A latin eredetű recenzió szavunk magyar megfelelője a könyvismertetés, könyvbírálat. A recenzió általában kis terjedelmű írás, amely kialakult tartalmi és formai jegyekkel rendelkezik. Tartalmilag külön kell választanunk a könyvismertetést és a könyvbírálatot.
A recenzió elsődleges funkciója a könyvismertetés, gyakori az adott mű recendesére gyakorolt hatásvizsgálat. Azonban a jó recenzió (könyvkritika) több a könyvislertőnél: a bírálat részletesebb és pontosabb képet ad az adott műről, amely így egy kritikus szemmel megírt könyvismertetés.
(Forrás: diplomacia.hu)
BEVEZETŐ
2017.03.29. 17:01
Az ifjúsági irodalom régebbi, de még mindig sikeres, valamint az újabb kiadású kötetek recenzióiról tájékozódhatunk.
A legtöbb ajánlott műnél könyvrészlet, kritika, alkotói interjúk és olvasói vélemények is segítik a könyvválasztást, melyeket az ismertető jobb sarkában levő ikonra kattintva, a könyv oldaláról érhetünk el.
Írta: Anna Gavalda, fordította: N. Kiss Zsuzsa. Magvető Könyvkiadó, 2009., 80 oldal
Meseszerű kaland Anna Gavalda, az író eddigi életútja. (Sokszori elutasítás, mindig csak munka mellett, „hobbiból” írás, majd szinte a semmiből gyors nemzetközi siker.) Annál valóságosabb, hihetőbb Grégoire-nak, a 35 kiló remény címűkisregény főhősének története.
Sokszor leírtuk, elmondtuk már, hiányzik a kortárs magyar gyermekprózából ez a téma, a mai kamaszok valódi problémáinak őszinte tárgyalása. Márpedig Grégoire Dubosc majdnem átlagos francia kamaszfiú, így gondjai, konfliktusai ismerősek lehetnek a magyar fiatalok (és egykori fiatalok) számára.
Ezek a konfliktusok éppen az említett majdnemből adódnak. Vagyis abból, hogy apró, vékony termete mellett, ellenére valójában nem teljesít rendkívülien gyengén, de az átlagot sok mindenben csak nehezen (vagy úgy sem) éri el. Ugyanakkor tanulmányai során csak egyszer találkozott olyan pedagógussal, aki felismerte az értékeit, az erősségeit, aki önbizalmat adott neki.
Írta: Anna Gavalda, fordította: N. Kiss Zsuzsa. Magvető Könyvkiadó, 2009., 80 oldal
„Utálok suliba járni. Az égadta világon semmit sem utálok így. És ezzel még keveset mondtam. Rámegy az életem.”
Ismerős mondatok. Vajon hány száz, hány ezer, hány százezer fiatal gondol így a mindennapjaira? Hány meglett felnőtt tekint vissza szívében hasonló borzongással iskolás éveire?
Hányan vagyunk, akiket mind a mai napig lidércnyomásos álom formájában kísért egy-egy vizsga, felelés emléke, vagy csak szimplán egy-egy tesióra keretében megrendezett kislabda-dobás verseny, vagy távolugrás házi bajnokság?
Írta: Michael Gruber, fordította: Reichenberger Andrea. JLX, 2008., 304 oldal
Az olvasó, aki kezében tarthatja Michael Gruber fantasztikus meseregényét, soha többé nem tud ugyanolyan szemmel nézni a jól ismert klasszikusokra: Csipkerózsikára, Hamupipőkére, Piroskára, Jancsira és Juliskára, vagy éppen Hófehérkére és törpéire.
A regény fő cselekményszála egy kedves élettörténet Miróról, melyet sok-sok oldalon tesznek még színesebbé a mesevilág ismert sztárjai, kiegészülve koboldokkal, tündérekkel, de legfőképpen egy boszorkánnyal, és a beszélő állatokkal.
A Costa kávézólánc által alapított irodalmi díj 2o12-es díjazottja, olvasom valahol, de ez ne vezessen senkit félre: kevés alkalmatlanabb könyv van a triplacsokis frappucino melletti láblógatós olvasgatásra, mint az angol Sally Gardner: A Hold legsötétebb oldala című könyve.
Önkényuralomról van a regényben szó, benne az emberről, barátságról, hősiességről…
A mesélő-főszereplő a tizenöt éves, diszlexiás Standish Treadwell, akinek ráadásul az egyik szeme kék, a másik barna, amivel sokakat az őrületbe kerget, mivelhogy „másképp néz”, mint a többiek.
Írta: Kathryn Lasky, fordította: Torma Péter, illusztrálta: Richard Cowdrey, Steve Scott. Animus, 2008., 224 oldal
Gyerekthriller a katlanban
A magyar Harry Potter-köteteket is jegyző Animus már számos nyugaton népszerű gyerek- és ifjúsági regényfolyammal gazdagította a hazai könyvesboltok kínálatát. Az Amerikában a tizenötödik (!) köteténél tartó "bagolykalandok", vagyis Kathryn Lasky Ga-Húl őrzői című könyvsorozatának első kötete tavasztól már magyarul is olvasható. A magyar olvasók előtt Kathryn Lasky neve kevéssé ismert.
Az amerikai írónő 1944-ben született Indianapolisban, jelenleg Bostonban él férjével, két felnőtt lánya van. Rendkívül termékeny írónő: több mint fél tucat könyvsorozat és több tíz gyerek-, ifjúsági és felnőttkönyv szerzője. A picture booktól a naplóig számos műfajban kipróbálta már magát. Ugyan jelentősebb elismerésben még nem részesült, a grafománnak tűnő írónő hazájában meglehetősen népszerű - ezt bizonyíthatja az is, hogy a Ga-Húl őrzőinek első három könyvéből készített adaptáció a Warner Brothers animációs filmjeként fog megjelenni várhatóan 2009-2010 telén.
Nem tudom, miért, de annyira féltjük a gyerekeinket a betegségektől vagy a haláltól, hogy sokszor ki is kerüljük, hogy ezekről beszélnünk kelljen nekik. Finomítjuk, megspóroljuk neki a szembesülést a ténnyel, hogy valamennyien múlandók vagyunk, mintha a komolyan vett halál puszta említésével is megidézhetnénk a szerencsétlenséget – vagy csak egyszerűen nem bízunk abban, hogy beszélni tudunk róla.
Pedig mesélni kell erről is, átlényegítve – hiszen a mágia itt is jobban képes érzékeltetni a mondanivalót a puszta magyarázásnál, mint ahogyan a tanító mesék többségében –, de ugyanakkor őszintén.
Írta: Schmuck Ottó. Móra Könyvkiadó, 2011., 272 oldal
A 21. századi Tüskevár
A Móra Könyvkiadó igazi, 10–13 éves fiúknak való könyvvel jelentkezett. Ha a műfaját akarnánk meghatározni, a cselekmény alapján jó eséllyel a kultúrtörténeti krimit is ráhúzhatnánk, azonban gyilkosságok nélkül. De van itt falusi idill, szerelem, nyári munka, no nem irodai, kedves nagymama, jó pajtások, csatangolás, barangolás, foci. Van gát és várépítés, mindent elverő jégeső és főleg kincskeresés. Schmuck Ottó első regénye, A kelyhesek titkos temploma elvezet minket a husziták világába (is).
A tizenegy és fél éves főszereplő, Hangya Máté végre kibújik szülei óvó szárnyai alól. Az édesapa az Akadémia tagja, több száz cikkel, könyvvel a háta mögött, a kötet első lapjain bosszankodik, hogy fiát megint elnáspángolta egyik osztálytársa. A határozat: Máté a nyarat töltse Somoskőn, az apai nagymamánál, erősödjön meg. A fiú kiváló tanuló, sok dicsérettel, jutalomkönyvekkel, de vézna, a legkisebb a tornasorban, késői, ráadásul egyetlen gyerek. Máté nem nagyon lelkesedik az ötletért,
„nem túl kecsegtető ajánlat (mondja ezekkel a szavakkal) …Komolyan gondolod, hogy ettől a falusi body buildingtől fog világgá szaladni a bikaerős Kormos Peti?”
Írta: Mészöly Ágnes. Pozsonyi Pagony, 2020., 396 oldal
Történelemről gyerekeknek: nem kis vállalás, vajon mennyire sikerült?
A Pagony Kiadó új könyvsorozatot indított útjára a minap: az Abszolút Töri-sorozatban, mint sajtóközleményükben írják, olyan, kiskamaszoknak szóló regények jelennek meg, amelyek lendületesen, mai nyelven szólnak a gyerekekhez, ugyanakkor megismerhetővé, könnyen átélhetővé teszik számukra a magyar történelem legkülönbözőbb korszakait.
Brr. Amikor mondtam a 11 éves lányomnak – abszolút célcsoport –, hogy nézd, milyen érdekes könyvről írok, A királyné violája, Mátyás király meg magyar történelem élvezetesen, elhúzta a száját.
Jaj, ne, történelem! De aztán beleolvasott, és kis idő után úgy kellett kicsavarnom a kezéből.
Írta:Tasnádi István, illusztrálta: Herbszt László. Pozsonyi Pagony, 2014
Átmenetes valóság
Nincs abban semmi meglepő, ha egy tizenéveseknek szóló történetet kőmajmok, mágikók, sárkányok, tündérek, vízimanók, nyambikvarák, garabonciások és peritonok népesítenek be. De vajon hogy jön mindezekhez a Poptarisznya, A birodalom visszavág, a Szikra mozi, a kazettás magnó, a csavarós fagyi, az inhalátor vagy az árnyékolástechnika.
A focit, azt értjük, az mindig mindennel párosítható. De a mozaik darabkáiból vajon milyen történet állhat össze?
Új magyar fantasy-vel van dolgunk vagy valami egészen mással?
Írta: Tóth Krisztina, illusztrálta: Makhult Gabriella. Móra Könyvkiadó, 2015., 32 oldal
Anyaság, lányság, árvaság
Tóth Krisztina 2015-ös évében a gyerekirodalomé volt a főszerep: három könyve jelent meg. Elsőként májusban az édesanya mellrákműtétje köré szerveződő családi viszonyokat bemutató, Anyát megoperálták (Móra) című mesekönyv. A téma súlyosságát finom színvilággal és kecses vonalvezetéssel megrajzolt képekkel kompenzáló illusztrátor, Hitka Viktória is sokat tett azért, hogy egy igazán érzékeny és szerethető könyv kerüljön az olvasók kezébe.
Októberben igazi szezonális aktualitással, az Orrfújós mesével (Centrál Könyvek) bővült a repertoár. A téma ebben az alkotásban sem mondható szokványosnak. Egy olyan hétköznapi, ám első megközelítésre undort keltő tapasztalatot emelt be irodalmi szövegbe, amely ezidáig nem volt jellemző.
A recenzióírás ritka és örömteli mellékhatása, ha a recenzens kifejezetten hálás a feladatért, mert e nélkül talán sosem ismert volna meg egy remek írót. Így vagyok most A láp gyermekével: már keresem is Siobhan Dowd (1960-2007) másik két, magyarul is megjelent regényét.
A sajnálatosan rövid könyvlista oka, hogy az ír szerzőnek mindössze három év adatott a regényírásra. Korábban genderkutatással, etnikai kérdésekkel, hátrányos helyzetű társadalmi csoportokkal foglalkozott, de szerkesztőként, illetve az angol PEN Club munkatársaként már addig is irodalomközelben élt.
Aztán egy súlyos betegség szorításában három év alatt megírt négy regényt és elkezdett még egyet, amit már Patrick Ness fejezett be - ez lett a Szólít a szörny.
Siobhan Dowd ír származású angol író életműve a sors akaratából rövid, de töredékességében is felsejteti különleges tehetséggel és érzékenységgel megáldott alkotójának nagyságát.
Öröm kézbe venni az emberi értékek mellett elkötelezett írónő mind több regényét magyarul is.
A 2008-ban (posztumusz) megjelent, s többek közt a könyvtárosok Carnegie-díját elnyert Bog Child magyar fordítását olvashatjuk most, A láp gyermeke címen, a Pongrác Kiadó jóvoltából.
A bog magyarul mocsarat jelent, „bog people”-nek pedig azokat a tőzeglápban talált, évszázados, évezredes holttesteket nevezik, akiket vélhetőleg emberáldozatként temettek el. De az észak-írországi Londonderry katolikusok által lakott körzetét, évtizedes forrongások színhelyét is Bogside-nak hívják.
Siobhan Dowd kötetében ez a fajta metaforikus szemlélet fontos szerepet kap, a cím értelmezési lehetőségeinek polifonikussága pedig a mű cselekményére utal.
AJÁNLOM AZ OLDALT
ÖSSZES FOGLALKOZÁS
Az ifjúsági irodalom régebbi, de még mindig sikeres, valamint az újabb kiadású kötetek recenzióiról tájékozódhatunk. 
ikonra kattintva, a 
Tovább…
