TOP 50 - KÖNYVFESZTIVÁL - GYERMEKKÖNYVNAPOK |
|
2019.04.29. 23:04 |
|
OLVASÓTEREM |
|
2017.08.31. 10:46 |
Mesék kisiskolásoknak
|
Könyvrészletek
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Mesék - Erdők könyve - Tavak könyve |
|
2017.03.06. 08:41 |
Kiadó: Mentor Kiadó, 2005
Oldalszám: 184
Kiadó: Kráter Műhely Egyesület, 2002
Oldalszám: 132
A magyar szépirodalom kedvelőinek bizonyára ismerősen cseng Wass Albert neve. A 20. századi magyar irodalom legnagyobbjai közé tartozik. Művei központi témája a szülőföldje: minden regénye, minden novellája, minden mondata, minden sora Erdélyről szól, még azok a művek is, amelyek távol otthonától, a messzi Amerikában születtek. Közel ötven regényt írt, ezek mellett számos verses- és novelláskötet és nem utolsósorban mese szerzője.
Wass Albert Németországban töltött évei alatt írta kisfiainak 1946-ban a Tavak könyvét és 1947-ben az Erdők könyvét. A Tavak és Erdők meséi nem csak a természet szeretetére nevelnek, tanításaikban az is benne van, hogy nincsen ok okozat nélkül és az emberek minden cselekedetének, megvan a következménye. Nem véletlenül nyúlt Wass Albert a mese műfajához. Tette ezt azért, mivel tudta, hogy a világ valamennyi meséjének van egy közös tulajdonsága, mégpedig az, hogy a jó győzelmét hirdeti a gonosz felett. Ezt az elveszett, vagy talán teljes valóságában soha nem létezett világot kereste a magyar népmese világában, amely a magyar néplélek mélységének és tisztaságának végtelen forrása.
|
|
Az erdők könyve - mesesorozat |
|
2017.03.07. 03:22 |
Illusztrálta: Gábor Emese
Kiadó: KRÁTER IRODALMI ÉS MŰVÉSZETI MŰHELY
Olvasni tanuló gyermekek számára ajánljuk Wass Albert Erdők könyve című képeskönyv sorozatát. Az öreg csönd, a szellő és az angyal meséje a Látóembereknek szól, akik megőrizték gyermekkoruk szívbeli érzékenységét, s gyermekeiket Látógyermekké tudják nevelni.
"Wass Albert mesél. Folytatja, ahol abbahagyta. Úgy hat, mint sorsunk jóságos öregapja, aki újra belekezd, ahogy a vihar elhúzódott.
Közben mi minden történt, azt alig érezzük, tán a hangja mélyebb imitt-amott, benne borong a látók szomorúsága, hogy hite és a természettel egybeolvadt derűjének belső csillogása még magasabbra sugározzék, egyre közelebb az éghez.
S újra a Szeretetről beszél, a Jóságról, a Békességről. E három mennyei kincsről, melyet Isten küld le az Angyalok tisztására az emberi szíveknek."
Kerecsendi Kiss Márton az Erdők könyve meséiről, 1948.
|
|
Wass Albert Mese az erdőről című meséjének jelképrendszere |
Tusnády Mária |
2017.03.06. 09:19 |
Az erdő mint az önmegvalósítás első állomása
Wass Albert meséit olvasva úgy érezzük, mintha ezek a mesék nemcsak gyermekekhez szólnának. Természetesen hozzájuk is szólnak, de mondanivalójuk alapján a mi világunkhoz, a felnőtt emberek világához is közel állnak, akik megértik ennek a mesevilágnak az üzenetét. Wass Albert regényeiben meghatározó szerepe van a szimbólumoknak. Meséi is jelképekre épülnek, tanulságot hordoznak magukban, az egész emberiséghez szólnak, nem csak a magyar néphez. Meséiben az ősképek, toposzok vizsgálata közben tárul fel előttünk az a tény, hogy Wass Albert számára meghatározó volt a magyar nép ősi hitvilága, valamint a Biblia.
Wass Albert Mese az erdőről című műalkotásában az erdő válik központi szereplővé és értékké. És a benne élő állatok, tündérek, manók, még a csúf boszorkány is tanulságos világot teremt, nem találkozunk olyan szereplővel, aki gonoszságot hordozna magában.
|
|
1/ Mese az erdőről (1) |
|
2017.03.06. 08:58 |
Kiadás éve: 2012
Oldalszám: 36
Tudnod kell, kedvesem, hogy amikor a Jóisten a világot megteremtette, és már mindennel készen volt, összehívta négy legkedvesebb angyalkáját, hogy szétossza közöttük a világ kincseit. Az igazi kincseket.
Egyiknek a jóságot adta, hogy szálljon le vele az emberek közé, és mindenkinek a szívébe tegyen belőle egy darabkát. A másodiknak a szeretetet adta, s a harmadiknak a békességet. Láthatod: igazi nagy kincseket osztott szét angyalkái között a Jóisten. Az angyalok pedig leszálltak a kincsekkel a földre.
Odamentek sorra minden emberhez. Az emberek azonban lezárták szíveiket nagy súlyos lakatokkal. Gyűlölet, irigység, rosszindulat, kapzsiság őrizték a lakatokat, és Isten angyalkái hiába mentek egyiktől a másikig: a szívek nem nyílhattak meg s ők nem tehették beléjök a Jóisten ajándékait. A Jóisten pedig, aki mindent lát, látta ezt is, és nagyon elszomorodott. Mert tudta, hogy baj lesz ebből. Háborúság, nyomor és pusztulás. Gyűlölet lakozik majd az emberek házaiban, és jajgatástól lesz hangos a föld.
S ahogy a Jóisten ott szomorkodott, egyszerre csak elébe lépett a negyedik kicsi angyalka, akiről bizony meg is feledkezett volt, és ezt mondta:
- Hallgass meg engem, édes jó Istenem! Lám odaadtad angyaltársaimnak a jóságot, meg a szeretetet meg a békességet, de ők bizony nem érnek velök semmit, amíg az emberek szíve zárva marad. - Add nekem az erdőket, és én majd megnyitom velök az emberek szívét!
|
|
1/ Mese az erdőről (2) |
|
2017.03.06. 23:54 |
Ez történt tehát azon a napon a boszorkánnyal. Visszasántikált haragosan az erdő legsötétebb az angyal pedig ott maradt a tisztáson a tündérkékkel, manókkal, az öreg Csönd bácsival, és az ő vidám, szőke, kék szemű leánykájával, akinek Visszhang a neve. Es hozzákezdett, hogy megszépítse az erdőt.
Legelőször ruhája ráncaiból előrázta a Szellőt, és elindította, hogy tanítsa meg beszélni a fákat. Aztán elővette zsebéből a virágokat, s teleszórta velük a tisztás füvét. (Jó nagy zsebe lehetett az angyalnak, amibe sok virág belefért. Eppen annyi, amennyit ma is meglelsz az erdőszélen, a réteken és azokon a kis napos tisztásokon, amiket szerteszét láthatsz az erdők között.)
- Így na — fordult az angyal a tündérekhez, amikor már minden virág a maga helyén állott —, most eridjetek, s költözzetek be mindannyian egy-egy kedvetek szerint való virágba!
Jókedvük lett ettől egyszeribe a tündérkéknek. Mindegyikük talált is szállást magának, hamar. Egyik a harangvirág kék burája alá bújt be, másik a margaréta fehér kelyhére heveredett. Harmadik beköltözött a tárnicsvirág illatos tölcsérébe, negyedik a piros lángvirágba, ötödik a kikericsbe, és így tovább. Valamennyi tündérnek jutott egy virág.
- Most pedig — mondotta az angyal, amikor ezzel elkészültek —, tanítsátok meg a madarakat énekelni! Ez a ti munkátok.
|
|
10/ Mese a kék hegyekről |
|
2017.03.07. 05:10 |
Illusztrálta: Csilléry Orsolya
Kiadás éve: 2012
Oldalszám: 24
A távolságot ha eléred, akkor a hátrahagyott világ válik titokzatossá számodra, az elérhetetlen hegyekben véljük a boldogságot, de odaérve szétfoszlik a titokzatosság, s a farkasok ott is lesik az őzgidák könnyed nyomait…
A titok magunkban él, bármerre is vet bennünket az élet, ettől vagyunk gazdagabbak.
A képeskönyvet Csilléry Orsolya illusztrációi teszik rendkívül vonzóvá.
A nagy irtásról, ahova az őzek hajnalonként legelni kijártak, messzire elláthatott a szem. Széles, nagy völgyek, hullámos dombhátak fölött a távoli hegyekig. Kékek voltak ott messze azok a hegyek, szépségesen kékek.
És a fiatal őzek, kik éppen látni tanulták a világot, megkérdezték mindig anyjukat:
|
|
11/ Mese a szörnyűséges nagy fekete semmiről - Mese a szarvasról |
|
2017.03.07. 05:10 |
Kiadás éve: 2014
Oldalszám: 24
A Mese a szörnyűséges nagy fekete semmiről - A szarvasok meséje - a félelemről szól. Félelem viszont csak azokban verhet gyökeret, akik nem ismerik Istent, s nem tudják a törvényt.
Az élet törvényét, mely csak szeretetről tud, gyűlöletet nem ismer, melyben csak jóság van, s gonoszság nincsen, mely a valóság tükréből Istent sugározza, s melynek fényében semmivé foszlanak az ördögök, a félelmek, a betegségek s nyomorúságok, mint ahogy szétfoszlik az éjszaka köde a felkelő nap sugara alatt.
Gyermekeink alaptalan félelmeit is ezzel a gyógyító tanítással teszi ártalmatlanná a mese írója, Wass Albert.
|
|
12/ Aranymadár |
|
2017.03.07. 05:13 |
Kiadás éve: 2016
Oldalszám: 24
Wass Albert egyik legszebb tanítású meséje. A sárgarigóról, aki hangjával vezeti vissza a természettől eltávolodott nagyvárosi embert valódi otthonába az erdőbe, a hegyek közé.
A kötet gazdagon illusztrált, Gábor Emese természethű, mégis bájos festményeivel.
Az Aranymadár a szülőföld hazahívó szavát dalolja. Miként a bujdosó fejedelem, Rákóczi Ferenc honvágyát a kakukkmadár, így Wass Albertét a sárgarigó jeleníti meg.
És most, kedvesem, mielőtt éjszakába menne át az este, és egymásnak nyugodalmas jó éjszakát kívánnának, hadd mondjak még el egy utolsó mesét. Nem is mesét: igaz történetet. Mint ahogy mindaz, amit eddig elmondtam neked, nem mese volt tulajdonképpen, hanem csupa valóságos, igaz történet. Mert valóságos igaz ám, hogy él az erdő, élnek benne a fák és a virágok, és hogy az állatok és madarak beszélnek egymással meg a fákkal.
|
|
2/ Bulámbuk |
|
2017.03.06. 13:04 |
Kiadás éve: 2005
Oldalszám: 24
"Én Bulámbuk vagyok, a nagy fekete szarvasállat, és nem kérek engedélyt senkitől, hanem csak teszem, ami nekem jólesik! (…)
Az Erdő Angyala pedig igen erősen megbosszankodott ekkora neveletlenség láttán, és nem is szólt többé egy szót sem, hanem elkezdett varázslatot csinálni." (Kráter Műhely)
Amit most elmondok neked, az még akkor történt, amikor az erdei manók megtanították az állatokat, mindegyiket a maga mesterségére, az Erdő Angyalának parancsa szerint. A borzot gödröt ásni, a rókát egerészni, a mókust diót tömi, az őzeket legelni, és a vaddisznót túrni.
Amikor már mindegyik tisztában volt a maga mesterségével, az Erdő Angyala elindult az Angyalok Tisztásáról, hogy sorra felkeresse őket, és megkérdezze: tetszik-e nekik a mesterség, amit számukra kijelölt?
Először a borzot kereste föl, aki ott szorgalmaskodott egy agyagos domboldal közepén és ásta a gödröt, pontosan úgy, ahogy azt tanították neki.
|
|
3/ A vén Gombacsináló |
|
2017.03.06. 14:35 |
Kiadás éve: 2006
Oldalszám: 32
"Gondolkodott a szellő, a visszhang, a patak és a csönd. Mindenki gondolkodott. Mert igazságtalan ítéletet hozni nem szabad, azt tudták jól valamennyien...
Hogy pedig ez nem kitalált mese, amit itt elmondtam neked, hanem színtiszta valóság, azt onnan tudhatod, hogy ma sincsen még vége a piros gomba történetének...
S valamit megtudhatsz arról is, hogy a szellő miért is nem békült máig ki a köddel?"
"És amikor majd felnősz, és azt látod, hogy az emberi élet jó gombái között is sok a mérges és veszedelmes gomba, akkor jusson eszedbe ez a mese. Jusson eszedbe, és ne légy soha azok között, akik a Gombacsinálókat ártatlanul ítélik el boszorkányok által gyártott gombák miatt. Mert, aki igazságtalanul ítél, az a ködnek és a boszorkányoknak a szövetségese."
Gábor Emese természethű ábrázolása ismét maradandó képi kiegészítéssel mutatja be Wass Albert meséjének tartalmi szépségeit.
|
|
4/1 Az éjjeli pávaszem |
|
2017.03.06. 13:21 |
Kiadás éve: 2006
Oldalszám: 32
"Bárki, ha bajban van, segítesz rajta, ugye? Nem baj, ha az emberektől nem kapsz érte hálát. Minden jótettedet egy pillangó hírül viszi, és tudni fog róla az erdő és a Jóisten, aki a csillogó fehér felhőn ül, és örvend a pillangóknak.
Most pedig hadd mondjam el, miképpen született meg az egyik legnagyobb pillangó: a nagy éjjeli pávaszem."
Wass Albert egy csodálatos archaikus történetbe ágyazta gondolatait a szépségről és a jóságról: ha jót teszel és igazat, a pillangók hírül viszik a Jóistenhez – mert a pillangót az Erdő Jó Szelleme teremtette, s teremti azóta is, hogy nyoma maradjon a jóságnak!
|
|
4/2. Az éjjeli pávaszem |
|
2017.03.07. 10:36 |
- Gyere, gyere, szegény asszony, itt vannak a kecskéid, gyere.
S ment a szegény asszony, amerre a köd vezette, ment a sűrű, sötét sziklakatlanba. Nyirkos moha tapadt a fákhoz. Dohos penészszag ülte a levegőt. Denevérek surrantak a sötétben. De a szegény asszony csak ment, ment, amerre a köd vezette volt.
S hát egyszerre csak egy nagy, mohos barlang szájában megpillantott egy kicsike tüzet s a tűz mellett az öreg boszorkányt. A boszorkány mögött, megkötözve, a két kicsi kecskét.
Reszketni kezdett a szegény asszony a félelemtől, mert csúnya gonosz ábrázata volt ám a vén sánta boszorkánynak. De azért csak odament a barlang elé.
- Kérlek szépen, jó boszorkány, add vissza a kecskéimet! Haza kell vigyem őket, meg kell fejjem őket, hadd vacsorázhassanak éhes gyermekeim!
|
|
5/ A kis szürke nyúl |
|
2017.03.06. 17:14 |
Kiadás éve: 2018
Oldalszám: 24
A mezőségi kis nyúl ezzel a gyönyörű képeskönyvvel világkörüli útra indul, hogy meghódítsa az olvasók szívét. Szeretetével segíti az erdő állatait, még ha becsapják, kihasználják is, önzetlen marad. A mesét nagy gyermeki átérző képességgel Gábor Emese illusztrálta.
Azzal kezdődött, hogy az egyik tündérke – az éppen, amelyik a gyöngyvirágban lakik – elvesztette a papucsát. Hogy miképpen vesztette el, azt nem lehetett tudni. Egyszerre csak nem volt meg. Már ahogy általában az ilyen elvesztésekkel lenni szokott. Reggel föl akart kelni, hogy megmosdjék a harmatban, ami a gyöngyvirág széles levelein meggyűlt, s hát csak nem volt a papucs sehol!
Pedig még egészen új papucs volt, szép fehér. Hullott gyöngyvirág-szirom kehelyből készült.
|
|
6/ A mátyás és az őz meséje |
|
2017.03.06. 14:33 |
Kiadás éve: 2007
Oldalszám: 24
"Az emberek gonosz dolgokat követnek el, és Isten odaföntről büntetéssel sújtja a világot. Te azonban, aranyom, légy olyan az emberek között, mint az őz volt ebben a mesében, és akkor nem kell félned semmitől."
Jól figyelj ide, mert amit most elmondok, az fontos dolog ám! Van az erdőben egy madár, amit mátyásnak neveznek, mátyásmadárnak, és más vidéken szajkónak.
Ismered bizonyára. Szép kék tollai vannak a szárnyán, bóbitát is visel, és nagyon ügyes, élelmes madár. Okos is. És ebből származott a baj.
|
|
7/ A vitatkozó mókus |
|
2017.03.06. 14:19 |
Kiadás éve: 2008
Oldalszám: 32
„Valahányszor kimégy az erdőre, s halkan, lábujjhegyen haladsz a szálason át, láthatod a mókusokat, ahogy mogyorót, makkot rágcsálnak, vagy fejjel lefelé veszekednek egymással a fatörzseken. Ezek mókuspapa és mókusmama többi gyermekei, akik szorgalmasan végzik a maguk dolgát, ahogy illik.”
Élt a nagy erdőben egy kis veres mókus, aki naphosszat csak a fákon mászkált, s semmi komoly foglalkozása nem volt. Szökdösött egyik fáról a másikra, szaladt a fatörzseken le, szaladt a fatörzseken föl, és módfelett szeretett vitatkozni. Hiába hívta a mókus-papa, hogy segítsen odút vájni a vén vackorfába, hiába hívta a mókus-mama, hogy segítsen télire való mogyorót gyűjteni, ő csak meglengette bojtos farkát, és azt mondta:
|
|
8/ A harkály meséje |
|
2017.03.06. 17:15 |
Kiadás éve: 2008
Oldalszám: 24
"Meg is dicsérte a harkályt az Erdő Angyala. - Te vagy a legmegbízhatóbb hírvivőm - mondta. - Téged nevezlek ki mától kezdve az erdő postásának! Hivatalod jeléül itt ez a piros sapka, tedd föl a fejedre, és viseld becsülettel!"
Ismered a harkályt, ugye?
Azt a furcsa, tömzsi madarat, amelyik naphosszat kúszik a fák törzsén fel és alá, kopogtat itt, kopogtat ott, majd nehézkes röpüléssel átszáll egy másik fára, és ott elkezdi ugyanezt? Kúszik föl és alá, kopogtat itt, kopogtat ott? De azt, ugye, már nem tudod, hogy miért cselekszi mindezt? Hát hadd mondjam el!
|
|
9/ Tavaszébresztő cinege |
|
2017.03.06. 14:32 |
Kiadás éve: 2010
Oldalszám: 24
Példázatos állattörténet, mely a klasszikus fabula keretein túlnőve egyszerre teremtéstörténet és az emberi küldetéstudat mesei állomásai. A mesét nagy gyermeki átérző képességgel Gábor Emese illusztrálta.
Már tudod azt, hogy miképpen keletkezett a tél, mely lefagyasztja az erdő zöldjét, hó alá temeti a mezőket, de azt még nem tudod, ugye, hogy mi okozza a tél végét s a tavasz érkezését?
Nos, hadd mondjam el azt is.
|
|
|