A sárkány a mesékben nem ördögtől való
2018.05.01. 22:51
Az olvasásra már a kisgyereket is rá lehet kapatni. Méghozzá mesékkel. De tisztában kell azzal is lennünk, hogy nem elég mesélni. Mozogniuk kell a gyerekeknek. Ma már bebizonyították, hogy aki sokat mozog, az jó beszédképességű lesz, ezzel a gondolkodása is javul.
Ezt erősíthetjük a gyermek korának megfelelő mesékkel. Kezdetben a dúdolók, mondókák, ringatók és a dobálók adják az anyanyelvi fejlődés alapjait.
Már a másfél éves gyereknek is visszamesélhetjük a napját. Ekkor a belső képalkotását fejlesztjük. A belső képek pedig az ingerek feldolgozását segítik elő. Ezek a mesék az úgynevezett én-mesék. Amit később kiválthatnak az állatmesék, ahol például a kismackó maga a kisgyerek, aki boltba megy a mamájával. Innen juthatunk el a nagymesékig - tudtuk meg a gyermekpszichológustól.
|
A nagymesék a világképet formálják.
Olyan alapkérdéseket magyaráznak el, mint
az élet és a halál,
a szeretet és a gyűlölet,
a jó és a rossz.
A mesék jellegzetes ritmikus, dallamos, redundáns nyelvezete pedig a belső képalkotást segítik elő.
Újra és újra felmerül, hogy nem okoz-e gondot a gyereknek, ha sárkányokról hall.
Nem okoz.
Hiszen a sárkányok léteznek, léteztek, a dínókultusz éppen ebből adódik. A mesékben pedig mindig legyőzi a sárkányt a legkisebb királyfi.
A gyermek pedig megérti, feldolgozza a történetet. Csak ne kövessük el azt a hibát, hogy közhelyszerű tanulságokat vonunk le.
A mesemondás, közös felolvasás esti rítussá válhat. Ez is erősíti a gyermek személyiségét, minőségivé teszi a szülőhöz való kapcsolatát.
Forrás: kemma.hu
|
|