Angliában az ovisok alig felének olvasnak csak mindennap – derül ki egy, a Guardianben ismertetett friss közvélemény-kutatásból. A Nielsen Book Research által végzett felmérésben 1.596 olyan szülőt kérdeztek meg, akik 0-13 éves korú gyereket nevelnek, és 417 olyat, akinek a gyereke már kamasz (jelen esetben 14 és 17 év közötti). Míg 2013-ban az ovisok 69 százalékának meséltek minden egyes nap, ez a száma mára 51 százalékra csökkent. Az okok között a szülők közel ötöde a kimerültséget jelölte meg, pontosabban, hogy nem marad energiája a nap végére arra, hogy meséljen, 16 százalékuk szerint pedig a gyerek szeretne valami mást csinálni. A felmérés egyik társfinanszírozója, az Egmont ennek kapcsán rámutatott, hogy a csökkenés összefüggésben állhat azzal, hogy az egészen kicsi gyerekek közel ötöde néz napi szinten online videós tartalmakat, ami szerintük komoly fenyegetést jelenthet a gyermekfejlődésre, és potenciálisan hosszú távú szociális hatásai is lehetnek. „Nem csoda, ha a kisgyerekek szülei kimerültek – óriási nyomás van a családokon, különösen akkor, ha a szülők igyekeznek egyensúlyt találni a munkába való visszatérés és az otthon töltött minőségi idő között” – vélte Alison David, az Egmont képviselője. Ugyanakkor felhívta a figyelmet arra is, hogy a fejlődés szempontjából ez rendkívül fontos időszak a gyerekek életében, és a szülőknek meg kellene érteniük, milyen hatalmas előnyökkel jár mind a gyerek, mind pedig a szülő számára az olvasás. A felmérés vizsgálta a szülők attitűdjeit is: a 3-4 évesek szüleinek ötöde (21%) mondta azt, hogy nem érzi magát komfortosan egy könyvesboltban, 46 százalék pedig egyszerűen nem tud mit kezdeni a rázúduló hatalmas kínálattal. Ezzel egyidejűleg a szülők 61 százaléka aggódik amiatt, hogy a gyereke mennyi időt tölt a képernyő előtt. De mi a helyzet itthon? A hazai olvasási szokásokról elég hasonló kép bontakozik ki abból, a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár honlapján megtalálható és Az én könyvtáram programban megvalósult – 1.502 fő megkérdezésén alapuló – tanulmányból is, amely a 3-17 évesek olvasási szokásait vizsgálta. A Tóth Máté által jegyzett szöveg ugyancsak emlékeztet rá, hogy a legkisebbek ilyen szempontú kutatásával korábban nem igazán foglalkoztak, egészen addig, amíg rá nem ébredtek, hogy „a gyermekkori meseolvasás nagyon erősen befolyásolja a későbbi olvasóvá válás folyamatát. (…) a mese, a mondóka, az ének, a vers hallgatása amellett, hogy a szülővel való kapcsolat megélése, kiteljesedése szempontjából is kulcsfontosságú, döntően befolyásolja a személyiség fejlődését és az olvasáshoz való viszony alakulását. Az olvasás pedig pozitívan hat a gyerekek intelligenciájának a fejlődésére, majd később a társadalomban való érvényesülésükre”. A tanulmány egyik grafikonja szerint a 3-5 évesek esetében nagyjából 30 százalékra tehető azoknak a szülőknek az aránya, akik egy év alatt egy könyvet sem olvastak el a gyereküknek, körülbelül 25 százalék, akik évi legalább egy könyvet felolvastak nekik, és valamivel 20 százalék feletti azoknak az aránya, akik havonta legalább egy könyvet olvasnak a gyereknek. „Az iskoláskor előtti években, amikor még a szülő olvas a gyereknek, közel kétszer annyian válaszolták, hogy havonta egy könyvet végig olvasnak, mint az eggyel idősebbek esetében. Ezt követően következik egy fokozatos, de nem drasztikus mértékű csökkenés” – szögezi le a tanulmány, amely a szülők foglalkozása, iskolai végzettsége és demográfiai jellemzők alapján is vizsgálta az olvasási szokásokat. Így például hatalmas regionális különbségek is megfigyelhetők: a legtöbbet a nyugat-dunántúliak mesélnek, a legkevesebbet az észak-magyarországiak: „a napi szintű meseolvasásban a különbség majdnem kétszeres” – állapítja meg a tanulmány, hozzátéve, hogy a soha nem olvasók a Nyugat-Dunántúlon vannak a legkevesebben (1,4%) és az Észak-Alföldön a legtöbben (12,6%). A készítők kíváncsiak voltak arra is, hogy a gyerekek konkrétan milyen könyveket szeretnek hallgatni, vagy olvasni. Az egészen kicsiknél jellemző, hogy inkább könyvekhez, mint szerzőkhöz ragaszkodnak, de így is elmondható, hogy Bartos Erika nagy favorit náluk. A legkedvesebb szerzőket soroló lista élén Benedek Elek található, őt követi Bartos Erika, és a top 10-be tartoznak még a Grimm testvérek, Walt Disney (!), Marék Veronika, Andersen, Csukás István, Lázár Ervin, Fekete István és A.A. Milne. Érdekes, hogy a 6-10 évesek körében a kedvenc szerzőket összegző lista első három helyén ugyancsak a Benedek-Bartos-Grimm trió áll, őket követi Andersen, Fekete István, Móra Ferenc, Csukás István, A.A. Milne, Bálint Ágnes és teljesen érthetetlenül még mindig Walt Disney. A 10-14 évesek olvasmányait alapvetően befolyásolják már a kötelezők, de a legkedvesebb szerzőjük még így is J.K. Rowling, őt követi Gárdonyi és Csukás, új szereplőként pedig belépett az Egy ropi naplóját jegyző Jeff Kinney, valamint Leiner Laura, Jókai Mór, Molnár Ferenc és Arany János. A középiskolásoknak még mindig Rowling a top kedvence, de itt már olyan szerzőket is találhatunk, mint Stephen King, Szabó Magda vagy Rejtő Jenő. Érdemes az egész tanulmányt végigböngészni, melyet több más kutatási anyag mellett ITT érhettek el! Forrás: konyves.blog