OLVASÓVÁ NEVELÉS
OLVASÓVÁ NEVELÉS
//olvasovanevels.gportal.hu/portal/olvasovanevels/image/gallery/1456267852_20.jpg

Az év gyerekkönyve díj

 

KÖNYVAJÁNLÓ

Az évtized legizgalmasabb gyerekkönyvei - 4. rész
 
 
 
 
VÁR A KÖNYVTÁR

 

 
- Olvasóterem

 

 
KLASSZIKUS GŰJTEMÉNYEK

 

 
MESE-UNIVERZUMOK

2-10 éveseknek

Kamaszoknak

 
 
IRODALOM ÉS FILM

►Gyermek- és ifjúsági irodalom

►A varázslatos iskolabusz

►Bábfilmklasszikusok

►Klasszikus rajzfilmek

►Diafilm-mesék

 

 
Olvasóvá válás



Folyamata 

Az alapozás szakaszai 

A kiadvány célja

 
Az olvasóvá nevelés megalapozása

Kézikönyv tartalma

 
- CD-módszertár
 
Bemutatkozó

Pedagógiai tevékenység

- Bemutatkozó

 
 
DIGITÁLIS KÖNYVTÁR
 
- Ajánlók

Digitális irodalom

Gyűjtemények

 
- Gyermekújság
 
- Online újság

Könyv és Nevelés

 
BABA-MAMA KLUB
 
- Foglalkoztató

ÖSSZES FOGLALKOZÁS >>

  1. Animációs népi mondókák   
  2. Animációs népi dalok
  3. Animációs versek 
  4. Megzenésített versek
 
GYERMEKEKNEK
 
Gyermekkönyvek kiadói
 
Gyermekirodalom
 
Mesés oldalak
 
TEMATIKUS OLDALAK
 
-Szülők oldalai
 
Pedagógusoknak
 
A MÉDIA VILÁGA
 
-Digitális nemzedék

KONFERENCIÁK (2012-2016)

DIGITÁLIS PEDAGÓGUS KONFERENCIÁK (2012-2015)

 
-Médiatanulmányok
 
-A TV-nézésről
 
--Hatásai

MÉDIAHATÁS TANULMÁNYOK  

 

-A kisgyerek és a tévé
--Óvodás korban
--Kisiskolás korban
--Iskolás korig
--Serdülő korig
-Az „elektromos babysvitter”
--A tévés erőszak hatáselmélete
--A Tv hatásairól
--Az állandóan szóló hatása
--Családi étkezés és Tv
-Egészségkárosító hatásai

 

 
-Médiatudatosság

TANULMÁNYOK

-A gyerekek és a média viszonya

-Miért is ne tévézzen a gyerek?

-Médiaértés és médiafogyasztás

-A médiatudatosság főbb ismérvei

-A tudatos tévénézés

 
HETI-NAPI LÁTOGATÓK

 
OLVASÓI NAPTÁR
2021. Április
HKSCPSV
29
30
31
01
02
03
04
05
06
07
08
09
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
01
02
<<   >>
 
MESEREGÉNY - TÜNDÉRMESÉK
MESEREGÉNY - TÜNDÉRMESÉK : Zöldség Anna és a beszélő póniló

Zöldség Anna és a beszélő póniló

Papp Eszter  2017.02.28. 22:26

5-9 éveseknek
2009. január 15.Írta: Szijj Ferenc
Illusztrálta: Ménes Ágnes
Kiadó: Pozsonyi Pagony, 2008
Oldalszám: 128
 
Sárgarépa és Petrezselyem Anna királykisasszony (akit az ország népe szeretetből és a rövidség miatt Zöldség Annának vagy egyszerűen Annának hív) a főszereplője Szijj Ferenc új mesekönyvének. De szereplője még Haén Cica, a főszakács, a hazardőr ezredes, a Brüsszeli Béka, a Fekete Bárány, de legfőképpen Vörhenyes Milkó, a beszélő póniló. És hogy mi minden történik velük?
 
Például meglátogatják a körömhidai élménycentrumot. Vagy az amerikai varázslót, vagy a Sült Császárt. Vagy meg kell találniuk a titokzatos ördögi patkányt. Vagy Zöldség Anna verset ír. Egy érzékeny, szellemes, játékos mesekönyv, kicsit mint Alice, kicsit mint Óz, és persze kicsit mint Szuromberek, és nagyon Zöldség Anna.

 

A 2008-as IBBY Év Gyerekkönyve díjjal jutalmazott könyvből olvashattok most egy keveset: az alábbi részlet a könyv, és a történések legeleje. A főbb szereplőket itt rögtön megismerhetjük: mindenekelőtt Zöldség Anna királykisasszonyt, valamint Haén Cicát, a főszakácsot és a Hazardőr Ezredest - nem mindennapi figurák! De a legfontosabb szereplő itt még csak vágy képében él: ő pedig a címben is szereplő póniló. Aki továbbolvassa a könyvet, megismerheti őt is (amúgy Milkónak hívják, pöttyös, és beszélni is tud. És még jártassági bizonyítvány sem kell hozzá...)
 
 
Aki rendszeresen gyakorolja a meseolvasók felelősségteljes posztját, az tudja, hogy van miért hálálkodni, ha az írónak nem csak a – szűken vett – célközönségre, hanem a felnőtt előadóra is gondja van. Nincs is annál felemelőbb, mint mikor a szöveg kínálja magát a felolvasásra. Mesemondó legyen a talpán, aki képes rezignált hanghordozással legyűrni egy ilyen nyelvi virtuozitással megírt történetet. Szijj nem csak a magyar nyelvvel játszik, hanem a felnőtt olvasót is játszatja, kirángatva abból nonreflektív, közvetítő szerepből, amibe a mai mesék tucatjai kényszerítik őket. Mert nem minden a mese, sok múlik a reprezentáción is. Kevés író van, aki jó érzékkel táncolna azon a bizonyos korosztályokat elválasztó képzeletbeli vonalon, és rendelkezne azzal a ritka képességgel, hogy egyszerre vonja be mindkét oldalt a mese bűvkörébe.
 
 
Ha a mesehallgató túl van már azon a korszakon, amit a pszichológusok csak ödipális korként emlegetnek, és épp elég érett ahhoz, hogy a világot már ne csak fekete-fehér oppozícióként gondolja el, akkor itt az ideje, hogy egy kis Szijj-féle szürke árnyalatot vigyünk a mesemondásba. Mert Szijj Ferenc meséire nagyon is jellemző, hogy fiktív világai nem a „jó-rossz” polaritás mentén szerveződnek, hanem sokkal inkább a valóság olyasféle kifordításai, melyek befogadása árnyaltabb gondolkodásmódot igényel.
 

A Szijj-mesék célja nem az, hogy rendet tegyen a „káoszban”, vagy hogy „helyes életvezetésre” tanítson. Ő inkább előveszi saját valóságunk plázáit, bürokratikus intézményeit, vagy Gellért-hegyét, és fordít rajtuk egyet, hogy legyen belőlük: élménycentrum, Központi Tudakozó (ahol elintézni semmit sem, sorban állni viszont annál inkább lehet) és Zsengellér-hegy (aminek szobrai minden éjszaka rendre megelevenednek, csak hogy rögtönzött előadást tartsanak az egybegyűlteknek). Annak ellenére, hogy a Zöldség Anna történet nem a klasszikus mese-receptúra alapján készült, érdemes vele próbát tenni. Mert egyre szaporodnak az olyan visszajelzések, melyek arról tanúskodnak, hogy a gyerekek ösztönösen „kapcsolnak” és nagyon is élvezik az ilyesféle abszurdba hajló, reflexív történeteket. Arról már nem is beszélve, hogy mi felnőttek is igen jókat mulathatunk a kapornyicai kifordított világon. 

 

Mivel a könyvnek nincs szigorúan kötött struktúrája, ezért az egyes fejezetek önmagukban, különálló történetekként is megállják a helyüket. A mese főhőse, a még gyermekéveit taposó Zöldség Anna királykisasszony, aki egy napon elhatározza, hogy szert tesz egy beszélő lóra. Udvartartása kevéssé emlékeztet egy uralkodó személyzetére. Inkább úgy terelgetik Zöldség Annát, mint az odaadó szülők. Benne vannak a királykisasszony vállalkozásaiban, gyakran elérzékenyülten nézegetik őt, egy pillanatra sem tágítanak mellőle, és még arra is képesek, hogy egy-egy móka kedvéért saját bőrüket vigyék vásárra. Kinek ne lennének ismerősek az olyan jelenetek, mint mikor Zöldség Anna felajánlja, hogy besegít a süteménysütésbe, majd két-három fakanáldöfködés után elunja az egészet, és kicsit odébbáll, mondván „mi lenne, ha ő inkább most rajzolna”. És miközben rajzol, csak úgy spontán módon verseket is költöget, a főszakács pedig amúgy tésztás kézzel, sebtében jegyez le minden egyes költeményt, nehogy egy is kárba vesszen.

 

A szijji mesevilág jócskán eltér a klasszikus értelemben vett didaktikus irányvonaltól. Hiába is keresnénk a már jól megszokott mesekaraktereket, vagy igyekeznénk azokat a klasszikus „karakterológiai harcokat” felfedezni, melyek a pszichológusok állításai szerint oly fontos szerepet játszanak a gyermek lelki fejlődésében. A Zöldség Anna szereplői nem elvont archetípusok, azoknál sokkal árnyaltabb, valóságosabb, többrétű karakterek. Alfonzó példáján tanulhatjuk meg, hogy nem minden helytelen viselkedés forrása a rosszaság vagy gonoszság, sokszor épp a jóakarat szülheti a hibákat. A Sült Császár karakterén keresztül ízelítőt kaphatunk abból, hogy hova vezethet az elvakult ostobaság. A lóboltban megtudhatjuk, hogy milyen is a vérbeli kereskedőszellem, az ördögi patkány-üldözés alkalmával pedig feltárul előttünk a rémhírterjedés szociológiája.

 

A nevek pedig magukért beszélnek. A királykisasszony hivatalos öltöztetője: hazardőr ezredes, az udvar lóti-futija: cakkpakk-futár, a növénymagokkal Pimpó házal, vagy ott van még a – már említett – kissé balga, szűk látókörű Sült császár. Haén cica neve pedig arra emlékeztethet minket, hogy miként születhet két szó összehallásából egy egészen rejtélyesnek tűnő harmadik.

 Szijj Ferenc meséjét, a szerző felkérésére Ménes Ágnes illusztrálta. Bennem némiképp a 19-20. századfordulós vintage hangulatot idézi meg, a kétszínű, szálkás, de azért annál elnagyoltabb vonalvezetésű, szépia árnyalatú grafikákkal. Ménes munkáinak kapcsán a kiadó még Szecskó Tamás és Gyulai Líviusz nevét emlegeti.

A Zöldség Anna-történet nem a bevett meseformulákat követi, világa mégis kompakt egészet alkot, ahol mindennek és mindenkinek megvan a maga helye. Legyen hát helye a gyerekek életében is. Olvashatjuk 5-10 éveseknek, mi pedig közben a Brüsszeli Békához hasonlatosan csiszolgathatjuk az előadásmódot, hogy a hallgatósággal együtt most végre mi is igazán bevonódjunk a történetbe.  

Egy érzékeny, szellemes, játékos mesekönyv Szijj Ferenctől: kicsit mint Alice, kicsit mint Óz, és persze kicsit mint Szuromberek, és nagyon Zöldség Anna.

Forrás: litera.hu

VISSZA AZ OVISOK OLDALÁRA>>

VISSZA A KISISKOLÁS OLDALRA>>

 

 

 

 

 

 

 

 

 
OLVASÓVÁ NEVELÉS

 

 
MONDÓKA- ÉS VERSGYŰJTEMÉNY
  1. Népi mondókák 
  2. Kortárs mondókák 
  3. Gyerekversek
 
VIZUÁLIS KOMMUNIKÁCIÓ
 
GYERMEKTÉMÁK
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
I. ÉLETKORI SZAKASZ
CSECSEMŐ-, KISGYERMEK- ÉS KISÓVODÁSKOR (0-4)

Mondókák

 
    Babakönyv

2/ KISGYERMEKEKKOR (1-3)

Mondókázó-Verselgető 

Babakönyv lapozók 

 Interaktív fejlesztő lapozók

3/ 'MI EZ' KORSZAK (3-4)

Játékos ismeretszerzés
 
 
II. ÉLETKORI SZAKASZ
ÓVODÁSKOR (4-7)

 

 
ÓVODÁBÓL ISKOLÁBA

 
III. ÉLETKORI SZAKASZ
KISISKOLÁS KORSZAK
 
 

I. BEVEZETŐ SZAKASZ
(1-2. évf.)

ISMERETTERJESZTŐ (6-8)


II. ALAPOZÓ SZAKASZ
(3-4. évf.)

REGÉNY

  SOROZATOK

ISMERETTERJESZTŐ (8-10)

 
IV. ÉLETKORI SZAKASZ

KISKAMASZKOR (9-12)

  1. Klasszikus és kortárs ifjúsági irodalom
  2. Meseregény
  3. Mondák - legendák - civilizációk
  4. Vissza a múltba - regényes történelem
 
V. ÉLETKORI SZAKASZ
KAMASZKOR

CSAK KAMASZOKNAK (klasszikus-kortárs)

 
- Könyvajánló témánként
 
OLVASÁSI SZOKÁSOK

„Nekik való szövegekkel kellene szíven-lelken trafálni a gyerekeket

 
AZ ÉV GYERMEKKÖNYVE

ibbylogo

<<2019 - 1989>>

 
OLVASNI JÓ-OLVASS TÖBBET!-2014
 
OLVASNI JÓ!-2012

Ajánlott könyvek:

 
TERMÉSZETFILM

Természetfilmek

 
ÁTLAGNÉZETTSÉG
Indulás: 2008-11-01
 
BEJELENTKEZÉS
Felhasználónév:

Jelszó:
SúgóSúgó
Regisztráció
Elfelejtettem a jelszót