• 7-8 éves korban a mesét is szívesen olvassa még, főleg a távoli, a messzi ismeretlenben játszódó, a vonzó kalandokkal teli történeteket,
• 9 éves kor körül inkább az igaz kalandos történetek iránt érdeklődnek.

A kisiskolások tanulási érdeklődése még differenciálatlan. Többségük még minden tantárgyat szívesen tanul: egyaránt élvezi az olvasást, a számtant, a környezetismeretet, a történelmet, a földrajzot, szívesen vesz részt a gyakorlati foglalkozásokon, rajong a technika órákért, szeret énekelni, rajzolni, még jobban tornászni.

A tantárgyak iránti érdeklődés csak fokozatosan differenciálódik. Ez függ a gyerek siker-és kudarcélményeitől, képességeitől. 

A meseolvasás témájának fejlődése  

• A tündérmesék mellett kezdetben azokat a meséket kedveli, amelyek olyan kislányokról és kisfiúkról szólnak, mint ő maga. Később az állatmesék a kedvencei.  
• Ezután olyan meséket olvas, amelyekben királyok és pásztorfiúk helyettesítik őt és környezetét, amelyek tele vannak csodaszerű elemekkel, varázslatokkal.
• A kisiskoláskor végére már a távoli, a messzi ismeretlen, a fantasztikus, vonzó és változatos kalandokon átmenő hősök történeteit szereti olvasni, hallani, nézni.   

A kisiskoláskori olvasmányérdeklődés legvégül a tárgyilagos felé fordul. Egyre inkább előnyben részesíti a „valódi”, az „igazi” történeteket. Ebben a korban lényegessé válik a gyerek számára, hogy vajon az olvasmány megfelel-e a valóságnak. Ezzel kéz a kézben jár az olvasási érdeklődésnek egy másik vonása, éspedig a történet hősének sorsával és lényével való osztozás. Ez a kisiskolásoknál igazi beleélés, sőt, részben azonosulás.  

A kisiskolás az olvasott történet hőséhez hasonlóan, sőt ugyanúgy akar cselekedni. Természetesen ez a kívánság többnyire csak a hős külsejére és tetteire irányul, ezért elsősorban az olyan történetek hatnak rá, amelyekben a hős imponáló cselekedeteket hajt végre. Kedvelik a nyílt és könnyen átlátható személyeket, akik olyan kimagasló pozitív tulajdonságokkal rendelkeznek, mint a bátorság, erő, ügyesség, igazságérzet. Nem szívesen kutatják egy jellem finom pszichikai szétágazottságát.

Meseolvasás közben a kisiskolásnak ugyanúgy kettős tudata van, mint a játszó gyermeknek. Valóságismerete következtében biztosan tudja, hogy ez nem valós világ, mégis feszülten és várakozással várja a történet végét, olvassa a mesét.

Minden nevelő számára fontos tudni azt, hogy a mese, a fantasztikus történetek, a varázslatos kalandok a kisiskolás fantáziája számára a legmegfelelőbb világ, mert érzéseinek, vágyainak, álmainak szolgálatában áll. A kisiskolásnak szüksége van erre a szárnyalásra, a mesevilág bejárására egyrészt azért, mert ez jólesik neki, örömet, boldogságot teremt benne, másrészt pedig azért, mert a mese erkölcsi tartalma beépül a személyiségébe, segít az erkölcsi rendszere kialakításában, a gyerek társadalmi beilleszkedésében.

Az igazán kezdő olvasók számára az is elég, ha egy-két mondat van csupán egy oldalon (furcsa módon ilyenkor újra előtérbe kerülnek a két-három éves korban használt képeskönyvek), de a gyakorlottabb kisiskolásnak is nagy sikerélményt jelent, ha ki tud olvasni egy egész könyvet. Ezért ezek a könyvek nagy betűvel íródtak, nincs túl sok szöveg egy oldalon, és igyekeznek olyan témáról szólni, ami egy nyolc év körüli gyereknek érdekes lehet. Hálás téma az iskola, a foci, vagy a detektívtörténetek, a szellemekről – boszorkányokról – sárkányokról - tündérekről nem is beszélve.  

Mindig, de ebben a korban különösen fontos, hogy a gyerekek humoros könyveket olvassanak. Garantáltan nem fogja megunni az olvasást az a gyerek, aki könnyed, vicces, mai és élő szövegeket olvas. Lehet az klasszikus, mint Astrid Lindgren vagy Erich Kastner, lehet a kortárs cseh Macourek, vagy éppen a magyar Lackfi János vagy Czigány Zoltán. Az egészen abszurd humorra is nagyon fogékonyak!   

Amellett, hogy sok gyerek 8-9 éves korban már többszáz oldalas könyveket is el tudnak olvasni, még mindig nem túl nagyok ahhoz, hogy ne  meseregényt olvassanak - a regék, mondák, mitológiai történetek és a kalandregények ideje pedig éppen ekkor jön el. A varázslatos mesék helyett az igaz történetek felé orientálódna, ez iránt nő meg érdeklődésük.

A meseregények a mesék és a valós világ között képeznek átmentet. Hősei a legnehezebb, kilátástalan helyzetből menekülnek meg, akik olyan gyermekek, mint maguk az olvasó, és olyan kalandokat élnek át, amikben nincsenek csodás elemek, a valóságban is lehetséges lenne, hogy megtörténjenek. Ilyenek Lázár Ervin, Szabó Magda, Fehér Klára, vagy Csukás István művei.

Tetszik - nem tetszik, ekkor már kötelező olvasmányok is vannak. Ha egyedül nehezen megy, nyugodtan felolvashatjuk, és önálló olvasásra adjunk inkább olyat a gyerek kezébe, ami jobban olvastatja magát. 

Ha már maga az olvasás nem jelent komoly megerőltetést, jöhetnek a komolyabb és klasszikus könyvek (előbb is jöhetnek persze, ha felolvassuk, de egy olyan gyerek, akinek sokat olvasnak fel, egész biztosan maga is sokat fog olvasni). Érdemes figyelni az Animus Kiadó Andersen-díjas sorozatára, a Móra, a Ciceró, a Holnap vagy a Könyvmolyképző klasszikusaira. (lásd itt>>)

Kisiskolásként már komoly ismeretterjesztő könyveket lehet böngészni, akármi is legyen a gyerek érdeklődési köre, biztosan talál hozzá/róla megfelelő, okos és szép könyvet vagy albumot, az állatoktól kezdve a csillagászaton keresztül a művészettörténetig nagyon sok jó könyvből válogathatunk.  

Mikor gyermekünk már elér arra a szintre, hogy maga olvas ki egy egész könyvet, ehhez számtalan olvasni tanító és kezdő olvasóknak szánt sorozatot ajánlhatunk.   

Az olvasás motivációja 

Az olvasmányélmény értékközvetítő hatásának három szintjét különböztetjük meg:  

1. A legalsó szint jellemzője az értékekhez való pozitív és negatív alkalmazkodás, ahol a külső motivációs tényezők vannak túlsúlyban. Ez az az időszak, amikor a gyermek sokszor átgondolás nélkül fogad el – esetleg tekintély elv alapján – bizonyos nézeteket, és visszhangozza azokat.
2. A második minőségi szint akkor alakul ki, amikor a gyerekek saját, belső indíték alapján kezdenek törekedni az értékek felismerésére. Értéktudatukba beépülnek olvasmányaik, és magatartásukat is szabályozzák. Ez az az időszak, amikor a leghatékonyabbak az értéktudat-fejlesztőfoglalkozások, legyenek azok olvasmányértékekhez, vagy más területhez kötődő tervszerű foglalkozások. Ez már a viták időszaka, a gyermekek saját tapasztalatai élénk szerepet játszanak nézeteik alakulásában.
3. A legmagasabb szint az, amikor olvasmányélmények úgy épülnek be a személyiségbe, hogy az értékbefogadó tevékenység további, értékmegvalósító, értékteremtő tevékenységgé szélesedik ki. 

Sorozatok kezdő olvasóknak 

Sorozatok folyamatosan olvasóknak