OLVASÓSAROK |
|
2017.08.30. 22:54 |
|
Mesék kisiskolásoknak
|
Könyvrészletek
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Rágom, nézem, hallgatom ... |
Boldizsár Ildikó |
2018.11.05. 11:25 |
 A 0-6 éves korú gyermekek “olvasmányairól”
Gyermekeik jövőjéért aggódó szülők leggyakoribb kérdései közé tartozik, mit tehetnének azért, hogy a gyerekeik “sikeresek” legyenek az iskolában. Az köztudott, hogy az olvasni tudó és szerető gyerekek könnyebben boldogulnak a tananyaggal, de az, hogy mikor és hol érdemes elkezdeni az olvasóvá nevelést, és mit lehetne tenni annak érdekében, hogy a gyerek szeressen olvasni, már kevésbé ismert.
Ráadásul mire a szülők megkapják a kérdéseikre a választ, általában túl késő.
Az olvasóvá nevelés ugyanis a születés utáni első altatódallal kezdődik, majd az úgynevezett “ölbeli játékokkal” folytatódik. Ugyanis azok a gyerekek, akiket otthon sokat ringatnak ölben, miközben az édesanya vagy az édesapa mondókát mond, érintgeti, simogatja a gyermeket, nagyon könnyen tanulnak meg olvasni, és kevesebb tanulási nehézséggel küzdenek, mint azon társaik, akiket csecsemőkorukban sosem ringattak ölben.
Az ölbeli játék nem valami új keletű, modern találmány, hanem ősrégi tudásközvetítő forma. Ezek a játékok a néphagyományhoz kötődtek, vagyis szájról szájra hagyományozódtak, miként a népmesék is. Mára már több olyan generáció nőtt fel, amelynek tagjai nem ismerik ezeket a végtelenül egyszerű, ám fölöttébb hasznos játékokat, ezért nem is tudják továbbadni őket (ez alól két kivétel egészen biztosan minden családban akad: a “kerekecske-gombocska”, illetve az “ez elment vadászni” kezdetű játékok).
Sajnos, az ölbéli játékok az óvodai nevelésből is kezdenek eltűnni.
|
|
TOP 50 - KÖNYVFESZTIVÁL - GYERMEKKÖNYVNAPOK |
|
2018.07.01. 11:13 |
|
|
Így szerettetheti meg gyermekével az olvasást |
|
2017.08.05. 11:19 |
 Hogyan nevelhetünk könyvmolyokat a digitális korban? Ezt a kérdést tette fel egy amerikai újságíró könyvében, melyben saját gyermeknevelési tapasztalatait vetette papírra. Segíthet-e a rapszövegek és a hangoskönyvek hallgatása, és szabad-e a szülőnek beleszólni a gyerek ízlésébe? A szakértő válaszol.
Jason Boog, amerikai újságíró is azzal a komplex problémával szembesült, mint megannyi szülő: hogyan neveljen jó olvasót gyermekéből a képernyők uralta korszakban? Boog könyvének főszereplője és kísérleti alanya saját gyermeke, Olive volt, így az újságíró csakis saját meglátásait vetette papírra a témában. De miket is állít Boog a könyvében?
Hagyni kell, hogy a gyerek maga válasszon
|
|
Meseolvasási szokások |
Kiss Orsi |
2018.03.23. 23:18 |
 Magyarországon a mindennapos meseolvasás még egyáltalán nem természetes
Elméletileg azzal mindenki egyetért, hogy az olvasás és a felolvasás nagyon fontos egy gyerek életében, a gyakorlat viszont azt mutatja, hogy különböző okok miatt ez sokszor csak álom marad, a valóságban pedig rengeteg kisgyereknek egyszerűen kimarad az életéből az, hogy mesét olvassanak neki. Egy friss brit felmérés szerint például náluk öt év alatt ötödével csökkent azoknak az óvodás korú gyerekeknek a száma, akiknek mindennap olvasnak mesét, ez pedig a készítők szerint nagyban kihathat a gyerekek fejlődésére is.
Egy friss magyar tanulmány szerint pedig a családi háttér nagyban meghatározza, hogy kiből lesz felnőtt korában is olvasó, de ebből a szempontból az se mindegy, hogy valaki az ország keleti vagy nyugati felében nevelkedik. A 3-17 éves gyerekek olvasási szokásait vizsgáló jelentésből kiderült az is, kik a magyar gyerekek abszolút kedvencei.
|
|
A gyerekkönyvvásárlás legfontosabb szabályai |
konyves.blog.hu |
2015.07.03. 12:18 |
|
 Megkérdeztük Győri Hannát és Szekeres Nikit, a Pagony kiadótól, hogy mit gondolnak a korhatáros gyerekkönyvekről. Elárulták azt is, mit kell tennie a szülőnek ahhoz, hogy jó könyvet válasszon a gyerekének.
-
Meddig gyerekkönyv a gyerekkönyv?
Nyilván vannak bizonyos kritériumok, amelyek körülírják, de nem kizárólagosan: gyerekek problémái, nyelvi játékosság felerősödése, narratív egyszerűség, kisgyerek-témák, állatok, gyereknézőpont, iskola, mint közeg stb. De mondjuk kamaszkorban már nagyjából semmi: Dosztojevszkijtől Darren Shanig minden belefér.
-
És mitől gyerek a gyerekirodalom?
|
|
A könyvek életre kelnek |
Sándor Enikő |
2018.07.26. 15:19 |
 A könyv szerzői:
Boldog Anna, Daróczi Gabriella, Horváth Dorka, Horváth Dorottya, Ruttkay Zsófia, Varga Emőke
A XXI. század digitális világában elkerülhetetlen, hogy a gyerekek megismerkedjenek a tablettel. Jó, ha mindezt biztonságos környezetben teszik, még jobb, ha közben mesét is hallgathatnak, olvashatnak, a legjobb pedig, ha az interaktív környezetben fejlődik a szövegértésük is.
A tudatos szülő, pedagógus nemcsak használja, de értő módon fejleszti a gyerekeket a BOOKR Kids Mesetárral – ehhez ad stabil háttértudást ez a könyv.” - Pompor Zoltán (HUBBY elnöke)
Életre kelt mesekönyvek
Az interaktív könyv elméletébe és gyakorlatába bevezető A könyvek életre kelnek című kötet rávilágít arra, hogy az irodalmi művek hatékonyabb befogadása érdekében azokat a gyerekeket, akik beleszületnek a digitális korszakba, a saját terepükön érdemes megszólítani, olyan eszközökön keresztül, melyeket – egy bizonyos kor felett, de már nagyon fiatalon – le sem tesznek.
Fontos hangsúlyozni – a kötetben leírtakkal egyetértésben –, hogy az interaktív könyvek, mesekönyvek nem a papíralapú könyvek helyettesítésére szolgálnak vagy hivatottak, hanem azokat a technikai lehetőségeket igyekeznek kiaknázni, melyek a nyomtatott és a digitális médiumok segítségével a mai gyerekek gondolkodásához illeszthető olvasási stratégiák kialakítását teszi lehetővé, fejleszt tovább már meglévő kompetenciákat vagy egyszerűen csak szórakoztat, és örömét lelheti a gyerekolvasó a szövegekben és a technika által létrehozott képi megjelenésben.
|
|
A korai fejlesztésről |
Sződy Judit |
2017.04.13. 02:28 |
A mai gyerekek egy része úgy nő, mint a vadvirág, szabadjára. Másokat viszont már magzatkoruktól tudatos fejlesztésben részesítenek. Biztos, hogy az jár jól, akinek a kezdet kezdetétől árgus szemekkel figyelik a fejlődését, és amikor csak lehet, rá is segítenek?
Benjámin hét hónaposan fordul meg, másfél évesen jár, közel kétéves, mire beszél, az oviban nem szeret rajzolni, ám már iskolakezdés előtt magától megtanul olvasni.
Andris alig múlt négy hónapos, amikor először megfordul, egyéves korában jár, másfél évesen mondatokban beszél, az oviban ő sem szeret rajzolni, mert nem tud megülni a fenekén, az iskolában lassan megy az írás, olvasás elsajátítása. Érettségi után mindketten arra az egyetemre nyernek felvételt, ahova vágytak. Most örömüket lelik a tanulásban.
|
|
A nem olvasás okai - Van rá megoldás? |
Jankovics Anna |
2015.02.22. 18:17 |
|
 Szakemberek szerint az az oka annak, hogy egy gyerek nem olvas, mert nem érinti őket meg maga a történet, idejét múlt például Zrínyi, ahogy a Légy jó mindhalálig is. Sokat gondolkoztam azon, hogy mi lehet a gond, mert az én gyerekeim sem minden kötelező olvasmánynak értek a végére. Némi ésszerű gondolkodással sokkal egyszerűbb magyarázatot találtam: mert a könyvek nagy része szomorú, drámai, végkifejletű, inkább szociológia. Ez pedig a gyerekek nagy részének nem tesz jót, hiszen stresszesek, depressziósak, szoronganak. A gyerekek ösztönösen kerülik a rossz hangulatú embereket, témákat, helyzeteket.
Elsősorban az legnagyobb probléma, hogy ott van a nevében: kötelező. Ez a jelző csak súlyosbítja azt a szót, hogy olvasmány, melyben benne van az ,,olvas” szó, ami ,,munka”, iskolával összefüggő fogalom. A szakemberek figyelmébe ajánlok egy alternatívát: legyen külön heti egy óra, melynek neve akár lehetne a ,,legérdekesebb könyvek”, vagy ,,könyvmoly”, bármi, ami nem kötelezettség, kényszer.
Természetesen ezen órák alkalmával fel lehetne oldani a tanóra jelleget is, például előadni egy részt egy könyvből. Ilyen órák alkalmával a kevésbé jól olvasó, olvasottakat nem értő gyerekeket is fel lehetne zárkóztatni. Halk kérdés: az iskolában miért nem folyik ,,marketing”, hiszen el kell adni a gyereknek a tudást, nem csak elvárni tőle.
|
A sárkány a mesékben nem ördögtől való |
|
2018.05.01. 22:51 |
 Az olvasásra már a kisgyereket is rá lehet kapatni. Méghozzá mesékkel. De tisztában kell azzal is lennünk, hogy nem elég mesélni. Mozogniuk kell a gyerekeknek. Ma már bebizonyították, hogy aki sokat mozog, az jó beszédképességű lesz, ezzel a gondolkodása is javul.
Ezt erősíthetjük a gyermek korának megfelelő mesékkel. Kezdetben a dúdolók, mondókák, ringatók és a dobálók adják az anyanyelvi fejlődés alapjait.
Már a másfél éves gyereknek is visszamesélhetjük a napját. Ekkor a belső képalkotását fejlesztjük. A belső képek pedig az ingerek feldolgozását segítik elő. Ezek a mesék az úgynevezett én-mesék. Amit később kiválthatnak az állatmesék, ahol például a kismackó maga a kisgyerek, aki boltba megy a mamájával. Innen juthatunk el a nagymesékig - tudtuk meg a gyermekpszichológustól.
|
|
Az olvasó agy – „Magyarország az élvonalba kerülhetne" - Interjú Csépe Valériával |
Sallai Éva |
2016.03.15. 02:19 |
|
„Miért is szorgalmazom az ének, a zene és a művészetek méltó helyének és szerepének megtalálását a hat–tizenkét éves kisiskolások oktatásában? Azért, mert meggyőződésem, hogy ezek transzferhatása az értelmi és érzelmi fejlődésre egyértelmű, s ezt agykutatási adatokkal is alá tudom támasztani.”
 Az Új Köznevelés januári számában adott interjújában többek közt a zene fontosságára hívja fel a figyelmet Dr. Csépe Valéria. Ebből cikkből olvasható egy rövid részlet.
Professzor asszony további kutatási területe a zene fejlesztő hatása, saját szavaival szólva a zene „agyfényesítő szerepe”.
Mondana erről néhány gondolatot?
|
|
Azok a varázslatos mesék |
Pollák Éva pszichológus |
2018.04.01. 13:00 |
 "A mese nem csak gyermekeknek való táplálék"
(Gotthold Ephraim Lessing)
A meseolvasás varázslat és öröm mely közös kalandozásra hívja a mesélőt, és a mese-hallgatót. Legyen az a gyermeke ágya szélére leülő szülő, és a vágyaival, félelmeivel, dühével küszködő kisgyermek; vagy akár a párja mellé ülő, a másikat meseolvasással kényeztető felnőtt.
A cikksorozat első részében arra buzdítjuk felnőtt olvasóinkat, hogy emlékezzenek vissza a mesés történetekre, és arra keressük a választ, miért érdemes őket felnőtt fejjel is olvasgatni!
Hogyan és miért táplálja a mese a lelket?
|
|
Egy idilli világ kapujában - Axel Scheffler (képi) világa |
Kecskés Nóri |
2017.08.15. 19:02 |
 Idén ünnepli 60. születésnapját a világhírű illusztrátor, Axel Scheffler. A német származású angol grafikus több tucat gyerekkönyvet töltött már meg kedves rajzaival, egészen egyedi képi világot alkotva meg általuk. Születésnapja tiszteletére a következőkben ezekből szemezgetünk.
Scheffler illusztrációi egy megkapó helyet varázsolnak elénk, amelynek lakói – legyenek akár „hétköznapi” állatok, vagy éppen csodás mesebeli lények – egyformán szerethető, barátságos figurák. A scheffleri jegyek rendszerint olyan könnyen felismerhető vonásokban nyilvánulnak meg, mint amilyen a bájosan bumfordi karakterábrázolás, vagy a krumpliorrú, nagy, kerek szemű figurák szinte együgyűvé merevedett naiv arckifejezése. A végeredmény azonban mégsem gügyögő, vagy giccses – sokkal inkább egy könnyed hangulat, amolyan régimódi idill megtestesülése.
A nosztalgikus érzéseket ráadásul tovább erősíti az is, hogy ezek a képek többnyire hagyományos ceruzarajz és vízfesték keverékei; kellemes színekkel és finom részletekkel kerítenek hatalmukba minket.
|
|
Egyszer volt, hol nem volt – avagy a változások kezdete |
Pollák Éva pszichológus |
2018.04.01. 13:04 |
 "A mesék világa kalandos utazásra invitál, mely utazás a változás élményével kecsegtet" (Maria Varano)
A meseolvasás varázslat és öröm mely közös kalandozásra hívja a mesélőt, és a mese-hallgatót. Legyen az a gyermeke ágya szélére leülő szülő, és a vágyaival, félelmeivel, dühével küszködő kisgyermek; vagy akár a párja mellé ülő, a másikat meseolvasással kényeztető felnőtt.
A cikksorozat 2. írásában arra keressük a választ, hogy mit találunk a mesék kezdetén: az 'egyszer volt, hol nem volt' után és az 'összehívta, kihírdette, útnak indította' előtt.
|
|
Ezért is érdemes könyvet adni a gyerek kezébe |
fidelio.hu |
2019.09.05. 19:07 |
Ha könyvek között nő fel valaki, később, kereső évei alatt magasabb lesz a jövedelme - állapította meg egy kilenc európai országban végzett kutatás.
Az Economic Journal című szaklapban közzétett tanulmány készítői majdnem 6 ezer, 60-96 éves férfi adatait elemezték. Eredetileg arra kerestek választ, hogyan befolyásolja a kötelező oktatásban eltöltött egy-egy plusz év a későbbi fizetést.
|
|
Hat a gyerekek képességeire, ha könyvek közt nőnek fel |
fidelio.hu |
2019.09.05. 18:48 |
 Az olvasás hatásairól már számos tanulmány született, most azonban azt vizsgálták, mi a helyzet, ha a gyerekek környezetében vannak könyvek.
Az olvasás fejleszti az agyat, csökkenti a stresszt, sőt empatikusabbá is teszi az embert. Az Ausztrál Nemzeti Egyetem Joanna Sikora vezette kutatócsapata azonban azt vizsgálta, hogy milyen jótékony hatása van annak, ha valaki könyvekkel teli környezetben nő fel. Úgy tűnik, hogy a gyerekek otthonában található könyvespolcoknak, kis könyvtáraknak még a felnőttkorban is érezhető a hatásuk.
A kutatásról Alison Flood számolt be a The Guardian hasábjain.
|
|
Három rendhagyó esti mese |
Kucsera Éva |
2016.11.20. 16:17 |
|
Hogyan lehet több a mese, mint felolvasás?
Négy tipp, hogy még színesebb, még izgalmasabb legyen a mesélés. Könyv helyett valami más!
 Diafilm
Már gyerekkorunkban elvarázsoltak a sötét szoba falára vetített képek. Nyári délutánokon leengedtük a redőnyt, ám télen volt a legjobb, mert korán sötétedett, és csak rá kellett beszélni aput vagy anyut, hogy vegye elő a vetítőt.
A diafilmeket nem lehet megunni – nem csak a gyereknek hatalmas élmény, nekem is édes nosztalgia – és bárki bármit is mond, nem ugyanaz a számítógépen kockáról kockára végigmenni a diafilmen, mint a falon vagy kifeszített lepedőn megjelenő színes képkockákat bámulni. Sőt még abban is van valami szép, amikor elakad a film, vagy éppen azt találgatjuk, hány könyv is kell a vetítő alá, hogy semmi se lógjon bele a képbe.
Igaz, a diavetítő nem olcsó mulatság, de nem is elérhetetlen. Ha nincs a családban egy régi darab, akkor az új 15 ezer forint körül kapható, a diafilmek darabja pedig 1000 Ft. Nemcsak a régi, gyerekkorunkból ismert diafilmeket lehet megvásárolni (Vízipók-csodapók, Vuk, A kiskakas gyémánt félkrajcárja), hanem új kedvencek (Bogyó és Babóca, Maszat, Finy Petrától, Az ovi-ügy) is kaphatóak ilyen formában.
|
|
Hogyan szerettessük meg a könyvet? |
|
2018.05.01. 22:04 |
 A Seattle Times újságírója, Stephanie Dunnewind jó hasonlatot talált:
„Sok kisgyermeknek egy könyv elolvasása olyan, mint a fürdés. Nehéz beleszokniuk, de ha egyszer benne vannak, már szinte lehetetlen abbahagyniuk.”
A cikkben idézett King County Library System remek ötletekkel szolgál a könyv megszerettetéséhez.
Óvodások és még fiatalabbak
|
|
Hogyan szerettessük meg az olvasást? |
Fenyvesi Orsolya |
2015.06.22. 11:46 |
|
Legáltalánosabb, modern definíciója szerint az olvasás az a képesség, mellyel az írt és nyomtatott szimbólumokat értelmezni tudjuk.
 Az olvasót ezek a szimbólumok (betűk) kézen fogva vezetik az információ visszanyerése útján saját emlékezetében, majd ezt az információt felhasználva gondolati úton hozza létre a szerző üzenetének számára kézenfekvő interpretációját. (1)
Ugyanakkor az olvasás a tudat egészét leköti. Egyszerre szociális és antiszociális cselekvés, hiszen ideiglenesen megszünteti a kapcsolatot a külvilággal, másrészt új kapcsolatot hoz létre az olvasmány világával: az olvasó a mű szereplőjévé, belső szemlélőjévé válhat.
|
|
Hogyan születik a könyv? 1. rész |
|
2016.11.08. 20:00 |
  A szerző: Berg Judit
 Izgalmas cikksorozatot indított a Pagony Kiadó: bemutatta, hogyan születik meg egy a könyv!
Az interjúkból kiderül, hogy a kézirattól kezdve, kik és hogyan foglalkoznak a szöveggel, illusztrációval, mit csinál a szerkesztő és mit tördel a tördelő.
A cikksorozat bemutatja, mi történik egy nyomdában, és hogyan kerül az elkészült mű a könyvesboltok polcaira.
Berg Judittal készült interjút olvashatjuk.
Hogyan született meg Trikó és Nyamm karaktere?
|
|
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
ÖSSZES FOGLALKOZÁS
Tovább…
Magyarországon a mindennapos meseolvasás még egyáltalán nem természetes
