TOP 50 - KÖNYVFESZTIVÁL - GYERMEKKÖNYVNAPOK |
|
2019.04.29. 23:16 |
|
OLVASÓTEREM |
|
2017.08.31. 11:16 |
Mesék kisiskolásoknak
|
Könyvrészletek
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
MAGYAR IFJÚSÁGI KÖNYVEK |
|
2013.07.09. 20:40 |
"Naponta megújuló boldogság, hogy valaki beszél hozzám a könyv lapjairól, és ezt az élményt megismételhetem, sőt ez az élmény a korom és életkörülményeim változásával mindig más és mást közöl. " (Szabó Magda)
Ebben a rovatban a kis- és nagykamaszoknak ajánlunk ifjúsági könyveket több témában.
A bemutatott könyvrészlet jobb felső sarkában lévő ikonra kattintva az adott mű oldalára jutunk el.
|
|
TARTALOM (1) |
|
2018.01.24. 17:40 |
|
TARTALOM (2) |
|
2018.01.24. 17:40 |
|
TARTALOM (3) |
|
2018.01.24. 17:41 |
|
TARTALOM (4) |
|
2018.01.24. 17:41 |
|
TARTALOM (5) |
|
2018.01.24. 17:42 |
|
A 3 emeletes mesekönyv |
|
2014.06.25. 01:47 |
Írta: Darvasi László, illusztrálta: Koncz Tímea. Magvető Kiadó, 2013., 248 oldal
Mit keres egy mesekönyvben a Magyar Történelem?
Szólhat-e egy mesekönyv önmagáról, helyet cserélhet-e az írójával?
Hol van a világ legjobb helye?
Darvasi László a Trapiti-könyvekben és a Pálcika-történetekben már bebizonyította, hogy ért a gyerekek nyelvén.
Részlet a könyvből:
– Most meg mi van?!
A kiáltás után csönd lett. Milyen furcsa kiáltás volt. Kicsit rekedt, kicsit füstös. Aztán meg krákogás. És csönd. Senki sem válaszolt, semmi sem moccant. Levél se rezdült. Ugyanis egy szobában harsant föl a rekedt kiáltás. Mégpedig egy dolgozószobában. Az enyémben.
|
|
A bűvös puska - Népmesék romákról |
|
2016.05.30. 20:38 |
Gyűjtötte és fordította: Frankovics György
Illusztrálta: Herbszt László
Kiadó: Móra Könyvkiadó
Oldalszám: 198
Frankovics György, magyarországi horvát etnográfus, író, tudós, publicista legújabb gyűjteménye a roma mese- és mondavilágba vezet bennünket.
Ez a meseválogatás éppen olyan sokszínű, mint maga a cigány kultúra: eredetmonda, vámpírtörténet, tréfás mese és fordulatokban gazdag, egzotikus népmese egyaránt található benne. A történetek hősei többnyire nagy szegénységben élő romák, akik kalandjaik során a legkülönfélébb alakokkal találkoznak: keménykötésű sárkánnyal, szaunában melegedő ördöggel, kacér pávalánnyal, vámpírasszonnyal, huncut pappal vagy éppen a Halál komával.
A kis kígyó ajándéka
|
|
A daru halála - japán tündérmese |
|
2016.07.25. 17:34 |
"Senki madara" eredeti meséje
Réges-régen messze északon volt egyszer egy Karoku nevű fiú. Egy téli napon Karoku elindult, hogy jó meleg dunnát vegyen. Útközben azonban, ahogy átvágott a szántóföldön, talált egy csapdába vergődő darumadarat. Megsajnálta és kiszabadította, ám ahogy elengedte, megjelent az az ember, aki a darucsapdát állította, és dühösen kiáltott:
- Mit művelsz, te szerencsétlen? Már éppen örültem, sikerült darut fognom!
Karoku erre így válaszolt:
- Bocsáss meg! Tessék a madárért cserébe neked adom a pénzemet, csak ne haragudj!
|
|
A hó fogságában (1) |
|
2013.07.26. 13:20 |
Írta: Nógrádi Gyögy. Móra Könykiadó, 2013., 136 oldal
A kötet Nézz rám, Mami! címmel korábban már megjelent.
Egy elkényeztetett városi lány is lehet hős, ha nagyon muszáj? Kriszti nagymamája egy kis somogyi tanyán él, legközelebbi falutól is távol. Se telefon, se folyóvíz, se központi fűtés, csak szigorúság, munka és állatok. Kriszti nem szeret ott lenni. De karácsonykor kötelező. Mindegy. Egy-két napot ki kell bírnia, amíg a szülei meg nem érkeznek.
Ha Kriszti, a tizenkét éves, csinos, városi lány valahol igazán nem szeretett lenni, az Zsófi nagyi tanyája volt egy somogyi pusztán. Pláne télen utált ott lenni, amikor a hideg, a szél és a hó miatt néha egész nap bent kellett ülni a füstös, párás konyhában. Szagolgathatta a bableves, vagy valamelyik másik rettenetes étel illatát, és közben hallgatta a nagymamát, hogy így kell csinálni, meg úgy kell viselkedni, és "vedd ki a fülhallgatót a füledből, kislányom, ha hozzád beszélek!" Göndör, barna haja füstszagú lett az ilyen látogatások után, és ott hordott ruháit is büdösnek érezte.
Idézet Kriszti naplójából: "Utálom, utálom, unom, unom! Utálom, utálom, unom, unom! A telet, a tanyát, a babot, a kapát!"
Talán érthető, ha nem tapsikolt, mikor karácsony előtt egy nappal a szülei Zsófi nagyihoz küldték.
|
|
A hó fogságában (2) |
|
2013.07.26. 13:37 |
Részlet Kriszti naplójából:
”Azt hiszik, engem meg lehet venni egy DVD minilejátszóval?! Tuti, hogy a legkisebb képernyőst meg a legolcsóbbat hozzák!... Hol van azzal megfizetve a nagyi mellett töltött huszonnégy óra?”
Nos, egy tipikus 12 éves ugye nem adja meg magát harc nélkül? Ennek pedig csak örülnünk kell, még ha nagyon fárasztó is néha, hiszen a gyerekeink épp most tanulják, milyen is az, felnőtte válni. És talán ebben a harcban egy anyáé a nehezebb szerep. Hogy is írja ezt Gábor?
”Érdekes. Mért van az, hogy egy apa néha szinte szó nélkül rá tudja venni a lányát olyasmire, amire az anyja többnapos veszekedés után sem, miközben mindkét szülő egyformán szereti a gyerekét? Vannak még nehezen megválaszolható kérdések az életben.”
És hogy Nógrádi Gábor mennyire ismeri az édesanyákat, azt szemléltesse egy idézet a könyvből:
|
|
A János vitéz-kód |
|
2020.09.08. 16:16 |
Íta: Szabó Borbála. Pozsonyi Pagony, 2020., 320 oldal
Mi köze egymáshoz a mateknak és az irodalomnak?
Hogy kerül egy plusz szereplő a János vitézbe?
Megannyi kérdés, amikre mind választ kaptok Szabó Borbála legújabb regényében, A János vitéz-kódban.
Azok a gyerekek, akiket eddig untattak a kötelező olvasmányok, most biztosan másként fognak rájuk tekinteni! Egy igazán mai, hihetetlenül vicces és kalandos sztori, az Abszolút könyvek legújabb tagja.
9. fejezet - A 666-os csatorna
|
|
A jövő harcosai - 2. fejezet |
|
2016.11.17. 18:33 |
Írta: Bessenyei Gábor, Könyvmolyképző, 2015., 424 oldal
Marcell, Erik és Adria meghökkentő dolgot lát: valaki lezuhan az égből. Ráadásul túléli.
Marcell, Erik és Adria meghökkentő dolgot lát: valaki lezuhan az égből. Ráadásul túléli.
Amikor az aszfaltba krátert ütő, füstölgő testet figyelik, még nem sejtik, hogy hamarosan belekeverednek egy múltbéli összeesküvésbe és a rég elfeledett görög istenek hatalmi viaskodásába. Valaki azt akarja, hogy az Olimposz isteneinek korszaka soha ne múljon el. És soha ne szülessen meg a jövő...
– Te jó ég! Milyen ocsmány – öklendezett Adria.
– Mint egy szörny – mondta Marcell.
– Szerintetek megégett, azért néz ki így?
– Mennünk kellene – ismételte magát Erik.
– Mégis hová? – kérdezte Adria.
|
|
A kelyhesek titkos temploma |
mora.hu |
2013.07.03. 22:06 |
Írta: Schmuck Ottó. Móra Könyvkiadó, 2011., 272 oldal
Vége a tanévnek, eljött a nyár. Hangya Mátét, aki nem éppen az erejéről híres, Somoskőre küldik a szülei, hogy ott a kétkezi munkától megizmosodjon. Máté szorgalmasan kapál a földeken, eljár focizni a helyi fiúkkal, még fát vágni is megtanul. Senki sem sejti, hogy titokban újdonsült barátjával, Gergővel a kelyhesek történetét tanulmányozza.
*
– Gyere, főépítész, folytassuk. Micsoda jó kis követ találtál! Teljesen szabályos alakja van!
Lenéztek a megüresedett trónusra, lehajoltak. Közös erővel a másik oldalára fordították a súlyos követ. Majd mind a ketten úgy is maradtak, mint akikbe beléállt a derékfájás.
|
|
A királyné violája |
|
2020.03.19. 21:08 |
Írta: Mészöly Ágnes, Pozsonyi Pagony, 2020. , 396 oldal
A Vitéz János Gimnázium udvarán ősöreg fa áll. Gyökerei a Várnegyed földjében tekeregnek, alatta a labirintus a magyar történelem mélyére vezet. Aki kilesi a fa titkát, messzire utazhat az időben…
Martin, Betti és Kende szinte véletlenül fedezi fel, hogy a fába rejtett titkos ajtó a múltba vezet!
Részlet a regényből
Kendét kezdte zavarni a csend. Míg Martin is ott volt velük a könyvtárban, remekül elvoltak hármasban, sokat poénkodtak, kicsit húzták egymást, de komoly dolgokról is dumáltak, most viszont, hogy kettesben maradt Bettivel, képtelen volt kinyögni bármi értelmeset. Betti egy ideig próbált társalogni, de miután a fiú minden kérdésére maximum két szóban válaszolt, egy idő után feladta, és elkezdte visszapakolni a könyveket a polcra.
„Hát én tiszta hülye vagyok! Most Betti azt gondolja, hogy az Alföldi-Nagy tényleg egy nagyképű barom. Vagy hogy nem akarok vele beszélgetni… hogy nem érdekel. Pedig erre várok… mióta is? Kábé az első pillanattól fogva? Mióta bejött hatodik februárjában? És megkérdezte azzal a vicces akcentusával, hogy merre található a mellékhelyiség. Én hülye meg persze rögtön rávágtam, hogy olyan itt nincsen. Eskü, komolyan megijedt. De csak egy pillanatra, aztán rögtön visszavágott, hogy sejtette, hogy ez egy elmaradott ország, de nem hitte volna, hogy nincs vécé az iskolákban.
Aztán…”
|
|
A kőmajmok háza - IBBY DÍJAS |
|
2017.12.19. 19:41 |
Írta: Tasnádi István, illusztrálta: Herbszt László. Pozsony Pagony, 2012., 96 oldal
Kornél tíz év körüli, asztmás fiú, egyedül él az anyjával egy pesti bérházban. Apját nem ismeri.
A nyári vakáció ideje alatt összeismerkedik egy különös lánnyal, aki folyton mágikókról, nyambikvarákról, peritonokról és egyéb furcsa lényekről beszél. Kornél nem igazán hiszi el, amiket Iza mond, de az események meglepően iga- zolják a kislányt.
A Mágikók háza
Kornél délutáni sétára indult. Három kört kellett mennie a háztömb körül, nem futva, de nem is sétafikálva, erőteljes gyaloglásban, hogy a könnyű testmozgástól megéhezzen vacsora előtt. Anyja megigazította nyakán a könnyű sálat, egy puszit nyomott az arcára, és szelíd erőszakkal kitolta az ajtón.
Kornél sóhajtott, és elindult lefelé a lépcsőn. A ház előtt Izabella ugrálókötelezett. Mikor meglátta a fiút, abbahagyta a pattogást, és vidáman köszöntötte.
– Szia! Hova mész?
Kornél mogorván elfordította a fejét, és szaporázni kezdte a lépteit. De a lányt nem lehetett ilyen könnyen lerázni, hamar utolérte, és már ömlött is belőle a szó.
– Gondolkoztam a dolgon. Lehet, hogy a sárkány miatt vagy beteg.
|
|
A lány, aki nem beszélt |
|
2017.12.19. 19:43 |
Írta: Tóth Krisztina, illusztrálta: Makhult Gabriella. Móra Könyvkiadó, 2015., 32 oldal
Tóth Krisztina meséjében különös módon fonódik össze egy teknőben született lány, a szülei és három testvér története Makhult Gabriella csodás rajzaival illusztrálva.
A teknő
Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy cigány asszony, aki az emberével lakott kint az erdőn. Nem volt semmijük, még házuk se. Mentek álló nap az úton, és ha rájuk esteledett, megaludtak a sűrű bokrok tövében. Azt ettek, amit találtak: gyökereket, bogyókat, gombákat.
Néha, ha falu mellé értek, loptak csirkét is, de csak ritkán, mert féltek a kutyáktól. Jól megvoltak ott, az erdőn, különösen nyáron, amikor nem volt hideg. Télen rosszabb volt, olyankor bizony fázott a kezük meg a lábuk, hiába csináltak maguknak földbe vájt üreget, hiába fedték azt le ágakkal. Ilyenkor mindig azt gondolták, hogy meg fognak halni, de végül sose fagytak meg. Amint kiderült az idő, az első tavaszi nap megint az úton találta őket. Mentek sárosan, soványan, hosszú hajjal a fák között, néha leguggoltak a fűbe.
|
|
A lidércerdő mélyén |
|
2020.10.22. 14:56 |
Írta: Bojti Anna, Illusztrálta: Ferth Tímea. Pozsonyi Pagony, 2020., 360 oldal
Beszélgess az utadba kerülő lényekkel, figyelj nagyon, gondolkodj, szerezz értékes tárgyakat, és teljesítsd a küldetésedet!
Az akadályokat többféleképpen is legyőzheted, sok úton-módon rájöhetsz a rejtélyek nyitjára, akár többször is végigjárva a könyvet!
Bojti Anna előző regénye, az Éjszaka az állatkertben hatalmas kedvencetek lett, nem véletlenül: sokszáz oldalnyi tömény kaland, ahol ti dönthettek, merre folytatódjon tovább a történet.
A Lidércerdő mélyén is ezt a rendszert követi, újra ti lehettek a regény főhősei!
|
|
|