KORTÁRS GYERMEK- ÉS IFJÚSÁGI IRODALOM |
|
2016.11.02. 18:30 |
|
Bevezető |
|
2018.01.22. 21:55 |
Ebben a rovatban a gyermek és ifjúsági irodalommal kapcsolatos pályázatokról és konferenciákról olvashatunk összefoglalókat.
A HUBBY konfereciáit a Magyar Gyerekkönyv Fórum oldalán olvasók.
A legutóbbi konferencia programja a HUBBY oldalán olvasható:
|
2018/1 "S a szó a szó a szó is - Más oldalára fordul" - HUBBY kortárs gyerek- és ifjúsági irodalmi konferencia |
hubbyinfo.blogspot.hu |
2019.01.30. 19:03 |
A 2016-os, nagysikerű „kézifékes fordulást is tud” című, kortárs gyerekirodalmi konferencia folytatásaként most általános és középiskolai tanárok, könyvtárpedagógusok, kritikusok és irodalomtörténészek beszélnek a kortárs gyerekirodalom iskolai tesztüzeméről, arról, hogyan lehet a kortárs gyerek-, ifjúsági és fiatal felnőtt irodalmat bevinni az irodalomórákra, milyen már futó iskolai „projektekre” érdemes odafigyelni, az irodalomtanítás mellett mi minden másra is használhatók a 6-18(-99) évesek számára íródó kortárs irodalmi szövegek.
A konferenciára 2018. január 2-től, a konferencia@hubby.hu e-mailcímen regisztrálhatnak az érdeklődők. (A konferencián való részvétel nem akkreditált pedagógus-továbbképzési programként is elszámolható.)
Időpont - helyszín:
Január 25. Mesemúzeum, I. Döbrentei utca 15.
Január 26. Petőfi Irodalmi Múzeum, V. Károlyi utca 16.
A TERVEZETT PROGRAM:
|
|
2018/2 Mit és hogyan olvassunk alsóban? - HUBBY visszhang (1) |
|
2019.01.30. 19:05 |
Hogyan válik olvasóvá egy alsós gyerek?
Felvehetik-e a versenyt a könyvek a rajzfilmekkel?
Mi az, hogy mesei-fejlődés?
Milyen vizuális kapcsolódási pontok vannak a gyerekirodalom és a művészeti órák között?
A TanTrend a HUBBY kortárs gyerekirodalmi konferenciáján járt.
|
|
2018/3 Mit és hogyan olvassunk alsóban? - HUBBY visszhang (2) |
|
2019.01.30. 19:07 |
Miért olvashatnak többet a felsőtagozatos lányok, mint a fiúk?
Milyen kérdéseket feszegessen a jó kamaszirodalom?
Mik segíthetik az élményszerző olvasás szokássá válását kamaszkorban?
A TanTrend a HUBBY kortárs gyerekirodalmi konferenciáján járt.
|
|
2018/4 Mire jó a kötelező olvasmány? Mit ajánlanak a szakértők? |
hubbyinfo.blogspot.hu |
2019.01.30. 19:08 |
Két kérdést tettünk fel a HUBBY kortárs gyerekirodalmi konferencia előadóinak.
Az egyik, hogy mire való a kötelező olvasmány, a másik pedig egy ennél jóval konkrétabb kér(d)és: ajánljanak különböző korosztályoknak egy-egy olyan kortárs külföldi vagy magyar könyvet, ami szerintük igazán jó könyv, és amit tényleg kár lenne lehagyni az olvasmánylistákról.
A válaszok azt mindenképpen igazolták, hogy a kötelező olvasmány, mint fogalom nemcsak revideálásra, hanem már önmagában is tisztázásra szorul, a könyvajánlókban pedig jobbnál jobb könyvek közül csemegézhetnek az olvasók!
|
|
2017/ Aranyvackor Gyerekirodalmi és Illusztrációs Pályázat |
pagony.hu |
2018.01.23. 00:53 |
TÉMA: A BARÁTSÁG
Díjazottak:
A 2-5 éveseknek szóló mese kategóriában a zsűri fődíját NATTÁN-ANGELI NÓRA nyerte Rojt és Bojt című meséjével, valamint BERTÓTHY ÁGNES a Rojt és Bojthoz készített illusztrációival.
A 3-8 éveseknek szóló mese kategóriában a legjobb szöveg díját VÁRKONYI ÁGNES nyerte Nagymamamese című meséjével. Gratulálunk!
A 3-8 éveseknek szóló mese kategóriában a legjobb illusztráció díját BUN ZSÓFIA nyerte a Pöjte és Kampilla című meséhez készített képeivel. Gratulálunk!
A 9 éven felülieknek szóló mese kategóriában a zsűri fődíját BECSKEI GÁBOR nyerte Panelország hősei című szövegével, valamint GÓGA BERNADETT a Panelország hőseihez készült illusztrációival. Gratulálunk!
Kiadói különdíjak a 2017-es Aranyvackor Gyerekirodalmi és Illusztrációs Pályázaton:
|
|
2016/1 Konferencia 2015-16 gyerekkönyveiről - „…kézifékes fordulást is tud…” |
|
2019.01.30. 19:14 |
A Károli Gáspár Református Egyetem Gyermek- és Ifjúsági Irodalmi Kutatócsoportja (GYIIK) a Magyar Gyerekkönyv Fórum (HUBBY) szakmai támogatásával 2016. november 11-én délelőtt 9 órai kezdettel konferenciát rendez az elmúlt két év magyar gyerekkönyveiről.
A felkért előadók, egyetemi oktatók és kutatók (a Debreceni Egyetemről, az Eötvös Loránd Tudományegyetemről, a Károli Gáspár Református Egyetemről, az MTA BTK Néprajztudományi Intézetéből, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemről, a Szegedi Tudományegyetemről, a Színház- és Filmművészeti Egyetemről), kritikusok, művészeti neveléssel foglalkozó szakemberek, doktorandusz hallgatók a kortárs magyar gyerekkönyvek és a gyerekirodalom különféle tendenciát elemzik egy-egy könyv tükrében.
Az előadók a saját szakterületük (az irodalomelmélet, a narrációkutatás, a líraelmélet, a folklorisztika, a medialitás, a vizualitás, a gyerekszínház, a gender-tanulmányok, a kisgyermekkori nevelés, a gyerekpszichológia és az irodalmi regionalitás) kérdéseivel szembesítik az utóbbi két esztendő gyerekkönyv-termését. A konferencia kísérlet a kortárs magyar gyerekirodalomról való szaktudományos és kritikai diskurzus kiszélesítésére.
Szeretettel várjuk a gyerek- és ifjúsági irodalom iránt érdeklődőket, mind a szakma, mind a sajtó, mind a széles nagyközönség részéről, és mindazokat, akik számára kérdés, hogy:
Merre tart a gyerekirodalom, hogyan és ki helyett beszél a gyerek- és ifjúsági irodalom a mai magyar és a mindenkori társadalom számára létfontosságú kérdésekről, más irányba kell-e indulni, vagy tanácsos behúzni a kéziféket?
|
|
2016/2 Konferencia 2015-16 gyerekkönyveiről „…kézifékes fordulást is tud…” - Program |
|
2019.01.30. 19:15 |
November 11., péntek délelőtt - a szekciót vezeti: Hansági Ágnes
9.00 - Köszöntő
9.10 - Gulyás Judit - tudományos munkatárs (MTA BTK Néprajztudományi Intézet)
Frankovics György: A bűvös puska – Népmesék romákról
9.30 - Gimesi Dóra - egyetemi tanársegéd (SZFE)
Adamik Zsolt Bibedombi szörnyhatározójának készülő bábszínházi adaptációja
9.50 - Pompor Zoltán - főiskolai docens (KRE), a HUBBY elnöke, az OFI igazgatóhelyettese
Laboda Kornél: mátéPONTindul
10.10 - Vita
Szünet
11.00 - Papp Ágnes Klára - egyetemi docens (KRE)
Tasnádi István – Vészits Andrea – Jeli Viktória: Időfutár 5-6.
11.20 - Herédi Károly - doktorandusz (SZTE)
Csík Mónika: Miféle zergetoll? és Raffay Endre: A sárkány bögréje
11.40 - Hermann Zoltán - habilitált egyetemi docens (KRE)
Drámai mesék 1-4.
12.00 - Vita
Ebédszünet
|
|
2016/3 Konferencia 2015-16 gyerekkönyveiről „…kézifékes fordulást is tud…” - résumék |
|
2019.01.30. 19:16 |
Dr. Hermann Zoltán, a KRE BTK habilitált egyetemi docense, kutatási területei: orosz és magyar népköltészet, klasszikus orosz és magyar irodalom, irodalom- és szövegelmélet, kortárs színház, gyermek- és ifjúsági irodalom.
Előadás témája:
Szerk.: Markó Róbert és Papp Tímea. Vaskakas Bábszínház, Győr, 2014-2016.
"A meséket valamikor mondták, aztán leírták és olvasták: az írott mesék színpadra vitele, adaptációja éppen ezért a mesemondás monodramatikus előadásának és gesztuskészletének rekonstrukciója. Vagyis dekonstrukciója: a színdarabok nyelvének önmagáról való beszédét, tropológiáját és az elbeszélés cselekvéssé, performansszá alakítását – pedig ezek kölcsönösen kizárnák egymást – egyszerre láthatjuk meg bennük.
Melyik gyerekdarab érzékelteti a leginkább ezt a problémát?
Kik azok a mai színműírók, akik végig meg tudják tartani a játék tropológiai és performatív működések ezt a billenékeny egyensúlyát?
Jó az, ha ilyen bonyolult elméleti háttere van a mai gyerekszínháznak?
Igen, jó! A gyerekdarabok nézője ugyanis nem buta és nem érzéketlen, és legfőképpen ő az, aki nem fogja csak szövegként vagy csak színpadi cselekvésként követni a játékot: és éppen azért, mert gyerek."
|
|
2016/4 Konferencia 2015-16 gyerekkönyveiről „…kézifékes fordulást is tud…” Konferencia beszámolója |
|
2019.01.30. 19:18 |
A kérdőjel (legyen) maga a kommunikáció
"...kézifékes fordulást is tud..." címmel rendezett konferenciát az elmúlt két év magyar gyerekkönyveiről a Károli Gáspár Református Egyetem Gyermek- és Ifjúsági Irodalmi Kutatócsoportja (GYIIK) a Magyar Gyerekkönyv Fórum (HUBBY) szakmai támogatásával 2016. november 11-én.
Az alábbiakban a délutáni két ifjúsági irodalmi szekció három előadásáról lesz részletesebben szó.
|
|
2015/ Aranyvackor - Kiosztották az Aranyvackor díjakat |
Kocsis Katica |
2016.11.23. 22:42 |
Szabó Imola Julianna és Metzing Eszter munkáját ítélték a legjobbnak
A Petőfi Irodalmi Múzeum dísztermében 2015. október 22-én adták át az Aranyvackor díjakat azoknak a tehetséges íróknak és illusztrátoroknak, akikről a zsűri úgy gondolta, hogy munkáikból mind képileg, mind tartalmilag igényes gyerekkönyv készíthető. A szakemberekből álló bizottság elsősorban azokat a munkákat díjazta, amelyeknél a szöveg mentes a szirupos gügyögéstől, és amelyek tipográfiája, illusztrációja művészi színvonalú volt.
A 2007-ben alapított Aranyvackor pályázat népszerűségét jól jelzi az a tömeg, ami tíz órára zsúfolásig megtölti a dísztermet. Gévai Csilla köszönti a nagyszámú érdeklődőt, majd elmondja, hogy az ő pályáját erősen meghatározta az Aranyvackor, ami szerinte még mindig a boldog és szabad alkotást hangsúlyozza. Hozzáteszi, hogy a díj azért is fontos, mert ez a pályázat lehetőséget teremt a tehetséges, de még nem befutott alkotóknak arra, hogy kipróbálják és megmérettessék magukat fiatalon, mert így később eredményesebben léphetnek erre a pályára.
|
|
2015/ Mesekocka – gyermekirodalomról, több oldalról |
|
2015.04.22. 16:50 |
A Kortárs folyóirat Mesekocka címmel gyermekirodalmi napot szervez a Petőfi Irodalmi Múzeumban (1053 Budapest, Károlyi utca 16.) 2015. április 22-én, 10–19 óráig.
A program célja, hogy minél több oldalról körüljárja a gyermek- és ifjúsági irodalom helyzetét napjainkban Magyarországon, melynek témái:
Mennyire gyermekek a gyermekek, milyen a róluk kialakult kép ma?
Milyen lépések történtek az utóbbi időben a gyermekirodalom intézményesülése felé?
Hogyan működik a meseterápia?
Milyen szereplői vannak a gyermekirodalom piacának?
A szakma jeles képviselői a kerekasztal-beszélgetéseken és a bemutató előadásokon keresztül ezekre és számos további fontos, aktuális kérdésre próbálnak majd választ találni.
Részletes program:
|
|
2014/ Mesebeszéd 2. - Gyerekirodalmi szimpózium - Móricz vagy a Trónok harca? |
|
2015.06.23. 14:25 |
Kell-e az Egri csillagok, jöhet-e az Alkonyat a suliban?
Mit örökítenek át a tanárok?
Hogy készül a gyerekirodalmi szakértő? Keresik a válaszokat.
A második Mesebeszéd szimpóziumot az ELTE Tanító- és Óvóképző Karának oldalában lévő Pipitér bisztróban tartották 2014 novemberében.
Szekeres Nikoletta, a rendezvény szervezője felidézte, hogy az első Mesebeszédet 2011-ben rendezte a Fiatal Írók Szövetsége, melyet egy azonos című gyerekirodalmi beszélgetéssorozat követett.
Mi történt az elmúlt három évben? – erre keresték a választ a meghívottak három etapban.
|
|
2014/ Mesebeszéd 2., - Víziók és valóságok |
|
2015.06.23. 14:46 |
A Mesebeszéd 2. a két és fél éve megrendezett első Mesebeszéd hagyományait kívánta továbbvinni a gyerekirodalmi szakmai életet felpezsdítő kerekasztal-beszélgetésekkel.
Szekeres Nikoletta szerkesztő szervezésének köszönhetően újra találkozhatott egymással irodalmár, pedagógus, kritikus. A három fő téma: kötelező irodalom, intézményesülés és gyerekirodalmi kritika három egymást követő szekcióban került terítékre. Informatív s csak alig-alig panaszos beszélgetéseket hallhattunk, ami persze örvendetes, de bizonyos témafelvetések kapcsán azért az is megállapítható, hogy elégedetten hátradőlni még nincs okunk.
|
|
2013/ Kortárs Gyermekirodalmi Napok |
|
2015.03.07. 20:20 |
Az Aranyvackor 2013 pályázathoz kapcsolódóan a három napos rendezvény első két napján szakmai konferencián vehettek részt az érdeklődők. Az előadások és kerekasztal-beszélgetések fő témái a kortárs magyar gyerekirodalom, illusztráció és könyvkiadás legfontosabb kérdéseit érintették.
Aranyvackor díjazottak 2013
A Petőfi Irodalmi Múzeumban adták át a 2013-as Aranyvackor mesepályázatra beérkezett művek nyerteseinek díjait. Íme, a várva-várt névsor!
1. díj - Radnóti Blanka – Szecsődi Leó: Paradicsomkoktél
2. díj - Hanga Réka – Adamik Zsolt: Bibedombi szörnyhatározó
3. díj - Makhult Gabriella – Borsos J. Gyöngyi: Hogyan talált magára a macska
3. díj - Turbuly Lilla – Horváth Ildikó: A talált szív legendája
|
|
2012/ KORTÁRS GYERMEKIRODALOM ÉS MÉDIUMAI |
|
2015.03.07. 20:26 |
2012. május 11-én Kortárs gyermekirodalom és médiumai címmel konferenciát rendeztek az ELTE Tanító- és Óvóképző Karán, amelyre az ország minden tájáról érkeztek előadók és érdeklődők.
A Kortárs gyerekirodalom és médiumai című konferenciát az ELTE TÓK kutatóműhelye kezdeményezte és szervezte azzal a szándékkal, hogy szakmai fórumot teremtsen azon törekvések számára, melyek célja a kortárs gyermekirodalom közvetítése egyrészt a gyerekolvasók, másrészt az ő olvasás- és befogadáskultúrájukat meghatározó csoportok felé.
Péntek délelőtt a dékáni megnyitó után öt plenáris előadás követte egymást, melyek a délutáni, hat szekcióba osztott negyvenkét különféle előadás előtt amolyan általános bevezetőként is funkcionáltak. A terem meglepő módon zsúfolásig megtelt hallgatókkal, érdeklődőkkel, valaki rosszul is lett a tömegben.
|
|
2012/ Tükörben a gyerekirodalom |
|
2015.06.18. 15:48 |
Tükröm-tükröm...
Gyerekirodalmi konferencia és workshop
2012. november 22-23.
Az egyre élénkebb és egyre szakmaibb gyerekirodalmi találkozók egyike volt a Tükröm-tükröm… A műfajok lélektana címmel nemrég megtartott konferencia. Az eseményt a Károli Gáspár Református Egyetem Gyermek- és Ifjúsági Irodalom Kutatócsoportja (GYIIK), a Mesemúzeum és Meseműhely, valamint a Fiatal Írók Szövetsége (FISZ) rendezte, a Református Pedagógiai Intézet (RPI) és a Kaméleon Olvasóklub szakmai támogatásával.
A tudósító (Némeh Diána) sajnos nem tudott minden előadáson ott lenni, a csütörtöki programból Horváth Csaba előadását hallgatta meg. A Károli Gáspár Református Egyetem Bölcsészettudományi Karának oktatója a Mese és regény – a felnövés eltérő narratívái címmel tartott érdekes párhuzamokat felmutató előadást a mese és regény műfajának poétikai összehasonlításával. Több irodalomelméleti tudományos munkát citálva jutott többek között arra az elméleti összegzésre, hogy a mese a világba való "belenőhetés" reményét juttatja kifejezésre, a regény ellenben a felnövés problematikájáról szól.
|
|
2011/ Mesebeszéd: szimpózium a gyerekkönyvkritikáról (1) |
|
2015.06.23. 13:33 |
A szimpózium főbb kérdéskörei
Miért nincs gyerekkönyvkritika? - kérdezi a meseíró, aki úgy érzi, Magyarországon a mese valamiért lenézett műfaj az irodalmon belül.
Miért nincs gyerekkönyvkritika? - sóhajt fel a szülő, aki úgy gondolja, gyakran találkozik kevésbé erős mesekönyvekkel, a szerinte igazán jókra viszont csak ritkán és véletlenül sikerül ráakadnia.
Miért nincs gyerekkönyvkritika? - teszi fel a némiképp provokatív kérdést a Fiatal Írók Szövetsége is, remélve, hogy a Mesebeszéd: szimpózium a gyerekkönyvkritikáról című beszélgetéssorozatán közelebb kerülhetünk a megfejtéshez, még akkor is, ha a célig számos másik fontos és nehéz kérdésen keresztül vezet is az út.
Egyáltalán mi a gyerekirodalom? Hogyan definiáljuk?
Mi történt az elmúlt tíz évben – azóta, hogy a gyerekirodalom kifejezés egyáltalán megszületett?
Mi az oka annak, hogy a fordításirodalomra ezen a területen is kevesebb figyelmet fordítunk az indokoltnál? Feladata-e a kritikának orientálni az olvasókat?
Vagy tévedés volna a kritikának ilyen világjobbító szerepet tulajdonítani?
Gyereknek való vidék? - Hegedűs Barbara beszémolója
|
|
2011/ Mesebeszéd - Szimpózium a gyerekkönyvkritikáról (2) |
|
2015.06.23. 13:59 |
A Fiatal Írók Szövetsége a Szatyor bár galériáján tartotta gyerekkönyvkritikáról – miért nincs? miért nincs, ha van? – szóló szimpóziumát, melynek Elekes Dóra volt a főszervezője.
A gyerekkönyvkirtika kifejezés egy délutánra eső előfordulásáról már előző nap fogadást kötöttünk Szegő Jánossal, a Magvető szerkesztőjével. A gyerekkönyvszakma felvonulása (a galériára) sokakat vonzott a csöppet sem barátságos, hideg péntek délutánon. Bent azonban szinte rögtön felizzott a hangulat (hogy ezzel a kézenfekvő ellentéttel éljek), amint a kiadók képviselőit faggató Szegő János feltette első kérdését.
A téma iránti érdeklődést és szakmai elkötelezettséget nemcsak a nyüzsgő-zsongó nézőtér, hanem a beszélgetésben részt vevők fel- és összecsapó „indulatai” is igazolták. Mindez egy olyan kendőzetlen, őszinte diskurzust hívott elő, amely lehetővé tette gyermekirodalom és gyerekkönyvkritika kontextusának mélyfúrását, problémáinak, nézőpontjainak exponálását, fogalmi körüljárását.
|
|
2009/ Aranyvackor |
|
2018.06.17. 14:54 |
A Pozsonyi Pagony gyermekkönyvkiadó és könyvesbolt idén második alkalommal írta ki az Aranyvackor pályázatot, a zsűri első díját pedig Demény Péter – Keszeg Ágnes Hóbucka Hugó a mókusoknál és Máté Angi – Szulyovszky Sarolta Volt egyszer egy város című pályamunkája kapta megosztva.
A 2007-ben alapított Aranyvackor-díj célja olyan tehetséges írók és illusztrátorok felkutatása és díjazása, akik magas színvonalon tudnak szólni a legfiatalabb korosztályhoz, munkáikból pedig igényes gyermekkönyvek készíthetők. Ezúttal Demény Péterrel és Keszeg Ágnessel beszélgettünk.
|
|
2003/ A mai magyar gyermekirodalom időtlen kérdéseiről (1) |
Lovász Andrea |
2015.06.23. 20:09 |
A konferenciára invitáló meghívón szereplő digitalizált Disney-Hamupipőke akár karakterisztikus is lehetne a gyermekirodalom primér szövegeit és a gyermekirodalom elméleti hátterét tekintve: a populáris, sikerreceptek szerint gyártott gyerekkönyvek uralta gyerekkönyvpiac mögött ugyanis a legkevésbé sem található valamiféle elméleti alap, kritikai recepció; hiányukat érzelmes, tetszetős, (néhol) semmitmondó könyvekről szóló érzelmes, tetszetős, (többnyire) semmitmondó szövegek töltik be.
Egy bizonyos gyermeki nézőpontot imitáló, tragizáló, mi több: infantilizáló kritikai attitűd fémjelzi mindmáig a magyar gyermekirodalomról szóló reprezentatív beszédmódot, mely éppen kódoltsága következtében nem képes gyakorolni kényes, ugyanakkor megkerülhetetlen feladatát: a kritikát. Úgy tűnik, a magyar gyermekirodalom kapcsán perszisztálnak bizonyos jelenségek: az összes eddigi gyermekirodalommal kapcsolatos vita, kerekasztal, szimpózium a hiányosságok sajnálkozással teli felsorolásával zárult. Mindig ugyanazon feltételek hiányoztak: elsősorban és legfontosabban nincsen elég jó gyerekkönyv a piacon, nincsenek felelős gyermekkönyvkiadók, nincsen kritikai viszonyulás, „nem veszik komolyan” a gyermekirodalmat, „felnőtt” írók nem írnak a gyerekeknek, stb.
|
|
2003/ A mai magyar gyermekirodalom időtlen kérdéseiről (2) |
Lovász Andrea |
2015.06.23. 20:09 |
Referátumom második részében az azóta igen nagy visszhangot kiváltott gyermekirodalmi fordulatot problematizálom, mely a meseregény műfaji kérdésében gyökeredzik. A magyar nyelvű gyerekkönyvkorpusz tematikai beszűkültsége ellen az új meseregényekre azért volt/van/lesz szükség, mert a meseregény mint regényes mese, regény terjedelmű mese és mint mesés regényvilág (a maga komplexitásával) megtörheti az ún. realisztikus alapú gyerekregények, ifjúsági regények dominanciáját.
A meseként való elfogadás problémája, a meseiség feltámadásának tudomásul vétele és a gyermekirodalom rendszerébe történő integrálása a meseregényt a gyermekirodalom egyik sarkalatos problémájává avatja. Világszerte megfigyelhető jelenség, hogy a „rólam szól, nekem szól” szövegek mellett a szerzők visszatérnek a meséhez, a fantasztikumhoz, és szerencsés esetben nem lektűrszintű, allegorikus, fantasztikus történetek születnek. A hatékonyan működő gyermekirodalom-recepció pl. megteremthetné az értékes, jó könyvek hazai piacra kerülésének feltételeit, segítségével elkerülhető lenne, hogy indokolatlanul a gyerekirodalom körébe soroljanak, ill. ne soroljanak adott műveket, egyáltalán elhelyezné az irodalmi kánonon belül az új könyveket, megakadályozhatná adott művek téves kanonizációját is.
|
|
1997/ Mi a helyzet a kortárs magyar gyermek- és ifjúsági irodalomban? (1) |
|
2015.03.07. 20:43 |
A címben egy kérdés áll. Tulajdonképpen a Hogy vagy? Mi újság? – közhelykérdések típusába tartozik. Az ilyesmire nem illik válaszolni. Többnyire meg se várnák a választ. Megvonhatja az ember a vállát, tehetetlenségét illusztrálva széttárhatja a kezét. – Csakhogy itt és most ez a kérdés más. És nem érnék be vele, ha sóhajtanék egyet, vagy metakommunikációs jelekkel illusztrálnám a helyzetet. Válaszolnom kell. Tényekkel érvelnem.
De több okból kissé tágítom témám határait. Mert ha csupán a helyzetképnél maradnék, egyszerre hasonlítanék a Biblia Jeremiására, a Micimackó Fülesére és Lázár Ervin sírós Frakkjára. És senki se vigasztalna. Sőt, a kerekasztal-beszélgetésnél rájátszanának a bánatomra. Befordulnánk a pesszimizmus zsákutcájába, az meg legfeljebb a tehetetlenség ösvényeihez vezet. – Nem maradok adós a helyzetképpel, próbálok felmutatni érvényesnek látszó jelenségeket, nem hallgatok el tényeket, de próbálok erőt gyűjteni a múltból, és keresem a remény előjeleit.
|
1997/ Mi a helyzet a kortárs magyar gyermek- és ifjúsági irodalomban? (2) |
|
2015.03.07. 20:47 |
2. Vázlatos, szomorkás helyzetkép (Könyvek, kiadók, szerzők és az olvasó)
A helyzet kialakulása mögött világok összeomlása, átalakulása és egy átmeneti korszak húzódik. Amúgy ráadásként éppen a Gutenberg-galaxis is véget ért. S mostanában nemcsak az eredeti magyar gyerekkönyv tűnt el, hanem többé-kevésbé a gyerekolvasó is; Főként a belletrisztikától húzódozik. Tulajdonképpen felnőtt-mintákat követ – az égvilágon mindenben. Ahogy írtam nemrég, a könyvmoly kifejezést magyarázni kell nemsokára.
Tizenkét év alatt a művek száma megduplázódott, a példányszám négyszerese lett, az olvasók száma látványosan fogyott. Holott akkor még csak két válságát éltük át a XX. századi olvasáskultúránknak. A 30-as években a mozi veszedelmét (így emlegették), a 60-as, 70-es évek fordulóján pedig azt, hogy – Rodari szavaival – beleestünk a tv-be. A harmadik válság nyugaton már beköszöntött. A számítógép is családtag. Az olvasás a statisztikák ranglétráin ezzel a nagyon sokadik helyre került. Nálunk 1994-ben még a 6. helyen állt. (L. Education, 1994/2). De nincs még computer az átlag magyar családban.
|
1997/ Mi a helyzet a kortárs magyar gyermek- és ifjúsági irodalomban? (3) |
|
2015.03.07. 20:51 |
3. Kritikus ponton
Vannak jelek, amelyekből némi reményünk támad. Életben maradt a Móra Kiadó. Az Osiris Lázár-életmű sorozatot ad ki. Az Egmontnál. Tótfalusi István fordítja a Lindgren-könyveket, s a gyerekkönyvtárak könyvespolcain azon nyomban hűlt helyüket találjuk. Életben maradt a Kincskereső, habár permanens állapottá lett, hogy válságaiból meg kell mentenünk.
Ritkán, de egy-egy irodalmi folyóiratnak volt az elmúlt években gyermekirodalmi különszáma: Kortárs (1984/2.), Alföld (1988/12.), Új Forrás (1994/7.). 1986–87-ben a Kortársban vita zajlott a gyereksajtóról. Ezeknek az éveknek a szülötte a Fogarassy Miklós szerkesztette Ki kicsoda a gyermekirodalomban? 1990-ben napvilágot lát Hamburgban az Almanach der ungarischen Kinderkultur. Az már valóságos csoda, hogy most, a mélypontjaink idején szárba szökkent a gyermekirodalom történetével, elméletével, kritikájával való munkálkodás. (L.: Borbély Sándor: Kik írtak a gyerekeknek? 1996; Tarbay Ede: Gyermekirodalomra vezérlő kalauz, 1996; Ötven nagyon fontos “gyerekkönyv”, 1996.)
|
|
|