A barátságos óriás (1) |
|
2020.08.17. 12:42 |
 Írta: Roald Dahl, illusztrálta: Quentin Blake. Kolibr Gyerekkönyvkiadói, 2016., 292 oldal
 A barátságos óriás újrakiadása kapcsán a Kolibri készített egy bookletet, amelyből nemcsak a regény szereplőiről tudhatunk meg többet, de kiderül, hogy hol és hogyan alkotott Roald Dahl, és gyorstalpalót kapunk zagyvartyogásból is – lapozzunk bele:
2016 augusztusában kerül a mozikba Steven Spielberg nagyszabású filmje, a világ leghíresebb mesemondójának egyik leghíresebb regényéből született A barátságos óriás. Ezzel egy időben új kiadásban jelenik meg újra a regény, amelyet korábban Szofi és HABÓ címen ismerhettek az olvasók.
A Hatalmagos Azonáltal Barátságos Óriás, azaz a HABÓ nem közönséges csontkrámcsáló óriás. Ahhoz túlságosan is kedves és jámbor. Szofi legnagyobb szerencséjére. Ha ugyanis bármelyik másik óriás rabolta volna el az éjszaka kellős közepén, hamarosan felfalta volna reggelire. Amikor Szofi megtudja, hogy az óriások Angliába loholnak, és egészben nyeldekelnek le kedves gyerkedliket, ő meg a HABÓ elhatározza, egyszer s mindenkorra véget vetnek a szörnyűséges emberevésnek!
|
|
A barátságos óriás (2) |
Varga Kende Lőrinc |
2020.08.17. 12:44 |
Írta: Roald Dahl, illusztrálta: Quentin Blake. Kolibri Gyerekkönyvkiadó, 2016., 291 oldal
Mai menü: Gyerkedli orrborkával
Egy kicsit esetlen, öreges-ráncos, szikár óriás álmokat fúj az alvó gyermekek szobájába. Ő a HABÓ – a Hatalmagos Azonáltal Barátságos Óriás, akit egy éjjel véletlenül meglát egy álmatlanul nézelődő árva lány.
 Így indul Roald Dahl regényében két főhősünk nem mindennapi barátsága. Idén – a szerző születése 100. évfordulójának emlékére – újra a könyvesboltok polcára került a HABÓ és Szofi találkozásáról szóló meseregény, a mozikban pedig a könyv alapján készített film is.
|
|
A bársony nyuszi, avagy a játékok életre kelnek |
Makkai Kinga |
2017.01.07. 17:44 |
|
Írta: Margery Williams, illusztrálta: Keszeg Ágnes, fordította: László Noémi. Cerkabella, 2012
 Mottó:
"Élünk, míg élünk, de gyermekkorunk/ az Istennél is halhatatlanabb." (Zelk Zoltán)
Noha a XVIII. századtól egyre nagyobb empátiával közeledtek a felnőttek a gyermekekhez, majd egy századdal később felerősödött a gyermekkor imádata, és annak a felfogásnak az elterjedése, miszerint a gyermekkor felette áll az összes többi emberi életszakasznak, a XX. század első évtizedeiben lényegesen új szemlélet honosodott meg a korábbi századok gyermekkor-történeti felfogásával szemben. A gyermekkor rendszeres tanulmányozása, az ún. gyermektanulmánynak a XX. század elején történt világmozgalommá szélesedésével egyre szélesebb körökben kezdték a gyermekkornak mint önálló életszakasznak a fontosságát hangsúlyozni.
A fenti tendenciák hatása nemcsak a gyermekkor-kutatás tudományos alapjainak lefektetését sürgette, hanem kedvező feltételeket teremtett a modern gyermekirodalom megszületéséhez. Szinte nincs olyan magyar író, költő a századelőn, akit ne érintett volna meg így vagy úgy a gyermeki lélek, a gyermekkor, és ne érzett volna vágyat annak megragadására, ábrázolására, megörökítésére.
|
|
A betondzsungel könyve |
|
2020.08.18. 05:47 |
 Írta: Acsai Roland, illusztrálta: Vigovszky Rita.: Holnap Kiadó, 2017., 168 oldal
Acsai Roland regényén, A Betondzsungel könyvén több irányból is érezni a nagy klasszikusok hatását: címében, illetve egy-egy, az analógiára épülő szereplőben Kipling-áthallás ugyan, választott helyszínében – állatkert –, illetve némileg a cselekményében is – egy bűntény felderítése, győzelem az elkövetőkkel szemben – azonban már sokkal inkább Csukás István itthon műfajt megújító klasszikusát, a Keménykalap és krumpliorrt idézi.
A Betondzsungel könyvében egy állatkerti gondozó az ottani farkasok között rejtegetve igyekszik felnevelni egy, a folyón talált fiú-lány ikerpárt. Ahogy nőnek, a gyerekek egyre kíváncsibban szemlélik a külvilágot, megismerkednek a szerelemmel, végül megakadályoznak egy emberrablást és egy súlyos környezetszennyezést.
|
|
A Bölcs Hiánypótló - meseregény |
Szőts Katalin |
2016.07.10. 01:00 |
Írta: Békés Pál, illusztrálta: Sajdik Feremc. Móra Könyvkiadó, 124 oldal
 „Aki többre vágyik, vándorútra kel. Ősi hagyomány…”
S ki ne vágyna többre, vagy valami olyanra, amije már volt, de elveszett, elkopott, azaz hiányzik.
S ki más pótolhatná a hiányt, mint a Bölcs Hiánypótló, akiből csak egy van. S ki Ő?
„Varázslóból van kicsi és nagy, erdei és mezei, jó, gonosz, fekete, fehér; belőle viszont egyetlenegy létezik az egész világon, vagyis a világ végén. Ő hiányt pótol. A varázslók, éppen mert sokan vannak, helyettesíthetők. Ám a hiánypótló pótolhatatlan.”
|
|
A boszorkány porszívója - meseregény |
Kulcsár Ferenc |
2016.08.12. 15:03 |
|
Írta: Tóth László, illusztrálta: Fodor Miklas Veronika. Méry Ratio Kiadó, 2013., 156 oldal
 Lebilincselő meseregény sziporkázó nyelvi leleményekkel, jóízű humorral, ízig-vérig mai történet, valóságos, hús-vér alakokkal, a képzelet és a mese varázslatos világában.
A törénet azon a bizonyos „másmilyen” estén, „egy furcsán olyan estén, mint a többi” kezdődik, amikor Kiskata és Julijul egy rajzfilmsorozatot néznek a tévében. A sorozat egy jóságos boszorkányról, Dörzsi-Mörzsiról szól, aki azért Dörzsi-Mörzsi, mert szereti ha megdörzsölik az orrát, s aki
„szabadidejében, tehát mikor nem volt épp a képernyőn, föl-alá száguldott a világban, az Északi-sarktól a Déli-sarkig, Kelettől Nyugatig, hogy mindenkin segítsen, akin csak tud”.
Ez a seprű helyett egy szuperszónikus porszívón száguldozó jóságos boszi ezen a „másmilyen” estén lelép a képernyőről, s elpanaszolja a két kislánynak, hogy Hanga, a gonosz tündér ellopta a porszívóját, jó lenne hát, ha segítenének visszaszerezni. Ők ígéretet tesznek Dörzsi-Mörzsinek, hogy segítenek – s megkezdődik „a legesleghihetetlenebb furcsaságok” története, csodálatos, szövevényes, izgalmakkal teli kalandokkal, melyek egyszerre mesebeliek, éjjeliek, álombeliek, mégis valóságosak: egy olyan világban játszódva, ahol mindig nappal van, s ahol senki, soha nem fárad el, nem lesz álmos.
|
|
A boszorkánycica (1) |
pagony.hu |
2020.08.11. 05:57 |
Írta: Harcos Bálint, illusztrálta: Bognár Éva Katalin. Pozsonyi Pagony, 2018., 48 oldal
 Egy boszorkányosan jó mese
Kevés a megfelelő hangot megütő gyerekkönyv. A gügyögős mesék és a gyerekeknek nehezen megragadható, nem is annyira nekik szóló cikornyás magas irodalom között kevés az árnyalat.
Harcos Bálint, a Szofi-sorozat és A Tigris és a Motyó szerzője a tőle megszokott választékosan kimunkált, ugyanakkor nagyon vicces és szórakoztató nyelvén kezd bele a legújabb verses meséjébe.
A boszorkánycica büszkén duzzaszthatja az igényes, ugyanakkor abszolút gyerekközpontú, izgalmas és szellemes kortárs varázsmesék táborát.
|
|
A boszorkánycica (2) |
Toroczkay András |
2020.08.11. 06:20 |
Írta: Harcos Bálint, illusztrálta: Bognár Éva Katalin. Pozsonyi Pagony, 2018., 48 oldal
Megér egy mesét
Gyerekkoromban – nagyjából ötévesen – rettegtem a boszorkányoktól. Konkrét boszorkányoktól is, meg úgy általában a fajtájuktól. A konkrétak közé tartozott egy nő egy fantasy-filmből (Sólyom bosszúja), a Gondos bocsok egész estés film varázslónője, meg egy illusztráció valamilyen mesekönyvből. Nem létezett félelmetesebb számomra, mint a boszorkány. Aki gonosz, vicsorog, varázsol, és a többi.
A kedvenc mesém ekkoriban, vagyis jó sokáig a Kacor király volt. Ami – mint az köztudomású – egy macskáról szól, akit elhajtanak otthonról, mindenki azt hiszi róla, hogy hatalmas király, és egy kicsit ő is elhiszi ezt már a végén, míg imposztorságából egy óriási pofon ki nem gyógyítja.
|
|
A bűvös puska - Népmesék romákról |
Móra Könyvkiadó |
2016.07.04. 21:18 |
Gyűjtötte és fordította: Frankovics György, illusztrálta: Herbszt László. Móra Könyvkiadó, 2015., 198 oldal
Ez a meseválogatás éppen olyan sokszínű, mint maga a cigány kultúra: eredetmonda, vámpírtörténet, tréfás mese és fordulatokban gazdag, egzotikus népmese egyaránt található benne.
A történetek hősei többnyire nagy szegénységben élő romák, akik kalandjaik során a legkülönfélébb alakokkal találkoznak: keménykötésű sárkánnyal, szaunában melegedő ördöggel, kacér pávalánnyal, vámpírasszonnyal, huncut pappal vagy éppen a Halál komával.
A gyűjtemény három részre tagolódik:
|
|
A csodafa |
Boczán Bea |
2017.02.26. 20:11 |
Írta: Marianne Poncelet, fordította: Tóth Krisztina, zenéjét szerezte: Orbán György. Csimota, 2007., 48 oldal
 Szeretet és muzsika
A mesékben rengeteg csodás fát találhatunk. Egyiknek a levele gyógyító erejű, a másik aranyalmát terem, és akad olyan is, amelyik az égig ér. Marianne Poncelet belga írónő csodafája egészen különleges képességekkel bír, gyönyörűen zenél, és a történet végén egyetlen egyszer meg is szólal.
A Csimota Kiadó remek ötleteinek köszönhetően a fából áradó zenét meg is hallgathatjuk, ugyanis A csodafa című könyv egy CD-t is magában rejt, melyen a Nemzeti Filharmonikusok adják elő az Orbán György által megzenésített Poncelet-mesét.
Talán nem véletlen, hogy Csányi Dóráék épp ezt a történetet választották az együttműködéshez, hiszen a könyv szerzőjének — a Yehudi Menuhin Alapítvány főtitkáraként — egyik fő feladata, hogy a zene és egyéb művészetek segítségével támogassa a gyerekekben szunnyadó tehetség kibontakozását.
|
|
A csodálatos szemüveg |
Győri Hanna |
2016.07.07. 16:30 |
Írta: Finy Petra, illusztrálta: Herbszt László. Naphegy Kiadó Kft, 2011., 58 oldal
 A csodálatos szemüveg, a gyerekkönyvekben nálunk szokatlan képi világával hívja magára az olvasó figyelmét. Herbszt László grafikái egyszerre szépek, cizelláltak és indusztriálisak.
Miközben a várost keltik életre, megmutatják azt is, hogy ez a város, ha nincs csodálatos szemüvegünk, mennyire híján van az életnek.
|
|
A csudafa - meseregény |
muveszetnyelve.blogspot |
2016.07.11. 14:12 |
Írta: Benedek Elek, illusztrálta: Kertai Zalán. Főnix Könyvműhely, 2013., 140 oldal
 A történet főszereplője Bűbájos, akit gyermekkorában elátkoztak, így meg kellett tanulnia együttélni csúnyaságával és a mellé ,,ajándékba kapott" hatalommal. Úgy érzi, a hercegnő szerelme megválthatná ettől az átoktól, ezért minden eszközzel igyekszik megkaparintani magának pillangó, visszhang, vagy akár madár képében.
Ez a kötet egy gyönyörűen szép mese. Mostanában ritkán volt alkalmam mesét olvasni és elfelejtettem, hogy milyen optimista szemléletmód jellemzi, hisz boldogságot ad.
Napjainkban a legtöbb történet azért sikeres, mert ezt a formulát dolgozza fel: van a csúnya/szegény fiú, aki hosszú küzdelmek árán végül elnyeri hercegnője kezét, és ez rengeteg feldolgozásban visszaköszön.
|
|
A csupaszín oroszlán - verses lapozó |
pagony.hu |
2016.07.04. 22:24 |
|
Írta: Harcos Bálint, illusztrálta: Dániel András. Pozsonyi Pagony, 2015., 18 oldal
 Ennek az oroszlánnak mindene más színű, a sörénye zöld, a kalapja piros, a nadrágja, nos, az sajnos sáros lesz...
Pedig igen elegáns helyre igyekszik, ahova talán legjobban egy fekete öltöny illene.
A mesében adott egy rendkívüli, zöld sörényű oroszlán, aki beszerez magának egy-két elég menő, elegáns ruhadarabot: egy csillogó piros kalapot, egy kék sétapálcát, egy lila kabátot és, hogy stílusérzékét garantáltan bizonyítsa, egy narancs kesztyűt.
Ezen a ponton kiderül, mi végre a felvágás: hősünk színházba készül…
|
|
A cukrozott omlett |
Baranyi Katalin |
2016.09.11. 14:24 |
Írta: Jean-Philippe Arrou-Vignod, fordította: Tótfalusi Ágnes, illusztrálta: Mázas Zsuzsa. Manó Könyvek, 2016., 176 oldal
Ha egy gyerekkönyvnek olyan bájos címe van, mint A cukrozott omlettnek, arra feltétlenül oda kell figyelni. Ha olyan kiváló külsőségekkel kerül az ember kezébe, mint Mázas Zsuzsa minden szereplőt kedves kis bikficként újrateremtő rajzai és fedélképe, feltétlenül meg kell kedvelni a szereplőit. A szerző saját gyerekkorának élményeiből merítette és teremtette meg a kötet világát és szereplőit.
 A cukrozott omlett egyáltalán nem cuki könyv. Inkább kemény, humoros és nosztalgikus. Adott ugyanis benne egy nagycsalád, öt fiúgyerekkel, akiket az egyszerűség kedvéért mind Jeannak hívnak, egy anyukával, aki „ért a szervezéshez” és egy apukával, aki folyton szervez.
Az ő kalandjaikat követhetjük nyomon tíz feszes történeten keresztül, amelyek novellaként, önállóan is elolvashatók, de a könyv végére szívmelengető üzenetű regénysztorivá állnak össze.
|
|
A darvak tánca |
Herczeg-Szép Szilvia |
2020.08.28. 09:21 |
Írta: Finy Petra, iIllusztrálta: Szegedi Katalin. Cerkabella, 2015., 64 oldal
Természetes varázsmesék
A 2015-ös könyveket szemléző, elemző toplisták A darvak táncát a legjobb gyerekkönyvek és legszebb könyvtárgyak között tartják számon. A két kategória kétségkívül szorosan összefügg, hiszen a jó gyerekkönyv ismérve a szöveg igényessége mellett a szerethető, szép kinézet, ami ennél a kötetnél már az első kézbevételkor szembetűnő, ugyanis Szegedi Katalin kollázsfestményei művészeti albummá alakítják a könyvet. Így lesz ennek a kötetnek elsődleges esztétikai minősége a szépség, amely a rendkívül kreatív, gyönyörködtető vizuális világ mellett Finy Petra meséiben tematikusan is megjelenik, mivel a történetek varázsmesei bonyodalmát legtöbbször a széppé válás adja.
Szegedi Katalin emblematikus, saját stílust követő képi elbeszélései ugyanakkor a szövegtől függetlenül is működőképesek, így tévedés lenne illusztrációnak nevezni őket, amely kifejezés előfeltételezi a megvilágítandó szöveg felsőbbrendűségét. A képek mindazonáltal a kollázstechnika tapinthatóságélményét felhasználva szinte háromdimenziósnak tűnnek, így a természetdarabkákkal (termésekkel, falevelekkel, madártollakkal, szirmokkal) kiegészített álomszerű festmények a térbeliség érzetével elmossák a határt mese és valóság között, ennélfogva a szövegek sajátos mondai világa a képeken is megmutatkozik. Az alkotások önállóságát a kötet kiadója is felismerte, mivel ezekből a képekből állított össze egy 2016-os falinaptárat, így nemcsak az albumszerű könyvben, hanem otthonunk falán is gyönyörködhetünk Szegedi Katalin alkotásaiban.
|
|
A fiú, aki imádta a matekot |
|
2020.08.13. 21:44 |
Írta: Deborah Heiligman, fordította: Varga Csaba Béla, illusztrálta: LeUyen Pham. Naphegy, 2014., 38 oldalszám
 Erdős Pál, a XX. század egyik legkiemelkedőbb matematikusa volt. A korabeli matematikusok véleménye szerint egyénisége, közvetlensége nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a világ egyik legismertebb matematikusává váljék. Különös ember volt. Nem illett bele a hétköznapok világába, mégis sikerült rájönnie, hogyan élhetne csodálatos és hasznos életet. Páratlan pályát futott be, és rengetegen csodálták a munkásságát.
Különös életútját sokan megírták már, többek között Paul Hoffman (Prímember) és Bruce Schechter (Agyam nyitva áll). Egy nagyszerű dokumentumfilm is készült róla, N, az egy szám – Erdős Pál portréja címmel, melyben több percen keresztül láthatjuk, hallhatjuk a nagyszerű matematikust.
|
|
A fiú, aki Varjúvárról álmodott |
|
2020.08.13. 21:03 |
Írta: Boldizsár Ildikó, illusztrálta: Bertőthy Ágnes. Naphegy, 2020., 48 oldal
 Boldizsár Ildikó – elmondása szerint – épp elhatározta, hogy 2020-ban nem ír és nem szerkeszt új könyvet, amikor megérkezett a felkérés… Nem tudott nemet mondani. Megértem. Szép kezdeményezésbe fogott a Naphegy Kiadó, amikor jó néhány éve útjára indította ezt a sorozatot.
A koncepció: a legkisebbeket megszólítva bemutatni olyan életutakat, amelyek nem mindennapiak, példaképül szolgálhatnak. Eddig a négy megjelent könyv szépen, arányosan szólított meg fiúkat és lányokat A fiú, aki…, illetve A lány, aki… címekkel. (Erdős Pál matematikus, Bartók Béla zeneszerző, Hugonnai Vilma, az első magyar orvosnő és Balázs Júlia csillagász az eddigiek központi alakja.)
|
|
A fürdők réme |
Dömény Diána |
2018.08.07. 10:25 |
Azt a kurta hurkavégit!
Detektívsorozat szedi ráncba a magyar olvasástanítást
Hallottatok-e már a BerGer Szimat Szolgálatról? Arról a budapesti magánnyomozó irodáról, amely - pszt! titkos küldetéseket teljesít? Ebügyeket természetesen.
Nyulász Péter detektívsorozatában kilenc magyar kutyafajta főszereplésével hozza lendületbe a magyar kortárs gyermekirodalmat. A következő bejegyzésben Pongiék kalandjainak első részéről olvashattok, amelyből kiderül, ki is a fővárosi fürdők réme.
|
|
A fűszerkatona - Hét földrész meséi |
Jeges-Varga Ferenc |
2016.10.25. 12:52 |
Írta: Finy Petra, illusztrálta: Szegedi Katalin. Cerkabella Könyvek., 2013., 68 oldal
 Világok arca
A fűszerkatona című mesekönyvében Finy Petra a világmindenség sokszínű kultúráiból szemezget, és emberemlékezet óta megfejtetlen titkokat fed fel. Olyan, mintha nem is ő írta volna a kötet meséit, hanem messzi földeket járt volna be csak azért, hogy lejegyezze, összegyűjtse és rendszerezze az ősök által bölcs egyszerűséggel elmondottakat.
Történetei – melyeket most is a természet és az ember együttélésének törvényszerűségei ihlettek – a bennünket körülvevő világ eszenciáját őrzik meg.
A mesék rendkívül lényegre törőek, Finy Petra csak a legszükségesebbeket vetette papírra. A legtöbb mese terjedelme alig éri el az egy oldalt, jó néhány éppen csak fél oldalnyi. Istenek, varázslók, tündérek, állatok és emberek teremtéstörténeteinek varázslatos gyűjteménye nemcsak gyerekeknek ajánlható, elbűvölheti majd akár az aggokat is.
|
|
A fűszermadár - meseregény |
Könyvhét |
2016.07.07. 01:08 |
|
Írta: Szabó T. Anna, illusztrálta: Schall Eszter. Magvető Kiadó, 2015.,120 oldal
Meseregényként látott napvilágot az ünnepekre a Magvető könyvkiadó gondozásában A Fűszermadár, amely Szabó T. Anna első színházban bemutatott darabjaként debütált pár éve. A napokban Indiából hazatért írónő az MTI-nek elmondta, hogy Újdelhiben a legnagyobb élménye a fűszerpiac volt.
"Életem egyik legizgalmasabb napja volt A Fűszermadár bemutatója a budaörsi színházban. A fiaim kicsik voltak még akkor, pontosan ezért mondtam igent a felkérésre, hogy megírjam első gyerekdarabomat. A gyerekközönség persze őszinte, és nagyon tartottam a reakcióiktól.
Aztán, amikor az előttem ülő kislány odasúgta a kísérőjének, hogy »Nagyi, te is szerelmes vagy a Fűszermadárba«, akkor megnyugodtam végre" - idézte fel Szabó T. Anna hozzáfűzve, már nem játsszák a darabot, és nem szerette volna, hogy elsüllyedjen a szöveg, így mesekönyvet írt belőle.
|
|
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
ÖSSZES FOGLALKOZÁS
Tovább…
