Tavaszi tündérmese |
Hárs László |
2017.03.31. 14:03 |
 Hol volt, hol nem volt, volt egyszer egy egészen kicsi királyfi. Apja, a jó öreg király minden áldott reggel jókor felkelt, megmosdott, és illendően felöltözött. Azután a királyi palást zsebébe süllyesztett egy karéj kenyeret meg egy darab szalonnát, és útnak indult.
A jó királyné még korábban kelt. Alig hajnalodott, amikor királyi nyoszolyája mellett szapora hangon megszólalt az ébresztőóra. Akkor felserkent, és király urának mentéjére felvarrta a leszakadt gombot, megfoltozta királyi palástját, s kikefélte szürke posztóból készült koronáját. Azután elkészítette a reggelit, és ő is elindult.
|
|
Táncon szerzett királyság |
|
2019.08.17. 21:41 |
Volt egyszer egy leány, aki olyan szép volt, mint a hajnali nap és olyan szépen táncolt, mint a holdsugár a vízen. Olyan gyönyörűen táncolt, hogy aki csak látta, vele járta a táncot. Ráadásul a leány tánc közben úgy nevetett, .mint amikor az aranycsengő csilingel. El is nevezték ezért Csilingelő Margitnak, de hívták néha Tündér Margitnak is.
Margit szegény parasztleány volt és libákat őrzött a réten. Akkor is táncolt, mikor a gágogókra ügyelt, és ilyenkor valamennyi liba vele lejtette a táncot, de még a virágok is vele hajlongtak, a levelek is vele repestek, a lepkék is vele libegtek. Olyan volt ez a leányka, mint az orvosság. A betegeket megnevettette, a szomorkodókat megvigasztalta, az öregeket megfiatalította a táncával meg a nevetésével.
Mindenki szerette, csak a vén nevelőanyja nem, mert az gyűlölte a dalt is, a táncot is. Egy napon így szólt hozzá:
|
|
Tündérszép Ilona és Árgyélus |
magyar népmese |
2016.03.06. 22:28 |
|
Volt egyszer egy király és annak három fia. Volt a királynak egy almafája, amelyen aranyalmák termettek. Olyan különös fa volt az, hogy éjjel virágzott, s meg is ért rajta az alma minden éjjel. Így a király gazdagsága napról napra annyira szaporodott, hogy oly gazdag király nem volt az egész világon.
Egyszer azonban a király, amikor szokása szerint korán reggel kiment sétálgatni gyönyörűséges kertjébe, az aranyalmáknak csak a hűlt helyét lelte. Így történt ez másnap is, harmadnap is.
Összehívta a király erre az egész udvart, s kihirdette, hogy ha olyan emberel találkozik, aki az aranyalmákat megőrzi, fele vagyonát neki adja.
|
|
|
Világszép Vaszilisza |
orosz népmese |
2016.04.09. 12:25 |
|
Élt a nevenincs királyságban egy kupec. Tizenkét évet élt házasságban, mégis csak egy lánya született, Világszép Vaszilisza. Mikor az anyja haldoklott, a kislány még csak nyolcéves volt. Az anyja odahívatta ágyához a lányát, elővett a takaró alól egy bábut, odaadta neki és ezt mondta: „Hallgass rám figyelmesen, Vasziliszuska! Emlékezz mindig rám és figyelj jól az utolsó szavaimra. Hamarosan meghalok, szülői áldásomként rád hagyom ezt a bábut, mindig tartsd magadnál, senkinek se mutogasd: mikor baj ér, adj neki enni, s kérd a tanácsát. Ahogy jóllakott, megmondja, hogy kerülj ki a bajból.” Azután megcsókolta a kislányt és meghalt.
|
|
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
ÖSSZES FOGLALKOZÁS
Tovább…
Diameséje
