A meseregények a mesék és a valós világ között képeznek átmentet. Hősei a legnehezebb, kilátástalan helyzetből menekülnek meg, akik olyan gyermekek, mint maguk az olvasó, és olyan kalandokat élnek át, amikben nincsenek csodás elemek, a valóságban is lehetséges lenne, hogy megtörténjenek. Ilyenek Lázár Ervin, Szabó Magda, Fehér Klára, vagy Csukás István művei. 

Tetszik, nem tetszik, ekkor már kötelező olvasmányok is vannak. Ha egyedül nehezen megy, nyugodtan felolvashatjuk, és önálló olvasásra adjunk inkább olyat a gyerek kezébe, ami jobban olvastatja magát. 

Ha már maga az olvasás nem jelent komoly megerőltetést, jöhetnek a komolyabb és klasszikus könyvek (előbb is jöhetnek persze, ha felolvassuk, de egy olyan gyerek, akinek sokat olvasnak fel, egész biztosan maga is sokat fog olvasni). Érdemes figyelni az Animus Kiadó Andersen-díjas sorozatára, a Móra, a Ciceró, a Holnap vagy a Könyvmolyképző klasszikusaira. (lásd itt>>)

Kisiskolásként már komoly ismeretterjesztő könyveket lehet böngészni, akármi is legyen a gyerek érdeklődési köre, biztosan talál hozzá/róla megfelelő, okos és szép könyvet vagy albumot, az állatoktól kezdve a csillagászaton keresztül a művészettörténetig nagyon sok jó könyvből válogathatunk.  

Mikor gyermekünk már elér arra a szintre, hogy maga olvas ki egy egész könyvet, ehhez számtalan olvasni tanító és kezdő olvasóknak szánt sorozatot ajánlhatunk.   

Az olvasás motivációja 

Az olvasmányélmény értékközvetítő hatásának három szintjét különböztetjük meg:  

1.   A legalsó szint jellemzője az értékekhez való pozitív és negatív alkalmazkodás, ahol a külső motivációs tényezők vannak túlsúlyban. Ez az az időszak, amikor a gyermek sokszor átgondolás nélkül fogad el – esetleg tekintély elv alapján – bizonyos nézeteket, és visszhangozza azokat.

2.  A második minőségi szint akkor alakul ki, amikor a gyerekek saját, belső indíték alapján kezdenek törekedni az értékek felismerésére. Értéktudatukba beépülnek olvasmányaik, és magatartásukat is szabályozzák. Ez az az időszak, amikor a leghatékonyabbak az értéktudat-fejlesztőfoglalkozások, legyenek azok olvasmányértékekhez, vagy más területhez kötődő tervszerű foglalkozások. Ez már a viták időszaka, a gyermekek saját tapasztalatai élénk szerepet játszanak nézeteik alakulásában.

3.  A legmagasabb szint, amikor olvasmányélmények úgy épülnek be a személyiségbe, hogy az értékbefogadó tevékenység további, értékmegvalósító, értékteremtő tevékenységgé szélesedik ki.  

 <<Vissza