2016/3 Konferencia 2015-16 gyerekkönyveiről „…kézifékes fordulást is tud…” - résumék
2019.01.30. 19:16
Dr. Hermann Zoltán, a KRE BTK habilitált egyetemi docense, kutatási területei: orosz és magyar népköltészet, klasszikus orosz és magyar irodalom, irodalom- és szövegelmélet, kortárs színház, gyermek- és ifjúsági irodalom.
Előadás témája:
Szerk.: Markó Róbert és Papp Tímea. Vaskakas Bábszínház, Győr, 2014-2016.
"A meséket valamikor mondták, aztán leírták és olvasták: az írott mesék színpadra vitele, adaptációja éppen ezért a mesemondás monodramatikus előadásának és gesztuskészletének rekonstrukciója. Vagyis dekonstrukciója: a színdarabok nyelvének önmagáról való beszédét, tropológiáját és az elbeszélés cselekvéssé, performansszá alakítását – pedig ezek kölcsönösen kizárnák egymást – egyszerre láthatjuk meg bennük.
Melyik gyerekdarab érzékelteti a leginkább ezt a problémát?
Kik azok a mai színműírók, akik végig meg tudják tartani a játék tropológiai és performatív működések ezt a billenékeny egyensúlyát?
Jó az, ha ilyen bonyolult elméleti háttere van a mai gyerekszínháznak?
Igen, jó! A gyerekdarabok nézője ugyanis nem buta és nem érzéketlen, és legfőképpen ő az, aki nem fogja csak szövegként vagy csak színpadi cselekvésként követni a játékot: és éppen azért, mert gyerek."
|
Pompor Zoltán – gyermekirodalom szakértő, Lázár Ervin-kutató, a Magyar Gyerekkönyv Fórum (HUBBY) elnöke.
Előadás témája:
"A felnőtté válás határán a kamasz szükségszerűen feszegeti a szülők által körülrajzolt határokat. Egészen biztosan tévednek, rosszul tudják, nem lehet, hogy csak annyi az élet célja, amennyit tőlük lát, hall! Máté pont most indul el erre az útra. Egy átbulizott éjszaka után az alkoholmámorból Simon nevű nagybátyjánál józanodik. Egy problémája van csupán az amúgy nagyon jó fej nagybácsival, hogy mindezidáig fogalma sem volt arról, hogy van az apjának testvére.
Álom és valóság, földi és földöntúli élmények keverednek Máté útkeresésében csipetnyi metafizikával és istenélménnyel fűszerezve. Ábrahám és Izsák, isteni szózat Jerikó falainál és a beszívott apostolok – hogyan kérdőjelezi meg a formális vallásosságot egy okos kamasz, és tovább lép-e a valláskritikától a hit útjára? Erről faggatom a MátéPONTindult. "
Székely Zsófia, pszichológus, egyetemi tanársegéd, KRE BTK TK Neveléslélektani Csoport.
Előadás témája:
"Elmosódottan és mégis élesben találkozhatunk a muter dzsinnjeivel, akik olyan szürreálissá varázsolják az életet, hogy az már szinte elviselhető. Kívülről talán félelmetes és visszataszító ez a világ, de itt, az ütött-kopott, összefirkált és már-már szagos lapok között minden olyan otthonos és érthető.
A világ rendje fejre állt, vagy mégsem?
Hideg van, és egyre jobban fázunk, miközben olvassuk. Az a durva, hogy nem is durva..."
Lovász Andrea, gyerekirodalom-kutató, kritikus
Előadás témája:
Móra Könyvkiadó, 2015
Hogyan kerülnek egy könyvbe a Moirák és a Darwin?
Hogyan lehet látleletté az, ami túl van jón és rosszon?
Azaz szelíd és kérlelhetetlen pszichózis.
|
Sebesi Viktória, doktorandusz, ELTE. Kutatási területe: a gender-elmélet kérdései.
Előadás témája:
Illusztrálta: Nagy Norbert, Csimota, 2014
"Anya, apa, gyerek(ek). Kollár Árpád Milyen madár című kötetében ezeket a nyelvi pozíciókat korántsem tudjuk ilyen könnyen elhatárolni egymástól, annak ellenére, hogy ezek a nyelvi- és nemi szerepek képezik a szövegek alapját. Van anya, van apa (inkább: folyton jelenlévő hiánya), és van(nak) gyerek(ek).
Az elbizonytalanítás – melyet egy naiv, gyermekinek tételezett hangnak köszönhetünk – azonban csak fokozódik: nem tudjuk biztosan, hogy ki tapasztal, ki érzékel, és ki szólal meg. Előadásomban ennek a problémának a szétszálazására vállalkozom."
|
Hansági Ágnes a KRE BTK Magyar Nyelv-, Irodalom- és Kultúratudományi Intézetének habilitált egyetemi docense. Kutatási területe: a kanonizáció, az irodalmi nyilvánosság átalakulása a 19. század második felében, a folytatásos közlés esztétikája, Jókai Mór prózája.
Előadás témája:
Illusztrálta: Nagy Norbert, Csimota Kiadó, 2016
"A Csimota Kiadó két 2016-os újdonsága szinte minden tekintetben különbözik egymástól. Egyvalami azonban összeköti őket. Mindkét szöveg a magyar elbeszélőpróza legjobb hagyományainak a folytatója. A nyelvjáték gazdagsága, a mesélő nyelv meglepő leleményessége mindkettőt kiemeli a magyar meséskönyvek (és tegyük hozzá: felnőtteknek szóló könyvek) nyelvi szürkeségéből, megkopottságából.
Ez a nyelv egyszerre mai, elő, beszéltnyelvi és ezért ismerős, ugyanakkor árnyaltságával képes a mesék (és persze a körülöttünk lévő világ) komplexitásának a láttatására is. Nem a „jóhangzás” csengő-bongó, üres harangkongása ez, hanem olyan gyermeket és felnőttet egyaránt megszólítani képes prózanyelv, amely gazdag szótárával egyszerre képes megmutatni tárgyának színét és visszáját."
|
Lapis József kritikus, irodalomtörténész (kutatási területe a modern és kortárs magyar líra), az Alföld és a Prae folyóiratok szerkesztője.
Előadás támája:
Illusztrálta: Kismarty-Lechner Zita, Móra Könyvkiadó, 2016
"<Jó, hogy van élet. Különben mit csinálnánk egész nap?> - olvassuk Kiss Ottó új, Ne félj, apa! – Nagy kislánykönyv című verseskötetében.
Hogyan látja a kislány ezt az életet? Hogyan érzékeli a világot?
Hogyan beszél róla?
Előadásomból kiderül, hogy ezek alapvetően miért meglehetősen rossz kérdések, de az is, hogy miért kaphatunk rájuk mégis választ, ha Kiss Ottó gyermeki hangot és nézőpontot illuzionáló verseit olvassuk."
|
|
|