Lindgren: Pirosházi történetek |
|
2012.06.21. 15:04 |
Fordította: Kúnos László
Illusztrálta: Ilon Wikland
Kiadó: Animus Kiadó, 2005
Oldalszám: 176
Pirosháznál nincs jobb hely a világon! Itt él Madikó kishúgával Lizbettel és a szüleivel.
Madikó igazán jó kislány, csak hát a fantáziája... - az bizony nagyon élénk. Folyóparti nádas, fészertető, kiszáradt kút, a szomszédék mosókonyhája - megannyi lehetőség játékra, kalandra, csak győzze követni Lizbet, amit Madikó kitalál, s bírja idegekkel anya és apa.
A világhírű svéd írónő, a gyerekirodalom Nobel-díjának tartott Andersen-díj kitüntetettje ezúttal is remek történetekkel szórakoztatja ifjú olvasóit.
|
|
Mahy, Margaret - új-zélandi írónő |
|
2016.07.29. 17:13 |
„Manapság a világ zsúfolásig van könyvekkel. Az olvasó nagy kalandjához hozzátartozik, hogy újra meg újra végigkutassa ezt a rengeteget, olvasson és olvasson, megtalálja a nyomtatott szavak vad dzsungelében azokat az igazi történeteket, amelyek hirtelen bukkannak elé, mintegy varázsütésre, és rejtélyeikkel, titkaikkal magát az olvasót is megváltoztatják”.
E nagyon is találó szavak írója nem más, mint az 1936. március 21-én született Margaret Mahy, az ismert új-zélandi gyermek- és ifjúságikönyv-szerző, aki eddigi munkássága során nagyjából ötven regényt írt.
Műveiben, melyeket számtalan nyelvre lefordítottak, és több elismeréssel, 2006-ban például Hans Christian Andersen-díjjal jutalmaztak, inkább az emberi kapcsolatokra és a felnőtté válás témájára koncentrál, ám olykor előfordul, hogy természetfeletti elemeket is alkalmaz.
Az Átváltozás esetében például többet is.
|
Mahy: Átváltozás |
|
2012.06.21. 16:49 |
Fordította: Dési András
Kiadó: Animus, 2008
Oldalszám: 192
A tizennégy éves Laura Chant a serdülő lányok hétköznapi életét éli valahol Új-Zélandon. Szülei elváltak, ő és hároméves öccse anyjukkal élnek, aki egy nem túl jól fizető könyvesboltban dolgozik.
Laura jól tanul, vigyáz a kisöccsére amikor anyja délutános, s persze mint nagylány, érdeklődik a fiúk iránt. Ugyanakkor van Laurában valami különös is: előre megérzi az életében bekövetkező eseményeket.
Így történik akkor is, amikor kisöccsét hatalmába keríti egy magát régiségboltosnak kiadó, a távoli múltból érkező szellem, s elkezdi felélni a kisfiú életerejét. Laura jól látja, mi történik, de tehetetlen. Elkeseredésében egy felsőbbéves iskolatársához, Sorensenhez fordul, aki a lány gyanúja szerint mágikus képességekkel rendelkezik.
|
|
Nahoko, Uehashi - japán írónő |
gyermekirodalom.hu |
2016.07.28. 16:49 |
Uehashi Nahoko japán írónak ítélték oda a 2014. évi Hans Christian Andersen-díjat, a gyermek- és ifjúsági irodalom világszerte egyik legelismertebb kitüntetését.
A Gyermekkönyvek Nemzetközi Tanácsa (IBBY) a bolognai nemzetközi ifjúsági könyvvásáron tartott sajtóértekezletén jelentette be döntését hétfőn.
|
|
Nöstlinger, Christine - osztrák írónő |
|
2016.07.29. 00:06 |
Christine Nöstlinger osztrák írónő 1936. október 16-án született Bécsben, és Hernals-ban, egy bécsi elővárosban nőtt fel. Apja órakészítő volt, anyja egy óvoda vezetőjeként dolgozott. Érettségi után festőnek készült, de aztán alkalmazott grafikát tanult a bécsi Iparművészeti Akadémián. Néhány évig dolgozott grafikusként, majd férjhez ment Ernst Nöstlingerhez. Két lányuk született, Barbara (1959) és Christine (1961).
Írni akkor kezdett el, amikor a két gyermekével otthon volt. Egyszerűen elkezdett egy gyermekkönyvet festeni és írni. Sok történetét maga illusztrálta, néhány könyv képeit pedig kisebbik lánya rajzolta. Nöstlinger ma is rendszeresen dolgozik újságoknak, folyóiratoknak, a rádiónak és a TV-nek.
|
|
Nöstlinger: A tűzpiros hajú Friderika |
|
2017.06.22. 00:34 |
Illusztrálta: Christine Nöstlinger
Fordította: Sárközy Elga
Kiadó: Ciceró, 2002
Oldalszám: 86
Annanenő és Nokedlimacska úgy látja, hogy Friderika egy egészen normális kislány. De minden más ember harsányan nevet, amikor meglátja, különösképp a gyerekek! Kiáltozni kezdenek:
„Itt jön a tűzpiros hajú Friderika! Tűz! Tűz! Lángol a feje! Vigyázat, közeledik a tulipiros!”
Így szenved szegény Friderika, csak mert tűzpiros a haja. Mivelhogy nem közönséges tűzpiros hajzatot örökölt a papájától, néhány teljesen szokatlan dolog történik vele.
Már az írónő első (1970-ben jelent meg) könyvében is találkozhatunk a sajátságos nöstlingeri elbeszélésmóddal, melynek fő jellemzője a humor, a különös és fantasztikus világ, valamint a társadalom valósághű ábrázolása.
|
|
Nöstlinger: A cseregyerek |
|
2012.06.21. 15:23 |
Illusztrálta: Christine Nöstlinger
Fordította: Nemeskürty Harriet
Kiadó: Animus, 2011
Oldalszám: 144
Csak éjszaka táplálkozik, a nappalokat bezárkózva tölti a szobájában, a füdőszobát nem látogatja. Jasper cseregyerek: Londonból érkezett Bécsbe.
De miért viselkedik ilyen lehetetlenül? Miért nem áll szóba a család tagjaival, amikor az lenne a feladata, hogy javítson a kiskamasz Ewald csapnivaló angol kiejtésén? És mivel sikerül végül is szóra bírni őt, miután már-már az őrületbe kergeti vendéglátóit?
Az a pár nyári hét örökre emlékezetes marad Jasper és a Mittermeier család számára.
|
|
Nöstlinger: Paul titkos naplója-Suzi titkos naplója |
animus.hu |
2012.06.21. 15:55 |
Fordította:
Nemeskürty Harriett
Kiadó:
Animus, 2006
Oldalszám: 136 |
A két szereplő naplójából megtudhatjuk, hogyan látják ugyanazokat az eseményeket, s van-e remény az egyiküknek sem kellemes helyzet feloldására.
Kétfelől olvasható könyv.
|
A kiskamasz Paul vidéken töltött évek után újra a fővárosba kerül édesanyjával. Nem önszántából. Szerette a természet közelségét, nehéz volt a válás barátaitól. Még szerencse, hogy a régi városi iskolájában folytathatja tanulmányait.
Vagy mégsem olyan nagy szerencse?
A barátai megváltoztak. Különösen Suzi, aki nemrég még a legjobb pajtása volt.
Most mással súg-búg, őt pedig semmibe sem veszi. Mi történt? Paul sehogy sem érti. És menekülne: el a városból...
Suzi másként látja a dolgokat. ,Ő úgy érzi, Paul változott meg, de nagyon. Pökhendi lett, örökké dicsekszik, hazudozik.
És különben is: mikor volt az, amikor barátok voltak? Ma másvalaki a barátja, ezt Paulnak is meg kellene értenie!
|
|
Nöstlinger: Suzi már csak ilyen! |
|
2012.06.21. 16:05 |
Fordította: Nemeskürty Harriet
Kiadó: Animus, 2004
Oldalszám: 160
A tízéves Suzi hiába próbálja minden eszközzel meggyőzni a szüleit, hogy abban az iskolában folytathassa tanulmányait, ahová két barátja jár, akiknek meg is ígérte, hogy együtt maradnak. A kislány úgy érzi, hajthatatlan szülei miatt hazugságba keveredett.
Rossz lelkiismeretén enyhítendő, levelet ír a két fiúnak. Az Alexandernek írt levél felér egy szerelmi vallomással, ám Suzi a levél feladása után megtudja, hogy a címzett más lány után érdeklődik.
Barátnőjével kieszelik, hogy a fiú postaládájából visszaszerzik a bontatlan borítékot...
|
|
Nöstlinger: Szép kis család |
|
2012.06.21. 16:15 |
Fordította: Szlukovényi Beáta
Kiadó: Animus, 2011
Oldalszám: 149
A fiús nevű Karli lány, a lányos nevű Ani fiú, Speedit meg igazából Benjaminnak hívják. Anyukájuk egy fonalboltot vezet, és kétségbeesetten igyekszik ötről a hatra jutni egy buzgó és szolgálatkész adótanácsadó segítségével. Apukájuk temérdek munkája mellett mindig szakít időt egy kis hétvégi pecázásra, ám kérdés, valóban horgászni jár-e.
A nagymamák.
Mami és Nagyi ki nem állhatják egymást, de legalább a nagypapákkal nincs gubanc, mert már sok-sok évvel ezelőtt meghaltak...
A német nyelvterület talán legnépszerűbb ifjúsági írója, ezúttal három testvér humoros és megható történetét meséli el.
|
|
O’Dell, Scott |
|
2016.12.04. 17:22 |
Scott O'Dell 1898-ban született Los Angeles-ben, s 1989-ben halt meg Mount Kiscoban.
Iskolai végzettségei: Occidental College, Stanford Egyetem, La Sapienza Egyetem, University of Wisconsin–Madison.
A Kék delfinek szigete ifjúsági regényéértt 1972-ben Andersen-díjat kapott, s elnyerte a Newbery Medalt, az amerikai gyerekkönyvátorosok tekintélyes kitüntetését is.
A könyvet 24 nyelvre fordították le.
|
O’Dell: Kék delfinek szigete |
|
2012.06.21. 17:24 |
Fordította: Csatári Ferenc
Kiadó: Animus, 2004
Oldalszám: 143
Maroknyi indián törzs él a kis Csendes-óceáni szigeten. A halászó, gyűjtögető közösség váratlanul fenyegető helyzetbe kerül, el kell hagyniuk őseik földjét. Egyvalaki, egy serdülő lány a szigeten marad.
Egyes egyedül küzd a létfenntartásért, az életben maradásért olyan veszélyek közepette, melyek kihívást jelentenének egy erős férfi számára is.
Hogyan éli meg e legsúlyosabb megpróbáltatást, az évekig tartó magányt? Érte jön-e a várva várt hajó?
|
|
Orlev, Uri - lengyel író |
|
2016.12.04. 16:53 |
Uri Orlev író és fordító, 1931-ben született Varsóban.
Az Izraelben élő író első, magyarul is megjelenő műve időnként torokszorító történet egy gyerekről, aki hónapokon keresztül bujkál édesapjára várva a varsói gettóban.
A könyv úgy mutatja be – gyerekek számára is közérthető formában a zsidóság tragédiáját –, hogy közben senki felett nem mond ítéletet, pedig Alex története személyes élményeken alapul.
Uri Orlev a gyerekkönyv írók Nobel-díjaként számon tartott Andersen díjat 1996-ban kapta meg.
|
Orlev: Sziget a romok között |
|
2012.06.21. 17:57 |
Fordította: Kodaly Dániel
Kiadó: Animus, 2003
Oldalszám: 143
A tizenegy éves Alex megszökik a fallal körülvett varsói zsidó negyedet kiürítő németek elől, s egy lakatlan romházban rendezkedik be. A kisfiúnak minden leleményére, ravaszságára szüksége van, hogy túlélje a túlélhetetlent.
A könyv - miközben nagy megjelenítő erővel mutatja be a zsidóság tragédiáját - népeket nem tesz felelőssé; emberekről ír, akik között vannak bűnösök, hősök és ártatlanok.
|
|
Paterson, Katherine - amerikai írónő |
|
2016.07.28. 23:46 |
Katherine Paterson Kínában született, 1932-ben. A kínai-japán háború 1937-es kitörését követően az ötgyerekes család három országban harmincszor kénytelen lakóhelyet változtatni.
"Hálás vagyok azért, hogy négy gyerekemnek nem kellett hasonló helyzeteket átélnie - jegyzi meg az írónő életrajzában az én írói munkásságomra azonban nagy hatással voltak ezek a korai élmények."
Már az Egyesült Államokban szerez angol irodalomtanári diplomát, majd hittantanárrá képezi magát, és 1957-ben Japánba költözik, ahol:
"tizenegy lelkészséget látogattam motorkerékpárommal".
Ösztöndíjat kap New Yorkba, s itt találkozik leendő férjével, John Bartshow Paterson presbiteriánus lelkésszel.
Első fia megszületése után (1964) kezd regényeket írni, de csak kilenc év múlva jelenik meg első kötete. Három évvel később azonban már elnyeri az év legjobb gyerekkönyvéért járó díjat, később az Amerikai Gyerekkönyvtárosok Szövetségének díját, majd 1998-ban az Andersen-díjat.
Könyvei: A Nagy Gilly Hopkins, Csillagnéző, Híd Terabithia földjére.
|
|
Paterson: A Nagy Gilly Hopkins |
|
2012.06.21. 16:34 |
Fordította: Göncz Árpád
Kiadó: Animus, 2002
Oldalszám: 192
Gilly minden vágya az, hogy csodálatos mamájával élhessen, nem pedig különböző nevelőszülőknél, mint már annyi éve. Ez a mostani helye pedig... Ez aztán túltesz minden eddigin, ahol megfordult!
Hogyan várhatta bárki is, éppen tőle, akit megyeszerte jól ismernek, hogy elfogadja ezt a termetes, írni is alig tudó özvegyet, Mrs. Trottert, nem kevésbé szörnyű gyerekét vagy azt a töpörödött, öreg, vak négert, aki ugyancsak ehhez az enyhén szólva is furcsa családhoz tartozik?
Sajnos, új tanára, Miss Harris sem sokkal jobb társaság...
Gilly rémesen pökhendi, mindenkit kiborít, ám mégis megszereti az olvasó ezt a különös lányt, a sok humorral és szeretettel megírt világhírű regény fő-fő szereplőjét.
|
|
Paterson: Csillagnéző |
|
2012.06.21. 16:42 |
Fordította: Mátrai Edit
Kiadó: Animus, 2005
Oldalszám: 221
A 12 éves Angel Morgannek hirtelen kell felnőnie. Anyja eltűnik, idős nagyanyjánál felejti őt és kisöccsét. Mindhármukról a kislánynak kell gondoskodnia, titkolva helyzetüket a külvilág elől.
Angel számára csak egyvalami nyújt némi vigaszt: barátságot köt egy idegennel, aki a csillagokat tanulmányozza távcsövével, s őt is tanítgatni kezdi az égbolt titkaira.
Ezek a szép esték azonban csak rövid időre feledtetik a konzervételek, az örökös házimunka egyhangúságát.
Miként talál kiutat Angel e mindannyiuk számára reménytelen helyzetből? - ezt meséli el Katherine Paterson lebilincselő regényében.
|
|
Rodari, Gianni - olasz író |
|
2017.05.08. 18:23 |
"A mese nem minden, ami egy gyerek hasznára válhat. Ám egyebünk sincsen."
Gianni Rodari 1920-ban született, s 1980-ban hunyt el. A 20. századi olasz gyerekirodalom legkiemelkedőbb alakja, aki költőként, mese- és regényíróként újrafogalmazta a gyerekeknek szóló irodalom feladatát. Műveinek központjában a gyermeki fantázia és kerativitás korlátlan szabadsága áll.
A fontos humanista értékek melletti kiállást hirdeti, de sohasem didaktikusan: pazar humora, leleményei, játékos fantáziája, bravúros nyelvi ötletei szórakoztató olvasmányokká teszik meséit, regényeit:
-
Il romanzo di Cipollino (1951) – Hagymácska története (1956)
-
Gelsomino nel paese dei bugiardi (1958) – Jácint úrfi a füllentők birodalmában (1963)
-
Favole al telefono (1962) – Halló, itt apu mesél! (1966)
-
La torta in cielo (1965) – Torta az égen (1972)
-
Gip nel televisore (1968) – Beleestem a tévébe (1976)
Az Andersen-díjat 1970-ben kapta meg.
|
|
Rodari: Beleestem a tévébe |
|
2017.05.11. 18:12 |
Fordította: Karsai Lucia
Illusztrálta: Békés Rozi
Kiadó: Móra Könyvkiadó, 2012
Oldalszám: 80
Egy milánói kisfiú, Gip megrögzött szokásához híven egész délután televíziót nézett, és
„18 óra 39 perckor egyfajta ismeretlen erő vonzásába került. Elrugaszkodott a karosszéktől, néhány pillanatig a levegőben lebegett, akár a kozmoszba induló űrrakéta, átrepült a szobán, és fejest ugrott a televízióba”.
Ettől kezdve Gip a világ legkülönbözőbb pontjain tűnik fel, mindig valamilyen televízió képernyőjén.
Mit keres Gip a svéd fakereskedő gyomrában? Miért tévesztik össze a Rajna menti város könyvtárában a kisfiút egy zsebtolvajjal? Mit csinál Gip a Szaturnuszon? Sikerül-e Gipet kiszabadítani a televíziós hullámok hatósugarából?
Erről szól Gianni Rodari izgalmas-szatirikus mesekönyve, melyet Karsai Lucia kitűnő fordításában Hegedüs István szellemes rajzaival adunk közre.
|
|
Rodari: Hagymácska története |
|
2017.05.08. 19:38 |
Fordította: Sziráky Judith
Illusztrálta: Békés Rozi
Kiadó: Móra Könyvkiadó, 2015
Oldalszám: 216
Gyümölcsfalva lakóit az Üvegházy hatalmasok sanyargatják - a kövér Narancs báró, a pökhendi Citrom herceg, a kényeskedő Cseresznye grófnék és a gonosz Paradicsom lovag.
Hagyma apó kis fabódéja, amelyben gyermekeivel éldegélt, alig volt nagyobb egy zöldségárus ládikójanál. Egy nap előttük haladt el a vidék kormányzója, Citrom herceg. Hagyma apó a nagy tolongásban véletlenül őfensége lábára tapos, ezért a Citrom-őrök lefogják és börtönbe vetik Sütőtök asszonysággal, Hagyma tanító úrral és Körtemuzsikával együtt.
Hagyma apó utolsó szavaival azt tanácsolja fiának, Hagymácskának, hogy menjen világgá, és tanulmányozza a gazfickókat, aki el is indul, hogy kiszabadítsa az igazságtalanul bebörtönzötteket, és megbüntesse a hatalmaskodókat.
Sikerül-e Hagymácskának kiszabadítania a bebörtönzött Hagyma apót? Megleckézteti-e a gonosz Paradicsom lovagot és a gőgös Citrom herceget?
Hagymácska története Gianni Rodari legismertebb és legtöbbet feldolgozott meseregénye.
|
|
|