Könyvkritikák blog A Pongrác Kiadó az elmúlt években sorra jelentette meg magyar szerzők mesekönyveit az Ünnepi Könyvhétre. Az idei azonban több szempontból is rendhagyónak bizonyult: már nem csak mese-, hanem ifjúsági regények is helyet kaptak, valamint kapásból három (két új, egy régi) szerzőt is bemutattak. Közülük a nagy visszatérő, L. Molnár Edit egy mesekönyvvel és egy ifjúsági kötettel jelentkezett. Kíváncsi-Kósza Annabella Lujza anyai ágon Kíváncsi, apai ágon Kósza. Három centi, két és fél gramm báj és jellem. Mindene a lila szín. Éppen ezért, amikor meglátja egy ismeretlen tündér lila kendőjét, egy furfangos lépéssel elcsalja tőle. Azonban azzal nem számol, hogy Zille bánatában zokogni kezd, könnyei pedig elárasztják az egész környéket. Annabella Lujza megéhezik, mégpedig paprikás krumplira. Igen ám, de a kertet teljesen elmossa az özönvíz, Kazimír, a hóbortos boltos pedig a jelek szerint nem szolgálja ki semmivel a kis tündért. Két kisegér társaságában főhősünk tehát útnak indul, zsebében az elcsent lila kendővel, de vajon sikerül megállítani az özönvizet? L. Molnár Edit visszatérő szerző a blogon: a tavaly megjelent Csika manó otthonra lel, valamint A sárga kanapé című kötetekről már olvasható a kritika. Ezen kívül két másik mesekönyve jelent meg a Ciceró gondozásában, valamint magyar és angol nyelven elérhető hétrészes mesesorozata, a Történetek a gyerekszobából, amely egy interaktív e-könyvsorozat, és amelynek első kötetével nem csak Az Év Mesekönyve díjat nyerte el a Magyar Könyvek Viadalán, hanem a Moonbeam Children's Book Awards 2013 ezüstérmét is. A folytatás pedig az aranyérmet is elhozta számára 2014-ben az Independent Publicher Book Awardson. Ezek alapján is bátran kijelenthető, hogy L. Molnár Edit az a szerző, akire méltán büszkék lehetünk. Az új mesekötet hasonló nagyságú, mint a Csika manó (csak nagy sajnálatomra nem kapott védőborítót), a történet hossza is megegyezik az előbbi mesekönyvével. A kismanó kalandjai után a tündérek világába nyerhetünk bepillantást: Annabella Lujza és Zille is tündérek (hogy éppen milyenek, az maradjon meglepetés, hiszen részben ehhez kapcsolódik a megoldás). Rajtuk kívül egy harmadik szereplő kap még fontos szerepet (ha úgy tetszik szót) a történetben: Kalmári-Nagyorrú Kazimír, a boltos. Számomra ő volt a legszimpatikusabb, és nagy valószínűség szerint a gyerekeknek is nagy kedvence lesz, állandó emlékezet-kiesésével valamint cseppet sem szokványos üzletpolitikájával. (Tulajdonképpen saját kötetet is kaphatna, annyira erősnek találtam az ő karakterét, de azt mindenképpen remélem, hogy vele találkozunk még.) A történet középpontjában az áll, hogy milyen bajjal jár, ha elveszünk valamit, ami nem a miénk. Egy lila kendőről senki nem gondolná, hogy mennyire fontos lehet egy tündér számára, de ugyanígy fel lehetne hozni az eszmei értéket is. A példa persze meséhez hűen elrugaszkodott, de pont emiatt taníthatja meg a gyerekeknek, hogy becsüljük és tiszteljük más tulajdonát.    Az illusztrációkat ezúttal Almási Zétény készítette, akinek a munkásságát a Pongrác Kiadó egyéb köteteiből (Skellig, Ella sorozat) már ismerhetjük. Ezúttal sem okoz csalódást az olvasóknak: aranyos rajzai tökéletesen illenek a történethez, sőt, néha még túl is tesznek rajta. (Nekem nagy kedvencem az a kép, ahol a kisegerek a padlón lévő víztócsából isznak, hiszen Annabella Lujza éppen itatja az egereket.) A gyermekek biztosan örömmel fogják nézegetni a sok színes és egész oldalas képeket, ami sokat segít a történet elképzelésében is.  Ha minden igaz a következő kötet a Csika manó sorozat folytatása lesz, én bízom benne, hogy idővel a kis tündér újabb kalandjait is megismerhetjük. VISSZA A KISISKOLÁS OLDALRA>>