Következő 20 cikk

Előző 20 cikk

A hintarabló - Lilipótvárosi kalandok	Berg Judit	2016.08.26. 23:30
Írta: Both Gabi,illusztrálta: Maros Krisztina. Pozsonyi Pagony Kft, 2012., 64oldal   Elég kézbe venni Both Gabi első mesekönyvét, hogy máris kellemes bizsergés fusson végig a kaland- és mesevágyó olvasón. Már maga a cím is azt sejteti: bűntény történt, aminek a könyv lapjain keresztül fogunk utánajárni. A címlapon mosolygó három gyerek pedig kétségkívül a nyomozókülönítmény, hiszen mi egyébért lennének felszerelkezve nagyítóval, elemlámpával, térképpel és egy kutyával.   Vagyis itt lélegzetelállító kalandokra, izgalmakra és bonyodalmakra számíthatunk! Igaz ugyan, hogy a hintarablás kevésbé hangzik veszélyesnek, mint mondjuk a bankrablás vagy repülőgép-eltérítés, a legnagyobb nyomozólány pedig nem a tettesek nyomát vizsgálja, hanem éppen egy pillangót vesz szemügyre a nagyítóján, ráadásul a kutyáról sokkal inkább egy dédelgetnivaló házi kedvenc jut eszünkbe, mint egy mindent kiszagló rendőrségi munkatárs, de a ránk váró nyomozás ténye ettől mit sem változik.   Tovább…

A kék bolygó története	Dóka Péter	2020.08.11. 04:03
Írta: Andri Snaer Magnason, llusztrálta: Kovács Katalin, fordította: László Noémi. Koinónia, 2011., 120 oldal Visszatérés a paradicsomba Magnason regénye egy fura égitesten játszódik: a gyerekek bolygóján. A főszereplő Brimir és Hulda boldogan él itt a társaival, vidáman ropogtatja a sült fókahúst, és ámulva bámulja a pillangók repülését. És éppen akkor jön a konfliktus, amikor már nagyon várom: egy felnőtt érkezik az űrből. Kellemes megjelenésű fickó, Hihi-Hahónak hívják, és valóra váltja az álmokat. Először a repülés élményét ajándékozza az elcsábuló gyerekeknek.   Ezért még nem kér fizetséget, de a többi csodatételért már igen. Mindenért egy csipet fiatalságot.   Tovább…

A Kékmandulafa erdő hősei	Lengyel Szilvia	2016.07.07. 12:41
Írta: Pék Rea, illusztrálta: Ilyés Juli. Naphegy Kiadó, 2015., 32 oldal Mese a toleranciáról A jó gyerekkönyvben nagy hangsúlyt kap az illusztráció. A rajz ugyanolyan fontos, ha nem fontosabb része a mesének, különösen, ha az piciknek szól. Gyakran megesik, hogy nem is a történet születik meg előbb, hanem a képekhez kell mesét kitalálni. Én meg szeretem, ha engem, a felnőttet is gyönyörködtet, elragad vagy meglep a gyerekkönyv grafikája. Pék Rea meséjében a kövérkés katicabogár, Kokkinella és a csúnya denevér, Otisz történetét olvashatjuk el/fel. Tipikus embertörténet ez, mint minden jó mese, állatokkal eljátszva. Mert a két barát nemcsak hogy mutatós nem volt, de a Kékmandulafa erdő többi lakója ezt még folyton az orruk alá is dörgölte. Addig-addig, míg mindketten begubóztak, nem barátkoztak senkivel. Magányosan éltek, csak éjszaka jöttek elő, amikor biztosan nem találkoztak szembe gúnyolóikkal. Így találtak egymásra.   Tovább…

A kéményseprő hóember	Tóth Ákos	2018.02.14. 15:01
Írta: Végh György, illusztrálta: Molnár Jacqueline. Pozsonyi Pagony, 2011., 64 oldal   Mindjárt leesik a hó, ti is érzitek? Hideg szelek fújnak itt a Pagonyban a Duna felől, érzem a hó illatát. Ha pedig felnézünk hazafelé fáradtan az esti lámpák fényében kavargó hópelyhekre, lehet, hogy összeállnak valamivé... egy hóemberré, egy hosszú, egy gömbölyű, egy vidám, egy szigorú hóemberré. De hogy lesz egy hóemberből kéményseprő, és legfőképp: mi végre?   Tóth Ákos irodalomtörténész ajánlója Végh György csodálatos téli könyvéről, melyet Molnár Jacqueline illusztrációi kísérnek.   Tovább…

A kétbalkezes varázsló - meseregény	Könyvfalók	2016.07.11. 01:21
Írta: Békés Pál, illusztrálta: Sajdik Ferenc. Móra Könyvkiadó, 146 oldal     Történetünk egy modern meseregény, amelyben  a népmesében megszokott szereplőkkel találkozhatunk: varázslóval, boszorkánnyal, királlyal, királykisasszonnyal, dzsinnekkel, de főhőse mégis egy teljesen hétköznapi kisfiú. A kacagtató klasszikus rengeteg tanulságot, bölcs intelmet és nyelvi leleményt rejt.    A történet szokatlan módon indul:  „Csak semmi egyszer volt, holnem volt...”       Tovább…

A kincsesláda	Kulcsár Ferenc	2016.07.22. 18:25
Gyűjtötte: Fellinger Károly, illusztráta: Schall Eszter. Ab-Art, 2015., 78 oldal Lucaszéket mindenki tud készíteni (jelzem, most kell majd elkezdeni a faragását, mert december 13-án lesz Luca-nap.) De hogy Kukoricás Dzsanga lucaszéke hogy készült, és egyáltalán miért fogott hozzá a nagy munkához ez a felsőszeli legény? ‒ annak a történetét már csak a mátyusföldiek ismerik. Ők tudnak arról a rózsaillatú nádszálkisasszonyról is mesélni, aki Zsigárdon élt, és egy herceg halt meg az illatos kertjében, mert vérmérgezést kapott a rózsatövistől. Egy hidaskürti legényről meg úgy beszélik, hogy királynak képzelte magát, és a végén tényleg az is lett, király. Minden faluról, legényről és leányról, boszorkányról és örögfiókáról van meséjük a mátyusföldieknek. A legjobbakat le is írták ebbe a kincseskönyvbe. A legtöbb mese Jókáról és Nagyfödémesről született. Ezeknek a falvaknak külön érdekessége, hogy évszázadokig a Felső Csallóközhöz tartoztak. Ennek is köszönhető, hogy Mátyusföld déli részének mese- és mondavilága rokonítható Szigetköz és Csallóköz népi hiedelmeivel. Innen az igricek és tündérek gyakorisága. A változatos boszorkánytörténetekbe egyéni színt vitt az is, hogy a Mátyusföld északi részén lakó szlovákság hiedelmeiből jó pár bekerült a vegyesen lakott települések mesekincsébe. A mátyusföldi mesék jellegzetessége még a nélkülözhetetlen cigányfolklór. Ezek a mesefeldolgozások elsősorban szórakoztatni akarnak.(Fellinger Károly)   Tovább…

A kis ló és a kacsukahal	Győri Hanna	2017.01.15. 11:27
Írta: Menyhért Anna, illusztrálta: Balogh Andrea. Csodaceruza Kiadó, 2013., 32 oldal A két új mesében a már megismert három téma tér vissza, de összetettebben: az elveszés-elszakadás, a szorongás a félelmetestől és a mese közös alakítása, mint narratív keret. A szövegek még a korábbiaknál is dialogikusabbak: Tomi egyre tevékenyebb résztvevője és alkotója a meséknek. Két irányú mozgást végez: szeretné, ha a kis ló, az ő alteregója egyre önállóbban keveredne egyre hosszabb kalandokba, és vágyik az elrendezett, biztonságos világra is. Az elbeszélő (az anya, de mégsem csupán az, hiszen a szövegben szereplő anyát is ő beszéli el és alkotja meg: tehát egy külső szemlélő lép ki a történetben szereplő anyából) élesen, pontosan, szépítés nélkül láttatja ezt a küzdelmet, ami dühöt, szégyent, rettegést is kivált, míg megnyugvásra lel.   Tovább…

A kis ló és a tigrisek	Győri Hanna	2016.12.31. 17:45
Írta: Menyhért Anna, illusztrálta: Balogh Andrea. Csodaceruza Kiadó, 2010., 32 oldal   A kis ló útnak indul   A kis ló kalandjai ismerős és mégis újszerű mesetípust honosítanak meg az óvodáskorúaknak, kisiskolásoknak szóló meséskönyvek között: leírt fejből mesék. Persze nagyon sok olyan mesénk van, amely egy írónak és gyermekének az otthoni meséléséből nőtt ki: hogy kisebbet ne említsek, Micimackó szereplői is Milne kisfiának, Róbert Gida előképének a játékai, és a könyvben szerepel is pár mondat erejéig a mesélő és kisfia. De ilyen szituáció szülte a Csoda és Kósza vagy a Sötétben Látó Tündér alapsztorijait is.   Tovább…

A kis ló Tündérországban	Varga Betti	2017.01.15. 11:03
Írta: Menyhért Anna, illusztrálta: Balogh Andrea. Csodaceruza Kiadó, 2010., 32 oldal   A mesék saját életet élnek Sok gyerekkönyvszerző vallotta már be, hogy a sikeres történetötleteit tulajdonképpen a gyerekeinek köszönheti – a 2010-ben elhunyt Czigány Zoltán Csoda és Kószá-ja is a közös esti mesékből lett IBBY-díjas kortárs klasszikussá. Menyhért Anna nemcsak bevallja, mennyi mindent köszönhet kisfiának, hanem egyenesen arról ír mesét, hogy Tomi fantáziájának köszönhetően hogyan növekszik, fejlődik tovább a felnőtt által kitalált alaptörténet.   Tovább…

A kis Mukk története	Hajdu Zsanett	2016.08.10. 23:00
Írta: Wilhelm Hauff, illusztrálta: Szegedi Katalin. General-Press Kiadó, 2012., 84 oldal   A karaván mesélni kezd Jakob és Wilhelm Grimm közismert szövegeihez hasonlóan Wilhelm Hauff (1802-1827) meséin is gyönyörűen látjuk, hogy a német romantika hogyan nyúl vissza a szájhagyomány útján terjedő népmeséhez, „ősi-”, közeli- és távoli kultúrák mesekincséhez. Miként lesz a népmeséből romantikus műmese, és hogyan őrzi meg a leírt mese az ezernyi elbeszélő által alakított, mindig változó szóbeli mesét. Hauff írt regényt,  szerzett verseket, meséit pedig számtalanszor közreadták. Az olvasóközönség leginkább A gólyakalifa és A kis Mukk történetek szerzőjeként ismeri. Hauff a Mesealmanachját eredetileg három kötetben adta közre. A General Press A gyermekirodalom klasszikusai sorozat tagjaként szintén három kötetesre tervezi a Hauff-mesegyűjteményt.   Tovább…

A kis Nicolas - Öt könyv egy kötetben		2020.08.18. 06:09
Írta: René Goscinny, fordította: Bognár Róbert, illusztrálta: Jean-Jacques Sempé. Sík kiadó, 2015., 676 oldal   Nicolas kalandjai 1956 és 1958 között eredetileg képregényként kezdték a pályafutásukat a belga Le Moustique magazinban. A felállás már akkor adott volt: Goscinny szállította a szöveget, Jean-Jacques Sempé az illusztrációt. Utóbbi így emlékezett a folytatásra: „Három-négy évvel később egy vidéki lap munkát ajánlott kettőnknek. Goscinny írja a szöveget, én csináljam a rajzokat. René hozta az első szöveget; egy kisfiú – Nicolas – mesélte benne a maga és a barátai életét. (…) Kiadták az első kötetet, A kis Nicolas-t… mi tagadás, nem volt elsöprő sikere”. A kezdeti döcögés ellenére viszont beindult a verkli, és a kötetekkel jött a siker is. Pedig felületesen szemlélve, a Nicolas-sztoriban nem történik semmi eget rengető: egy kisiskolás fiú és a haverjai mindennapjait mutatja be, például azt, amikor meglátogatja őket a tanfelügyelő, új gyerek érkezik az osztályba, vagy azt a napot, amikor Nicolas új biciklit kap.   Tovább…

A kis szellem - meseregény	Jeges-Varga Ferenc	2016.07.10. 01:17
Írta: Otfried Preußler, illusztrálta: F. J. Tripp, fordította: Nádori Lídia. Kolibri Gyerekkönyv Kiadó, 2015., 120 oldal   Szellemes szellemke   Akár hisznek benne, akár nem, a túlvilági lények létezése örök beszédtéma az élők körében. A legtöbben valószínűleg telecsinálnák a gatyájukat, ha közülük akár csak eggyel szembetalálkoznának. Mert az emberek az ismeretlentől legalább annyira tartanak, mint amennyire kíváncsivá is teszi őket.   Talán e szorongás oldása miatt van, hogy az emberi ruhát levetett szellemeket a gyerekeknek szóló történetekben általában kerek fejű, mosolygós, huncut kis fátyolfiguraként ábrázolják.   Otfried Preußler mesekönyvében szintén efféle ártalmatlan jelenésként mutatja be főhősét, akitől nem áll távol, hogy szellem mivoltából helyzeti előnyt kovácsoljon egy kis csínytevés érdekében. Ahogy A kis szellem című kezdő mondatában is olvashatjuk, a szóban forgó kísértet ősidők óta éldegél Bagolykő várában, napközben egy súlyos, vasalt tölgyfa ládikában pihen. Csak akkor ébred fel, amikor a hegy lábánál a városház tornyának órája elüti az éjfélt. A holdas éjszakákon a kulcscsomóját csörgetve járja a termeket, kedve szerint nyitogatja fel a legravaszabb zárakat is. A világon a legjobban mégis azt szereti, amikor a vár kőcsipkéin ugrándozhat kiszögellésről kiszögellésre, és fehérebben világít, mint a porhó.   Tovább…

A könyv, amibe bement egy óriás	Betűtészta Kiadó	2016.07.04. 11:37
Írta és illusztrálta: Dániel András. Betűtészta Kiadó, 2015., 88 oldal   Az írót a Betűtészta kiadó kereste meg azzal felkéréssel, hogy írjon mesekönyvet egy Budakeszin, nehéz körülmények között élő mozgássérült sportolóról, aki erőversenyeket nyert a világban, és szeretne majd indulni a következő paralimpián.   "A kiadóban azt gondolták, úgy tudnánk őt támogatni, ha megjelenne egy könyv, ami laza szálakkal kapcsolódik az ő személyéhez, a bevétellel pedig a felkészülését támogatnák" – meséli Dániel András. Nem titkolta, hogy – talán éppen amiatt, hogy felkérésre dolgozott – nehezen találta meg azt a formát, amivel el tudta kezdeni ezt a történetet.   Tovább…

A Kóbor Szálló		2020.08.14. 09:46
Írta: Molnár T. Eszter, iIllusztrálta: Molnár Jacqueline. Pozsonyi Pagony, 2018., 112 oldal   Ha elfogadásra neveled a gyereked a hajléktalanok iránt, ezt a könyvet add a kezébe A Kóbor Szálló a legkevésbé sem szokásos mesei témáról szól: a hajléktalanságról. Az eddig felnőtteknek és tizenéveseknek író Molnár T. Eszter most a kisiskolásokat célozta meg, a Pagony kiadónál megjelent kötetét Molnár Jacqueline illusztrálta sodró színekkel. „A Kóbor szálló ötletét egy játszótéri történet adta: a közelünkben lakó, gyakran szabadon kószáló rottweilerről mesélte egy ismerősöm, hogy egy szép napon összebarátkozott egy hajléktalannal, mellé szegődött, és attól fogva a környék réméből gyerekszerető, játékos kutyává vált. Ez a kis történet nagyon sokat mondott nekem az elfogadás és a barátság erejéről, és eleve sok mesei elemet hordozott magában” – mesélte a biológus végzettségű, sokáig Németországban dolgozó Molnár T. Eszter az Indexnek.   Tovább…

A lány, aki csillagász lett		2020.08.14. 06:12
Írta: Kertész Edina, illusztrálta: Bölecz Lilla. Napraforgó, 2019., 48 oldal   Párhuzamok Az első magyar női csillagász élete régi fotókon és Kertész Edina meséjében   A napokban jelent meg életrajzi-sorozatunkban Kertész Edina első magyar női csillagászról, Balázs Júliáról szóló kötete, A lány, aki csillagász akart lenni. A szerzőnő a vele készített interjúban mesélt a kötet keletkezésének hátteréről, arról, hogyan gyűjtött anyagot Balázs Júlia kalandos életéről.   Az első magyar női csillagász gyerekei, Detre Villő és Szabolcs nem csak meséltek édesanyjukról, de régi fotókat is küldtek nekünk. Összeállításunkból  megtudhatjátok, hogyan rekonstruálta Bölecz Lilla illusztrátor a fotók alapján Balázs Júlia világát.   Tovább…

A lány, aki orvos akart lenni (1)		2020.08.13. 23:12
Írta: Kertész Edina, illusztrálta: Maros Krisztina. Naphegy, 2018., 48 oldal Az első magyar orvosnő igazából nem is lázadni, csak gyógyítani akart   A tavalyi év egyik legnagyobb meglepetése volt az Esti mesék lázadó lányoknak című kötet, amely egy csapásra reflektorfénybe állította az erős női karaktereket. Pedig ha jobban visszagondolunk, jó pár éve magyarul is megjelentek már olyan könyvek, melyek olyan nők életét mesélték újra, akik a maguk területén vagy nagyot alkottak, vagy a nekik rendelt sorskereteket szétfeszítve hoztak létre valami újat.   Lehet, hogy pontosabb lenne pár évtizedet mondani, hiszen még bőven a kommunizmus éveiben kezdte el kiadni a Móra az úgynevezett csíkos könyveket, amelyek között regényes életrajzokat is lehetett találni például Zrínyi Ilonáról vagy Teleki Blankáról.   Tovább…

A lány, aki orvos akart lenni (2)		2020.08.13. 22:08
Írta: Kertész Edina, illusztrálta: Maros Krisztina. Naphegy, 2018., 48 oldal Időtlen példakép Nem újdonság, hogy gyerekeink elé szeretnénk példaképeket állítani, de a feladat borzasztóan nehéz. Persze a könnyen hozzáférhető (tévében látott) alakok közül választani a legkönnyebb, ezért akarnak a kiskölkök focisták lenni – látták a vébét. Na, és a lányok? Siker, fény, csillogás: celeb, műsorvezető, színésznő. Jelentkezzen, aki hirtelenjében fel tud mutatni e kategórián kívülieket. A könyvekbe foglalt történetek további buktatókat hoznak magukkal: vajon olvas-e könyvet a gyerek. És csak ezután jöhet, hogy nehéz is a gyermekek számára jól bemutatható példaképet találni.   Tovább…

A legvidámabb gyermeknap	Bagossy Laura	2016.10.02. 16:16
Írta: Gimesi Dóra-Rófusz Ferenc, illusztrációt készítette: Horváth Károly. Pozsonyi Pagony, 2016., 40 oldal   Ahány Hoppi, annyi szokás...   "A hoppik ugyanis sokfélék voltak, akár az emberek. Voltak köztük öregek és fiatalok, kövérek és soványak, vidámak és morcosak, kedvesek és fafejűek.    Voltak köztük kínai, mexikói, amerikai, angol, francia, brazil, japán hoppik, és még vagy százféle különböző nemzetiség, százféle szokással, mesével, étellel,babonával. Mondom: épp, mint a nagyvilág kicsiben."     Ismerjük meg hoppik sokszínű világát A legvidámabb gyermeknap, mesekönyvből.   Tovább…

A leleményes Hugo Cabret	Varga Betti	2020.08.19. 10:35
Írta és illusztrálta: Selznick, Brian, fordította: Dunajcsik Mátyás. Libri, 2012., 544 oldal   A varázslat gépezetei   Brian Selznick több díjat is kapott már számos kötet illusztrálásáért, de csak 2007-ben jelentkezett teljesen saját könyvvel. A leleményes Hugo Cabret éppen csak megjelent, máris imádták. A Caldecott-érem történetében ez lett az első regény, ami megkapta az illusztrációkért járó legrangosabb amerikai elismerést, és már a megjelenés évében megvásárolta Martin Scorsese a filmes jogokat.   Az adaptációt, a rendező első ifjúsági filmjét 2011 végén mutatták be, és idén ez a film kapta a legtöbb Oscar-jelölést: 11 kategóriában indul, köztük a legjobb filmnek és a legjobb rendezőnek járó szoborra is esélyes.   Tovább…

A londoni mackók	Kiss Móni	2016.09.11. 23:28
Írta: Tóth Krisztina,illusztrálta: Takács Mari. Csimota, 2013., 80 oldal Összebújós-belebújós képeskönyv „Kézenfoglak, fütyülök a gondomra, elmegyünk repülővel Londonba. Hogyha futunk, elérjük a repülőt, veszünk gyorsan kettő jegyet, leülőt.” És a szülő és gyerekek együtt, gondolatban már repül is Lndonba — és a gyerekkorba. Tóth Krisztina verseskötete által a minőségi idő élményét teremthetjük meg, mert miközben „csendül a versben a lényeg”, a gyerekek rácsodálkoznak az ismerős ismeretlen képekre, a furcsa szavakra, az ismerős érzésekre. Mi, szülők, akik a Weöres-verseken szocializálódtunk, belerázódhatunk a kortárs irodalom izgalmas új világába. Ha most kóstolgatjuk az új irodalmat, talán úgy érezhetjük magunkat, mint a kéz az alagútban, ahol „ott benn állítólag úgy van, hogy egy nagy szörny ásítozik, a kezemre áhítozik,” de nem kell félni tőle, hisz ez a mi alagutunk: mi töltjük meg a közös olvasás által a valódi élménnyel.   Tovább…

Következő 20 cikk

Előző 20 cikk