszprém megyében él. Közgazdaságtant és marketinget tanult, azonban gyermekkora óta írónak készül. Első komolyabb írásaként egy Jane Eyre utánzatot említ tizenhárom éves korából. Az interneten eleinte a Karcolat oldalon tette közzé novellakezdeményeit, majd a Merengőn tevékenykedett alkotóként és adminként. Később egy oktatási stúdióban szerkesztést és kiadói ismereteket tanult, 2011-ben a Pannon Lapok Társasága által megjelentetett mesekönyvben publikálták első meséjét. Az V. Aranymosáson a Rakéta Projektbe került, amelynek köszönhetően 2017-ben megjelenik a válogatón részt vett mesekönyve. 2. Minka és a betűvetők Novák Vica Kiadás éve: 2018 Oldalszám: 68   Ajjaj, hová szöknek a betűk? Minka elsős, ügyes, okos, de van egy bánata: nem boldogul az olvasással. Talán butább, mint a többiek? Ő már sose fogja megtanulni az ábécét? Megpróbál elolvasni egy feliratot, ám furcsa dologra lesz figyelmes: egymás után illannak el belőle a betűk! Eltűnnek az újságokból, a képernyőről, sőt, a könyvekből is.   Minka rögtön üzen a szelek hátán utazó, furcsa barátjának, Szélvésznek. Lehet, hogy valami galiba történt a betűvetők titkos földjén? Kósza, a széllény hátán kalandra indulnak Szeles-zugba, hogy  visszaszerezzék a betűket, és megmentsék a történeteket a feledéstől. Ki tudja, ha sikerrel járnak, hátha még Minkának is sikerül megtanulnia az  olvasást. Bűbájos, fantáziadús történet a betűkkel ismerkedő kisiskolásoknak és óvodásoknak. Indulj vele te is az elveszett betűk nyomába!     "Hegyen innen, völgyön túl, volt egyszer egy kicsi falu, ami madárdallal és napsütéssel ébredt minden reggel. Ebben a faluban, annak is a legnagyobb házában lakott Minka, akivel az aranyló ősz egyik napján borzasztó dolog történt. Mikor beköszöntött a szeptember, Minka elsős lett. A kedves óvodából, aminek mászóka nyújtózott az udvarán, a szigorú kinézetű iskolába került. Ott mindig rendesen kellett sorakozni, és a szünetekben sosem jutott elég idő kiválogatni a legszebb gesztenyéket. Eleinte mégis lelkesen járt az iskolába, és otthon boldogan nézegette az új tankönyveit az íróasztalnál ülve. Csakhogy egyre boldogtalanabb lett, mert sehogy sem sikerült megbarátkoznia a tanulással."     luthienkonyvvilaga.blogspo Már az első kötet is gyerekkori emlékeket idézett fel bennem, és ezt a folytatás csak fokozta. Anno én is nehezen és lassan tanultam meg olvasni, mint Minka, és én sem találtam a helyemet az iskolában, ezért ennek a résznek az alapszituációja sokkal jobban megérintett, mint az első részé. Ebből adódik, hogy ez a kötet sokkal jobban tetszett, mint az előző, jobban tudtam vele azonosulni. A szerző továbbra is szórakoztatóan és kreatívan tárja elénk a fantáziájában megálmodott történetet. Amelynek ismét egy bájos, szerethető mese az eredménye. Emellett gyakorlati haszna is van, mert motivációt nyújthat az olyan kisiskolásoknak, akiknek olvasási nehézségei vannak, hogy megszeressék az olvasást, mert Minka jó példa arra, hogy ha nehézségek árán is, de végül célt lehet érni.   Ennél a kötetnél szintén kiemelném az illusztrációkat, mert Szimonidesz Hajnalka képei ismét nagyban hozzájárultak a kellemes, szemet gyönyörködtető összhatáshoz, mert egyszerűen jó ránézni a könyvre. Sőt, ennél a kötetnél a színek még élénkebbek és intenzívebbek, még jobban vonzzák a szemet, ami figyelemfelkeltésnek sem utolsó. A szöveg és az illusztrációk összhangja által pedig ismét egy bájos, szerethető mesét kapunk, amit kicsik és nagyok egyaránt élvezhetnek.   Az első kötethez hasonlóan ez is kisiskolásoknak szól, de egy új élethelyzetet mutat be. A történet főhőse, Minka itt már nem az iskolára készül, hanem már elkezdte az első osztályt, ahol élete első igazi akadályába ütközik: nehezen tanul meg olvasni. Ebből az alapszituációból indul ki a történet, és kezdődnek el a kislány kalandjai. Az újabb kalandok során ismét találkozhatunk Szélvésszel, aki már az első kötetben is nagy segítsége volt a kislánynak.     Ebben a kötetben is Minka kísérője a Szeles-zugban történő útja során, ami közben kitágul Novák Vica eddig ismert világa. Újabb lényeket és azok mindennapjait ismerhetjük meg, miközben problémák is adódnak, amiket Minkának meg kell oldania, miközben lassan megszereti az olvasást, és eközben nem csak arra döbben rá, hogy ha dolgozunk érte, akkor semmi sem lehetetlen, hanem arra is, a Hunyorgók esete révén, hogy semmi sem az, aminek elsőre tűnik, és tudni kell a dolgok mögé látni. Meg kell ismerni mindkét fél álláspontját ahhoz, hogy eldönthessük, kit támogassunk, vagy megtudjuk, milyenek is valójában. Ezt a Hunyorgók esete jól bizonyítja, akik egyszerűen csak arra vágytak, hogy valaki meglátogassa őket és meséljen nekik a világról. És kiderül az is, hogy kedves, jóravaló lények, akiket a betűvetők rosszul ítéltek meg. Minka pedig amellett, hogy segít, még olvasni is megtanul és visszanyeri magabiztosságát, amit az elé gördülő nehézség megingatott. Mindezen történéseken a szerző kreatív fantáziája vezeti végig az olvasót, aki érdekesebbnél érdekesebb lényekkel rukkol elő. A fentebb említett Hunyorgók mellett a Betűvetők is nagyon jól kitalált szereplők. Ők és a betűt növesztő színes ceruzáik sokat színesítenek a történeten.   Összességében a Minka és a betűvetők egy jó folytatás. Megvan benne minden, amitől az első rész működött, és erre a szerző még rá is tesz egy lapáttal, mind kreativitásban, mind azzal, hogy még érettebb lett a nyelvezete. Ajánlom mindenkinek, aki szerette az elsőt, mert ez a kötet talán még jobban fog tetszeni neki. A gyerekek is biztosan élvezni fogják az újabb kalandot. Az első rész ismerete nélkül is ajánlom, mert nagyon kevés utalás van az előzményekre, így önállóan is élvezhető. VISSZA AZ OVISOK OLDALÁRA>> VISSZA A KISISKOLÁS OLDALRA>>