A legkisebbek kedvence, Maszat és barátja Sári, igazi tavaszi kalanddal tér vissza.
A Maszat-sorozat hatodik darabja igazi utazós történet a legkisebbeknek. Maszat nem csak játszótérre és kertbe jár szívesen, hanem szeret utazni is. Most a tanyára készülődik. Először is jól fel kell pakolni, kis bőrönd, hátizsák, és persze Hóchóc sem maradhat otthon...
"Márti újévre is kapott ajándékot: a nagypapája egy naptárt küldött neki ragyogó színes képekkel. - Milyen pompás ez a naptár! Én kitenném a falra - sandít nővérére Jani a szeme sarkából. De vajon tudjátok-e, hány hónap van Márti naptárában?"
Márti minden hónapban más-más csodálatos dolgot tanul meg a világról. Megismerkedik a karácsony örömével, a húsvét vidámságával és még sok érdekes élménnyel.
Márti újévre naptárt kap ajándékba nagyszüleitől. Színes képeit nézegetve a kislány és testvére, Jani - a hónapok sorrendjében - felidézik azok jellemzőit, a természet változásait.
Megjött a tavasz, leterítette köpenyét, s leült a dombra.
Végignézett a berkeken, a kerteken, a lankákon s a réteken, a csupasz-kopasz fák és bokrok kopárló gyülekezetén.
- No, amíg ezeket felöltöztetem... - szaladt ki a száján, de már mosolyogva szólt oda a körülötte legyeskedő szellőnek:
- Eredj, szolgám, suttogd közhírré a fák és a bokrok között, hogy aki megmondja, meddig ér a rigófütty, azt elsőként s tetőtől talpig aranyvirágba öltöztetem.
Kányádi Sándor mesegyűjteménye tizennégy, állatokról, természetről, gyermekkorról szóló, szívmelengető történetet tartalmaz.
Boldizsár Ildikó és a Metamorphoses Meseterápiás Egyesület csatlakozott a Művészek a klímatudatosságért csoporthoz, és vállalták, hogy összegyűjtik a világ népmesekincséből azokat a meséket, amelyek a teremtett világ iránti felelősségről, az ember ezzel kapcsolatos feladatairól szólnak, hogy segítsenek a szülőknek, pedagógusoknak és mindnyájunknak a tudatosításban.
Olyan meséket adnak közre, amelyekben az ember még harmóniában élt a természettel, és tudta, hogy mit kell tennie, hogy ez így maradjon.
Magyarok Európában Európáért Alapítvány, Oldalszám: 63
Ez a meséskönyv elsősorban azoknak a gyerekeknek készült, akik szívesen hallgatnak, olvasnak érdekes történeteket a természet világából, és szeretnének többet tudni a bölcs bagolyról, a ravasz rókáról, a kedves kismókusról.
A szerző ezeket a kis meséket először családi körben olvasta fel. Később írásainak mindegyikét átvette egy-egy napi- vagy hetilap, és közzétette a Gyermekeknek c. rovatában.
Most könyv formájában is megjelenik, hogy a természet iránt érdeklődő gyerekek minél többen olvashassák.
Átdolgoztaaz 1989-es kiadás alapján: Csapody Kinga és Todero Anna
Kiadó: Manó Könyvek, 2017 Oldalszám: 88
Gyerekkorunk kedvenc történeteit vehetjük újra kézbe - hiszen ki ne szerette volna hallgatni, miről is Mesél az erdő -, a szerző eredetei illusztrációival.
A sorozat első kötetében az ott élő állatokról: az egérlányok, a sünik, az őzek, a békák, a pelék és Józsi, a holló kalandjairól olvashatunk. Megtudhatjuk, hogyan válhat egy fapapucs remek hajóvá, mi mindenre jó a borsóhüvely, és bekukkanthatunk egy feketerigó-esküvőre is!
Tony Wolf bájos mesegyűjteménye és rajzai az erdő lakóinak mindennapjairól a mai óvodásokat is elvarázsolják.
A Micsoda idő! megválaszolja a gyerekek fogós kérdéseit a klímaváltozással kapcsolatban, és ötleteket ad ahhoz, mit tehetünk, hogy javítsunk a helyzeten.
15 kedves hangulatú állatmese ritka állatokról, és 15 befejezetlen csalimese, a királylány, a vízitündér és az ördög varázsos világából.
A mesekönyv a műfaj legszebb hagyományaira épül. Varázslatos, titkokkal teli világba kalauzolja a kis olvasókat, akik találkozhatnak például Alinával, a vízi tündérrel, Vilmossal, a vadkannal, Zippel, a hangyával és megannyi más csodás vagy éppen ismerős lénnyel.
Toldi Zsuzsanna nyugdíjas általános és középiskolai tanár. Életét a gyermekek között töltötte a tanyavilágtól egészen a gimnáziumig.
Toldi Zsuzsanna meséi gyönyörködtetve tanítanak, mert a mesék egyúttal megismertetnek minket a természet rejtelmeivel is.
Békésen élnek együtt nagyapó váci kertjében tücskök, hangyák, ganajtúrók és bodobácsok, pókokkal, lótetűkkel, méhekkel, darazsakkal. Ide érkezik feleségével és két kisfiával Cinó, a kisegér, aki családi fészket fúr magának a rovarszálló alatt. A hosszú tél után ébredő kertben a tücskök és bogarak tavaszi koncertre készülnek, hogy a kert minden lakójával együtt ünnepeljék a meleg idő beköszöntét.
Mesealakok jó ismerősei lehetnek minden gyereknek, hisz melyikük ne találkozott volna a kertjében tücsökkel, kutyával, macskával vagy épp katicabogárral?
Barátaivá azonban a történetek tehetik őket, amelyek szálait az emberi alapértékek, az elesettek, a gyengék megsegítése, a barátság és a szeretet mozgatják. A természet szeretetére és a kreativitásra tanít.
Egy év telt el azóta, hogy ősszel Cinó, a mezei egér családjával Nagyapó kertjébe költözött. Közben Cinó és Minca fiai, Csuti és Peti is derekas egerekké értek. Az új kötetben újabb 11 mesén keresztül követhetjük a kert régi lakóinak életét, miközben az új jövevényekkel is megismerkedhetünk.
A hűvös, őszi időben lel téli szállásra a menekülő egércsalád, Boldizsár és két lánya, Truska és Panna, akik Nagyapó engedélyével végül állandó otthonra találnak. Egy légkondicionált és macskamentes ház építése azonban nem gyerekjáték, Boldizsáréknak Cinó és fiai, sőt tücskök is segítenek, mikor hirtelen egy nem várt akadály késlelteti a beköltözést. A kötet végére nemcsak az derül ki, hogy vajon hány egérotthonnal bővül Nagyapóék kertje, hanem az is, milyen körülmények bírhatnak rá egy ganajtúró bogarat az önkéntes fürdőzésre.
Az 5-7 éves korosztálynak ajánlott mesekönyvből ismét nem maradhatnak el Horváth Krisztina kedves, szellemes illusztrációi, sem a kis olvasóknak szánt kiszínezhető képek, kivágható mesefigurák.
Kovács András Ferenc Kossuth-díjas költő Napsugár-csízió című gyermekversét lapozó formájában vehetik kézbe a gyerekek.
A „tág esztendőben” csúszkáló, farsangolni illanó, pillangót lehelő, zöldet özönöltető, cimpát veresebbre húzgáló napsugár az évszakok bejárásával egy öröknaptárt körvonalaz – ezt a játékosságot jeleníti meg színes, gyerekekhez kedves, művészi illusztrációival Faltisz Alexandra IBBY-díjas grafikusművész.
Az egyszerre könyvként és játékként használható, igényes kivitelezésű, kemény kartonra nyomtatott és ezért szinte elnyűhetetlen lapozó a kicsik és szüleik egyik kedvenc közös könyve lehet.
Nálatok nőnek-e még égigérő paszulyok? I-II. Mesegyűjtemény
2018.06.29. 15:17
Szerkesztette: Mirtse Zsuzsa
Illusztrálta: Kő Boldizsár
Kiadó: Föld Napja Alapítvány
163 mese két kötetben haszonnövényeink sokféleségéről.
A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Biodiverzitás osztálya 2008-ban országos meseíró pályázatot hirdetett haszonnövényeink sokféleségéről Nálatok nőnek-e még égigérő paszulyok? címmel.
Ennek keretében a mesékből és sokféle rajzból kétkötetes, gyönyörűen illusztrált mesekönyv kerekedett 2009 májusára, a Biológiai Sokféleség Világnapjára. A termények szerint is csoportosított mesekönyv első kötetébe a kisebbeknek, a másodikba a nagyobbaknak szóló meséket gyűjtöttük egy csokorba. Napjaink népmeséi „arról adnak hírt, hogy van valami kincsünk, ami a miénk, elvehetetlenül”.
A felhívás több nemzedéket is megszólított. Érkeztek alkotások felnőttektől, diákoktól, óvodákból, iskolákból, ahol az óvónő, a tanító fogalmazta a mesét, és a gyerekek készítették hozzá a rajzokat, de volt, hogy egész családok ültek össze közös alkotásra. Az óriási érdeklődést keltett felhívásra határon innen és túlról beérkezett csaknem ezer jobbnál jobb pályamű közül a szakmai zsűri 163 alkotást választott ki.
A mesékből és sokféle rajzból kétkötetes, gyönyörűen illusztrált mesekönyv kerekedett 2009 májusára, a Biológiai Sokféleség Világnapjára. A termények szerint is csoportosított mesekönyv első kötetébe a kisebbeknek, a másodikba a nagyobbaknak szóló meséket gyűjtöttük egy csokorba. Napjaink népmeséi „arról adnak hírt, hogy van valami kincsünk, ami a miénk, elvehetetlenül”.
Ezen az életteli, öreg tölgyön nyomon követhetjük az évszakok váltakozását. Az ott lakó Bagoly néne és Bagoly bácsi, a Mókus és Tapsifüles család életében mindig történik valami érdekes.
Ez a kis képekkel tűzdelt történet arra hív, hogy együtt olvassunk és keresgéljünk, hisz a sok papírfülecske oldalról oldalra megannyi meglepetést is rejt.
Illusztrálta: Bódi Kati Kiadó: Móra Könyvkiadó, 2017 Oldalszám: 56
Könnyű nyári estéken Öregapó leül a tornácára, és mesélni kezd a madarakról. Mert ő aztán mindegyiket jól ismeri – a fecskéktől a baglyokon át a seregélyekig.
Doktor Hertelendi Róbert, Öregapó seregélye nem mindennapi madár volt. A megtévesztésig híven tudta utánozni a szekérnyikorgást, a rigófüttyöt, kotkodácsolásával még a baromfiudvart is zavarba hozta. Kár, hogy egy tavaszon nem tért vissza, a gyerekeknek, Öregapó barátainak már nem volt szerencséjük megismerkednsi vele.
A meghitt beszélgetések, közös kirándulások során mégis sok érdekességet tudnak meg a madarak életéről. Arról, hogy miért nem szabad baglyot lőni, hogy valóban halálmadár-e a kuvik, arról, hogy messziről hogyan lehet megkülönböztetni egymástól a gólyát és a gémet, meg hogy mi történik, ha egy fészekbe véletlenül két kakukktojás kerül.
Lázár Ervin szívhez szóló, rövid történeteiben madárdallal telik meg a dunántúli táj, Bódi Kati pedig részletgazdag rajzain kelti életre Öregapó madarait.
Pixi az erdei manó, már nagyon várja a tavasz érkezését. Úgy gondolja, felgyorsítaná a dolgokat, ha némi színes festékkel segítene a tavasznak. Amíg ezt megvitatja barátaival, megérkeznek a fecskék és a gólyák. Elmesélik egymásnak téli élményeiket, majd az erdei állatokkal úgy döntenek, hogy aznap este megünnepli a tavasz érkezését.
Már mindenki megérkezett a bulira, csak Barni medve hiányzott. Ő, még az igazak álmát aludta. Vajon Barni is részt vesz az ünnepségen?
„– Én vagyok a hibás! Egyedül csak én! – motyogta alig hallhatóan Kapukki Pukka, s közben feje búbját vakargatta.
– Hogyhogy te? Mit tettél? – kérdezte a kis törpesárkány.
– Levelet írtam a tavasznak, az ősznek, a télnek, ne jöjjenek többé a Lombgyűrű erdőbe, mert a nyarat jobban szeretjük, mint őket.”
Kapukki Pukka, az erdei manó, huncut, játékos és gondoskodó koboldok rokona: a Lombgyűrű erdőben lakik számos barátjával. Konfliktusokat old meg, kibékíti és megvigasztalja az erdő lakóit, segít nekik, de meg is tréfálja őket. Szereti a csodákat, odafigyel az apró dolgokra, örömökre.
A többi szereplő jégvirágfestőként tartja számon: ahogy ecsete az ablakokra, úgy visz színt a többiek életébe. Ha meg szeretnéd ismerni, barangolj e könyv által a Lombgyűrű erdőbe!
Simon Réka Zsuzsanna (1975) elsőkötetes szerző, 2008-ban Benedek Elek Gyermekirodalmi Ösztöndíjat nyert, Kovács Katalin illusztrátorral a 2011-es Arany vackor-pályázaton különdíjban részesültek.
Környezetvédelem és ezotéria egy mesében, átszőve a tündérek titokzatos életének, képességeinek valósághű leírásával! Egyedülálló mese a szeretetről, a természetről és a tündérek elfeledett világáról. Főszereplője Röpke, a kis lombtündér, aki engedetlensége miatt elveszíti egyik szárnyát. Ahhoz, hogy újra visszakapja, kapcsolatba kell lépnie az emberek világával, és meg kell szelídítenie egy mogorva embert.
Kalandos útján vele tart Őrzel, az őrangyal, hogy bölcs tanácsaival segítse, és védelmező szárnyaival óvja a szeleburdi tündérkét. Röpke másik segítőtársra is lel útja során, Virágra, a természetet szerető kislányra. Mire a tündér beteljesíti a küldetését, megtanulja, hogyan higgyen magában és hogyan váltsa valóra az álmait.
Aki megismeri Röpke történetét, ezentúl másképp tekint a természetre, az erdőre és a fákra, hiszen sosem tudhatja, melyik lombkorona rejti a tündér királylány otthonát.