OLVASÓVÁ NEVELÉS
OLVASÓVÁ NEVELÉS
//olvasovanevels.gportal.hu/portal/olvasovanevels/image/gallery/1456267852_20.jpg

Az év gyerekkönyve díj

 

KÖNYVAJÁNLÓ

Az évtized legizgalmasabb gyerekkönyvei - 4. rész
 
 
 
 
VÁR A KÖNYVTÁR

 

 
- Olvasóterem

 

 
KLASSZIKUS GŰJTEMÉNYEK

 

 
MESE-UNIVERZUMOK

2-10 éveseknek

Kamaszoknak

 
 
IRODALOM ÉS FILM

►Gyermek- és ifjúsági irodalom

►A varázslatos iskolabusz

►Bábfilmklasszikusok

►Klasszikus rajzfilmek

►Diafilm-mesék

 

 
Olvasóvá válás



Folyamata 

Az alapozás szakaszai 

A kiadvány célja

 
Az olvasóvá nevelés megalapozása

Kézikönyv tartalma

 
- CD-módszertár
 
Bemutatkozó

Pedagógiai tevékenység

- Bemutatkozó

 
 
DIGITÁLIS KÖNYVTÁR
 
- Ajánlók

Digitális irodalom

Gyűjtemények

 
- Gyermekújság
 
- Online újság

Könyv és Nevelés

 
BABA-MAMA KLUB
 
- Foglalkoztató

ÖSSZES FOGLALKOZÁS >>

  1. Animációs népi mondókák   
  2. Animációs népi dalok
  3. Animációs versek 
  4. Megzenésített versek
 
GYERMEKEKNEK
 
Gyermekkönyvek kiadói
 
Gyermekirodalom
 
Mesés oldalak
 
TEMATIKUS OLDALAK
 
-Szülők oldalai
 
Pedagógusoknak
 
A MÉDIA VILÁGA
 
-Digitális nemzedék

KONFERENCIÁK (2012-2016)

DIGITÁLIS PEDAGÓGUS KONFERENCIÁK (2012-2015)

 
-Médiatanulmányok
 
-A TV-nézésről
 
--Hatásai

MÉDIAHATÁS TANULMÁNYOK  

 

-A kisgyerek és a tévé
--Óvodás korban
--Kisiskolás korban
--Iskolás korig
--Serdülő korig
-Az „elektromos babysvitter”
--A tévés erőszak hatáselmélete
--A Tv hatásairól
--Az állandóan szóló hatása
--Családi étkezés és Tv
-Egészségkárosító hatásai

 

 
-Médiatudatosság

TANULMÁNYOK

-A gyerekek és a média viszonya

-Miért is ne tévézzen a gyerek?

-Médiaértés és médiafogyasztás

-A médiatudatosság főbb ismérvei

-A tudatos tévénézés

 
HETI-NAPI LÁTOGATÓK

 
OLVASÓI NAPTÁR
2021. Április
HKSCPSV
29
30
31
01
02
03
04
05
06
07
08
09
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
01
02
<<   >>
 
KÖNYVKRITIKÁK
KÖNYVKRITIKÁK : Macskakirálylány (2)

Macskakirálylány (2)

Petres Csizmadia Gabriella  2015.06.24. 21:18

Tamás Zsuzsa: Macskakirálylány, Naphegy Könyvkiadó, 2013  
 
macskakiralylany440.jpgA magyar irodalmi mesék világában előfordult már, hogy a mesehősök versíró versenyt hirdettek egymás között, és a mese keretein belül – a Négyszögletű Kerek Erdő lakóinak tolmácsolásában – látens módon konfrontálták a költészetről és a versnyelv játékosságáról vallott különböző nézeteiket.(1) 
 
Az itt megszólaltatott szövegek elsősorban apropóként szolgáltak a mesehősök közti hierarchia kérdéseinek elrendezéséhez. Tamás Zsuzsa Macskakirálylány című mesekönyvében azonban olyan beágyazott művekkel találkozunk, amelyek a metalepszis gesztusának köszönhetően történetalakító, valóság-felismerő, illetve valóságteremtő erővel bírnak. A „szomorú mesék szépségversenye”(2) keretein belül elhangzó, fikcióként tálalt szövegek ugyanis a kollektív narrátorú, kiegészítő jellegű történetmesélésnek köszönhetően a szövegmondás folyamán valósággá válnak.
 

A mesemondás tevékenysége tehát narratív identitást hoz létre, a lezárásra váró történetek az alaptörténetben zajló megvalósulásukkal találják meg a helyüket és szerepüket a mese varázsvilágában. A valóság és a fikció összeérése feloldja a beágyazott mesék balladisztikus tónusát, és a mese „eukatasztrófikus”(3) világképével azonosulva pozitív zárlatúvá változtatja azokat. A befejezések reményt adnak a mesélőknek/szereplőknek, és az elkeseredett történetekből meseszép történetek kerekednek. Legmarkánsabban ez az utolsó beágyazásban, a bánatos királyfi meséjében figyelhető meg, ahol a történetben elhangzó párbeszéd az alaptörténet folytatásaként interpretálódik, és elvezet a mese megoldásához. A keretmese és a beágyazott történetek tehát egymás meghatározói és kiegészítői lesznek, és egymásra visszahatva többféle perspektívából kínálják önmaguk olvasatát.
 
De hogyan is jutunk el ehhez az egymást kiegészítő játékhoz?

Elsősorban a népmesei elvárások és sztereotípiák mozgósítására és ezek megfelelő mennyiségű, játékos, finom humorral történő kizökkentésére van szükségünk. Az olvasó a jól ismert tündérmesei világ hagyományából építi fel a befogadási folyamatot, ahol a mesei szüzsé a maga szokásos medrében göndörödik: a királyfit útnak bocsátja az apa, hogy mátkát keressen magának, majd az erdőben talál egy elvarázsolt házikót, benne egy elvarázsolt macskakirálylányt, végül a váratlanul betoppanó segítők segítségével sikerül feloldani a varázslatot.

Néhány motívum megőrzi varázsmesebeli rendeltetését és működését a szövegben: ilyen például az Öregerdő motívuma, amely megegyezik a népmese mágikus erdejével, hiszen ez az erdő a népmeséből ismerthez hasonlóan „…sokat látott már. Sűrűnek sűrű volt. És bizony sötét is.”4 Propp szerint a mesebeli rengeteg az ősi beavatási rituálék helyszínét, illetve a túlvilág felé vezető utat idézi, ezért a mesei megoldáshoz szükséges külső-belső átalakulások ezen a mágikus téren játszódnak le.(5) 

Tamás Zsuzsa Öregerdeje is elvarázsolt hely, amely a racionális és irracionális világ határán helyezkedik el, és a mágiának köszönhetően megreked a múltban. Az idő megállását az egyik fa, Mohos bátyó karaktere jelképezi, aki a nevelt gyermeke elvesztését követően konzerválódott térben és időben.

Hasonló motívumátemelést figyelhetünk meg az állatmenyasszony karakterében, amely a tündérmesék egy sajátos szereplőjeként ismert a népmese világában. Bruno Bettelheim értelmezésében az állatvőlegény és -menyaszszony típusú mesék a szexualitással kapcsolatos negatív beállítódások levezetésére és a nemi érés, illetve elfojtások feldolgozására szolgálnak. A főhős ezekben a mesékben állatbőrbe bújva ismeri meg jövendőbelijét, és időre van szüksége ahhoz, hogy a riasztó külső mögött felismerje szerelmét. Az átváltozás csak akkor történhet meg, ha a másik képes elfogadni a szerelmet testi-lelki egészében.(6)

A megfelelő időben történő párválasztás fontos motívuma a macskakirálylány történetének is, hiszen az átváltozást megelőző „idejekorán” figyelmeztetés a megfelelő idő kivárásának intelmeként szolgál. Míg a macskabőrbe bújtatott királylány túl korán szeretne olyan ismereteket szerezni, amik még váratnának magukra, a királyfi épp ellentétes folyamatokon megy keresztül: csak mások segítségével, lassú lépésekben képes felismerni helyét és szerepét a saját életében. A „belülről elvarázsolt királyfinak” meg kell tanulnia bánatosból boldoggá változni.

Az álruhába öltözés, a maszkosság a mesében nemcsak  a  macskakirálylányra, hanem  szinte  valamennyi szereplőre jellemző, még ha némelyiküknél metaforikus értelemben is (például Mohos bátyó elkérgesedett szíve). Az egyes karakterek a történeteik verbalizálásának köszönhetően jutnak közelebb valódi személyiségükhöz, és csupán ezek segítségével képesek az álruhájuk levetkőzésére. Amíg nem mondják el a meséiket, önmaguk elől rejtőzködve képtelenek levetni az álarcukat. Narratív identitásuk tehát a beágyazott meséken keresztül a fikció köntösét ölti magára, hiszen senki sem az valójában, akinek első ránézésre látszik – és a meséik leplezik le valódi énjüket. Ez a maszkos magatartásmód gyakori motívum a varázsmesék világában, csupán a leleplezés módja, a történetszövés szükségessége nyit új utakat Tamás Zsuzsa meséjében.

Távolról nézve tehát úgy tűnik, a történet zökkenőmentesen halad a varázsmese toposzaiból7  építkezve – azonban az olvasónak hamar szemet szúr, hogy a mese bizonyos szakaszai felhasadnak, az egyes szüzséelemek rései pedig egyéni módon kerülnek kitöltésre. Az irodalmi mese mikrovilága a részletek felfejtésében tárul fel. Jó szerkesztői eljárásnak bizonyul, hogy amikor leginkább úgy tűnik, mesénk felvette a népmese szüzséjének ritmusát, nyelvezetével, stílusával vagy egy-egy oda nem illő motívummal kizökkenti a befogadót, ami új irányt kölcsönöz a történetnek.

Ezt tapasztaljuk például a történetet elindító útnak engedés motívumában is: szertartásos gesztus és királyi méltóság helyett egy polgári életmódú család hétköznapjaiba nyerünk betekintést, ahol kapkodással, siettetéssel, szétszórtsággal („Nagy volt aznap a felfordulás”(8) találkozunk. Míg a varázsmesében az egész királyi udvar nyomon követi, áhítattal figyeli az útra bocsátás rítusát, Tamás Zsuzsa meséjében parodisztikus hatást kelt a családi fejetlenség; a szinte szakrális méltóságú esemény profanizációját a lyukas királyi mamusz útmutatása és az útravaló tanácsadás abszurditása – népmesékből ismert kulcsszavak összefüggéstelen, kábult felsorolása9 – teljesíti ki. Az aktualizálás eljárására jellemzően egymást átszőve jelennek meg a népmesei motívumok és a kortárs világ elemei is (például hamuban sült pogácsa helyett szendvics várása).

Kizökkentő funkcióval bírnak azok az incselkedő kiszólások is, amelyek az olvasó mese iránti elvárásait és a mesebeli sztereotípiákat kívánják leleplezni. Rögtön a mesekezdő formulát követően – ami ugyan kijelöli a mese helyszínét és főszereplőjét, lírai nyelvével mégis eltér a hagyományos mesekezdésektől – orron koppintja az olvasót a szöveg, hiszen a királyfit nem a hozzá illő tradicionális miliőbe illeszti, és ennek rendhagyóságára szövegszerűen is felhívja a figyelmet: „Hogy egy királyfinak palotában volna a helye? A királyfi is valahogy így gondolta!”(10) Hasonlóan felhívó funkcióval bírnak azok a szöveghelyek, ahol a mesemotívumok struktúrájának megszegését a hallgatóság reakcióinak ábrázolása és a mesemondó önreflexív megjegyzései emelik ki.

Ezt az eljárást figyelhetjük meg például, amikor a kíváncsi királykisasszony benyit a tiltott (12). toronyba, ahol a népmesebeli toposzok logikájából kiindulva a boszorkánnyal kellene találkoznia. A szöveg azonban így szól: „Elfordítottam a kulcslyukból kiálló rozsdás kulcsot – mi másért lett volna ott, ha nem azért, hogy elfordítsam? –, és beléptem a toronyszobába. A szobában pedig ott állt…
– A boszorkány! – kiáltotta egyszerre a tátott szájú hallgatóság.
– Nem, kedveseim, ki kell ábrándítsalak titeket! Nem volt a szobában semmiféle boszorkány. Egy olvasópult állt a szoba kellős közepén, s azon feküdt az Idők Könyve.”(11)

 

A mesebefogadás elvárásait megtörő jelenségként jellemezhetők a meseszövés folyamatára történő reflexiók, amelyek a beágyazott szövegek kommentárjaiként szerepelnek. Az elhangzott mesékhez fűzött megjegyzések egyrészt a mesebefogadás folyamatát tematizálják, amely a meseszövés rituáléját, annak befogadókra gyakorolt hatását emelik ki, másrészt a beágyazott történetek értékelését egyenrangúvá emelik a történetszövés aktusával. A belső történetek narrációihoz fűzött kritikai megjegyzések a beágyazások interpretálásaként funkcionálnak, és további történetszövésre motiválják a narrátorokat. Ilyen biztató jellegű megjegyzésekkel találkozunk Rongybaba Sári meséjének zárlatát követően, ahol a hallgatóság az incipittel („Pedig egész mulatságosan indult”(12), a szöveg stílusával („És remek a stílusérzéked, Sárikám”(13), valamint a szüzsével („nagyon, hm, érdekes volt a közepe, azzal a párnával, tudod”(14) egyaránt foglalkozik.

Időnként humorral is gazdagodik a szöveg megtörési szándéka, amely a nyelvvel való játékos bánásmód lenyomataként funkcionál. Ládafia királyfi például így szól Rongybaba Sárihoz: „Mindenütt jó, de legjobb veled!”(15) A humoros modalitás és a különböző szójátékok fontos elemei a mesének („A királyfinak nem volt más választása, mint választani”(16), amelyek egyrészt a Lázár Ervin-féle kötekedő párbeszédekben figyelhetőek meg, másrészt a szó szerinti és másodlagos jelentés határának feloldásában találhatóak: például Mohos bátyó, az évezredes öregségű fa arra kéri a macskakirálylányt, nehogy faképnél hagyja;(17) Rongybaba Sári megtépázott szíve pedig befoltozásra vár.(18)

Külön figyelmet érdemel a királynő levele a királyfihoz, ami aggódó modalitásával, közvetlen hangnemével, intimitásával elsősorban a szülő–gyermek kapcsolatot képezi le. Az intertextuális elemeket is tartalmazó levél (a királyfi húgában Az okos lány című mese főszereplőjére ismerhetünk) egyedisége élőnyelviségében található, amely élesen szemben áll a betétversek míves nyelvezetével és finom líraiságával. A nyelvi regisztereket – archaizálást és szlenget – összemosó szöveg humora azonban időnként erőltetetté válik: Hamargitka figurája és jellemzése klisészerűen és idegenül hat a meseszöveg egyébként jó ízléssel adagolt humoros és poétikus világában.

A mesekönyv legnagyobb értéke, hogy egymásnak feszül a profán és szertartásos világ, az archaikus és a kortárs miliő, a naivitás és a bölcsesség szólama. Külön elemzést érdemelnének a betétversek és Radnóti Blanka illusztrációi is, amelyek új horizontokat nyitnak a mesekönyv értelmezésében. Ezt azonban ezúttal bízzuk rá a – meseolvasást követően remélhetőleg kevésbé bánatos és sokkal inkább boldog mosolyú – olvasókra.

 


1 Vö. Lázár Ervin: Dömdö-dömdödömdödöm. In uő: Négyszögletű Kerek Erdő. Budapest, 2006, Osiris Kiadó. 103–113.
2 Tamás Zsuzsa: Macskakirálylány. 27.
3 Vö. Lovász Andrea: Jelen idejű holnemvolt. Budapest, 2007, Krónika Nova Kiadó. 13.
4 Tamás: i. m. 7.
5   Propp, V. J.: A varázsmese történeti  gyökerei.  Budapest,  2006, L’Harmattan. 55.
6   Vö. Bettelheim, Bruno: A mese bűvölete és a bontakozó gyermeki lélek. Budapest, 2011, Corvina Kiadó. 289–291.
7  Vö. Propp, V. J.: A mese morfológiája. Budapest, 2004, Osiris Kiadó.
8 Tamás: i. m. 6.
9  Már az útnak bocsátás motívumában    metaleptikus    eljárással találkozunk, hiszen a király örökös  olvasáskényszere  az  olvasott világ valóságra történő kivetítését sejteti.
10 Tamás: i. m. 5.
11 Uo. 62.
12 Uo. 34.
13 Uo.
14 Uo.
15 Uo. 49.
16 Uo. 12.
17 Uo. 23.
18 Uo. 32.

Petres Csizmadia Gabriella

 

 

 
OLVASÓVÁ NEVELÉS

 

 
MONDÓKA- ÉS VERSGYŰJTEMÉNY
  1. Népi mondókák 
  2. Kortárs mondókák 
  3. Gyerekversek
 
VIZUÁLIS KOMMUNIKÁCIÓ
 
GYERMEKTÉMÁK
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
I. ÉLETKORI SZAKASZ
CSECSEMŐ-, KISGYERMEK- ÉS KISÓVODÁSKOR (0-4)

Mondókák

 
    Babakönyv

2/ KISGYERMEKEKKOR (1-3)

Mondókázó-Verselgető 

Babakönyv lapozók 

 Interaktív fejlesztő lapozók

3/ 'MI EZ' KORSZAK (3-4)

Játékos ismeretszerzés
 
 
II. ÉLETKORI SZAKASZ
ÓVODÁSKOR (4-7)

 

 
ÓVODÁBÓL ISKOLÁBA

 
III. ÉLETKORI SZAKASZ
KISISKOLÁS KORSZAK
 
 

I. BEVEZETŐ SZAKASZ
(1-2. évf.)

ISMERETTERJESZTŐ (6-8)


II. ALAPOZÓ SZAKASZ
(3-4. évf.)

REGÉNY

  SOROZATOK

ISMERETTERJESZTŐ (8-10)

 
IV. ÉLETKORI SZAKASZ

KISKAMASZKOR (9-12)

  1. Klasszikus és kortárs ifjúsági irodalom
  2. Meseregény
  3. Mondák - legendák - civilizációk
  4. Vissza a múltba - regényes történelem
 
V. ÉLETKORI SZAKASZ
KAMASZKOR

CSAK KAMASZOKNAK (klasszikus-kortárs)

 
- Könyvajánló témánként
 
OLVASÁSI SZOKÁSOK

„Nekik való szövegekkel kellene szíven-lelken trafálni a gyerekeket

 
AZ ÉV GYERMEKKÖNYVE

ibbylogo

<<2019 - 1989>>

 
OLVASNI JÓ-OLVASS TÖBBET!-2014
 
OLVASNI JÓ!-2012

Ajánlott könyvek:

 
TERMÉSZETFILM

Természetfilmek

 
ÁTLAGNÉZETTSÉG
Indulás: 2008-11-01
 
BEJELENTKEZÉS
Felhasználónév:

Jelszó:
SúgóSúgó
Regisztráció
Elfelejtettem a jelszót