A fűszerkatona - Hét földrész meséi |
|
2017.02.23. 19:58 |
 Írta: Finy Petra, illusztrálta: Szegedi Katalin. Cerkabella Könyvek., 2013., 68 oldal
 Finy Petra hét földrész ősmeséit írta meg e kötetben.
A mítoszok világát idéző történetekben istenek, varázslók, tündérek, szerelmesek, különleges állatok mesélik és teremtik újra a világot - és teszik mindezt fanyar bűverővel.
A csillagok csókja
Amikor egy gyermek megszületik, a csillagok összedugják a fejüket, hogy eldöntsék, mi legyen a sorsa. Van, akire királyi trón vár, van, akire örök vándorlás egy öreg ló hátán. Akadnak olyanok is, akik azt a feladatot kapják, hogy egész életükben egy tó partján ülve lóbálják a lábukat, és mosolyogjanak. Minden gyermeket homlokon csókolnak a csillagok, hogy később tudja, mit kell tennie.
Réges régen egy napfényes város napfényes házikójában született egy kislány. Apró volt és gömbölyded, mint egy mákos nudli. Vidámsága és kedvessége mindenkit elvarázsolt.
|
|
A hintarabló |
|
2017.03.01. 00:57 |
Írta: Both Gabi,illusztrálta: Maros Krisztina. Pozsonyi Pagony Kft, 2012., 64 oldal
 Lilipótvárosban a hétköznapi utcákon beszélő kutyákkal, cipőtündérekkel, időrablógéppel és hintarablóval találkoznak a gyerekek. Persze ők ezen cseppet sem csodálkoznak, hiszen mi sem természetesebb gyerekfejjel, minthogy mesés lények népesítik be a várost.
Szia! Te meg én most Lilipótvárosban járunk.
Hogy hol van Lilipótváros? Közelebb, mint gondolnád. Talán te is épp ott élsz, csak még nem vetted észre, hogy a szobrok beszélnek körülötted és a szökőkút alatt koboldok laknak. Ha belesétálsz ebbe a könyvbe, veled is minden megtörténhet, csakúgy, mint a benne szereplőkkel.
Ismerkedj meg Bíborkával, aki nagyon bátor kislány, Bársonykával, aki imád cigánykerekezni, meg Babocskával, aki igazán lovagias kisfiú. Találkozhatsz egy Babett nevű beszélő szoborlánnyal, egy gazdátlan kutyával, néhány elkóborolt cipővel, egy orrontó manóval, egy időrablógéppel és még sok mesebeli figurával. Tarts velem, olvassunk együtt!
|
|
A kalóz nagypapa |
|
2013.07.08. 21:41 |
 A kötet szerzői: Marék Veronika, Lackfi János, Szabó T. Anna, Finy Petra, Kiss Ottó, Szabó Borbála, Tasnádi István
Illusztrálta: Rubik Anna illusztrációival
Kiadó: Pozsonyi Pagony Kft, 2013
Oldalszám: 96 oldal
Részlet a meseantológiánkból, melyben legjobb kortárs íróink mesélnek a családról. Humoros és komoly történetek váltogatják egymást Most a címadó mesét, Marék Veronika meséjét olvashatjuk a Pagony jóvoltából.
A kalóz nagyapa
 Nagypapa egyedül maradt.
Magányosan élt a kertes házban. Tett-vett reggeltől estig – de nem volt senki, aki szólt volna hozzá. Egyre rosszabb lett a kedve. Úgy határozott: eladja a kertes házat, s odaköltözik a lányához, vejéhez, unokájához az új lakótelepre.
Zsolti büszkén újságolta Andrisnak a homokozóban:
– Hozzánk költözik a nagyapám! Anyu és apu már be is rendezte neki a harmadik szobát! És tudod, mi a nagyapám? Kalózkapitány. Csak álruhában jár. De ez titok, ne mondd el senkinek!
Andris irigykedve bámult Zsoltira.
|
|
A kincsesláda - Népmesegyűjtemény |
|
2016.07.08. 16:54 |
Gyűjtötte: Fellinger Károly, illusztráta: Schall Eszter. Ab-Art, 2015., 78 oldal
Lucaszéket mindenki tud készíteni (jelzem, most kell majd elkezdeni a faragását, mert december 13-án lesz Luca-nap.) De hogy Kukoricás Dzsanga lucaszéke hogy készült, és egyáltalán miért fogott hozzá a nagy munkához ez a felsőszeli legény? ‒ annak a történetét már csak a mátyusföldiek ismerik.
Kukoricás Dzsanga lucaszéke
Hogy is volt, hogy nem? Szél úrfit épphogy kiengedték a zsákjából, máris kedve szottyant szalonnázni. Mangalicaszalonna akadt ugyan, de honnét vegyen hozzá bicsakot? Gondolkodott, majd belenyúlt mélyen a legközelebbi madárijesztő zsebébe.
Bizony, hogy talált benne egy megfelelőt. Majd’ elfelejtettem, Szél úrfi szülőföldjén, Alsó- és Felsőszeliben nem csupán a betyárok hordanak bicsakot, hanem a helybéli, valamit magukra adó madárijesztők is. Szél úrfi tehát szalonnázott egy jót, majd megtörölte a bicsakot egy lapulevéllel, bekattintotta, és visszatette a madárijesztő zsebébe. Olyan erőre kapott, hogy azon nyomban fütyörészni kezdett. Fel is frissítette a levegőt alaposan!
Kukoricás Dzsanga éppen kiment a mezőre, sétálni egyet a friss levegőn. Ki akarta szellőztetni a fejét, hogy ne legyen már annyira gondterhelt. Mi bántotta ugyan?
Mindjárt elmesélem.
|
|
A kislány, aki nem tudott aludni (1) |
|
2020.10.19. 22:03 |
Írta: Alexandra Bizi, illusztrálta: Szegedi Katalin. General-Press Kiadó, 2005., 32 oldal
Valahol messze, az Óperenciás tengeren is túl, volt egyszer egy kislány, aki nem tudott aludni. Éjjelente az ablakában üldögélt, és a főtéren álló toronyórát nézve várta a hajnalt...
Gyönyörű szép óra volt ez, a világ minden tájáról sereglettek a városkába az emberek, hogy e ritka kincset megcsodálják. Ám egy reggel arra ébrednek a városka lakói, hogy eltűnt a toronyóra.
Kétségbeesésükben az öreg órásmestert hívták, aki szerint csak egyvalaki orvosolhatja a bajt: egy Flabelino nevű titokzatos manó. Ahhoz azonban, hogy e furcsa szerzet felbukkanjon, valakinek három nap és három éjjel virrasztania kell.
De vajon ki tud ebben segíteni?
|
|
A kislány, aki nem tudott aludni (2) |
|
2020.10.19. 22:04 |
Kora reggel volt. Az emberek még javában az igazak álmát aludták, amikor hir¬telen a pék borzalmas kiáltása törte meg a csendet. Más napokon a városka lakói komótosan, nyújtózkodva ébredtek, miután a toronyóra elütötte a hetet. Ma azonban hirtelen riadtak fel álmukból, magukra kaptak vala¬mit, és gyorsan kiszaladtak a főtérre.
- Az óra! Az óra! Nincs meg a toronyóra! Valaki ellopta a toronyórát! -kiabálta kétségbeesetten a pék, és eszelősen futkosott föl s alá.
Aki csak összegyűlt a városka főterén, nem akart hinni a szemének: a nagy óra eltűnt! Mintha szárnya nőtt és elrepült volna! Pedig olyan szép óra volt! Az emberek a világ minden tájáról jöttek csodálni: sehol a világon nem volt még egy olyan szép toronyóra, mint ez.
|
|
A kislány, aki nem tudott aludni (3) |
|
2020.10.19. 22:05 |
Amikor elmúlt a harmadik éjszaka és megérkezett a hajnal, vele együtt megjelent Flabelino is. Nagyon megrémültek, amikor meglátták. Ugri a veréb ijedten bújt a kislány hajába, Inci, a kisegér Tappancs hátára mászott, miközben a kutyus és Bajszos néhány lépést hátráltak. Igaz, ami igaz, nem hétköznapi teremtmény volt. Az órásmester jól mondta, a manók családjába tartozott: bőre sötét volt, a farka vékony és hosszú, a füle nagy, a szeme pedig huncutul csillogott. Még a legbátrabbak is megijedtek tőle. Amint a kislányhoz ért, a farka végét fogva, akár egy herceg, mélyen meghajolt előtte, majd hivatalos hangon így szólt:
|
|
A könyv, amibe bement egy óriás |
|
2016.04.08. 02:17 |
Írta és illusztrálta: Dániel András. Betűtészta Kiadó, 2015., 88 oldal
 A főhős, Ozi, valós személy, aki bár fogyatékkal él, mégis minden ízében óriás: az ereje, a 60 centis bicepsze, a szíve és gyerekszeretete.
Hiánypótló mesekönyv született, hiszen egyre tűnnek el a hősök, akikre példaképként tekinthetnek a gyerekek.
Az úgy történt, hogy egy napon, ami egy egészen átlagos hétköznap volt, mondjuk szerda, három rabló támadt Kuszakeszire. Az egész olyan váratlanul és észrevétlenül történt, hogy a kuszakeszieknek először fel sem tűnt, hogy meg vannak támadva.
Amikor pedig igen, akkor meg már késő volt. Nem tudni, hogy történhetett.
|
|
A lány, aki orvos akart lenni |
|
2018.08.12. 17:40 |
Írta: Kertész Edina, Illusztrálta: Maros Krisztina. Naphegy, 2018., 48 oldal
Hugonnai Vilma a lenyűgöző kitartás szimbóluma. Olyan korban született, amikor a nők még nem járhattak egyetemre. Más volt, mint a többi lány: mindenképpen tanulni szeretett volna, hogy orvos lehessen.
Zürichben megszerezte az orvosi diplomát, ezt azonban Magyarországon nem használhatta.
Csak ötvenéves korára sikerült elérnie, hogy a magyar egyetem orvosi karán is levizsgázhasson.
|
|
A Macskaherceg kilencedik élete |
|
2017.11.14. 12:58 |
Írta: Gimesi Dóra, illusztrfálta: Szegedi Katalin. Pozsonyi Pagony, 2017., 48 oldal
A Városligetben élő az öreg platánt igazából özvegy Závoczki Endrénének hívják, aki sokat mesél szerelemről, boldogságról...
A Tisza-parti fák is sokat tudnak mesélni: egy tavasztündérről és a Macska-hercegről, a szorgosról és a csélcsapról...
Amikor a városban megállt az idő
A Macskaherceg kilenc élete című könyv bevezető meséje
|
|
A másik Télapó |
|
2018.11.26. 04:11 |
Írta: Lázár Ervin, illusztrálta: Szalma Edit. Helikon, 2013., 36 oldal
 A másik Télapó a kisfiával játszó édesapa együttlétének bensőséges élményét örökíti meg.
- Apu, te most ideülsz a ládára!
- Dehogy ülök! Eszem ágában sincs!
- De amikor játszunk!
- Játszunk? Ezt eddig nem tudtam. És miért kellene nekem a ládára ülnöm?
- Mert te leszel a szegényember.
Na persze - gondolom -, mi sem jellemzőbb a szegényemberekre, mint hogy ládán ülnek.
- És te mi leszel?
- Én a Télapó.
Ez nagyszerű! Igazán rám férne már egy kis ajándék. Leülök a ládára. Szegényember vagyok.
|
|
A nagy zuhé - részletek |
|
2017.05.14. 01:11 |
Írta: Janikovszky Éva, illusztrálta: Réber László. Móra Könyvkiadü, 2011., 40 oldal
 Ketten várakoznak az autóbusz-megállóban: Bill Vasziljevics MacKonov, az űrhajós és feltaláló, valamint Fehér Szarvas Fia, aki nevével ellentétben kislány, mégpedig vérbeli indián. A haját befőttesgumival fogja ösze, és egy icipicit tud varázsolni. Amíg ott ácsorognak a buszra várva, elered az eső. És ők ketten a zuhogó esőben beszélgetni kezdenek. Egy találmányról, ami olyan, mint az esernyő, de oldala is van meg alja is, és ki lehet nézni belőle, meg be is lehet menni. Hát nem eredeti?
Bill Danilovics MacKonov startra készen állt. Vagyis ült. De ez teljesen mindegy, mert állva is lehet ülni, a lényeg az, hogy elkezdődött a visszafelé számlálás.
– Te mit csinálsz? – kérdezte ekkor egy hang, amolyan mindenbe belebeszélős, még, mielőtt Bill Danilovics MacKonov kimondhatta volna a zérót, hogy aztán megnyomva az indítógombot, lángcsóvát lövellve a magasba emelkedjék. A startnak lőttek. El kell halasztani. Nem csoda, ha Bill Danilovics MacKonov dühbe gurult.
– Hagyj békén – mondta –, semmi közöd hozzá!
|
|
A platánfa álma |
|
2020.04.09. 00:00 |
 Írta: Pásztor Andrea, illusztrálta: Nagy-Bán Kitti. Kecskeméti Televízió, 2018., 62 oldal
Vajon vannak-e a fáknak érzéseik?
Boldogok-e, ha virágoznak?
Álmodnak-e télen, amikor megkopaszodva várják a tavaszt?
Ezekre a kérdésekre is választ kaphatunk a szívhez szóló történetből, amely elmeséli, hogyan lett egy pici lány egy öreg platán Egyetlenegy Legeslegjobb Örök Barátja.
Részletek a meseregényből
|
|
A pormanó újabb kalandjai |
|
2017.12.06. 02:02 |
Írta: Ferenczi Szilvia, illusztrálta: Ráduly Csaba. Könyvmolyképző, 2017. 120 oldal
 Ki a titokzatos új manó? A pormanó és barátai újabb kalamajkába keverednek: a környékükön egy furcsa lény ijesztgeti a gyerekeket, és mindenki orra alá borsot tör. A manók úgy döntenek, maguk veszik kézbe az ügyet, és zseniális tervet eszelnek ki az elkapására.
1. fejezet
Hűvös márciusi hajnalra ébredt a környék. Néhány korán kelő autóbuszsofőrt és éhes verebet leszámítva szinte az egész város aludt még. A lakótelep mögött megbúvó utca sarkán egy barackszínű ház állt, amelynek kertre néző szobájában egy kilencéves fiú, Vili aludt.
 Nem volt egyedül. Párnáján két apró alakkal osztozkodott: egy rózsaszín, borzas szőrű manó és egy kicsi, fekete seprű feküdt mellette. A bozontos lény – aki nem volt más, mint egy pormanó – még mindig lehunyt szemmel oldalra fordult, és koszos lábát feldobta a fiú arcára.
Az erre nagyot ásított, és felébredt. Azonnal elfintorodott, ahogy észrevette az apró, piszkos talpat. Lesöpörte magáról, és kiugrott az ágyból. Átlépett néhány, a szőnyegen heverő játékon, és kinyitotta az ablakot. Rögtön megborzongott a kora reggeli hidegtől. Már majdnem visszafeküdt, amikor furcsa zajra lett figyelmes kintről, ezért kíváncsian kihajolt az ablakon.
|
|
A szeretettolvajok |
|
2013.07.08. 22:05 |
Írta és illusztrálta: Kalas Zsuzsa. Kolibri Gyerekkönyvkiadó, 2012., 152 oldal
"Történet a novemberi esőről, Andrisról (a kisfiúról), Sándorról (a pizza futárról) és Kláriról (a konyhalányról), a repülő fekete motorosokról, de főként és elsősorban a macskákról és Giliszta Kázmérról."
A meseregényben olvashatunk a bátor Giliszta Kázmér kalandjairól, egy kiscicáról és a macskák titkos képességéről, egy kisfiú és egy pizza futár szívmelengető barátságáról és persze a szeretetről. Jöhetnek bármilyen repülő motorosok, varázslók, mindent felforgató változások, a szeretet mindig győz. Mindez a négygyermekes, festőművész szerző saját illusztrációival.
Az eső
|
|
A szomjas troll - Kis viking legendárium |
|
2018.10.28. 01:30 |
Írta: Varró Dániel, illusztrálta: Maros Krisztina. Jelenkor Kiadó, 2018., 128 oldal
„Ült a pult mellett egy orklány jaffákat ledöntve torkán,
de olyan szép, hogy a troll, az rögtön beleszeretett,
zöld bőr, nagy fogak, hegyes fül, tetszett neki mindenestül –
sajnos ő volt, aki rajta a legjobban nevetett.”
Ebben a skandinávoskodó mesefüzérben a szörnyű zord fjordok világába kalauzolja olvasóit. Megidézi és "varródanisítja" az északi és a kelta folklór néhány jellegzetes alakját: trollokat, mocsári goblinokat, orkokat, leprikónokat, hableányokat és hablegényeket...
|
|
A szupercsapat - Mire jó az oltás? |
|
2020.11.13. 15:30 |
Írta: Vibók Ildi, illusztrálta: Mayer Tamás. Pozsonyi Pagony, 2020., 56 oldal
 Vibók Ildi legújabb könyvének főszereplője Emma királykisasszony, aki nem fél semmitől, csak az ol-tás-tól. Úgyhogy el is dönti, ő bizony nem akar oltást kapni, és ezt anyukája engedélyével közli is tudós háziorvosával.
Doki nem erőszakoskodik, csak előveszi csodafegyverét: a varázskönyvet, ami megmutatja, milyen jó fej testőrség dolgozik éjjel-nappal azon, hogy legyőzze az Emmát támadó ádáz vírusokat és bacikat.
Olvass bele Vibók Ildi szuper új könyvébe, ami játékosan ismerteti meg a gyerekeket a védőoltások fontosságával!
|
|
A tekergő bőregér |
|
2018.11.26. 05:37 |
Írta: Palásthy Ágnes, illusztrálta: Szőnyi Gergely. Könyvmolyképző, 2015., 144 oldal
 Visszatérnek az Elrabolták a siklót című kötetben megszeretett figurák, és mellettük sok új, kedves szereplő is bemutatkozik...
A reggeli napsugár beosont a mókusodúba, és játékosan megcsiklandozta Mókus Rézi orrát. A mókus nagyot tüsszentett, és kipattant az ágyból. Aztán a szemét dörzsölve, kicsit még álmosan kiballagott az odúja elé, hogy megnézze, mi történik odakint. Éppen azon morfondírozott, vajon hova igyekezhet Csiga Béla annyira a harangvirág tövében, amikor megszólalt mellette a szomszédos fa lombja:
– Jó reggelt, Rézi.
Rézi összerezzent, és hátra szökkent meglepetésében. Majdnem le is esett az ágról.
Az utolsó pillanatban kapott el egy erősebb gallyat, abba kapaszkodott.
|
|
A tekergő bőregér (2) |
|
2020.05.01. 07:57 |
 Közben Vlad felébredt. Körülnézett, de sehol sem látta az unokahúgát.
– Hol vagy, picur? – kérdezte. – Bújócskázol? Na várj, mindjárt megkereslek.
Mosolyogva kezdte keresni a kislányt. Benézett az árnyékos sarkokba, az apró zugokba, végül még Rézi szép zöld mohatakarója alá is bekukkantott. De Zazi nem volt sehol. Vlad most már megijedt.
– Zazi! – lódult ki az odúból, és szólongatta a kislányt.
Átlendült a közeli fákra, repdesett egy kicsit a környéken, aztán elindult Rézihez, hogy segítséget kérjen. Elmesélte Rézinek, mi történt. A mókus kicsit eltöprengett, szórakozottan simítgatva a bajuszát. Aztán felragyogott az arca.
– Mosó Misi egész nap kint van a pataknál. Hátha látott valamit. Kérdezzük meg tőle.
Mosó Misi aznapra már végzett a mosással. A fűben heverészve éppen egy vadalmát eszegetett jóízűen, amikor odaértek.
|
|
A torony |
|
2017.03.01. 01:07 |
Írta: Majoros Nóra, illusztrálta: Sánta Kira. Abrakadabra Kiadó, 2013., 32 oldal
 A toronyban egy kisfiú lakott, egyedül ő léphetett be oda. Mivel a torony volt minden ősi tudás őrzője, baj, probléma esetén a felnőttek a kisfiút kérdezgették. De, bár ez egy másik bolygó volt, nem a miénk, ugyanúgy nem figyeltek oda, hogy pontosan mit mond, ahogy a mi bolygónkon élő felnőttek közül sokan az itteni gyerekek szavaira.
Pedig a kisfiú azt mondta, hogy a bolygó a felnőttekben félelmet keltő lüktetése nem barátságtalan, sőt, még cukorkabokrot is sikerült neki nevelnie.
S mikor a felnőttek úgy döntöttek, űrhajókon el kell hagyniuk a bolygót, egyedül a kisfiú maradt ott, mert ő bízott abban, amit a torony falán lógó képen látott…
|
|
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
ÖSSZES FOGLALKOZÁS
Tovább…
Nagypapa egyedül maradt.
Magányosan élt a kertes házban. Tett-vett reggeltől estig – de nem volt senki, aki szólt volna hozzá. Egyre rosszabb lett a kedve. Úgy határozott: eladja a kertes házat, s odaköltözik a lányához, vejéhez, unokájához az új lakótelepre.
