Szeretettel köszöntöm |
|
|
Az olvasóvá nevelésről sokan, sokféleképpen írtak, nyilatkoztak, ám rendszerbe foglalva még nem találkoztam olyan tanulmánykötettel, amely kisgyermek kortól 10 éves korig vizsgálná a nem olvasás problémakörét ok-okozati összefüggésben. A weblapon részletes leírást olvashatunk a kézikönyv és a CD-Módszertár tartalmi-szerkezeti felépítéséről, valamint a könyvből kimaradt, de fontosnak tartott témákról:
⇒a szülőknek készült Foglalkoztatót, valamint
⇒a 6-8 éves gyermekek mesemondása előtt érdemes tisztában lennünk a klasszikus népmesék üzenetével), melyről hasznos információkat olvashatunk meseterepauták és gyermekpszichológusok tanulmányaiból.
⇒Pedagógusoknak és szülőknek egyaránt ajánlom az Olvasni jó! pályázatom gyermekolvasói véleményekkel bővítetett könyvajánlásait 8-10 éves gyerekeknek.
⇒Fontosnak tartom, hogy részletesen foglalkozzunk a médiával, mint gyermekeink olvasását befolyásoló háttértényezővel, ezért e területről is megfontolandó tanulmányokat olvashatunk.
|
Az olvasásra nevelés a családban kezdődik |
|
|
„… az olvasóvá nevelés nem az iskolában kezdődik. De még csak nem az óvodában. Aki mese- és beszédhiánnyal érkezik az oviba, abból majdnem bizonyosan nem-olvasó gyerek, nem-olvasó felnőtt lesz.
Az olvasóvá nevelés első számú felelőse maga a szülő, aki nem azzal segítheti elsősorban a folyamatot, hogy példát mutat (az olvasás és a könyvek szeretetére, tiszteletére), hanem azzal, hogy mesél.
A meséléssel észrevétlenül megtaníthatja a gyermekét arra, hogy képes legyen koncentrálni, figyelni mindarra, amit hall. Ez a későbbi olvasásnál és a szövegértésnél is alapkövetelmény lesz.” (Boldizsár Ildikó)
|
A gyermekirodalom kiválasztásának szempontjai |
|
|
"A szülő a mesemondással jelzi gyermekének, hogy ismeri a problémáit, és segít a mesék által megoldani azokat. Fontos, hogy minél több mesét ismerjen meg a gyermek, hogy rátalálhasson arra, amely leginkább az ő problémájához illik. Viszont ezt a mesét hadd hallja annyiszor, amennyiszer csak akarja." (Boldizsár Ildikó)
|
Mikor kezdjünk mesélni a gyerekünknek? |
Döbröntei Ildikó |
|
Természetesen már magzat korában!
Ha az első gyermeknél ez kimaradt, próbáljuk meg a következőnél. Meséljünk neki saját magunkról, arról, hogy mennyire várjuk őt, meséljünk családunkról, s a világról, ahová érkezni fog.
Meséljünk suttogásban, dúdolásban, dalban, ritmusban, ahogyan a hangulata diktálja.
Fontos, hogy beszéljünk, mert a kis magzat hallja a hangját, s ezek az intim mesélgetések erősítik az összetartozásukat.
|
Korai beszédfejlesztés mozgásos játékkal |
|
|
Beszédfejlesztés során három területet fejlesztünk: az észlelést, a megértést és beszédprodukciót. Ebből a háromból eleinte az első kettő számít igazán, vagyis kezdetben nem "beszéltetünk", hanem az ideális feltételeket teremtjük meg a majdani beszédinduláshoz.
A beszéd alapja sok szempontból a mozgás és a mozgásérzékelés, ezért a korai beszédfejlesztés gyakorlatilag mozgásos játékok kavalkádja. Ehhez ajánlom a CSIRIBI TORNA-TÁR kis könyvet>>
|
Csak tiszta forrásból énekeljünk, mondókázzunk! |
Hazay Tímea |
|
"Kis kece lányom" vagy "Erdő szélén házikó"? - avagy - Mit énekeljünk, mondókázzunk a babáknak?
Mindegy hogy mit játszunk, csak játsszunk valamit? Mindegy, hogy mit énekelünk, csak énekeljünk valamit? Vagy elég, ha szól a cd a gyerekszobában, mert az is zenehallgatás?
Ringató foglalkozásvezetőként engem is sokszor kérdeznek az anyukák, sokszor beszélgetünk a foglalkozások előtt vagy után a zenei nevelés, a művészeti nevelés fontosságáról, hiszen a Ringatón csak tiszta forrásból merítjük a kicsik számára lelki táplálékul szolgáló dalokat, játékokat.
|
A mese jelentősége a kisgyerek életében |
|
|
Arról a varázslatos világról van szó, ahol a kicsi, a gyenge, a kiszolgáltatott, rettenthetetlen hőssé válik, és ahol az elnyomottat az elnyomó elleni harcában minden és mindenki segíti. A „hol volt, hol nem volt” világában a mese szereplői csodálatos kalandokba keverednek. Kapcsolatba kerülnek törpékkel és óriásokkal, jó és rossz tündérekkel, kicsi és félelmetes állatokkal, gazdag és szegény emberekkel. Az állatok, növények, tárgyak megszólalnak, emberi tulajdonságokkal, és képességekkel rendelkeznek. A mese mindkét válfaja – a népmese és a modern mese – egyaránt kedvelt a gyermekek között.
|
A jó gyermekkönyv ismérvei |
Makkai Kinga |
|
"Olvasónak nem születik az ember. Az olvasóvá válás nevelés eredménye." Éppen ezért ennek a folyamatnak első számú felelőse a szülő, aki azzal, hogy maga is olvas (és követendő példát nyújt), megfelelő életkorban mesét olvas a gyerekének, majd később, mikor már megtanult olvasni a gyerek, megfelelő könyvet ad a gyermeke kezébe hozzájárul az olvasóvá válás segítéséhez. Ehhez az szükséges, hogy a szülő tudatosan válasszon könyvet a gyereknek.
|
Babák és kisgyermekek első könyvei 0-3 éves korig |
|
|
Gyermekünkkel együtt olvasni egészen pici kortól lehet. Még fognia sem kell tudnia ahhoz, hogy a kifejezetten újszülötteknek szóló kontrasztos (nem színes, mindössze két színt), absztrakt ábrákat tartalmazó könyvecskét mutassunk, s együtt olvassuk, nézegessük.
Először a baba 12 hónapos koráig, majd a kisgyermek 1 éves korától óvodádába kerüléséig tekintjük át személyiségfejlődéséhez szükséges könyveket.
|
Babakönyvek és ajánlások 3 éves korig |
|
|
2010-ben kiadott legjobb gyermekkönyvek - 3 éves korig - a Csodaceruza ajánlásával:
|
A 3–4 éves kisgyermek – MI EZ? korszaka - meseajánlással |
|
|
"A 3–4 éves gyermek megismerő tevékenységében még jelentős a nyelvi információkkal kísért mozgásos megtapasztalás. Gondolkodása cselekvéshez kötött, a térbeli viszonyok és az időmeghatározások használatában még bizonytalan. Emlékezete verbalizálódik, de továbbra is cselekvésbe ágyazott. Szókincsének terjedelmi korlátai még nehezítik a bonyolultabb és hosszabb terjedelmű mesék megértését, élvezését."
|
A 4–5 éves kisgyermek - MIÉRT? korszaka - meseajánlással |
|
|
"A 4–5 éves kor körüli fejlődési szakaszban erősödik a gyermekben az oksági összefüggések keresésének az igénye. A gondolkodási műveletek megjelennek a beszédében is. A „mi ez?” korszakot felváltja a „miért” („hogyan”, „honnan”) korszak. A gyermek figyelemterjedelme bővül, figyelemkoncentrációja erősödik, kialakul a szándékos emlékezet. Tökéletesedik a verbális emlékezés, de a közvetlen szemlélethez kötődés még nem tűnik el. A gyermek beszédében az igék és a főnevek mellett megjelennek a melléknevek, a határozószók, a módosítószók és a kötőszók, de a relációs szókészlet (alatt-felett-előtt-mögött, lent-fent) használatában még bizonytalan..."
|
A tündérmesék lélektanából |
Ranschburg Jenő |
|
Mi, felnőtt, komoly emberek, általában megrögzött realisták vagyunk. Pontosan tudjuk, hogy nincsenek csodák; a nap reggel feljön, este lemegy, ábrándozni néha lehet ugyan, de ebből megélni annál nehezebb. Senki nem győzhet meg minket arról, hogy az üveggolyó - ha földhöz vágjuk - nem szilánkokra pattan, hanem soktornyú palotává változik, és már régen nem hiszünk a jó tündérben, aki egyszer csak megjelenik és teljesíti három kívánságunkat.
Mégis: néha szorongunk a sötétben, megborzongunk, ha fekete macska szalad át előttünk az úton...
|
Mese,mese, meskete... (4-6 éves korig) |
|
|
2010-ben kiadott legjobb gyermekkönyvek - 4-6 éves korig - a Csodaceruza ajánlásával:
|
Este van, este van, esti mese van |
Németh Eszter |
|
„Sok gyerek manapság egyáltalán nem találkozik mesékkel, vagy olyan értelmüket vesztett verziók jutnak el hozzájuk, melyek a profánig leegyszerűsödtek, szépségüktől megfosztották őket, és legtöbbször karikatúra-formát öltöttek. De hogy a karikatúrát megértsük, ismernünk kell az eredetit, az ősképet. A karikatúra csak ebből tudja a viccet, a csattanót kibontani. Ha a sorrend felborul, a karikatúra lesz az eredeti, ezáltal a valóságra vetett pillantás "elállítódik". (Könyv és Nevelés, IX. évf. 3. Szám)
Mindennapos szertartás: vacsora, fürdés, esti mese, alvás...
Ha az esti meséről, és az esti meséhez való könyvekről beszélünk, kikerülhetetlen, hogy az olvasóvá nevelésről is szó essen. Épp így szólni kell arról is, hogy korosztályos bontásban milyen könyveket érdemes a gyermekünknek olvasni, illetve később a kezébe adni.
|
Az 5–7 éves kisgyermek - OKSÁGI korszaka - meseajánlással |
|
|
"Az 5–7 éves korú gyermek lázasan kutatja a jelenségek okait. Ismeretei bővülnek, és ezek rendszerezése az elvont gondolkodás felé halad. A verbális és a produktív képzelete tovább fejlődik. Már kiforrott a külső és a belső beszéd, a nyelvi gondolkodás. Beszédészlelése, beszédmegértése, beszédprodukciója egyre jobban közelít az iskolai elvárásokhoz. Szókincsében minden szófaj kialakult. Ez az életkor a mesehallgatás és a mesetudat formálódásának legszenzitívebb időszaka." (Tancz Tünde)
|
Részletek Bettelheim meseértelmezéséből |
Fischer Eszter |
|
Fischer Eszter - A népmese és a gyermeki tudattalan - tanulmányából azokat a részeteket emeltem ki, melyek a népmeséről és annak kisgyermekre gyakorolt pozitív hatásairól szólnak, így:
-
► a mese mágikus és a kisgyermek belső világáról és
-
► a népmesei gonosz és ijesztő figurák mesei fontosságáról.
A mese világa mágikus, nem racionális. Olyan, mint a kisgyermeké és a tudattalané. Csodák történnek benne, a tárgyaknak, állatoknak tudatuk és lelkük van, bármi, még a halál is visszafordítható, sőt, élő és élettelen között eleve sem éles a határ. Minden világos, egyértelmű, nincsenek árnyalatok, fokozatok, kétértelműségek.
|
A kisiskolás irodalmi érdeklődése |
|
|
Kisiskolás és nagyóvodás között egy nagyon nagy különbség van: ekkortól kezdve ugyanis figyelembe kell vennünk egy egészen új aspektust, az önálló olvasást. Ez természetesen nem kell, hogy azt jelentse, felolvasós időknek vége, főleg az első pár iskolaévben. A hosszabb és bonyolultabb meseregényeket valószínűleg ugyanúgy a szülő fogja továbbra is felolvasni gyermekének.
|
Mondák-legendák, kaland-és meseregények kora |
|
|
Amellett, hogy sok gyerek ilyenkor már többszáz oldalas könyveket is el tud olvasni, még mindig nem túl nagyok ahhoz, hogy ne meseregényt olvassanak - a regék, mondák, mitológiai történetek és a kalandregények ideje pedig éppen ekkor jön el.
8-9 éves korban a varázslatos mesék helyett az igaz történetek felé orientálódnak a gyerekek, ez iránt nő meg érdeklődésük.
|
|
Tovább…
