ELMÉLETE: Mesepoétika (2) |
|
2018.07.06. 11:07 |
A mesék nem kötődnek életkorhoz, hanem minden életkorban más jelentésüket tárhatja fel a befogadó. Nem véletlen, hogy a mesék megkülönböztetett figyelemmel fordulnak az élet fordulópontjai felé, miként Boldizsár Ildikó megállapítja, mintha egy másik létmódba való emelkedés, a határokon, saját korlátainkon való átlépés nem történhetne fájdalom vagy szenvedés nélkül. A mesének, miként említettem, terápiás értéke is van és ezt a szerző azzal illusztrálja, hogy a Baltikum egyes népeinél a mesék mágikus erejét arra használták ki, hogy az állatok általa szaporodjanak, a vetés gyorsabban növekedjen és gazdagabb termést hozzon, vagyis meséltek az állatoknak és meséltek a növényeknek.
A kutatónő saját gyakorlatát szemléltetve mondja el, hogy a műtétre készülő betegeket legjobb lenne mesékkel felruházni, a műtétre váró gyerek ugyanis a sárkányos, sárkányölős meséktől kap kellő impulzusokat az előtte álló nehézségek leküzdésére, ugyanakkor ilyen meséket nem szabad a lázas gyerekeknek mesélni, mert még inkább fölszökik tőlük a hőmérsékletük. A mesék gyógyító erejének jungiánus értelmezésekor Marie-Louise von Franzot idézve mondja ki, hogy a mesékben elmondott történetek életálmokat és a kollektív tudattalan azon ellensúlyozó folyamatait jelenítik meg, amelyek kiegyenlítik az egyoldalúságot, a betegséget, az emberi tudat állandó elhajlásait, miközben folyamatosan figyelmeztetnek arra, hogy a földi rend elmozdult a kozmikus rendhez képest. Emlékeztet arra is, hogy a mesék kutatásában, értelmezésében és interpretálásában nem lehetünk egyoldalúak és szakbarbárok, tekintetbe kell vennünk a mese keletkezésének helyét, annak a térségnek a mitológiai szimbólumait és kultúrkörét, hiszen amíg a magyar népmesében a sárkány a főhős legnagyobb ellenfele, akit könyörtelenül el kell pusztítani, az utolsó fejét is le kell vágni, mert csak ezáltal tisztul meg a világ, addig a kínai mesében a sárkány pozitív alak, a férfi princípium által megjelenített kreativitást, dinamizmust, a változáshoz és a megváltozáshoz szükséges erőt jelképezi.
|
|
SZAKIRODALMA: "Azért olvasok, hogy éljek" Az olvasásnépszerűsítéstől az irodalomterápiáig |
|
2018.06.08. 12:29 |
Írta: Béres Judit
Kiadó: VIRÁGMANDULA KFT., 2017
Oldalszám: 292
Az olvasás egyike azon kreatív tevékenységeknek, amelyek magasabban szervezetté teszik az emberi személyiséget, vagyis egyszerre tölt be lelki zavarokat megelőző, egészségvédelmi és fejlesztő funkciót. Olvasmányaink azzal nyújthatnak segítséget szellemi-lelki jóllétünk megtalálásához és védelméhez, hogy támpontokat adnak érzéseink azonosításához, a viselkedésünkre való rálátáshoz, önmagunk és a világ jobb megismeréséhez és megértéséhez. Az e könyv fejezeteiben bemutatott projektek egy-egy lehetséges, bevált megközelítést képviselnek az olvasásnépszerűsítés, olvasásfejlesztés és az irodalomterápia rendkívül gazdag, változatos, folyamatosan alakuló területén.
A könyv fókuszában - mindegy, hogy a kisgyermek olvasóvá neveléséről, a kritikai gondolkodásról, az élő könyvtárról vagy irodalomterápiás csoportokról van-e szó - végső soron mindig az olvasás kontextusában születő önismereti és társas élmény, illetve az ennek hatására létrejövő személyiségfejlődés és életminőség-változás áll.
A könyv szerzője a Pécsi Tudományegyetem Kultúratudományi, Pedagógusképző és Vidékfejlesztési Kar Kultúra-, Könyvtár- és Társadalomtudományi Intézetének oktatója, a pécsi biblioterápiás képzés alapító szakfelelőse, az Országos Széchényi Könyvtár munkatársa.
|
|
SZAKIRODALMA: ...kézifékes fordulást is tud - Tanulmányok a legújabb magyar gyerekirodalomról |
|
2018.06.16. 17:53 |
Kiadó: Balatonfüred Városért Közalapítvány, 2018
2016. november 11-én a Károli Gáspár Református Egyetem posztgraduális gyerekirodalom képzése - a Magyar Gyerekkönyv Fórum (HUBBY) szakmai támogatásával rendezett konferenciát az utóbbi néhány év gyerekirodalmáról, gyerekkönyveiről.
A nagy érdeklődés mellett lezajlott konferencia célja az volt, hogy bemutassa azt a fordulatot, amely a magyar gyerekkönyv-kultúrában a 2000-es évek eleje óta jelen lévő innovatív könyvkiadás kitartó munkáját betetőzte.
Kötetünk tanulmányai a konferencia-előadásoknál részletesebben, a kritikai szemléletmódot megőrizve, de a tudományos érvelés alaposságával - az érdeklődők számára is jól követhető nyelven - igyekeznek kifejteni ennek a fordulatnak az irodalomtörténeti, színház-, elbeszélés- és líraelméleti, folklorisztikai és kultúratudományos feltételeit.
|
|
SZAKIRODALMA: A mese morfológiája |
|
2015.08.19. 20:45 |
Írta: Vlagyimir Jakovlevics Propp
Fordította: Soproni András
Kiadó: Osiris, 2005
Oldalszám: 214
Talán egyetlen folklórkutató egyetlen műve vált igazán világhírűvé: Proppnak az orosz varázsmese felépítéséről, ahogy ő nevezte, "morfológiájáról" szóló kismonográfiája. Idézik ezt nemcsak az orosz folklór szakértői, vagy világszerte a mesekutatók, hanem irodalomtudósok, a strukturalizmust vizsgálók, sőt általában a modern filológiai irányzatok ismerői.
A mese morfológiája először 1928-ban jelent meg Leniungrádban, és az "orosz formalizmus" néven ismert irányzat keretében méltán sikert aratott. Minthogy egy közismert műfaj, a közkedvelt népmese egy nagy csoportját igen pontos és találó módon jellemezte, hivatkoztak rá mindazok, akik az egyszerűbb elbeszélések szerkezetét vizsgálták. Bizonyos nemzteközi visszhangot is említhetünk - ám ekkor még nem ismerték fel a könyv klasszikus értékeit.
Propp magán az orosz formalista mozgalomban belül is különálló egyéniség volt - témaválasztása, valamint későbbi, sokoldalúan szaktudósi tevékenysége révén.
|
|
SZAKIRODALMA: A meseszövés változatai |
|
2018.01.29. 19:51 |
Szerkesztette: Bálint Péter
Kiadó: Didakt, 2003
Oldalszám: 295
Immáron második kötetünket adjuk közre mesekincsünk sokoldalú megközelítésének és értelmezésének néhány újabb lehetőségét számba véve.
S hogy a korábbi (Közelítések a meséhez, 2003) kötetben fellelhető mesepoétikai és meseregény-elméleti tanulmányokból kirajzolódó kép árnyaltabb legyen az érdeklődő olvasók és felsőoktatásban részvevő hallgatók számára, mind a meseforrást mind pedig a meseközlők körét kibővítettük.
|
|
SZAKIRODALMA: Az illusztráció a teóriában, a kritikában, az oktatásban |
|
2018.06.08. 15:03 |
Írta: Varga Emőke
Kiadó: L’Harmattan kiadó, 2012
Oldalszám: 260
A kötet a hazai szöveg-kép kutatások senki földjéről, az illusztrációról szól. Korunk befogadás-központú tárgymeghatározásai pedig egyre időszerűbbé teszik a kérdést: miért nem jut több figyelem az irodalmi művet megérteni segítő illusztrációnak?
Miért nem tartjuk fontosnak azt, hogy a képeskönyvek és a tankönyvek ábrái igényesek vagy giccsesek-e, hogy a verseskönyvek illusztrációi autonóm módon reflektálnak-e saját eredetükre, a szövegre.
A felvetés a teoretikus szempontrendszerekre, a kritikai és az oktatási gyakorlatra egyaránt vonatkozik, hiszen az egymást átfedő médiumok befogadásának folyamatát ezek az intézményi formák értelmezői stratégiák kimunkálásával, a későbbi kánonok kialakításával segíthetnék elő.
A kötet nem képelemzéseket tartalmaz, az illusztrációt nem önmagában a művészettörténet vagy a művészetelmélet nézőpontrendszerét felhasználva mutatja be: a figyelmet a kép eredetére, az irodalmi műre magára is ráirányítja. Példaanyagát a leporellók, a tankönyvek, a kortárs versek és illusztrációik, valamint Az ember tragédiájának néhány grafika-sorozata képezi.
|
|
SZAKIRODALMA: Az olvasás védelmében - Olvasáskutatási tanulmányok |
|
2018.01.29. 19:25 |
Szerkesztette: Szávai Ilona
Kiadó: Pont Kiadó, 2010
Oldalszám: 188
Igen, az olvasás védelemre szorul, mióta csak az embert emberré emelő nyelv rátalált az írásbeliségre. A kifejlett emberi nyelv olyan rendszer, amely nem létezhet írásbeliség, tehát olvasás nélkül, és ez a rendszer a civilizációnkat teremtő értelem létezésének, további fejlődésének kulturális alapját és közegét képezi. Ezért minden korban védeni kellett az olvasást, fel kellett nevelni az olvasókat, szorgalmazni kellett új és új olvasatokat... És meg kellett alkotni az emberi fejlődést elősegítő „olvasnivalókat”!
A tankötelesség végső soron: írás- és „olvasás-kötelesség”. Egyértelmű társadalmi és emberi veszteség, ha
„az oktatás nem tudja kialakítani megfelelő módon azokat az írásbeliséghez kötődő képességeket, amelyek az egyén érvényesüléséhez szükségesek lennének a mindennapi élet különböző területein.”
|
|
SZAKIRODALMA: Bevezetés a gyermekirodalomba |
|
2018.01.30. 10:19 |
Írta: Kiss Judi
Kiadó: Ábel Kiadó, 2008
Oldalszám: 92
|
|
SZAKIRODALMA: Dobj el mindent, és olvass! Esszék olvasáspedagógiáról, gyermek- és ifjúsági irodalomról |
|
2018.01.29. 16:42 |
Írta: Gombos Péter
Kiadó: Pont Kiadó, 2013
Oldalszám: 130
Miközben még mindig vannak szépirodalmat faló könyvmolyok a környezetünkben, a többség szabadidejében inkább valamilyen digitális eszköz mellett találja meg szórakozását.
Amikor néhány évvel ezelőtt egy hetedikes csoportot kaptam, rögtön elhatároztam, itt az idő, hogy bebizonyítsam, amiről addig „csak” prédikáltam. Ráadásul az alanyaim teljes mértékben megfelelőek voltak ehhez, mert a 14 gyerekből mindössze egy vallotta magát olvasónak, a többiek – saját elmondásuk szerint – soha (!) nem olvastak kedvtelésből.
A program neve: „Dobj el mindent, és olvass!” A „játék” gyorsan kedvelt lett.
Nem vagyok naiv, tudom, ezek a diákok az iskolából hazaérve még mindig előbb nyúlnak a távirányító vagy a számítógép után, mint könyvhöz. De a viszonyuk a könyvekhez, az olvasáshoz megváltozott.
|
|
SZAKIRODALMA: Egy fiúgyermek irodalmi érdeklődésének alakulása 2-10 éves koráig |
|
2018.07.06. 12:07 |
Írta:Tóth Béla
Kiadó: AQUARIUS SZÖVETKEZET, 2016
Oldalszám: 374
Dr. Tóth Béla (1913-2009) munkája, egy pszichológiai célú napló, sajátos műfajt képvisel a pszichológiai szakirodalomban. Egy kissé olyan, mint a szépirodalomban a tényregény...
Megjeleníti az [irodalmi] érdeklődést kísérő képzeleti és csírázó gondolkodási funkciókat, az ébredő kritikát, továbbá akarati, esetleg indulati megnyilvánulásokat.
A naplóból kitűnik, hogy a pszichológus édesapa és társaként segítő édesanya egyszersmind szeretettel egyengeti a gyermek olvasóvá válását.
Mindezt oly módon teszik, hogy ehhez csupán alkalmakat teremtenek, de a választás lehetőségét meghagyják gyermeküknek.
Dr. Rókusfalvy Pál a pszichológiai tudományok doktora Dr. Tóth Béla e művében saját fia irodalmi érdeklődésének fejlődését vizsgálja 2-10 éves koráig, a képeskönyvvel való első találkozástól a meseolvasó kor végéig. Ez a nyolc évet átfogó (1954-1962) hosszmetszeti vizsgálat és sokrétűen gazdag tényanyagának értékelő feldolgozása több szempontból is jelentős vállalkozásnak számít...
A napló az első olyan kutatás Magyarországon, amely az iskoláskor előtti időszakot tanulmányozza. Fejlődéslélektani alapon követi szinte napról napra az irodalmi érdeklődés kialakulását az előkészítő pszichikus fejlődés összefüggésében.
Dr. Duró Lajos (1928-2015) a pszichológiai tudományok kandidátusa
|
|
SZAKIRODALMA: Elfelejtett irodalom |
|
2018.02.28. 00:52 |
Fejezetek a magyar gyermek és ifjúsági próza történetéből 1900-1944
Írta: Komáromi Gabriella
Kiadó: Móra FerenIfjúsági Könyvkiadó, 2005
Oldalszám: 368
Lehet-e, szabad-e az irodalmat elfelejteni? Irodalom-e valóban az, amit elfelejtünk? Komáromi Gabriella, a gyermekirodalom szakavatott kutatója ezekre a kérdésekre keresi a választ tanulmány-kötetében, melyben olvasmányosan és szórakoztatóan mutatja be a XX. század első felének gyermek- és ifjúsági prózáját.
Tartalma:
|
|
SZAKIRODALMA: Fejezetek a gyermekirodalomból |
|
2015.05.25. 11:36 |
Írta: Bárdos József - Galuska László Pál
Kiadó: Nemzedékek Tudása Tankönyvkiadó, 2013
Oldalszám: 221
A magyar gyermek- és ifjúsági irodalomnak olyan sok megválaszolatlan elméleti és gyakorlati kérdése van, hogy egyetlen kiadvány sem vállalkozhat arra, hogy a meglévő hiányokat mind pótolja. Ez a könyv is válogat a hatalmas anyagban, és bár válogatásában természetesen megjelenik a szerzők (nem feltétlenül érvényes) értékítélete, azért lényegében mégis a mai magyar gyermekirodalmi kánont igyekszik érvényesíteni.
Újdonságnak tekinthető, hogy a gyermek- és ifjúsági irodalmat esztétikai érvényességű művészeti alkotások halmazának tekinti, és egyértelműen elválasztja a gyermekkönyvek egyéb (ismeretterjesztő, foglalkoztató stb.) fajtáitól. Ez utóbbiakkal a könyv nem is foglalkozik. A szerzők nagymértékben támaszkodtak a már létező kutatási eredményekre, igyekeztek abból minél többet beépíteni munkájukba. Szándékuk az volt, hogy olyan alapvetést nyújtsanak, amely (akár felsőoktatási kurzusok keretében, akár egyéni érdeklődés alapján) az egyes területeken kiindulópontként szolgálhat.
|
|
SZAKIRODALMA: Felnőtt gyerekirodalom - Tanulmányok, kritikák és majdnem lexikon |
|
2015.05.25. 11:01 |
Szerkesztette: Lovász Andrea
Kiadó: Cerkabella, 2015
Oldalszám: 244
Lovász Andrea válogatása a 2000-2015 évek csaknem minden fontos képeskönyvét, gyerekversét, gyerek- és ifjúsági regényét szemlézi. Az elméleti bevezetők mellett közel ötven kritika segít eligazodni a korszak gyerekkönyveinek világában. A kötetet a sok szövegrészlet, a gazdag könyvcím-lista, az ajánlók és a színes könyvborítók teszik lexikonszerűvé.
Minden gyerekirodalom iránt érdeklődő felnőttnek, szülőnek, pedagógusnak ajánljuk.
A szerző gyerekirodalom-kutató, kritikus előző kötete a Jelen idejű holnemvolt (2007). Szerkesztésében jelent meg a Navigátor gyerekirodalmi lexikon, böngésző és olvasókönyv (2011).
|
|
SZAKIRODALMA: Gyermekirodalom |
|
2018.01.29. 16:42 |
Szerkesztette: Komáromy Gabriella
Írta:
Borbély Sándor, Nagy Attila, Rigó Béla, Boldizsár Ildikó, Pápayné Kemenczey Judit, F. Hegyi Marianna, G. Pap Katalin, Juhász Orsolya, Lipócziné Csabai Sarolta, Tolnai Mária
Kiadó: Helikon, 2001
Oldalszám: 352
Ez a könyv kézikönyv: Bevezetés a gyermek- és ifjúsági irodalomba. A maga nemében magyar nyelven az első. Ajánljuk mindazoknak, akik a gyerekkönyvek világára kíváncsiak, és abban tájékozódni akarnak. De a tankönyv szerepét is betölti, elsősorban a pedagógus- és könyvtárosképzés számára készült.
E munka tárgya elsősorban a magyar gyermekirodalom. De a világirodalom gyermekirodalma mindvégig háttértörténet a könyvben, jelenségek forrásvidéke, halhatatlan klasszikus alkotók embergalériája.
Néhány fejezetben a világirodalom főszereplővé is válik. (Miért jó gyerekkönyv a Micimackó? Miért szép A kis herceg?).
A kötet nemcsak a klasszikus gyermekirodalmat mutatja be, hanem a modern idők gyermekkönyvet is. Szerkezete kifejezi azt, hogy az irodalom nemcsak az írók, a művek, hanem az olvasó ember/gyermek története is.
|
|
SZAKIRODALMA: Gyermekirodalomra vezérlő kalauz |
|
2018.01.29. 16:43 |
Kiadó: Szent István Társulat, 1999
Oldalszám: 336
A könyv címe talán világossá teszi: az író nem tankönyvet kíván az asztalra helyezni, hanem vezetőt, irányítót abban a labirintusban, melyet gyermek- és ifjúsági irodalomnak nevezhetünk. Labirintus, mert meglehetősen kusza már maga a fogalom is: mi a gyermekirodalom? Az ifjúsági talán valamivel világosabb, hiszen egyetlen lépés választja el a "felnőtt" irodalomtól.
A tíz év körüli olvasó - ha kedve van rá - bele-belekóstol az igazi irodalomba, s ezzel máris belebukik a gyermekirodalom történetének írója saját csapdájába, mert bár a gyermekirodalmat az irodalom részének tekinti, most mégis különbséget tesz témája és az "igazi" irodalom között. Mentegetőzni kénytelen mind az olvasók, mind a gyermekirodalom művelői előtt és nevében, de ilyen mentegetőzés olvasható Isaac Bashevis Singer Történetének gyerekeknek (Stories for Children, magyar címe kiegészítve a csábítónak vélt A félelmetes fogadóval) előszavában is:
"Sohasem hittem, hogy tudnék gyermekeknek írni. Az volt a téves meggyőződésem, hogy aki gyermekeknek ír, nem is igazi író... Igaz, gyermekkoromban olvastam németül a Grimm testvérek meséit, meg Hans Christian Andersen történeteinek fordítását - és szerettem őket... És a fejemben mégsem fordult meg a gondolat, hogy gyermekeknek írjak. Csakhogy a szerkesztő gyakran többet tud az íróról, mint maga az író. Az én szerkesztőm... szentül hitte, hogy tudok gyerekeknek írni, s mondhattam akármit, nem tudtam megrendíteni ebbéli hitében." (Borbás Mária fordítása.)
|
|
SZAKIRODALMA: Gyermekkönyvek vonzásában - Esszék, tanulmányok |
|
2018.06.08. 14:26 |
Szerkesztette: Lipóczi Sarolta
A kötet szerzői:
Bárdos József, Dankóné Dr. Kovács Réka, Druzsin Ferenc, Fűzfa Balázs, Gombos Péter, Kamarás István Lackfi János, Lipóczi Sarolta, Pompor Zoltán, Rigó Béla, Varga István, Végh Balázs Béla
Kiadó: Pont Kiadó, 2011
Oldalszám: 164
A kötet szerzői a magyar gyermek- és ifjúsági irodalom művelői, kutatói. A tanulmányok olyan témákat dolgoznak fel, amelyekhez az európai gyermekirodalmi tendenciákra is odafigyelő Komáromi Gabriella írásai is számos értékes kutatási adatot szolgáltatnak vagy amelyekkel kutatási témái érintkeznek. E kötet írásait Komáromi Gabriella irodalomtörténész hetvenedik születésnapja alkalmából nyújtják át a szerzők, ünnepi kötetbe gyűjtve.
|
|
SZAKIRODALMA: Gyermekpróza - Világ- és magyar irodalom |
|
2018.01.29. 16:41 |
Írta: Bognár Tas
Kiadó: Nemzeti Tankönyvkiadó, 2004
Oldalszám: 278
A Nemzeti Tankönyvkiadó kiadványaként megjelent tanulmánykötet felsőoktatási tankönyv. Műfajelmélettel foglalkozó bevezető fejezete a műnemek, műfajok világába kalauzol. Szép stílusban írt szubjektív tanulmány a művészetek születéséről, egymáshoz kapcsolódásáról. A szerző némiképp eltér az általánosan elfogadott műfajelméleti felosztástól, amennyiben az epikai műfajként nyilvántartott balladát a lírához sorolja, zárójelben megjelölve, hogy átmeneti.
Vélhetően arra utal, hogy a ballada nem más, mint tragédia dalban elbeszélve. A műalkotások elemzését nagyon nehéz objektív módon megítélni. Az állatmese, tanítómese fejezetben a szerző Rousseau-t idézi, és a felvilágosodás nagy szentimentális írójával vallja, hogy a gyermek félelmei és dilemmái a felnőttek azonos érzelmeit tükrözik. Ez a meggyőződés több értelmezésben is visszatér.
|
|
SZAKIRODALMA: Hézagpótlás: A kortárs magyar irodalom tanítása |
|
2018.02.06. 10:09 |
Szerkesztette: Fenyő D. György
Kiadó: Aula, 2010
Oldalszám: 432
Hogyan értik és hogyan tanítják a magyartanárok a kortárs magyar irodalmat?
Tanulmányok, javaslatok, óravázlatok tizenöt gyakorló tanártól.
A kötetben tárgyalt életművek:
Kovács András Ferenc, Parti Nagy Lajos, Tandori Dezső.
Szerzők és alkotások:
|
|
SZAKIRODALMA: Jelen idejű holnemvolt - Szeminárium a meséről |
|
2018.01.29. 19:16 |
Írta: Lovász Andrea
Kiadó: Krónika, Nova, 2007
Oldalszám: 184
Miért hallgatunk/olvasunk meséket? Erre kínál válaszokat a sajátos mesei világlátás jellemzőinek bemutatásával a könyv. A szerző külön fejezetben foglalkozik a gyermekirodalom és a mese érintkezésével, a mesék antropológiai és metafizikai megalapozottságával, a mesék gonoszával.
A legjellemzőbb jelenkori meseregényeket (így Csukás István Süsüjét, Lázár Ervin Szegény Dzsoni és Árnikáját, Szabó Magda Tündér Laláját, Török Sándor Kököjszi és Bobojszáját) abból a szempontból értelmezi, hogy azok mennyire őrzik meg vagy éppen mennyire tagadják a mesei hagyományokat, hogyan módosul bennük a mesei szerkezet, jellemző-e rájuk a csodán alapuló mesei világlátás, hogyan valósítják meg mese és valóság kapcsolatát.
A meseregény mint a mese új formája – különösen J. K. Rowling Harry Pottere óta – napjaink magyar irodalmában is kihívás. A Jelen idejű holnemvolt meseszemináriuma Szijj Ferenc, Darvasi László és Böszörményi Gyula meseregényeinek részletes és kritikus elemzésével mutat rá a mese történetének végtelenségére.
Lovász Andrea mesekutató, kritikus. A kolozsvári Babeş-Bolyai Tudományegyetemen végzett filozófia szakon. Doktori értekezését a mese történeti-poétikájából írta a Szegedi Tudományegyetemen. Tanulmányai, kritikái többek között az Élet és Irodalomban, a Forrásban, a Jelenkorban, a Tiszatájban és az Új Forrásban jelentek meg. Az Új Könyvpiac gyermekirodalom rovatának vezető recenzense.
|
|
SZAKIRODALMA: Kalandozások a gyermekirodalomban |
|
2018.06.08. 14:46 |
Írta: Végh Balázs Béla
Kiadó: Savaria University Press, 2011
Oldalszám: 142
A kötet a gyermekirodalom két markánsnak mondható műfajával foglalkozik: a verssel és a mesével, egyaránt figyelve az összmagyar és az erdélyi magyar irodalomra.
Valamennyi területen a hagyomány és a modernség kérdése merül fel legtöbbször: a népköltészeti értékek klasszicizálódása és az avantgárd eszköztárával való óvatos bánásmód.
|
|
|