Alagutazók Zsebvárosban
2019.11.04. 22:03
8-10 éveseknek
Írta: Habony Gábor
Illusztrálta: Oszoli Bernadett
Kiadó: FŐNIX KÖNYVMŰHELY
Oldalszám: 118
Marci különös kalandba keveredik, amikor hirtelen Zsebvárosban találja magát. A hazatéréshez meg kell keresnie az elveszett nagykabátját.
Egy idős tanító, Aladár segít neki eligazodni ezen a furcsa helyen, ahol a varázsló egerek lovagi címet szerezhetnek, az emberek csigabusszal közlekednek, a város vezetője a húsvéti nyuszi rokona, miközben az is kiderül, hová tűnnek a dolgaink a zsebünkből és az ágy alól. És akkor még nem is említettük a zokniválságot...
Mert ebben a varázslatos világban is akadnak gondok, Marci pedig akarva-akaratlanul az események sűrűjébe csöppen. Meg kell találnia magában a bátorságot, hogy segítsen különleges, új barátainak, mielőtt egy titokzatos gonosz végleg csapdába ejtené őket.
|
Habony Gábor fantasztikus meseregényének a főhőse a tizenegy éves Marci, aki egy téli délután épp a suliból érkezik haza, amikor egy fénypötty tűnik fel az előszobán, egyre nő, majd őt is elnyeli, s mire észbe kap, már egy másik, különös világban találja magát.
Hamarosan kiderül, hogy egy Zsebváros nevű helyre kerül, ahol elsőként egy beszélő egérrel találkozik, bizonyos Moldavári Bunduska Ferenccel, aki elárulja neki, hogy ebben a városban minden egérke varázsló.
Marci elindul, hogy beszéljen az Egértanáccsal. Útközben, egy buszmegállóban ismerkedik egy Tegezz Aladár nevű idős úrral, aki rájön, hogy egy másik valóságból jött, s elhatározza, hogy segít neki hazajutni. Fel is pattannak a csigabuszra, amelyen mindenki mezítláb utazik, és elmennek a zsebmesteri hivatalba, ahol Jonatán zsebmester, egy megtermett rózsaszín nyúl fogadja őket. Jonatán elmondja neki, hogy Zsebváros nagy bajban van: a zoknijaik elhagyták őket, miatta pedig megállt az idő...
Vajon Marci segítségével sikerül normalizálni a helyzetet?
A mesét Oszoli Bernadett fekete-fehér grafikái kísérik.
Tarja_Kauppinen
Amikor megjött a jó idő, kiürítettem a lányom téli kabátjának a zsebeit. Volt benne tavalyi strandbelépő, kőkeményre száradt kiflivég, kifolyt Technokol, első világháborús katonasírok…
Hasonló forrásból táplálkozik ez a kötet is (főleg technokolilag). Marci olyasféleképpen jut zsebvárosba, mint Alice Csodaországba, és van nyúl is, szóval akinek Carroll bejött, annak ez is be fog (ez azért lightosabb).
A csavar meglepett, a rajzok meg nagyon igényesek. Annyi az összes bajom vele, hogy bennem visszatetszést keltenek az ilyen kitalált lények és dolgok, hogy pl. manók és varázslat, mert snassz, főleg ha a sztereotípiáknál maradunk, azaz pl. a manók kicsik, és csúcsos sipkát viselnek. Legyen már fantáziánk elrugaszkodni az ezer éve lerágott toposzoktól, mert a varázslásnál a könyv nálam zuhanórepülésbe kezdett, a manóknál meg megrándult egy izom a szemem sarkában, mondjuk aztán a csavar és az egész Carroll-utánérzés által sikerült ezt visszatornászni. Aki ki tud találni egy ilyen Alagutazókat Zsebvárosban, az ki tud találni nem ezerszer látott mágikus/mesés elemeket is, nem kellene olyan alsó kategóriás eszközökhöz folyamodni, mint a kis, csúcsos sipkás manók, vagy a varázslat.
Ez azonban inkább dicséret, s a hangsúly inkább azon van, hogy ez egy igen tetszetősen a 8-10 éves olvasók világához szabott kis Carroll-parafrázis, melyet az említett, kevésbé erős pontjai dacára valóban érdemes kézbe venni.
VISSZA A KISISKOLÁS OLDALRA>>
|
|