TÉMA SZERINT |
|
2020.07.14. 20:06 |
Mivel a portál az olvasóvá nevelés megalapozásáról, az első 10-12 évről szól, ezért a kamaszok irodalma (+12) nem teljes, csak válogatást közöl!
|
|
BEVEZETŐ |
|
2020.07.14. 16:53 |
 Az életrajznak több fajtája van: az életrajzi regény a szépirodalmi műfajok egyike, míg a tudományos kutatás eszközeivel megírt életrajz, mint önálló mű.
A regény rendszerint hosszabb időszakot felölelő, szerteágazó cselekményű, számos szereplőt (fő- és mellékszereplőket) bemutató mű, az epika vezető műfaja. A szerző saját életútját írja meg, vagy az életútjából fűz történeteket az alkotásába.
Az igaz történetek hatása szinte mindig nagyobb, mint a fantázia szüleményeié. A Thomka Beáta által használt „ életrajzi fikció” fogalma is jól jelzi, hogy az önéletrajzi regények esetében nem a textualitással szembeállítható referencialitást.
|
|
A lámpás hölgy |
|
2020.07.14. 16:54 |
Florence Nightingale élettörténete
Írta: Kertész Erzsébet
Kiadó: Holnap, 2001
Oldalszám: 212
A kiemelkedő nőalakok többre, jobbra és szebbre törekvésük útjában majd mindig kettős falba ütköznek. Az egyik, a társadalmi viszonyok, a kényelmesség és a megszokás fala ott mered minden úttörő előtt, akár férfi, akár nő. A nő azonban, mielőtt eddig a falig eljuthatna, már átverekedte magát egy belső, szűkebb akadályon: a kicsinyes család és a szűk környezet ellenállásán.
Így kellett Florence Nightingale-nek, a szép és gazdag, társaságában körülrajongott angol leánynak megküzdennie jómódú családja előítéleteivel, hogy eljusson korán felismert hivatásához: a szenvedő, beteg emberek gondozásához.
A krími háború vérözöne kellett hozzá, hogy nemzete és a világ rádöbbenjen: az ápolónő munkája képzést, szakismeretet követel és tiszteletet érdemel. Florence ezért áldozta hosszú, magányos, munkás életét.
|
|
A szabadság angyala |
|
2020.07.14. 16:56 |
 Harriet Beecher-Stowe életének regénye
Írta: Kertész Erzsébet
Illusztrálta: Biczó András
Kiadó: Dante,: 1940
Oldalszám: 144
Részlet a kötetből:
"- Hattie, Hattie, gyere már!
Erélyes hang riasztotta fel a kis lányt, aki a lépcső alján ült, kezében rongybabát szorongatott. Viharvert, kócos baba volt szegényke, egyik karja hiányzott és az orra keservesen belapult. De Hattie nem vette észre a baba fogyatékosságait. Féltő szeretettel kötött egy fényes, piros szalagot a hajába.
- Hattie, Hattie, nem várunk rád, ha nem jössz!
A hang még messzebbről jött, valahonnan a málnabokrok tájékáról. Hattie felugrott. Tudta, ha még egy percet késik, a gyerekhad elvonul a kiserdőn túl, a folyó partjára.
A folyó ... A kis lány képzeletében felvillant a lágy, tavaszi fényben fürdő folyó képe, amelyen a naptündérek lassú, csöndes táncot járnak. A folyó partján már kizöldült a fű s a kökörcsin kipipiskedik a fűből.
- Megyek már, várjatok! - kiáltotta. Magához szorította a babát és futni kezdett."
|
|
Anne Frank naplója |
|
2020.07.14. 17:19 |
 Kiadó: Park Könyvkiadó KFT., 2012
Fordító: Bernáth István
Illusztráció: fekete-fehér kép
Oldalszám: 310
 Anne Frank 1942. június 12. és 1944. augusztus elseje között vezetett naplót: kezdetben csak magának írogatott, később, amikor megérett benne az elhatározás, hogy híres írónő lesz, elővette régi írásait és módszeresen átírta, javítgatta őket.
Az volt a terve, hogy naplója alapján könyvet ír a háborúról, és hű képet fest benne a német megszállás éveiről Hollandiában.
|
|
Beatrix Potter élete |
|
2020.07.14. 16:58 |
 A világhírű Nyúl Péter és barátai alkotója
Írta: Richard Maltby, Jr
Fordította: Szieberth Ádám
Kiadó: General Press, 2007
A világhírnek örvendő gyermekkönyvek bájos szereplői, Nyúl Péter és barátai megálmodójának különleges történetét meséli el a könyv. A viktoriánus Angliában Beatrix Potter belenyugvással élte a vénkisasszonyok eseménytelen életét, napjai mégsem szokványosan teltek: szobáját benépesítette rajzolt barátainak csintalan hada, Nyúl Péter és barátai.
Egy napon felkerekedett, és hóna alatt szebbnél szebb meséivel és rajzaival bekopogott egy londoni könyvkiadó ajtaján. Az ismeretlen környezetben nem csupán az eddig elérhetetlennek tartott sikert, világhírt és függetlenséget találta meg, hanem a szerelmet is. Beatrix új világot fedezett fel, amelyet azonban egy váratlan tragédia alapjaiban rengetett meg…
A történetet feldolgozó film Reneé Zellweger és Ewan McGregor főszereplésével a magyar mozikban is látható.
|
|
Boleyn Anna titkos naplója |
|
2020.07.14. 17:21 |
Írta: Robin Maxwellója
Fordította: Béresi Csilla
Kiadó: Tericum, 2001
Oldalszám: 360
Nem sokkal azután, hogy Erzsébet trónra lép, megjelenik nála egy titokzatos öregasszony, aki Boleyn Anna bizalmasa volt a tragikus sorsú királynő utolsó napjaiban. Egy bőrbe kötött könyvecskét ad át Erzsébetnek: Boleyn Anna titkos naplóját. Erzsébet királynő a napló lapjain ismerkedik meg édesanyjával, akitől kisded korában elszakították.
Az amerikai írónő nagyszerű korrajzot nyújt Anglia legizgalmasabb korszakairól: VIII. Henrik és lánya, I. Erzsébet uralkodásáról. A magával ragadó történelmi regény témája örök: a szerelem és hatalom.
|
|
Capote |
|
2020.07.14. 18:23 |
Írta: Gerald Clarke
Fordította: M. Nagy Miklós
Kiadó: Európa, 2006
Oldalszám: 704
1988-ban, négy évvel Truman Capote halála után jelent meg először Gerald Clarke könyve, és tizenhárom héten át vezette a sikerlistákat.
Az amerikai irodalom történetében még soha egyetlen író életrajza sem váltott ki ilyen tömeges érdeklődést, s ennek magyarázata Truman Capote írói karrierjének, sorsának, sikereinek és kudarcainak különös drámaiságában rejlik.
Nagy történet, nagyszerűen megírva – nemcsak egy élet aprólékos rekonstruálása, hanem hasonló „tényregény”, a tragédiához vezető összetett belső motívumok feltárása, mint amilyen Capote főműve, a Hidegvérrel.
|
|
Csipkebolt Brüsszelben |
|
2020.07.14. 17:00 |
 Jósika Júlia életregénye
Írta: Kertész Erzsébet
Illusztrálta: Békés Rozi
Kiadó: Móra Könyvkiadó, 2014
Oldalszám: 240
Podmaniczky Júlia nyolc esztendőt várt bízó türelemmel, míg szerelmével Jósika Miklóssal, a kor legünnepeltebb írójával egybekelhetett.
Házasságuk boldog derűjét hamarosan a forradalom, a szabadságharc és a bujdosás viharos eseményei kavarták fel, majd az emigráció nehéz esztendei következtek. Jósika Júlia bátran és boldogan támogatta férjét politikai szereplésében, s a számkivetettség évei alatt nemcsak a lelket tartotta a csalódott és közönségétől megfosztott íróban, hanem kenyérkereső foglalkozást is vállalt, és brüsszeli boltosasszonyként is remekül megállta helyét.
Az ő derűs, talpraesett, gyengéd és áldozatos alakjának állít emléket Kertész Erzsébet regénye.
|
|
Egy csodálatos elme |
|
2020.07.14. 18:51 |
Írta: Sylvia Nasar
Fordította: Mihály Árpád, Mudriczki Judit, Somló Ágnes, Sziklai István, Vásárhelyi Mária
Kiadó: GABO, 2015
Oldalszám: 442
„Matematikus létére hogy hihette, hogy földön kívüliek küldenek önnek üzeneteket? – kérdezték a harvardiak a filmsztár kinézetű és végtelenül gőgös zsenit.
– Mert a természetfeletti lények gondolata ugyanúgy talált rám, mint a matematikai gondolataim – szólt a válasz. – Úgyhogy komolyan vettem őket.”
Így kezdődik John Nash története, a zseniális matematikusé, aki harmincévesen már legenda volt, amikor az őrültség hatalmába kerítette, és aki – hála egy gyönyörű nő önfeláldozásának és a matematikustársak lojalitásának – évtizedek kísértetléte után ismét visszatért, hogy Nobel-díjat és világhírt szerezzen.
|
|
Életem |
|
2020.07.14. 17:57 |
Írta: Agatha Christie
Fordította: Kállai Tibor
Kiadó: Partvonal, 2008
Oldalszám: 652
Agatha Christie-t (1890-1976) az egész világ ismeri. Több mint száz regényt, elbeszélést, színdarabot és rádiójátékot írt. Könyveit milliárdos példányszámban olvassák a világ összes nyelvén – ő a világirodalom legolvasottabb szerzője.
Az Életem (An Autobiography) 1977-ben, az írónő halála után egy évvel jelent meg, s bepillantást nyújt elképesztően színes és fordulatokban gazdag magánéletébe a kisgyermekkortól a házasságokon és a háborúkon keresztül az alkotói mindennapokig, valamint a második férjjel, Max Mallowannel közösen folytatott extrém kalandtúrákig, azaz a régészeti expedíciókig.
Szinte személyes ismeretségbe kerülhetünk e zsenivel – egy olyan mű révén, amely játszódjék akár az „unalmas” viktoriánus Angliában vagy a titokzatos, ismeretlen Keleten, legalább annyira lebilincselő, mint a szerző legizgalmasabb regényei.
|
|
Elizabeth |
|
2020.07.14. 17:02 |
 Elizabeth Barrett-Browning életregénye
Írta: Kertész Erzsébet
Kiadó: Móra Könyvkiadó, 2016
Illusztrálta: Békés Rozi
Oldalszám: 336
Komor, barátságtalan ház a londoni Wimpole Street 50. Nyomasztó az élete ebben a házban még annak is, aki napközben elhagyhatja, s szabadon járhat-kelhet az utcákon. De még nyomasztóbb a mozdulatlanságra kárhoztatott betegnek.
A sápadt, sötét hajú lány, akit súlyos betegsége az ágyhoz köt, valóban a Wimpole Street foglya - s ahogy telnek-múlnak az évek, egyre kevesebb a reménye arra, hogy valaha kiszabaduljon a komor falak közül. Nemcsak lehetősége, de ereje sincs a szökéshez. Egy napon mégis megtörténik a csoda...
Kertész Erzsébet egyik legsikeresebb életrajzi regénye híven és bensőségesen számol be a finomhangú, mélyen érző angol költőnő, Elizabeth Barrett-Browning romantikus fordulatokban bővelkedő sorsáról.
|
|
Helga naplója |
|
2020.07.14. 17:28 |
 Írta: Helga Weiss
Fordította: Varga György
Kiadó: Alexandra, 2013
Oldalszám: 264
A Terezínbe, majd Auschwitzba deportált tizenötezer csehországi zsidó gyerek közül mindössze száz élte túl a holokausztot. Helga Weiss a száz túlélő egyike. Naplója megrázó és egészen egyedi dokumentum, amely Anne Frank naplójához hasonlóan örök érvényű olvasmány.
Helga Weiss 1939-ben kislányként szenvedi el a náci megszállás első hullámát Prágában: apját elbocsátják a munkahelyéről, ő pedig nem járhat hagyományos iskolába. A növekvő náci brutalitás szemtanújaként kezd naplót írni.
|
|
Jordan – A Levegő Ura |
|
2020.07.14. 19:08 |
Írta: Roland Lazenby
Fordította: Rédai Gábor, Zukály Zoltán
Kiadó: G-ADAM Stúdió
Oldalszám: 720
Megjelenés: 2020. december 01.
„Hihetetlen alaposság… Még Jordan legnagyobb fanatikusai sem ismerik mindegyik sztorit, amit Lazenby elmesél.” NEW YORK TIMES BOOK REVIEW
„A legjobb Jordan-életrajz, amit eddig írtak." (GoodReads.com)
Michael Jordan a világ valaha élt legnagyobb sportolója. Amikor rá, a kosaras legendára gondolnak az emberek, legtöbbüknek a mérkőzéseket eldöntő dobások, a test és a labda tökéletes egyensúlya, a csont nélküli kosarak villannak fel.
De nagysága mellett Jordan egy másik oldalára is fény derül, az észak-karolinai Wilmingtonban felnőtt könyörtelen versenyzőre, aki élt-halt a nagy tétet hordozó pillanatokért.
|
|
Kobe Bryant - A Fekete Mamba élete |
|
2020.07.14. 17:15 |
 Írta: Roland Lazenby
Kiadó: G-ADAM STÚDIÓ
Oldalszám: 608
Megjelenés: 2020. július 10.
Ikon volt. Világsztár. Családapa. Kobe Bryant, minden idők egyik legnagyszerűbb kosárlabdázójának tragikus halála az egész sporttársadalmat megrázta.
Roland Lazenby egyedülálló Kobe-életrajzából megismerhetjük a Fekete Mambaként becézett kosaras bonyolult és izgalmas személyiségének titkait, aki már kisfiúként is tudta, hogy jobb lesz, mint Michael Jordan.
Egy biztos, a 2015-16-os szezonban - amelynek végén visszavonult - megelőzte Jordant az NBA all-time pontlistáján.
|
|
Marie Antoinette |
|
2020.07.14. 18:32 |
Írta: Stefan Zweig
Fordította: Lendvay Katalin
Kiadó: Európa, 2006
Oldalszám: 562
Stefan Zweig a tényeknek megfelelően írja le Mária Antoinette érzéketlen pazarlását, könnyelműségét, ugyanakkor mentséget is talál számára. Az asszony emberi nagyságát., erkölcsi erejét a nagy fordulat utáni megpróbáltatások hozták felszínre.
Az író itt már egyértelmű részvéttel és nagyrabecsüléssel ábrázolja az egyre méltatlanabb körülmények között fogva tartott és a sikertelen szökési kísérlet után perében kegyelmet nem is remélhető királynét, aki a feldühödött francia nép vérszomjának áldozataként guillotine alatt végezte.
|
|
Szonya professzor |
|
2020.07.14. 17:04 |
Szofija Vaszilevna Kovalevszkaja életéről
Írta: Kertész Erzsébet
Illusztrálta: Békés Rozi
Kiadó: Móra Könyvkiadó, 2016
Oldalszám: 350
Szerelem vagy hivatás?
Boldogság vagy tudomány? – ezek közt őrlődik egy törekény asszony, Szofija Kovalevszkaja, a világ első női matematikaprofesszora.
Tehetségét elismeri egész Európa, de újabb s újabb sikerek után is boldogtalan, mert az otthoni „négy fal között” nem találja meg asszonyi hivatásának értelmét.
Színhely: a XIX. századi Európa. Oroszországból, apjának palibinói házából indul a világhír felé a kis Szonya, patinás hangulatú német egyetemekre, s küzdelmes diákélet után onnan a stockholmi professzori katedrára.
Magas matematikai szférákban élt, de az élet apró dolgain nem tudott eligazodni: boldogságát áldozta fel a tudományért. Pedig – mint Kertész Erzsébet regényéből is kicsendül – e kettő: hivatás és szerelem, jól összeegyeztethető. Harmóniájuk: az igazi, a teljes boldogság forrása.
|
|
Teleki Blanka |
|
2020.07.14. 17:07 |
Írta: Kertész Erzsébet
Illusztrálta: Békés Rozi
Kiadó: Móra Könyvkiadó, 2018
Oldalszám: 400
1846 tavaszán a Honderű című hetilapban feltűnést keltő cikk jelent meg. Egy arisztokrata hölgy közölte, hogy Pesten magyar nyelvű leánynevelő intézetet nyit. Az arisztokrácia gúnyolta a „hóbortos grófnőt”, aki ahelyett hogy rangjának és vagyonának megfelelő életet élne, a főrangú leányok magyarrá nevelését tűzi ki célul.
Teleki Blanka nem törődött a gúnyolódókkal, és végül is sikeresen megvalósította elképzeléseit.
Az 1848-as forradalom bukása után Teleki Blankát szabadságharcosok rejtegetése miatt perbe fogták, és hazaárulásért tízévi várfogságra ítélték.
A „kufsteini mártír” szoborrá nemesedett alakját kelti életre Kertész Erzsébet regénye, azért a Teleki Blankáét, aki a kor legjobbjaihoz hasonlóan úgy érezte, hogy kötelességei vannak a haladás előmozdításában.
|
|
Teréz, a kedves halhatatlan |
|
2020.07.14. 17:10 |
Írta: Gergely Márta
Kiadó: Szépirodalmi, 1972
Oldalszám: 576
Kétszáz éve lesz nemsokára, hogy megszületett Pozsonyban Brunszvik Mária Terézia. Élt nyolcvanhat évet – vagy ha úgy tetszik három-négy év híján kétszázat. Neve ott szerepel minden magyar és néhány külföldi lexikonban is, mert ő alapította Magyarországon és az európai kontinensen az első kisdedóvókat, és mert sokan benne sejtették Beethoven halhatatlan kedvesét.
A halhatatlanság igaz akkor is, ha azok a rejtélyes Beethoven-levelek nem hozzá íródtak. Beethoven asztalának titkos fiókjában egy arcképet találtak, amely kétségtelenül őt ábrázolja, és alighanem saját keze műve, mert Brunszvik Teréz szenvedélyesen rajzolt, festett és írt. Egész szekrényre való feljegyzés, napló, költemény maradt utána. Mindez azonban nem tette volna halhatatlanná. Nem volt művész sem tudós, igazában még nevelőnek is műkedvelő maradt mindvégig.
Egyes-egyedül érzelmeiben volt rendkívüli abban, ahogy a sorssal küzdő embert szeretni tudta. A leendő embert óvjuk, szeressük a gyermekben, az emberiség jövőjét – ez életének és művének legfontosabb tanulsága, legfőbb szellemi hagyatéka.
Gergely Márta finom gyengéd ecsetvonásokkal kelti életre Teréz törékeny, mégis hihetetlenül erős, megható és tiszteletet parancsoló alakját, a kort és a környezetet, amelyben élt, Martonvásár és Buda, Pozsony és Bécs világát, a népes Brunszvik családot, egyszóval: a kedves, a halhatatlan Brunszvik Teréz szomorú, mégis boldogító és felemelő sorsát.
|
|
Vilma doktorasszony |
|
2020.07.14. 17:11 |
Írta: Kertész Erzsébet
Illusztrálta: Békés Rozi
Kiadó: Móra Könyvkiadó, 2018
Oldalszám: 384
A zürichi Phönix Panzióba 1872 szeptemberében új lakó költözött. Fiatal, rövid hajú, szőke lány, svédnek vagy németnek gondolták a panzióbeliek.
Amikor elfogódottan bemutatkozott, furcsa neve is gondolkodóba ejtette lakótársnőit. „Fau Gräfin Vilma Hugonnai aus Ungarn” – a bőröndjén felejtett névjegy elárulta, hogy a fiatal teremtés magyar, és nem is lány, hanem asszony.
Ettől fogva Hugonnai Vilma ugyanolyan diáklány, mint a többi. Csak a kitartása, az akaratereje szokatlan. Tanulni akar, orvosi diplomát szerezni mindenáron, aztán hazájába visszatérve betegeket gyógyítani, mint férfi kollégái.
Hosszú, keserves évek, évtizedek küzdelme, nélkülözés, megaláztatás az osztályrésze. A férfitársadalom a kiváltságait félti tőle. A svájci diploma nem elég, itthon még ahhoz is vizsgát kell tennie, hogy bábaasszonyként praktizálhasson.
„Rettenetesek ezek az emancipált nők! – háborog a kultuszminiszter. Fel akarják forgatni a világot! Hiába, nem teremthetünk precedenst. Eddig is megvolt a világ orvosnők nélkül, ezután is meglesz!”
|
|
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
ÖSSZES FOGLALKOZÁS
Tovább…
