AZ OLVASÓVÁ NEVELÉS MEGALAPOZÁSA
AZ OLVASÓVÁ NEVELÉS MEGALAPOZÁSA
http://olvasovanevels.gportal.hu/portal/olvasovanevels/image/gallery/1456267852_20.jpg
AJÁNLÓK ÉLETKORONKÉNT   0-4 éveseknek      4-6 éveseknek     6-10 éveseknek    Kiskamaszoknak (9-12)    Csak kamaszoknak
MIT OLVASSUNK?
 
VÁR A KÖNYVTÁR

 
 
KLASSZIKUSOK
Kolibri Kiadó fényképe.

Gyűjtemények

 

 
Olvasóvá válás



Folyamata 

Az alapozás szakaszai 

A kiadvány célja

 
Az olvasóvá nevelés megalapozása

Kézikönyv tartalma

 
- CD-módszertár
 
Bemutatkozó

Pedagógiai tevékenység

- Bemutatkozó

 
 
DIGITÁLIS KÖNYVTÁR
 
-Ajánlók

Gyűjtemények

 
-Gyermekújság
 
-Online újság

Könyv és Nevelés

 
BABA-MAMA KLUB
 
-Foglalkoztató

ÖSSZES FOGLALKOZÁS >>

  1. Animációs népi mondókák   
  2. Animációs népi dalok
  3. Animációs versek 
  4. Megzenésített versek
 
GYERMEKEKNEK
 
Gyermekkönyvek kiadói
 
Gyermekirodalom
 
Mesés oldalak
 
TEMATIKUS OLDALAK
 
-Szülők oldalai
 
Pedagógusoknak
 
A MÉDIA VILÁGA
 
-Digitális nemzedék

KONFERENCIÁK (2012-2016)

DIGITÁLIS PEDAGÓGUS KONFERENCIÁK (2012-2015)

 
-Médiatanulmányok
 
-A TV-nézésről
 
--Hatásai

MÉDIAHATÁS TANULMÁNYOK  

 

-A kisgyerek és a tévé
--Óvodás korban
--Kisiskolás korban
--Iskolás korig
--Serdülő korig
-Az „elektromos babysvitter”
--A tévés erőszak hatáselmélete
--A Tv hatásairól
--Az állandóan szóló hatása
--Családi étkezés és Tv
-Egészségkárosító hatásai

 

 
-Médiatudatosság

TANULMÁNYOK

-A gyerekek és a média viszonya

-Miért is ne tévézzen a gyerek?

-Médiaértés és médiafogyasztás

-A médiatudatosság főbb ismérvei

-A tudatos tévénézés

 
HETI-NAPI LÁTOGATÓK

/2016-07-01

 

 
OLVASÓI NAPTÁR
2017. Október
HKSCPSV
25
26
27
28
29
30
01
02
03
04
05
06
07
08
09
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
01
02
03
04
<<   >>
 
MIKOR-MIT-MIÉRT MESÉLJÜNK?

Következő 20 cikkElőző 20 cikk

GYERMEKTÉMÁK

  2017.04.13. 01:49
 
 
 
 
 
 
 
 
 

Az olvasóvá nevelés építő kövei

  2016.11.20. 22:25
Minden szülő szeretné, hogy gyermeke könnyen és jól megtanuljon olvasni, s megértse az olvasott szöveget. A későbbi olvasóvá válás, és az eredményes tanulmányok feltétele ugyanis a jó szövegértés, melynek alapja a mesehallgatás során elsajátított beszédértés. 

Dr. Jeanett Vos és Gordon Dryden kutatásaik eredményét A tanulás forradalma című könyvükben összegezték:

A tanulási képességek 50%-a az élet első 4 évében fejlődik ki, további 30%-a 8. életév elérésére alakul ki. Ezekben az alapvető fontosságú években alakulnak ki azok az idegpályák, amelyeken az összes jövőbeni tanulás alapul. A 10. életév után azok az agyi pályák, amelyek nem létesítettek további kapcsolatokat, egyszerűen elhalnak.

A fentiek miatt van nagy jelentősége az első négy évnek, s az azt követő óvodás korszaknak, amely megalapozza a biztonságos olvasástanulást és szövegértést.

A  MIKOR-MIT-MIÉRT MESÉLJÜNK? - rovatban pszichológusok, pedagógusok és szakértők mondják el gondolataikat az olvasóvá nevelés megalapozásának építő köveiről, a zene, a ritmus, a mese napi beépülésének fontosságáról, olvashatunk a mesehallgatás képességfejlesztő hatásáról, melyet ha megfogadunk, gyermekünk örömmel fog olvasni.
 

Rágom, nézem, hallgatom - A 0-6 éves korú gyermekek “olvasmányairól”

Boldizsár Ildikó  2016.11.20. 17:17
Gyermekeik jövőjéért aggódó szülők leggyakoribb kérdései közé tartozik, mit tehetnének azért, hogy a gyerekeik “sikeresek” legyenek az iskolában. Az köztudott, hogy az olvasni tudó és szerető gyerekek könnyebben boldogulnak a tananyaggal, de az, hogy mikor és hol érdemes elkezdeni az olvasóvá nevelést, és mit lehetne tenni annak érdekében, hogy a gyerek szeressen olvasni, már kevésbé ismert. Ráadásul mire a szülők megkapják a kérdéseikre a választ, általában túl késő.

Az olvasóvá nevelés ugyanis a születés utáni első altatódallal kezdődik, majd az úgynevezett “ölbeli játékokkal” folytatódik. Ugyanis azok a gyerekek, akiket otthon sokat ringatnak ölben, miközben az édesanya vagy az édesapa mondókát mond, érintgeti, simogatja a gyermeket, nagyon könnyen tanulnak meg olvasni, és kevesebb tanulási nehézséggel küzdenek, mint azon társaik, akiket csecsemőkorukban sosem ringattak ölben.

Az ölbeli játék nem valami új keletű, modern találmány, hanem ősrégi tudásközvetítő forma. Ezek a játékok a néphagyományhoz kötődtek, vagyis szájról szájra hagyományozódtak, miként a népmesék is. Mára már több olyan generáció nőtt fel, amelynek tagjai nem ismerik ezeket a végtelenül egyszerű, ám fölöttébb hasznos játékokat, ezért nem is tudják továbbadni őket (ez alól két kivétel egészen biztosan minden családban akad: a “kerekecske-gombocska”, illetve az “ez elment vadászni” kezdetű játékok).
Sajnos, az ölbéli játékok az óvodai nevelésből is kezdenek eltűnni.
 

A mese és szövegértés kapcsolata (1)

Boldizsár Ildikó  2016.11.20. 20:38
Boldizsár Ildikó Hogyan segítik a mesék az értő olvasást és az olvasóvá válást? - című tanulmányában azt mutatja be több szempontból, hogy a mesék milyen közvetlen és közvetett módon fejleszthetik az értő olvasást, tágabb értelemben az olvasóvá válást.
 
A mesekutató több évtizedes, mesékkel kapcsolatos tapasztalatai alapján fejti ki álláspontját arról, hogy a hagyomány által közvetített tudás – a népköltészeti alkotásokra gondolok elsősorban – nagymértékben előkészíti a gyerekeket arra, hogy mire elérik az iskoláskort, az olvasni tanulás és az olvasás öröm legyen számukra.

Ez az „előkészítő folyamat” több lépcsőből áll, és csak akkor sikeres, ha valamennyi összetevő a lehető legoptimálisabb módon veszi körül a gyereket, ugyanakkor az olvasás ellenében ható tényezők minimális módon vannak jelen.

Az olvasás képességének kialakulásában nagy szerepe van az élőbeszédnek (többek között a mesének), valamint annak a mesehallgatást kísérő állapotnak, amelyet a hipnóziskutatók történethallgatási transznak (intenzív fókuszált figyelemnek) neveznek. Az élőbeszéd minősége és gyakorisága már csecsemőkorban is befolyásolja későbbi viszonyunkat a szövegekhez, valamint a szövegekben fellelhető információk tartalmához.[1]

 

A mese és szövegértés kapcsolata (2)

Boldizsár Ildikó  2016.11.25. 01:25
Az olvasáshoz vezető út első és második állomása

A szülők számára nem egyértelmű manapság, hogy az olvasáshoz vezető út első állomása az az altató- vagy ringatódal, amelyet a gyermek megszületése után először hall.

Ezt követik azok a további dalok és versikék, amelyekkel a körülötte élő felnőttek átvezetik őt a „kinti világba”.

Szavak és mozdulatok segítségével tanulja meg elkülöníteni saját testrészeit mikro- és makro-környezetétől, kísérő szavakkal tanul meg állni, járni, öltözni, mosakodni, táncolni, esőt és Napot hívogatni, állatokkal beszélgetni, betegségeket, kellemetlenségeket eltávolítani, és ahogy egyre nagyobb lesz, játékos-rímes rigmusokon keresztül sajátítja el a közösség írott és íratlan szabályait is.

Minden egyes életkori állomáshoz kapcsolódnak játékok, szövegek, amelyekből a gyermek valóban tanulhat, méghozzá a neki leginkább megfelelő módon, hiszen ezek a mondókák mindig személyre szabottan követték és követik a gyermek korát és fejlettségi szintjét, csak a felnőttől függ, hogy jó helyen és jó időben kapcsolja össze a gyerekben a látott és tapasztalt dolgokat az adott szöveggel.
 

A mese és szövegértés kapcsolata (3)

Boldizsár Ildikó  2016.11.25. 01:39
Maga a mesemondás is ősi, egyetemes, s minden kultúrában mágikus, rituális jelenség volt. A homo narrans, a mesélő ember ott él az archaikus tudatban, és életkortól függetlenül, az élet végéig történetekre áhítozik. Ha ezt nem elégítjük ki gyermekkorban, az agy „elfelejti”, hogyan kell történetekhez kapcsolódni, a történeteket „használni”, s ezért a későbbiekben sem tud mit kezdeni egy történettel.
 
Edzettség nélkül az agy bizonyos képességei elsorvadnak, s ahogy használat híján elfelejtünk korábban megtanult nyelveket, ismereteket, úgy elfelejtünk történeteket is érteni, dekódolni. Ennek egyenes következménye, hogy az írott szövegek (könyvek) érdektelenné válnak számunkra, mert sem technikailag nem tudunk hozzájuk kapcsolódni (nehezen megy az olvasás), sem azt nem tudjuk, hogy mit kezdhetnénk az adott szöveggel.
 

A mese és szövegértés kapcsolata (4)

Boldizsár Ildikó  2016.11.25. 01:45
Az olvasás ellen ható tényezők

Ha a szülő mindent szeretne megtenni annak érdekében, hogy gyermekét felkészítse az olvasás megszerettetésére, számolnia kell azokkal a tényezőkkel is, amelyek az olvasás ellenében hatnak. Ezek lehetnek külső és belső akadályok egyaránt.

A külső akadályok között első helyen szerepelnek azok a technikai eszközök, amelyek képkészítésre alkalmasak. De önmagában sem a televízió, sem a számítógép, sem az internet nem ellensége az olvasásnak. 
 

A mese és szövegértés kapcsolata (5)

Boldizsár Ildikó  2016.11.25. 01:57
Az olvasástanítás és a mese – a harmadik állomás

A mai közoktatásban nem jellemző, hogy a hagyományos műveltség korántsem tudatos pedagógiai eszközei módszertani segédeszközökké váljanak. Én Bajzáth Mária tanítónőtől tanultam meg, hogyan lehet úgy olvasást tanítani, hogy a gyermekben már meglévő, hozott készségeket alakítjuk át képességekké. Bajzáth Mária húsz éven keresztül a mesék segítségével tanította meg a rábízott gyerekeket írni és olvasni, s történeteket használt minden más ismeret átadásához is. Tanítói tapasztalatait a közelmúltban rendszerezte, s így hozta létre mesepedagógiai módszertanát, amelyben a meséken keresztül történő tudásátadást az 5-12 éves korosztály számára.

Ennek egyik alapvető eleme az olvasástanítás, ami szintén meghatározó a későbbi olvasóvá válásban. Bajzáth minden első osztálynál hosszú mesélős-, játszós-, mondókázós - és éneklős- szakaszt tart szükségesnek az olvasástanítás megkezdése előtt, egyrészt az otthonról hozott hátrányok ledolgozására, másrészt a hiányzó – az olvasáshoz elengedhetetlen és fentebb már ismertetett – szakaszok (az első két állomás) pótlására.
 

A mese és szövegértés kapcsolata (6)

Boldizsár Ildikó  2016.11.25. 02:08
Az életkoroknak megfelelő mesék – a negyedik állomás

A magyar közoktatásban sajnos a tankönyvekben sem szerepelnek kellő hangsúllyal a mesék, holott az egyes korosztályoknak megfelelő meseválogatással jól fejleszthetők azok az anyanyelvi, intra- és interperszonális kompetenciák, amelyek az olvasáshoz is elengedhetetlenek.

A különféle mesetípusok más-más módon szolgálják az értő olvasás kialakulását: mint fentebb láthattuk, egyes mesetípusok a technikai tudás elsajátításában lehetnek a gyerekek segítségére, míg más mesetípusok az önismeret, a megküzdés, valamint a saját élet kialakításának technikájában adhatnak indirekt segítséget.
 

A mese és szövegértés kapcsolata (7)

Boldizsár Ildikó  2016.11.25. 02:17
A szimbolikus nyelv értése – az ötödik állomás

A meséknek és a „mesetankönyveknek” a kamaszok körében is van létjogosultságuk, persze másképp, mint az alsó tagozaton12. Lényeges különbség, hogy a válogatott, az adott korosztályt érintő meseanyag megismerését irányított beszélgetések követik. A 10-18 éves gyermekek életében a mesékre úgy tekinthetünk, mint olyan eszközökre, amelyek egyrészt segítséget nyújthatnak az önismerethez, másrészt fejlesztik az érzelmi intelligenciát, harmadrészt pedig erősítik a szimbolikus nyelv értését.

Persze számos egyéb haszna is van a meséknek a felső tagozaton, de az olvasás szempontjából e hárommal érdemes hosszabban foglalkozni. Olvasni többek között azért jó, mert az olvasó nemcsak a világról szerzett információit bővítheti, hanem saját magát is egyre szélesedő körök mentén veheti szemügyre. Az önismeretet azonban meg kell tanulni, és a tanulást célszerű minél egyszerűbb szövegekkel kezdeni, főleg ha „kezdő” önismereti vizsgálódásról van szó.
 

A mese szerepe a kisgyermek életében

Vekerdy Tamás  2016.09.21. 17:44
"A mesélést nem lehet elég korán kezdeni. A kicsiknek a meséken keresztül alakul ki az értékrendjük, értelmezik a világot, testet öltenek kimondhatatlan vágyaik és félelmeik. …a fantázia egy óriási kincs, amire vigyázni kell, mert elsorvadhat. Ha olvasnak, akkor fejlődik, és a mesét olyan szépnek képzelik el, amilyen díszletet egy filmben nem lehet kitalálni!

A mese az a kulcs, amivel egy gyerek előtt kinyitogatjuk a világnak a szépségeit és a szabályait, ahhoz, hogy szépen és jól tudjunk élni. Ezeket az ismereteket akkor kell átadni a gyerekeknek, amikor még nem rontották el az ízlésüket és nem nyúltak bele piszkos kézzel a lelkiismeretükbe, gondolatukba. Amilyen gyermekeket nevelünk, olyan lesz majd az a társadalom, amit ők fognak majd kialakítani.” (Fésüs Éva)

„A mese nem elvezet a valóságtól, mint sokan gondolják, hanem odavezet hozzá, mélyre vezet a lelki valóság tartalmaiban, legyen szó szeretetről és gyűlöletről, életről és halálról, jóról és rosszról, küzdelemről.”  Vekerdy Tamás gyermekpszichológus
 

Félelemfejlődés és típusok gyermek- és serdülőkorban

Online Pszichológia  2016.09.21. 17:56
Mitől fél a gyermek?A félelem a humán létezők sajátja, az egyik alapérzelem, mely arra figyelmeztet bennünket, hogy veszély közeledik. Tárgya lehet racionális és irracionális, attól függően, hogy intenzitása megegyezik-e a valódi veszéllyel, vagy túlzott félelmi reakció mutatkozik-e az adott helyzet veszélyességéhez képest.
 
Már csecsemőkorban is megjelenik, bár az újszülötteknél még csak két általános érzelemfajtát, egy pozitívat (elégedettség, pl. tisztába vagyok téve) és egy negatívat (ínség, pl. éhes vagyok) lehet felfedezni, még csak ezeket képesek átélni.
A további érzelmek pedig, így a félelem is, a későbbiekben differenciálódnak csak: az örömöt 3 hónaposan képesek megkülönböztetni a csecsemők az elégedettségtől, a düh és a félelem 4 és 6 hónaposan korban differenciálódik az elégedetlenségtől.
 

Kádár Annamária - A mesés kisded évek...

  2016.11.19. 22:40
Mit, mikor, hogyan... állandóan felmerülő kérdések, amikor a gyerekek számára hasznos, érthető de legfőképpen szerethető könyvekről beszélgetünk.

Dr. Kádár Annamária Mesepszichológia és Mesepszichológia 2. című könyvében részletesen bemutatja, miért fontos a gyermekeknek (koruktól függetlenül) a mesélés. Könyveiben részletesen magyarázza el, hogy melyik korban mit és hogyan meséljünk a gyermeknek.

 

Kádár Annamária - A mesés kisded évek... könyvajánló (1)

  2016.11.20. 02:44
A Mesepszichológia 2. részében a mindenki számára érthető elmélet és a szülők életét megkönnyítő gyakorlati tanácsok mellett olyan válogatást is talál az olvasó, mely többek között a 1-3 éves korosztálynak leginkább megfelelő képeskönyveket veszi sorra:

ERIC CARLE KÖNYVEI

A telhetetlen hernyócska

A telhetetlen hernyócskaEric Carle sok-sok különleges montázstechnikával készült mesekönyve közül a legelső és legismertebb (amit 1969-es első megjelenése óta több mint 20 millió példányban adtak el világszerte) A telhetetlen hernyócska.
 
Az immár klasszikus mese egy kis hernyóról szól, aki a hét minden napján megevett egy-egy gyümölcsöt, édességet, míg végül pillangóvá vált.
 

Kádár Annamária - A mesés kisded évek... könyvajánló (2)

  2016.11.19. 23:53
Julia Donaldson Graffaló sorozata

Ki ne ismerné Julia Donaldson bájos történetét a rémséges Graffalóról? A könyv már több, mint 13 millió példányban elkelt és számos gyermekirodalmi díjat elnyert.

A Graffaló

A graffalóAz erdőben sétált egy barna egérke. Meglátta egy róka: 

- Hm, jó lesz ebédre! 

- Szervusz, Kisegérke! Mondd csak, mi járatban? Nem ebédelsz nálam? Van egy kis sült kappan. 

- Szörnyen kedves tőled, Róka, de ma délre egy nagy graffalóhoz megyek már ebédre... 

 

Kádár Annamária - A mesés kisded évek... könyvajánló (3)

  2016.11.20. 02:17
Interaktív könyvek

Nem, nem, hanem

Mit kell itt ezzel a könyvvel csinálni? 

Érdemes állatos keksszel kínálni? 

Vagy bántalmazz vele egy eladót tettleg? 

Tépd szét, és tedd vissza? 

Nem, nem, hanem vedd meg!

 

Kádár Annamária - Mitől retteg a gyermek? (1)

Családháló  2016.09.21. 17:49
Szülőként tudjuk jól, hogy az érzelmi intelligencia kialakulásában nagy szerepe van a mesehallgatásnak. De mit nevezünk jó mesének? És vajon ártunk azzal, ha a TV-ben nézzük a legújabb meséket? 
 
Dr. Kádár Annamária, pszichológus, egyetemi adjunktus, a Babes-Bolyai Tudományegyetem marosvásárhelyi kirendeltségének vezetője segít eligazodni a mesék varázslatos világban.
- Mit nevezünk jó és rossz mesének?
- Kell- e félnünk a TV-ben szereplő meséktől?
Az interjúból mindenre fény derül!
  • Egy pszichológus azt mondta a gyermekek a mesét kettős tudattal hallgatják, így tudják, hogy a mese az nem a valóság. Akkor mégis mi váltja ki félelmet egy mese kapcsán?
 

Kádár Annamária - Mitől retteg a gyermek? (2)

  2016.09.21. 17:51
  • Mit gondol a mostanában megjelent mesékről? Hogyan hat a fejlődésre az állandó TV nézés?

Óvodáskorban egy gyermek maximum 20 perc televíziót nézhetne naponta, azt is szülői felügyelettel. A felnőtt szerepe meghatározni, hogy a gyermek életkori sajátosságainak megfelelően mire használhatja a televíziót, de az első néhány évben mindenképpen érdemes korlátozni az ezekhez való hozzáférést, mivel lényegesen fontosabb, hogy a kisgyermek a szabad levegőn minél többet mozogjon, mesét hallgasson, és szabadon játsszon.

tévé2Két-hároméves kortól a szülővel közösen már meg lehet nézni egy tíz-tizenöt perces mesefilmet, de fontos, hogy folyamatosan figyeljünk arra, hogy a gyermek miként reagál a látottakra. Iskoláskor előtt semmiképpen sem szabadna a napi maximum fél órát átlépni, mivel a gyermek megrekedhet az infantilis befogadási szinten, és megszokja, hogy feldolgozás nélkül habzsolja a sok külső képet.

Amennyiben az érzelmileg érintett, de testileg passzív gyermek nem tudja levezetni a felfokozott izgalmi állapotot, akkor ennek súlyos következményei lehetnek a személyiségfejlődése szempontjából. Hogyha betartjuk ezeket a szabályokat, korlátokat és közösen ülünk a képernyő elé, hogy meglegyen a lehetőség a látottak megbeszélésére és feldolgozásra, akkor nem ártanak a gyermeknek.

  • Hogyan meséljünk és mikortól? Milyen típusú mesék a legelőnyösebbek a gyerekeknek?
 

Kádár Annamária - Mitől retteg a gyermek? (3)

  2016.09.21. 17:53
  • Kisgyermekkorban?

Két-hároméves korban gyermek- és kisállat történeteket mesélhetünk. Fontos, hogy ekkor a mesében még ne legyen gonosz szereplő, akadjanak viszont a gyermek számára ismerős elemek. Ebben az életkorban szívesen hallgat olyan történeteket, amelyeknek ő vagy egy hozzá hasonló gyermek van a középpontjában. Minél részletesebbek a hétköznapi történetek, annál jobban tetszenek neki.

Ekkor még nem a varázslatosat, hanem az ismerős dolgokat várja, szívesen hallgat olyan meséket, amelyek arról szólnak, hogy az anya mit csinált, mielőtt érte ment volna az oviba.

Ezek a történetek segítenek a napi eseményekre való visszaemlékezésben, az élmények rendszerezésében, ami pedig biztonságossá és kiszámíthatóvá teszi számára a világot.
 

Kádár Annamária - Mitől retteg a gyermek? (4)

  2016.09.21. 17:55
  • Iskoláskorban mit ajánlana?

Mire iskolás lesz, egyre reálisabban látja a dolgokat. A mesére való beállítottság nyolc-kilenc évig tart, ezután már a valós világban zajló rendkívüli események érdeklik, kedveli a mindennapostól eltérő, csodák nélküli eseményeket. A kettős tudat átalakul, a valós és lehetséges szintjei elválnak. Tízéves kor körül már megérik a szempontváltásra, egy helyzetet több nézőpontból is tud mérlegelni, értelmezni. Ekkor már képes önállóan is meséket alkotni, ezáltal fejlődik a kreatív fantáziája, érzelmi intelligenciája, empátiája és problémamegoldó készsége, megtanulja kifejezni azt, ami foglalkoztatja őt.

A kisiskoláskor az irodalmi érdeklődés szempontjából két részre oszlik. Első-második osztályban az olvasási technika elsajátításával küszködő gyerek szívesen nyúl óvodáskora meséihez, mert a szöveg ismerete átsegíti kezdeti nehézségein. Nyolc-tíz éves korban jelenik meg az irodalmi érdeklődés. A tündérmesék fokozatosan kiszorulnak, népszerűbbek lesznek a régi és mai gyerekek életéről szóló, valós mesék, ugyanakkor szívesen olvas valódi állatokról szóló történeteket. Ez az a kor, amikor nem tűr el semmilyen varázslatos elemet, és lenézi a „kicsiknek” való tündérmeséket.
 

Következő 20 cikkElőző 20 cikk

 
Itt az idő
 
GYERMEKTÉMÁK

Mesekönyvek időjárásról, évszakokról, természetről

 
 
VIZUÁLIS KOMMUNIKÁCIÓ
KÉPESKÖNYVEK

PAPÍRSZÍNHÁZ

 
MONDÓKA- ÉS VERSGYŰJTEMÉNYEK
  1. Népi mondókák 
  2. Kortárs mondókák 
  3. Gyerekversek
 
I. ÉLETKORI SZAKASZ
CSECSEMŐ-, KISGYERMEK- ÉS KISÓVODÁSKOR (0-4)

    MONDÓKÁK

 
 
 KÖNYVAJÁNLÓ

2/KISGYERMEKEKKOR (1-3)

 KÖNYVAJÁNLÓ

3/'MI EZ' KORSZAK (3-4)

  KÖNYVAJÁNLÓ

Kicsik mesekuckója

Játékos ismeretszerzés
 
II. ÉLETKORI SZAKASZ
ÓVODÁSKOR (4-7)

 
ÓVODÁBÓL ISKOLÁBA

 
III. ÉLETKORI SZAKASZ
KISISKOLÁS KORSZAK
 

I. BEVEZETŐ SZAKASZ
(1-2. évf.)

ISMERETTERJESZTŐ (6-8)


II. ALAPOZÓ SZAKASZ
(3-4. évf.)

REGÉNY

  SOROZATOK

ISMERETTERJESZTŐ (8-10)

 
IV. ÉLETKORI SZAKASZ
KAMASZKOR

CSAK KAMASZOKNAK (klasszikus-kortárs)

 
- Könyvajánló témánként
 
AZ ÉV GYERMEKKÖNYVE

ibbylogo

<<2016 - 2001>>

 
OLVASNI JÓ-OLVASS TÖBBET!-2014
 
OLVASNI JÓ!-2012

Ajánlott könyvek:

 
MESE ÉS FILM

DIAFILM ÉS ANIMÁCIÓ

 
TERMÉSZETFILM

Természetfilmek

 
ÁTLAGNÉZETTSÉG
Indulás: 2008-11-01
 
BEJELENTKEZÉS
Felhasználónév:

Jelszó:
SúgóSúgó
Regisztráció
Elfelejtettem a jelszót