OLVASÓVÁ NEVELÉS
OLVASÓVÁ NEVELÉS
//olvasovanevels.gportal.hu/portal/olvasovanevels/image/gallery/1456267852_20.jpg

Az év gyerekkönyve díj

 

KÖNYVAJÁNLÓ

Az évtized legizgalmasabb gyerekkönyvei - 4. rész
 
 
 
 
VÁR A KÖNYVTÁR

 

 
- Olvasóterem

 

 
KLASSZIKUS GŰJTEMÉNYEK

 

 
MESE-UNIVERZUMOK

2-10 éveseknek

Kamaszoknak

 
 
IRODALOM ÉS FILM

►Gyermek- és ifjúsági irodalom

►A varázslatos iskolabusz

►Bábfilmklasszikusok

►Klasszikus rajzfilmek

►Diafilm-mesék

 

 
Olvasóvá válás



Folyamata 

Az alapozás szakaszai 

A kiadvány célja

 
Az olvasóvá nevelés megalapozása

Kézikönyv tartalma

 
- CD-módszertár
 
Bemutatkozó

Pedagógiai tevékenység

- Bemutatkozó

 
 
DIGITÁLIS KÖNYVTÁR
 
- Ajánlók

Digitális irodalom

Gyűjtemények

 
- Gyermekújság
 
- Online újság

Könyv és Nevelés

 
BABA-MAMA KLUB
 
- Foglalkoztató

ÖSSZES FOGLALKOZÁS >>

  1. Animációs népi mondókák   
  2. Animációs népi dalok
  3. Animációs versek 
  4. Megzenésített versek
 
GYERMEKEKNEK
 
Gyermekkönyvek kiadói
 
Gyermekirodalom
 
Mesés oldalak
 
TEMATIKUS OLDALAK
 
-Szülők oldalai
 
Pedagógusoknak
 
A MÉDIA VILÁGA
 
-Digitális nemzedék

KONFERENCIÁK (2012-2016)

DIGITÁLIS PEDAGÓGUS KONFERENCIÁK (2012-2015)

 
-Médiatanulmányok
 
-A TV-nézésről
 
--Hatásai

MÉDIAHATÁS TANULMÁNYOK  

 

-A kisgyerek és a tévé
--Óvodás korban
--Kisiskolás korban
--Iskolás korig
--Serdülő korig
-Az „elektromos babysvitter”
--A tévés erőszak hatáselmélete
--A Tv hatásairól
--Az állandóan szóló hatása
--Családi étkezés és Tv
-Egészségkárosító hatásai

 

 
-Médiatudatosság

TANULMÁNYOK

-A gyerekek és a média viszonya

-Miért is ne tévézzen a gyerek?

-Médiaértés és médiafogyasztás

-A médiatudatosság főbb ismérvei

-A tudatos tévénézés

 
HETI-NAPI LÁTOGATÓK

 
OLVASÓI NAPTÁR
2021. Április
HKSCPSV
29
30
31
01
02
03
04
05
06
07
08
09
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
01
02
<<   >>
 
KIADVÁNY CÍMOLDALA
KIADVÁNY CÍMOLDALA : I. Fejezet - tanulmány

I. Fejezet - tanulmány

Szilágyiné Gálos Ildikó  munkája, melyet szülőknek, óvónőknek, tanítóknak és könyvtárosoknak egyaránt szán, 2008-ban jelent meg, és eredetileg a szerző, az ELTE informatikus-könyvtáros  szakán írt szakdolgozatának, módszertani kézikönyvé átdolgozott közzététele. A teljes címe Az olvasóvá nevelés megalapozása óvodás kortól kisiskolás korig
 
Egyaránt foglalkozik az anyanyelvvel, módszertani szakirodalommal, olvasóvá neveléssel pszichológiai és pedagógia megközelítésben, továbbá gyakorlati kérdésekre keres és ad választ. A  Szeretve Tanulni Oktatási Egyesület  jóvoltából kiadott könyv első harmadát tekintem most át (1-86 p.), melyben az óvodás korú gyermekek olvasóvá nevelését szorgalmazza a szerző. Ezen írás nem helyettesíti a teljes művet, inkább csak annak tartalmára világít rá. 

 

„Az anyanyelvi nevelés olyan folyamat, amely a családban kezdődik, esetleg a bölcsőde egészíti ki, az óvoda pedig tovább folytatja játékos tevékenységek közben.”

A szerző az óvodának ilyen szempontból két fontos feladatot szán: a gyermek személyiségének fejlesztését és az iskolai életre való felkészítést, melyet a nyelvi és kommunikációs készség vizsgálatával lehet felmérni. A beszédfejlődés menetét a szerző a születéstől kezdve tanulmányozza, tanácsa szerint már a baba születésekor meg kell kezdeni a beszéd és kommunikáció fejlesztését.

„Az óvoda az egyetlen hely, ahol megalapozhatjuk a gyermek anyanyelvi fejlődését.” 

Óvodában a beszédészlelésen-beszédmegértésen, kiejtésen van már a hangsúly.

A jó beszédmegértéshez, új szavak megtanulásán és szókincsbővülésen át vezet az út, illetve nem elhanyagolható a fogalomértelmezéshez az érzékszervi észlelés és tapasztalatszerzés erősítése. Az iskolára felkészítés fontos eleme, hogy a kisgyerek azon képességeit fejlesszék, melyek az olvasás-írás megtanulásához, írás-előkészítés fejlesztéséhez, mondatalkotás gyakorlásához nélkülözhetetlenek. A fejlesztő-pedagógusnak meg kell győződnie arról, hogy a gyermek, az életkorának megfelelő szintjén áll-e kommunikációs képesség, nyelvhasználat és nyelvi kifejezőkészség, valamint a beszéd tisztasága, nyelvhelyesség terén. A szerző három a három klasszikus óvodai korcsoportra (kis, középső, nagy) osztva vizsgálja a követelményeket.

A beszédészlelés – beszédmegértés – szövegértés kapcsolatrendszerét Gósy Mária  nyelvészprofesszor tanulmánya alapján értelmezte. Az alapvető fogalmak (hallás, beszédészlelés, beszédmegértés, stb.) értelmezése után a fejlődés folyamatát tekinti át, mire kell figyelnie a nevelőnek (pl. csecsemőkor: sírás hiánya, óvodáskor: szavak torzítása).

Beszédészlelés vizsgálatakor akusztikai, fonetikai, fonológiai szintről és más részfolyamatokról alkothatunk képet, míg a beszédmegértést a GMP-diagnosztika  segítségével vizsgálhatjuk. Az óvodai anyanyelvi játékoknak nagy szerepük lehet a hangképző szervek fejlesztésében, beszédhibák javításában, beszédhallás fejlesztésében (pl. hangok felismerése, fonológiai kódolás). A gyerekek beszédfejlődését a képleírás módszerével lehet könnyen nyomon követni, miszerint a képen látható tárgyakat, személyeket és összefüggéseit nevezik meg életkoruknak megfelelően (kiscsoportban még csak pontos felsorolás, nagycsoportban már akár következtetések is előzményekre). Szókincset óvodáskorban a természet megfigyelésével, napi tevékenységek végzésével, illem- és óvodai szabályok elsajátításával ajánlatos fejleszteni, a beszélgetések segítik a gyermek önismeretének fejlődését is.

A szerző nagy jelentőséget tulajdonít a mesének, pedagógiai és lélektani hatásainak, a gyermekfejlődésben. 

„A mesemondás – évszázadokon keresztül – a gyermeknevelés egyik fontos eszköze is volt.” 

 Az új vizuális tömegkultúra veszélyezteti a könyvek létét, pedig az emberi hang varázsa, pótolhatatlan a mese hallgatásánál, a mese az életre szórakoztatva nevel. Tipizálja is a meséket: pl. mágikus mese (Tündérszép Ilona), hősmese (Fehérlófia), tréfás mese, láncmese, csalimese, fabula, novellamese. A gyermek életkorát tekintve is lehet vizsgálni a könyvekhez való viszonyát, illetve Bühler három nagy mesekorszakával is egyetért.

Kitér a mese személyiségformáló hatásaira (rácsodálkozás, érzelmek értelmezése, emberi élet meghatározó eseményei, flow), az óvodáskorú gyermekben kialakuló kettős tudatra, melynek során a gyermek egy belső kép kivetítésével látja a világot, és mely a kép, a „gyermeki gondolkodásának első kapaszkodója.”. Ezen mesék által közvetített belső képek hatásait is elemzi a szerző, melyek a gyermek rajzain is tükröződhetnek, így értékelhetőek. A mese elősegíti a gyermek szocializáló folyamatait is (alkalmazkodni a mesehallgatáshoz, a mesékben a jutalom és büntetés szerepe, a munka és teljesítmény hatásai, szereplők tulajdonságai és céljaik, helyes értékrend, magatartás, viselkedés szabályai stb.)

Az érzelmi nevelésben viszont nagyon nagy szerep hárul a család nevelő funkciójára. A szülőknek alkalmazkodni kell a gyermekük egyéni képességeihez, érzelmi-értelmi fejlettségi szintjéhez. A csecsemőkori olvasóvá nevelés feladata is a szülőkre vetül, ez egy igen tevékeny periódus az életkor során.

Megalapozni az olvasás szeretetét három lépésben lehet:
1. beszélgetéssel,
2. képeskönyvek közös nézegetése (rágás miatt ajánlott a fóliázott leporelló),
3. ismerkedés a gyermekirodalommal (mondóka, vers, ének).

Az óvoda szerepének jelentősége a hátrányos helyzetű családokból érkező gyermekek esetében nő meg jelentősen, ezen gyermekek nyelvi fejlődése az óvodában biztosított leginkább. A nem olvasó gyermek mögött pedig, legtöbbször nem olvasó szülő áll. Erikson is az anyai hang fontosságára hívja fel a figyelmet, amikor felismeri a gyerek, az egyben az „ősbizalom” megjelenése is. A jól szerető szülő igyekszik megérteni gyermekét. Bensőségessé a televízióból látott élmények sohasem vállnak, csupán magányos élmények maradnak. 

„A mese szórakoztat, örömforrás, tanít, nevel, segít levezetni indulatainkat, megvigasztal és elringat.” 

Bruno Bettelheimre  hivatkozva is megállapítja újból a szerző, hogy a meséket a szülőktől kell hallaniuk. A mesék hallgatása továbbá a tanulási zavarok megelőzésében is fontos szerepet játszanak, valamint megszerettetik az irodalmat, gyarapszik a gyermek szókincse és olvasás iránti igénye is megnő. 

Mit mesélésről, versmondásról is értekezik a szerző, természetesen életkorokhoz kötve mindezt, konkrét példákkal, és javasolja, hogy a mesét a gyermek válassza ki. A Hogyan mesélésről bővebben értekezik, kitérve a Mikor kérdésre és a mese terápiás értékére. Fontosak a meseismétlések is, többek közt a szilárd támpontok kialakításához.

Óvodában az esztétikai nevelés is kitüntetett szerepet kap. Az újonnan érkező gyereknek a könyvekkel való helyes bánásmódot kell ismertetni. Szükség van irodalmat szerető óvópedagógusra is. A tévéből, videóból szerzett élmények mellet, szükségesek az emberi közelséget, közvetlenséget, melegséget biztosító játékok, bábjátékok. Könyvolvasásnál az óvodában az életkornak és érdeklődésnek megfelelő könyvet kell kiválasztani és erre rengeteg remek tippet ad a szerző. Versek esetében viszont nem a tartalom, hanem a hangzás elsődleges. Ide kapcsolódnak a ritmikus játékok, melyekkel együtt jár a kisgyermekek utánzóképessége.

Az óvodai nevelés utolsó éveiben, az olvasás előkészítése tudatosabbá válik. A szerző egy könyvesboltban kapható óvodásoknak készült fejlesztő „képregényt” elemez, mely a képolvasástól a szövegértésig vezeti a kis olvasót és a szülőket is ellátja segítő kérdésekkel. (Aranyfa)   

 2009. május 06. szerda, 18:17

Forrás:

iNapló / iNter / Recenziók / Az olvasóvá nevelés pszichológiája és pedagógiája óvodás korban

http://krono.inaplo.hu/index.php/inter/recenzio/654-az-olvasova-neveles-pszichologiaja-es-pedagogiaja-ovodas-korban

 

 
OLVASÓVÁ NEVELÉS

 

 
MONDÓKA- ÉS VERSGYŰJTEMÉNY
  1. Népi mondókák 
  2. Kortárs mondókák 
  3. Gyerekversek
 
VIZUÁLIS KOMMUNIKÁCIÓ
 
GYERMEKTÉMÁK
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
I. ÉLETKORI SZAKASZ
CSECSEMŐ-, KISGYERMEK- ÉS KISÓVODÁSKOR (0-4)

Mondókák

 
    Babakönyv

2/ KISGYERMEKEKKOR (1-3)

Mondókázó-Verselgető 

Babakönyv lapozók 

 Interaktív fejlesztő lapozók

3/ 'MI EZ' KORSZAK (3-4)

Játékos ismeretszerzés
 
 
II. ÉLETKORI SZAKASZ
ÓVODÁSKOR (4-7)

 

 
ÓVODÁBÓL ISKOLÁBA

 
III. ÉLETKORI SZAKASZ
KISISKOLÁS KORSZAK
 
 

I. BEVEZETŐ SZAKASZ
(1-2. évf.)

ISMERETTERJESZTŐ (6-8)


II. ALAPOZÓ SZAKASZ
(3-4. évf.)

REGÉNY

  SOROZATOK

ISMERETTERJESZTŐ (8-10)

 
IV. ÉLETKORI SZAKASZ

KISKAMASZKOR (9-12)

  1. Klasszikus és kortárs ifjúsági irodalom
  2. Meseregény
  3. Mondák - legendák - civilizációk
  4. Vissza a múltba - regényes történelem
 
V. ÉLETKORI SZAKASZ
KAMASZKOR

CSAK KAMASZOKNAK (klasszikus-kortárs)

 
- Könyvajánló témánként
 
OLVASÁSI SZOKÁSOK

„Nekik való szövegekkel kellene szíven-lelken trafálni a gyerekeket

 
AZ ÉV GYERMEKKÖNYVE

ibbylogo

<<2019 - 1989>>

 
OLVASNI JÓ-OLVASS TÖBBET!-2014
 
OLVASNI JÓ!-2012

Ajánlott könyvek:

 
TERMÉSZETFILM

Természetfilmek

 
ÁTLAGNÉZETTSÉG
Indulás: 2008-11-01
 
BEJELENTKEZÉS
Felhasználónév:

Jelszó:
SúgóSúgó
Regisztráció
Elfelejtettem a jelszót