Következő 20 cikk

Előző 20 cikk

Tóth Krisztina gyerekkönyveiről - "A tükröd én vagyok"	Zólya Andrea Csilla	2019.01.02. 12:56
A Felhőmesék és a kötet ikerpárjaként szintén 2017-ben megjelenő Zseblámpás mesék Tóth Krisztina előző gyerekkönyveitől eltérően egy másik objektívet alkalmaznak, melyek fókusza elsősorban az apró részletekre élesít, láthatóvá teszi és felnagyítja a világ apró, leheletnyi részleteit, az alig látható lényeit és eseményeit. Míg A lány, aki nem beszélt, az Anyát megoperálták és az Orrfújós mese is egy-egy hosszabb lélegzetű, nagyobb horizontot átfogó, sokszorosan rétegzett társadalmi és/vagy emberi aspektust, illetve történetet működtet, addig a Felhőmesék és a Zseblámpás mesék öt-öt rövid meséje egy-egy makró képen keresztül emeli ki az egyes részleteket világunkból, miközben a háttér nagyrészt elmosódva olvad a homályba.   A fentebb felsorolt három meseregény mindegyike egy-egy nagylátószögű objektíven keresztül nagyobb tereket és szélesebb perspektívát mutat meg, több nézőpontot is váltogatva ábrázolja a történeteket, közben pedig végig ügyel az apró részletek kiemelésére és közelhozására is.   Tovább…

Pásztohy Panka: Halló, Mama	pagony.hu	2019.01.02. 04:37
Nem a távolságon múlik   Szeretnéd, hogy az esetleges távolság ellenére a gyerekeknek szoros kapcsolata legyen a családtagokkal, hogy kötődjenek a családi hagyományaikhoz? Pásztohy Panka értően fordul a napjainkra jellemző élethelyzet felé, amikor a külföldön élő gyerekek interneten tartják a kapcsolatot a nagyszülőkkel, és irányt mutat az olvasó számára, hogyan érdemes ápolni ezeket a kapcsolatokat. Nagyon ráéreztél valamire – olyan jelenséget kaptál el, ami rengeteg embert érint, mégis eddig alig foglalkoztak vele a gyerekek és főleg a nagyszülők szempontjából. Miből merítetted a könyv ötletét? Igen, ez egy valós élethelyzet, amivel mindenki találkozik, vagy a saját csládjában, vagy ismerősei körében. Sok oka lehet, ami miatt a világ két felére kerülnek egy család tagjai. Van, amikor anyagi okok, szakmai előrelépés, máskor egy távoli szerelem repíti messze a fiatalokat. Így aztán a születendő unokák messze cseperednek a nagyszülőktől, egy távoli kultúrában, idegen nyelvi környezetben.   Tovább…

Molnár T. Eszter: A Kóbor szálló	Somogyi Laci	2019.01.02. 04:09
A gyerekek nem néznek félre Hajléktalanokkal való találkozáskor a gyerekekben rengeteg kérdés fogalmazódik meg, melyekre felnőttként is nehéz megfelelő választ találni - szeretjük is ezt a témát a szőnyeg alá söpörni. A Kóbor Szálló története kapcsán könnyebben beszélhetsz arról, mit jelent hajléktalannak lenni, miért kerül valaki ilyen kiszolgáltatott helyzetbe, és hogyan lehet önzetlenül segíteni a rászorulókon. Molnár T. Eszterrel beszélgettünk. Hogyan született a Kóbor Szálló? A könyv alapötletét a játszótéren, a hinta tövében hallottam. Az utcánk végén lakó ugatós fekete kutyáról mesélte az egyik anyuka, hogy egy szép napon összebarátkozott a környéken élő hajléktalannal, mellé szegődött, és attól a naptól kezdve mintha a természete is megváltozott volna: a barátságtalan fenevadról kiderült, hogy szereti a gyerekeket, és imád labdázni!   Ez a történet olyan mesei elemeket hordozott, és olyan sokat elmondott a barátság, az elfogadás és a szabadság erejéről, hogy még aznap elkezdtem írni a Kóbor Szállót.   Tovább…

Bodor Attila: A tél menyasszonya	Aranymosás	2019.01.02. 03:33
Bodor Attila új mesekönyve, A tél menyasszonya egy királykisasszonyról szól, akinek nincsen szíve, de kishúgát nem hagyja feláldozni. Helyet cserél vele, így őt viszik el a messzi északon túlra, egészen az Örök Tél Birodalmába.   Különleges, elvarázsolt kastélyba érkezik, ahol minden jégből készült, mindent zuzmara fed. Számtalan kemény próbatétel várja. A hangulatos téli történet különleges, szépen elmesélt mese, egy világról, ahol mindent hó borít. Második mesekönyved, A tél menyasszonya főhőse egy olyan királylány, akinek nincs szíve. Mit jelent ez? Gonosz a szívtelen leány? Mire számítson az olvasó? Nem, dehogyis gonosz. Szerintem Zelka egy rendkívül kedvelhető karakter: bátor, mégis érzékeny, és nagyon tud szeretni. Annyira, hogy a szíve is biztosan csordultig telne szeretettel, ha volna neki. De Zelkának szó szerint nincsen szíve. Ez azonban egyáltalán nem ismeretlen dolog ebben a mesevilágban, előfordul néha. A főhősünknek pedig abszolút semmi hátránya nem származik belőle, sőt talán még előnyére is válik majd a történet során…   Tovább…

Lovranits Júlia Villő: Lívió és a fehér sárkány	Aranymosás	2019.01.02. 03:18
Lovranits Júlia Villő decemberben megjelt mesekönyvének főhőse egy különleges kisfiú, akinek mezítlábas angyalok és hegyes fülű tündérek járnak a nyomában. Barátja egy sárkánygyermek, Gilice.    Lívió nem fél utánajárni a titkoknak vagy szembeszállni a szörnyekkel, segíteni annak, aki elveszett vagy eltévedt. Kalandjaiban keveredik a mesék csodás világa a mi világunk elemei – a kettő pedig izgalmas, egyedi elegyet alkot. A szerzőt Róbert Katalin kérdezte a könyv megjeéenése előtt. Hamarosan megjelenik új mesekönyved, a Lívió és a fehér sárkány, ami egy különleges, angyalokkal, tündérekkel és madarakkal barátkozó kisfiú története. Merre jár Lívió, milyen kalandokba keveredik? Egy vidéki kisvárosban indul a történet, hamisítatlan, otthonos, karácsonyi hangulattal. Innen elkalandoznak persze mesevilágokba, és azt is meglesik, hogyan, hol ünneplik a karácsonyt az angyalkák.   Általában meg szoktuk kérdezni, hogyan jutott az író eszébe az adott történet – de ennek a kötetnek most nagyon különleges háttere van, hiszen a mesék először tényleg egy Lívió nevű kisfiúnak készültek. Mesélsz erről egy kicsit?   Tovább…

K. László Szilvia: Hócsatától olvadásig	Aranymosás	2019.01.02. 03:08
K. László Szilvia Kékmanó a főnyeremény – Marci és a galibák sorozata egy ovis kisfiú mindennapi problémáit állítja középpontba. Csúfolódás, barátkozás, furcsa ovistárs, irigység, türelmetlenség – sokféle gond, kérdés merülhet fel. Kékmanó mindig segít Marcinak megfogalmazni az érzéseit, megválaszolni a kérdéseket. Ebben a kötetben téli történetek kaptak helyet a Mikulás-várástól kezdve a szánkózáson át a karácsonyig.  A szerzővel Róbert Katalin szerkesztő beszélgetett.   A Marci és a galibák sorozat ötödik, most megjelenő részében téli meséket találunk. Mennyire tartod fontosnak, hogy az egyes, évszakokat követő kötetek átadjanak tudást az adott évszakról is – például a madarak etetésének megemlítése –, vagy mennyire adnak inkább egy keretet az évszakok a történeteknek?   Igyekeztem úgy összeállítani a meséket, hogy ismereteket is átadjak a gyerekeknek, de ez semmiképpen ne menjen a szórakoztatás rovására. A kisfiú élményein keresztül mutatom meg a természet változását, az élőlények viselkedését, az adott évszak sajátosságait.   Minden évszaknál megjelennek az aktuális ünnepek, hagyományok, ezek mentén épülnek fel a történetek. A gyerekek örömmel ismernek rá, hiszen az óvodában, a családban ők is ezekkel találkoznak, hasonló élményeket élnek át, mint Marci.   Tovább…

Novák Vica: Minka és betűvetők	Aranymosás	2019.01.02. 02:13
Novák Vica második mesekönyve Minka történetének folytatása. Az első részben Minka megismerte Szélvészt és ellátogatott Szeles-zugba. Most látszólag minden rendben és Minka megkezdte az iskolát, csak egy nagy bánata van: nem megy elég jól neki az olvasás. Sőt, mintha a betűk el is szöknének előle…!   Minka és barátja most ennek a titoknak jár utána egy kedves, szórakoztató mesében. A szerzővel Róbert Katalin beszélgetett.   Minkát és különleges barátját, Szélvészt már ismerhetjük a Minka és a felhőfoltozók című kötetből – mégis arra kérlek, mesélj egy kicsit róluk! Merre jártak az előző részben? És milyen kalandba keverednek most?   Minkának, aki az  első részben  még ovis nagylány volt, és Szélvésznek, a szelek hátán utazó barátjának, előzőleg az időjárással és a bátorság kérdésével gyűlt meg a bajuk, de mindannyiunk szerencséjére, visszaszerezték nekünk a napot. Most egy egészen másféle problémával szembesülnek, bár a megoldást most is Szeles-zugban találják. Tudniillik, eltűntek a betűk. Betűk híján pedig nincsenek történetek! És mivel a hőseink már rutinosak a világmentésben, és Minkának egyébként is nehézségei támadnak a betűkkel, elindulnak egy újabb kalandra, abban a reményben, hogy mindkét problémán segíthetnek.   Tovább…

Ecsédi Orsolya: Banyavész	Aranymosás	2018.12.09. 02:02
Ecsédi Orsolya új mesekönyve három barát története, akiknek meggyűlik a baja egy boszorkány-tanárnővel, aki azzal gyötri őket, hogy olvasónaplót kell írniuk. Ráadásul a valóságból. Anka, Zizu és Báti szereti meglátni (és lefotózni) a város csodáit, de olvasónaplót egyetlen ötödikes sem szeret írni. Vagy mégis…?  A szerzővel Róbert Katalin szerkesztő beszélgetett. A Banyavész három barátról szól, akiknek feltétlenül találniuk kell egy mesét. Esetleg kitalálni egyet, ha megtalálni nem lehet. Kik ők? Hogyan született a történetük, mi volt az első ötlet? A történet már régóta érlelődött a fejemben. Pontosabban az alapötlet, hogy gyerekek igaz mesék után nyomoznak Budapesten. Megvolt a vége is, a mondanivaló is, de csak nem akart jönni a szikra, ami beindítja az eseményeket. Voltak ötletek, de azok egyszerűen nem érték el sem súlyban, sem hihetőségben azt a küszöböt, amit átugorva az ember ellenállhatatlanul írásba csap át. Aztán olvastam egy cikket, de lehet, hogy csak egy cikkhez egy kommentet, arról, hogy az olvasás megutáltatásának leghatékonyabb eszköze az olvasónapló.   És akkor rögtön összeállt, hogy ebbe a történetbe feltétlenül kell egy ellentétes hatású olvasónapló. Amit nem egy könyvből kell megírni, hanem a valóságból. Úgy már mindjárt izgalmasabb feladat. A három barát pedig több gyerek összegyúrásából született, egyikük sem feleltethető meg konkrét személynek. De nagyon megszerettem őket írás közben, várom már, hogy újra találkozzunk.   Tovább…

Pásztor Andrea: A platánfa álma	baon.hu	2018.12.08. 00:11
A fák szeretetére is megtanít a különleges mesekönyv Egy érző, gondolkodó, az emberi beszédet értő platánfa és egy kislány életre szóló barátságáról szól Pásztor Andrea kecskeméti újságíró A platánfa álma című, most megjelent mesekönyve, mely Nagy-Bán Kitti grafikusművész gyönyörű illusztrációi miatt is letehetetlen. Óriási választék van manapság a mesekönyvekből, mégis, nehéz találni igazán jó, ötletes, szívet-lelket melengető, derűs és néha szomorú, igényesen megírt kötetet. Kedden viszont egy ilyet mutattak be Kecskeméten, a Katona József Könyvtárban, mégpedig Pásztor Andreának, a Kecskeméti Lapok újságíró-szerkesztő munkatársának A platánfa álma című meseregényét, amelyet Nagy-Bán Kitti grafikusművész bájos festményei díszítenek (a könyv a Kecskeméti Televízió gondozásában jelent meg).   Tovább…

Erdélyi-Burgmann Bernadett-Farkas Nóra-Szabóné dr. Jámbor Eszter: első könyves anyukák	Makai Marianna	2018.12.02. 08:56
Mesevilág jogászszemmel – avagy hogyan lesz 3 jogász anyából mesekönyv író Kicsi a világ, mondjuk oly sokszor. S ha a három meseíró – dr. Erdélyi-Burgmann Bernadett, dr. Farkas Nóra és Szabóné dr. Jámbor Eszter – történetét olvassuk, még biztosabban leszünk ennek a mondatnak az igazságában. Három nő az ország három különböző pontjáról. Mindannyian anyák, hivatásukat tekintve jogászok, akik mertek nagyot álmodni. Mesét írtak, napról napra sikeresebbek, népszerűbbek lettek, miközben – az internetnek hála - egymást segítő, támogató csapattá kovácsolódtak. Sőt, a bájos és céltudatos mesetrió megszületésében a Kecskemétimami is szerepet játszott. Ismerjétek hát meg ti is a történetüket!   Mesélnétek nekem arról, hogyan találkoztatok?   Tovább…

Dániel András: A nyúl formájú kutya		2018.11.30. 19:56
Az egész könyv egy nagy kérdés   A népszerű iró-illusztrátor, Dániel András most olyan könyvet írt, amellyel nem csak az olvasóit, de valamennyire saját magát is meglepte.   Szokatlan képeskönyv egy rendhagyó alkotótól – ezt ígéri A nyúlformájú kutya, amely személyesebb, mint András eddigi munkái, kicsit olyan, mintha a saját maga számára készült rajzait mutatná meg az olvasóknak. Ez talán az eddigi leginkább rendhagyó könyved, hiszen egy allegóriára felfűzött identitáskeresést mutat meg. Mi inspirálta?   Sokszor a legváratlanabb helyekről ugrik elő egy ötlet. Most egy rajz volt az, amit egy valahonnan letépett papírdarabra firkáltam egyszer. Csak úgy, minden cél nélkül, mert állandóan firkálok minden kezem ügyébe kerülő fecnire. Egy esetlen, bánatos arcú nyúl volt, ami alá  – szintén csak úgy –  odaírtam, hogy a nyúlformájú kutya. Valamiért hirtelen, ki tudja, miért, ez jutott az eszembe. Ebben azért már akkor érezhettem valamit, mert ezután felragasztottam a rajzot az íróasztalom melletti polcra. Ott lógott hónapokon át, talán egy évig is. Néha ránéztem, és ahogy múlt az idő, egyre határozottabban éreztem, hogy kell kezdenem vele valamit. Miközben mindenféle más dolgot csináltam, valahol a háttérben elkezdett körvonalazódni ez az alak, a nyúlformájú kutya, egy furcsa könyv szereplője.   Tovább…

Kertész Edina: A lány, aki orvos akart lenni		2018.11.30. 19:06
„Lenyűgözőnek tartom ezt a fajta szelíd, de makacs kitartást.” Számos, kiadónknál megjelent kötete után Kertész Edina most Hugonnai Vilmáról, az első magyar orvosnő kalandos életútjáról írt mesét a 6-10 éves korosztály számára.  A lány, aki orvos akart lenni egy sorozat folytatásaként jelenik meg, melyben korábban már megjelent Erdős Pál életét feldolgozó, A fiú, aki imádta a matekot című képeskönyv is.  Hugonnai Vilma egy olyan korba született, amikor a nők még nem járhattak egyetemre, ő mégis dacolva a körülményekkel, végül elérte célját és orvos lett. Vajon milyen titkokra derült fény a kötet megírása során és mely nevek merültek fel a kötet megszületését megelőzően? Edinától többek között ezekre a kérdésekre is választ kaptunk. Miért éppen Hugonnai Vilma életének elbeszélését érezted fontosnak? Tudtam, hogy egy nőről szeretnék írni. Olyasvalakit kerestem, akinek az élete valamiért különösen jelentőségteljes, nemcsak a személyes életút, hanem a kor szempontjából is, és Hugonnai Vilma élete pontosan ilyen volt, ezért lehetett ő az első magyar orvosnő.   Tovább…

Maros Krisztina: A lány, aki orvos akart lenni		2018.11.30. 19:03
"Inspiráló bepillantást nyerni egy kislány életébe, aki mesehősként küzdött a céljáért"   Kiadónk ismét több izgalmas kötettel készül a 89. Ünnepi Könyvhét alkalmából, többek között Kertész Edina A lány, aki orvos akart lenni című könyvével, mely Hugonnai Vilma, az első magyar orvosnő izgalmas, küzdelmekkel teli életét mutatja be Maros Krisztina sűrűn illusztrált oldalain keresztül. Ebből az alkalomból Krisztinát kérdeztük a képek elkészítésének hátteréről, a kötettel kapcsolatos gondolatairól, kutatásairól, melyekre a hiteles és korhű ábrázolás érdekében volt szükség. Hogyan érkezett a felkérés A lány, aki orvos akart lenni illusztrációinak elkészítésére?   A Naphegy Kiadótól keresett meg Gyovai Kati, hogy lenne-e kedvem illusztrálni Kertész Edina könyvét, az első magyar orvosnőről.   Tovább…

Zágoni Balázs: A Gömb	Dóka Péter	2018.11.30. 17:12
Zágoni Balázs első ifjúsági regénye, A Gömb az Európai Unió felbomlása után játszódik. A könyv, amely a Fekete fény sorozat első kötete, az idei Könyvfesztiválra jelenik meg. A szerzővel erdélyi városokról, filmes gondolkodásról, a Gömb titkáról, az új romantikáról és a mesterekről beszélgettünk. Hiszel abban, hogy a könyvedben leírtak – az EU felbomlása, a városállamok harca, az eladósodás problémája – valóra válhatnak? Nem annyira az a kérdés, hogy hiszek-e benne. Ez egy lehetséges forgatókönyv. Én épp az ellenkezőjét szeretném. De eljátszottam a gondolattal, hogy mi lenne, ha ismét az egymással rivalizáló városok döntenének mindenről. Kolozsvári vagyok, ez Erdély legnagyobb, és Románia második legnagyobb városa. És sok lakosa szeretne nagyobb függetlenséget Bukaresttől. De nem vagyunk egyedül. Ott liheg a nyomunkban Temesvár és más erdélyi nagyvárosok. Szóval volt miből inspirálódnom.   Tovább…

Berg Judit: A hisztimesétől a detektívregényig	Makkai Kinga	2018.11.25. 10:42
Tíz év alatt félszáz mesekönyv – ez Berg Judit mérlege. Pedig gyerekként ornitológus, síoktató és kaszkadőr szeretett volna lenni. Első meséit a legkisebbeknek szánta, ma már elmondhatja, hogy minden korosztálynak írt valamit. Berg Judit a magyar nyelvterület egyik legismertebb és legtermékenyebb gyerekkönyv írója. Újabban forgatókönyvíróként is kipróbálta magát, a Lengemesék mozis változatában, de felnőtteknek szóló regényen is dolgozik. Írásról, olvasóvá nevelésről és a jövőről beszélgettünk. Első gyerekkönyved, a Hisztimesék 2005-ben jelent meg, és pillanatok alatt elfogyott a könyvesboltokban. Kitűnő érzékkel írtál egy roppant kényes gyereknevelési kérdésről, a hisztiről. Mi inspirált akkor az írásra? Változott-e ez azóta? Miből merítesz ihletet ma?   Akkor egy kényszerhelyzet vezetett az írásra – a folyamatosan hisztiző pici lányomnak és magamnak akartam segíteni a mesékkel. Nagy volt a tét, hiszen a mindennapi túlélésünkért kellett megküzdenem. Ma már nagyok a gyerekeim, a hisztin és dackorszakon rég túlvagyunk, ha a mindennapok gondjaiból akarok ihletet meríteni, akkor mostanában inkább a kamaszkori problémára koncentrálok. De a lényeg nem változott: akkor lesz jó egy szöveg, ha az író lemerül a téma legmélyére Legyen az kalandregény, ismeretterjesztő mű vagy éppen egy válságos helyzetre reflektáló mese, a személyes érintettség, önmagam teljes beleadása képes igazán élővé és mások számára is átélhetővé tenni a művet.   Tovább…

Várszegi Adél: Gibbon és Makákó	foxbooks.hu	2018.11.25. 10:07
Az írás és én mindig is együtt jártunk   Várszegi Adél idén két új könyvvel is előrukkolt a gyerekeknek. A Gibbon és makákó valamint a Kihalni esélyes csak nemrég jelent meg a könyvesboltokban, ennek apropóján beszélgettünk el vele majmokról, dinókról, na meg jövőbeni terveiről. Rögtön bele is vágok a közpébe: honnan jött az írás neked? Nem igazán tudom, valahogy az írás és én mindig is együtt jártunk, amióta írni tudok, része az életemnek. A mesék közül mindig a verses mesék műfaja állt hozzád legközelebb? Gyerekként is ezt szeretted, vagy íróként találtad meg ebben a műfajban magad? Hát, eleinte inkább lustaság volt részemről, mert sok szempontból könnyebb, mint prózát írni. A vers önmagát rántja össze, nem lehet túlírni, mert minden sokkal jobban be van határolva, már eleve maguk a sorok is és azonnal meglátszik, ha nem sikerül. Ennek ellenére persze rengeteget el tudok szöszölni rajta és sajnos a rímképletek nem mindig a barátaim, de szerencsére mindig szuper szerkesztőim voltak, akik ilyenkor kisegítettek. A Gibbon és Makákó az első olyan prózám, ami könyv lett, és eleinte rengeteg időt vett igénybe a mondatok nyesegetése, aztán egyszer csak életre kelt a történet és már csak meg kellett írni. Igazából a majmok óta nagyon megkedveltem a prózát. A vers önmagát rántja össze, nem lehet túlírni, mert minden sokkal jobban be van határolva, már eleve maguk a sorok is és azonnal meglátszik, ha nem sikerül.   Tovább…

Csorba Piroska - Bodonyi Panni: Mesélj rólam!		2018.11.25. 09:58
A szavak csak akkor válnak elevenné, ha üzenetük eljut a másik emberhez   Azt írja, élete két meghatározó települése Szuhakálló és Miskolc. Mit köszönhet nekik, mit „hozott” az egyik és a másik településről?   Szuhakállóban születtem. Ez a kis falu volt a „nagyvilág”, amelyre kicsi gyermekként rácsodálkoztam. Sosem feledhető, akár az első szerelem az ember életében. A természet szeretete itt ivódott belém: a gyermekkoromban még szabályozatlan Szuha-patak, a dombok, a kiserdő, a rét, a tó, az ég, a föld, a mezei virágok, a búzatáblák tengerének látványa az első képek erejével égette bele magát a retinámba. A falusi lét emberi léptékű tempója, rendje, nyugalma eredményezte azt a belső békét, amelyet a lelkem mélyén őrzök. A belső szabadságomat, a legkisebb dolognak is örülni tudást, az egyszerűséget, a munkabírást, a munka örömét, a hitet, az értékrendemet a falusi létem alakította ki bennem. Miskolc a város volt, az első – és minden bizonnyal az utolsó – az életemben. Számtalan nagyvárosban jártam már, de Miskolc az otthonom. Ami először megragadott benne: a hatalmas könyvtár, a színház, a hangversenyek, a múzeumok, a templomok – a kultúra világa. Képzeletem termékeny forrása a város gazdag múltja, amely a valaha-volt-nemzedékek történeteit, történéseit hozza közel a jelenhez, egybekapcsolva az idősíkokat.   Tovább…

Lindgren, Astrid: Oroszlánszívű testvérek	mora.hu	2018.11.21. 04:07
Mi történt az Oroszlánszívű testvérekkel? Astrid Lindgren levelek ezreit kapta fiatal olvasóktól, melyekben köszönetet mondtak, megírták, micsoda vigaszt jelentett számukra a könyv, és érdeklődtek, mi történt Szotyival és Jonatannal Nangilimában. És Astrid Lindgren életében először és utoljára levelet írt a gyerekeknek, akik kíváncsiak voltak a történet folytatására. A levél 1974-ben jelent meg az Expressen című újságban. Íme: "Ezt a levelet azoknak a gyerekeknek írom, akik érdeklődtek az Oroszlánszívű testvérek iránt. Nem tudok egyenként válaszolni a levelekre, mert akkor nem maradna időm semmi másra. De nagy örömmel olvastam őket, és örülök, hogy kedvetekre volt a könyv. Arra kértetek,hogy írjak egy másik könyvet arról, mi történt Nangilimában. Sajnos Szotyirólés Jonatanról nem lesz több könyv. De ebben a levélben szívesen megírom, mi történt az Almáskertben Nangilimában. "   Mattias sírt a boldogságtól, amikor a fiúk aznap este lóháton megérkeztek hozzá.  - Nem hittem, hogy ilyen hamar megjöttök – mondta. – Ó, Szotyi – tette hozzá. – Most ismét a nagyapád lehetek.   Tovább…

Dóka Péter: Szupermalac és Űrpatkány	Csokonai Attila	2018.11.21. 03:59
A Galaxis legbénább szuperhősei   Az eredetileg középiskolai magyartanár és német nyelvtanár Dóka Péter az „új magyar gyermekirodalom” egyik kiváló – Csukás István-díjas – képviselője, akinek hetedik könyve jelenik meg hamarosan a Móra Könyvkiadónál, ahol szerkesztőként dolgozik. Egy interjúban azt mondta, hogy azokat az írókat szereti a kortársai közül, akik nem úgy látják a világot, ahogy ő, és el kell gondolkoznia azon,hogy ez hogyan lehetséges.   Nekünk, olvasóknak meg azon érdemes elgondolkodnunk,mi az eredeti, a modern, az érték abban, ahogyan ő látja-láttatja a világot. Kiváló íróktól tanult, mint mondta, de most már megvan írásainak, meséinek,gyerekregényeinek a saját, érzékileg leírható, például „színes” és „tapintható”világa, tehetjük hozzá.   Kezdjük rövid, baráti beszélgetésünket azzal, hogy megemlítem a Malka Mai című kitűnő Mirjam Pressler-fordításodat, de voltaképpen arra vagyok kíváncsi, az elbeszélő prózán kívül milyen a viszonyod más műfajokhoz. Hiszen voltál filmkritikus, írtál filmnovellákat, készítettél videofilmet, társrendezője voltál dokumentumfilmnek, bemutatták darabodat, és most sugároznak az egyik csatornán egy 13 részes animációs filmet, amelyet Te írtál.   Tovább…

Molnár Krisztina Rita: A tűz ösvénye	naphegy.hu	2018.11.21. 03:43
"Belső és külső tájak" Megjelent a Maléna kertje, Kréta-rajz és Derűs hétköznapok című kötetek szerzője, Molnár Krisztina Rita új regénye, A tűz ösvénye!  A kötet a Térforgó-sorozat második részeként jelent meg, melyben egy mozaikcsalád hétköznapjaiba nyerhetünk betekintést. Molnár Krisztina Rita egyébként épp a kötet megjelenésének hetén vehette át munkája elismeréseként a Szépíró Díjat. Interjúnkban elsősorban A tűz ösvényének keletkezésének hátteréről, a regény helyszínéül szolgáló Kenézlőn szerzett tapasztalatairól, és a vidéki élet iránti szeretetéről is mesélt. A Tűz ösvénye a Térforgó-sorozat második részeként jelent meg. Mesélnél nagy vonalakban a kötetről, és annak keletkezési hátteréről?   A négykötetes kisregény-ciklusban az emberi kapcsolatokban megjelenő érzelmi minőségeket szerettem volna körbejárni, de a Térforgó keletkezése tájakhoz és filozófiai elképzelésekhez kapcsolódik.   Tovább…

Következő 20 cikk

Előző 20 cikk