Agenor |
|
2013.07.26. 10:32 |
Írta: Nógrádi Gergely. Presskontakt, 2011
Csodálkozó hümmögés hallatszott a vendégek felől. Ekkor egy alacsony, sárga fogú, a sok whiskytől kissé már elázott férfi botladozott előre, egészen a medencéig. Első pillantásra roppant barátságtalannak tűnő ember volt. Második pillantásra is.
– Ha nem veszik zokon, én azért megmártóznék kissé az ősömmel – rötyögte. ‒ Ő is emlős, én is emlős…! ‒ És ruhástól, kezében egy kristálypohárral a medencébe vetette magát.
|
|
Alma - A sötét birodalom olvasókuckója |
|
2014.05.23. 21:37 |
Írta: Berg Judit – Polgár Judit: Alma, Illusztrálta: Bernát Barbara. Ecovit Kiadó, 2013., 276 oldal
Berg Judit új könyve a 10-14 éveseknek szóló kalandregény, amelyet Polgár Judittal közösen találtak ki: a három főhős, Drifter, Félix és Alma egy képzelt világban kötnek ki, ahol a sakk szabályainak megfelelő logikai feladványokat kell megfejteniük.
A három nagyon különböző gyerek mind hozzájárul a nehezségek legyőzéséhez ebben az igazi, izgalmas magyar fantasyben!
I. Különös véletlenek
Reggel óta valami nyugtalanító vibrált a levegőben. Eleinte csak úgy tűnt, hogy ezen a napon semmi sem akar sikerülni, de délutánra sűrűsödtek a váratlan események, és egyre szokatlanabb, érthetetlenebb dolgok történtek. Már maga az összetalálkozásuk is teljes képtelenség volt, pont ők hárman, akik az iskolában soha nem szóltak egymáshoz, egy olyan helyen, ahová egyikük sem szokott járni, egy olyan napon, amikor mindenkinek valahol máshol kellett volna lennie. Mégis egymás mellé sodorta őket a véletlen, vagyis a véletlenek egész sorozata, mintha valaki szándékosan igazgatta volna a szálakat úgy, hogy azok menthetetlenül összegabalyodjanak.
|
|
Altináj |
|
2013.07.23. 08:07 |
Írta: Kiss Attila. Móra Könyvkiadó, 2013., 320 oldal
A gall Asterix és a kelta Merlin nyomdokában született meg Csábán, az ősi magyar mondavilág mesehőse. Mítosz és fantázia, mese és a nomád élet valósága fonódik össze alakjában...
Késő este a jurtájuk szomszédjában egy rejtélyes keszi törzsbeli férfi telepedett le, aki két ketrecbe zárt fekete párducot hozott a vásárba. „Egy bizánci görögnek hoztam megrendelésre” – mondta. Még jurtát sem állított, szekere alatt húzódott meg éjszakára.
A vadállatok ordítottak, miközben a ketrecet taszigálták.
Akkus lovai nyerítettek, horkantottak, a juhok és ökrök sem nyughattak.
|
|
Andersen, avagy a mesék meséje (1) |
|
2018.10.20. 20:07 |
Írta: Balázs Ágnes
Illusztrálta: Szegedi Katalin
Kiadó: Móra Könyvkiadó, 2009
Oldalszám: 210
Egy zord, viharos napon árva kislány téved Andersen szegényes pincelakásába. A kis Gerdát elbűvöli a sarokban álló bábszínház és a szekrénybe rejtett titkos füzet, amelyben csodás mesék sorakoznak. Az ifjú író első színdarabján dolgozik, színpadi sikerről, gazdagságról álmodik, ám a mesék átveszik a hatalmat sorsa felett. Az életre kelt bábfigurák összezavarják az eseményeket, és különös feladatot szánnak Gerdának: meg kell ölelnie a Hókirálynőt, hogy a jég felolvadjon az emberek szívéről…
I. fejezet
Aznap éjjel félelmetes hóvihar tombolt. Visítva, vijjogva őrjöngött a szél az apró házak között, s magával sodort mindent, ami csak az útjába került. Örvényt kavart a keskeny utcák porhavából, fehér vattával tapasztotta be kívülről az ablakokat, megrázta a háztetőket, amelyek fel-felnyögtek a szélrohamok alatt. Elvágtatott a tengerhez, megcsapkodta sós vízzel a halászok szegényes viskóit, körülzúgta a part menti fogadó vörös téglás épületét. Táncba vitte a lehorgonyzott hajókat, amelyek könnyű játékszerekként hánykolódtak a magas hullámokon.
|
|
Andersen, avagy a mesék meséje (2) |
|
2018.10.20. 20:09 |
Később egy leányka édes arca jelent meg az ablakban, riadt szemmel tekintett ki a hóba. Az üvegszilánkokat kereste, és az apró vörös foltokat akarta látni. Benne is összetört valami akkor éjjel, amikor nagyanyó elengedte végleg a kezét. Úgy égette a fájdalom a lelkét, ahogyan a vöröslő foltok perzselték a tiszta, hófehér havat. Egy durva kéz azonban elrántotta az ablaktól, s az üvegszilánkokat és a kiömlött bor nyomát betemette a hó.
– Andersen úr! Nyissa ki az ajtót! – ordította egy rekedtes hang, jókora dörömböléssel adva nyomatékot kívánságának.
|
|
Az amerikai fiú |
|
2013.07.16. 01:56 |
Írta: Csepregi János. Ulpius-ház, 2013., 188 oldal
IX. Irány a nagyváros! (részlet)
− Gimesi! – üvöltöm, aztán fejjel neki a mocsoknak. Borulnak a padok, potyognak a könyvek, a szemét Dévényi meg a padlón fekszik.
− Hagyd már abba, te hülye, hallod! Bevágta a fejét! Hát nem veszed észre? − üvölti a Töttös, de nem hagyom, kurvára nem. Kaphat ő is egy párat a töriatlasszal a pofájába, ha nem húz el a francba most azonnal. Már várom, hogy félrelökjön vagy megüssön, de ez a szarházi, úgy látszik, hogy csak ordítozni tud, ahhoz viszont gyáva, hogy a haverjának segítsen. A patkány kis Töttös inkább rögtön szaladna a tanáriba, hogy árulkodhasson, de nincs szerencséje, mert Sanya még időben elgáncsolja.
Aztán csend lesz a teremben. Senki nem szól be, hogy mit csináltam. Sőt egyáltalán senki se szólal meg. Mindenki hallgat. Dancs Viki némán nyújtja a földről felvett teáspalackomat. Összeérnek az ujjaink egy pillanatra.
|
|
Az anyu én vagyok! |
nogradi.hu |
2013.07.24. 10:38 |
Írta: Nógrági Gábor, illusztrálta: Czakü Ferenc. Móra Könyvkiadó, 2013., 184 oldal
Amikor Mesi meglátja, hogy a macska felkergeti a kutyát a fára, rögtön tudja, hogy tudós nagyapja kísérlete sikerült: a kutya és a macska „helyet cseréltek”.
De a Tata igazi célja nem az, hogy állatokkal kísérletezzen. Ő sokkal többre vágyik.
Szerinte két ember csak úgy ismerheti, értheti meg egymást igazán, ha szerepet – testet – cserélnek, legalább egy kis időre...
|
|
Az ellenállók vezére |
|
2020.03.19. 21:21 |
Írta: Wéber Anikó, Pozsonyi Pagony, 2020. , 368 oldal
A Vitéz János Gimnázium udvarán ősöreg fa áll. Gyökerei a Várnegyed földjében tekeregnek, alatta a labirintus a magyar történelem mélyére vezet. Aki kilesi a fa titkát, messzire utazhat az időben…
Viktória elhatározza, hogy visszamegy a 19. századba.
Részlet a könyvből
Délben volt a leghosszabb szünet. Fél óra. Jutott idő ebédre, vagy focira és kosárra. Kristóf a kosarazásért rajongott. Ilyenkor csak a labdára kellett figyelnie. Ösztönösen érezte, hol, merre vannak épp a csapattársai, és mit várnak tőle. Imádott az ellenfele szemébe nézni, majd egy másodperc múlva simán kicselezni.
Mindig az a csapat nyert, amelyikben Kristóf volt. Húsz perc múlva kimelegedve, jókedvűen tértek viszsza a még félig üres terembe. Lóri azonnal Viktória helyére mutatott.
|
|
Az Ickabog |
|
2020.11.14. 11:53 |
Írta: Joanne Kathleen Rowling, fordította: Tóth Tamás Boldizsár. Animus, 2020., 304 oldal
Akkora, mint két ló.
A szeme tűzgolyó.
A karmai borotvaélesek.
Vigyázz, mert jön az Ickabog...
Duskáldia egykor a világ legboldogabb országa volt. Bővelkedett aranyban, egy pompázatos bajszú király uralkodott rajta, és olyan fenséges kolbászok, sajtok és sütemények készültek városaiban, hogy aki csak megkóstolta őket, táncra perdült örömében! Birodalomszerte minden szép és jó volt, kivéve a ködös északi részt, Lápföldét, ahol egy régi rege szerint a szörnyűséges Ickabog tanyázott.
Minden épeszű ember tudta, hogy az Ickabog csak legenda, rossz gyerekek ijesztgetésére való. De a legendáknak megvan az a furcsa tulajdonságuk, hogy néha önálló életre kelnek…
|
|
Az őrzők |
|
2020.06.15. 09:42 |
Írta: Berg Judit. Ecovit, 2019., 272 oldal
Renard felügyelő párizsi irodájában fontos hírt kap: régi ellenfele, Hiéna, Európa múzeumainak és magángyűjteményeinek hétpróbás fosztogatója a magyar fővárosban készül új akcióra.
Ezzel egyidőben egy gimnazista lány újságíró édesanyja nyomtalanul eltűnik Budapesten. Bora arra gyanakszik, hogy az anyukáját elrabolták, mert olyan információ birtokába jutott, aminek nem lett volna szabad kiszivárognia.
Hétfő | 1.
Bora a valószínűségszámításnál is jobban gyűlölte a hétfő délutánokat. A hétfő délután maga volt a reménytelenség. Este hattól erőnléti edzés, ami eleve a legrosszabb, de előtte sem lehet pihenni, mert kedden hét órájuk van, amiből legalább négyre készülni is kell. És akkor még előtte áll az egész hét, amit túl kell élnie, igaz, ha a hétfőt letudta, napról napra javul a helyzet. Legszívesebben átmenne Leához, mint a hét többi napján, de a barátnője hétfő délután gitárórára jár, szóval Bora ilyenkor kénytelen hazamenni.
|
|
Az osztály vesztese |
pagony.hu |
2016.08.25. 03:01 |
Írta: Wéber Anikó. Pozsonyi Pagony, 2016., 212 oldal
1. Az osztály vesztese
Mintha lenyelte volna egy hatalmas szörny, és most a gyomrában ébredne fel. Mindenütt sötétség és ijesztő csend honolt. Még sosem látta így a második emeletet. A folyosó sarkán, a lépcsőfeljárónál állt, és próbálta felmérni, hány métert kell megtennie fény nélkül az osztályterméig. A tornacsarnok neonvilágítása és visszhangzó zenéje után még félelmetesebben borult rá az ismeretlen. Minden idegennek és barátságtalannak tűnt. Hiányoztak a diákok, a tanárok, a szokásos ordibálás, a csengő és a nevetés. Próbálta felidézni, hogy körben a falakon őszi falevelek és tablók lógnak, amelyekről régi diákok néznek le rá nevetséges frizurákkal és hülye vigyorral... de nem sikerült. Maradt a bizonytalanság, az ablakokon túli fekete ég, az ajtók mögötti titok. Neki pedig előbb-utóbb el kellett indulnia ebbe az idegenbe, mert a padjában hagyta a telefonját.
|
|
Berosált a rezesbanda |
|
2013.07.23. 11:27 |
Írta: Csukás István, illusztrálta: Szőnyi Gergely. Könyvmolyképző, 2013., 96 oldal
„A történet arról szól, hogy a gyerekekből zseniket akarnak nevelni egy kísérleti osztályban, de ők ezt nem szeretnék. Nekik az a vágyuk, hogy egy rezesbandát alakítsanak. Ezt azonban a tanárok nem szeretnék, mivel még nagyon hamisan játszanak. A gyerekek elszöknek, majd visszatérnek, a végén mindenki győz” – foglalta össze tömören a cselekményt az író, aki szerint a történet ízig-vérig mai. „Mai gyerekekről szól, az ő problémáikról, az ő szóhasználatukat vettem alapul” – tette hozzá, megemlítve, hogy a történet a tizenéves korosztálynak lehet izgalmas, ugyanakkor bizonyos elemei a felnőtteknek is viccesek lehetnek.
A rettenetes Riminyák tanár úr üres osztályterembe érkezik – ugyanis az iskolai rezesbanda lelépett egy lopott busszal. A sofőr helyén Szinyák, a bandavezér ül! Vezetni nem tud, a kaland tehát garantált!
1. fejezet: Menekülés szlalomban
Alsókukucs főutcáján porfelhő kavarog. Kék villám cikázik a porfelhőben. Egy kék busz robog vadul.
Iskolabusz. Elég ócska, de iskolabusznak jó. Mindkét oldalán felirat: Kísérleti osztály.
|
|
Bolygó Hollandi |
|
2020.07.01. 15:18 |
Írta: Tallián Mariann, illusztrálta: Cserkuti Dávid.Holnap Kiadó, 2019. , 72 oldal
Bolygó Hollandi, a rettenthetetlen tengerész évszázadok óta bolyong a tengerek mélyén.
Hétévente három napot tölthet emberi alakban a szárazföldön, hogy megtalálja az igaz szerelmet és megtörje a gonosz Patás átkát. Amikor a hősről ábrándozó szépséges Sentára rátalál, Erik, a lány udvarlója kétségbeesetten próbálja megakadályozni a szerelem beteljesülését, de az óceán egyre hangosabban morajlik...
Részlet a meséből
|
|
Búbocska - ördögregény |
|
2016.07.12. 20:07 |
Írta: Orbán János Dénes, illusztrálta: Csillag István. Előretolt Helyőrség Íróakadémia, 2019., 184 oldal
Első szarvazat
melyben megismerkedünk Belzebúb urammal és egyéb ördögfajzatokkal, Mefisztó föltalálja a kártyát, és megtudjuk, ki lett az első áldozata eme új szenvedélynek
Borzalmas napja volt ma Belzebúbnak, a Legyek Urának, a Pokol belügyminiszterének, s bár az ördög fölöttébb kedveli a borzalmakat, azt viszont nem szereti, ha ővele történnek.
Már a reggel úgy kezdődött, hogy a szakácsné odaégette a varasbékát. Ehetetlen volt a var. A legfinomabb falat, a szeme keserű szénné égett.
A korgó gyomrú főördög hosszú eszmefuttatásba kezdett a konyhatudomány meggyalázóiról a sopánkodó szakácsnénak, aki úgy jutott ezen rangos álláshoz, hogy annak előtte első vészbanya volt egy Macbeth nevű setét pernahajder birtokán.
Sűrű káromkodásokkal teletűzdelt litániája után Belzebúb herceg újabb varasbékát rendelt.
|
|
Cirrus a Tűzfalon – Egy rendbontó vírus kalandjai |
|
2017.12.11. 19:49 |
9-12 éveseknek
Illlusztrálta: László Maya
Kiadó: Könyvmolyképző, 2017
Oldalszám: 192
Ecsédi Orsolya hihetetlenül szórakoztató meséje az V. Aranymosás irodalmi Válogatón tűnt fel. Cirrus a kisvírus minden szempontból kilóg a sorból: nem elég, hogy a neve nem a vitéz kezdőbetűvel, azaz v-vel kezdődik, hanem még mintha olyan furcsa, felhőszerű is lenne időnként. Persze az, hogy képes az alakját változtatni, hétpecsétes titok. De aki figyel, az lát…
I. Fejezet - Kezdet
|
|
Cseresznyeliget titka |
|
2019.02.26. 11:35 |
Írta: Wéber Anikó. Pozsonyi Pagony. 2019., 240 oldal
Kitti sokat van egyedül, és sokszor unatkozik: egy igazi kalandra vágyik! Folyton történeteket talál ki, álmodozik, de hiába: az osztálytársai közül senki sem értékeli a fantáziáját, és ő gyakran magára marad.
Míg a többiek a lovastáborban vagy a tengerparton szelfiznek, ő a nagynénjénél, a világ legunalmasabb helyén, Cseresznyeligeten nyaral. De Kitti még Cseresznyeligetből is képes egy izgalmakkal teli mesevilágot teremteni - és a szomszéd gyerekekkel hirtelen egy igazi nyomozás kellős közepén találják magukat.
Ráadásul közben talál magának egy legjobb barátnőt is.
Első fejezet - A síró szellem
|
|
Dettikéról és Más istenekről - Balambér, a képzelt barát meséi (1) |
|
2016.09.03. 01:23 |
Írta: Elelkes Dóra, illusztrálta: Treszner Barbara. Csimota, 2016., 140 oldal
Ötödik fejezet. Az Univerzum és az Istenek természetéről. Három
Amióta visszaváltozott Dettikévé, a Dettike még más érdekes dolgokat is mesélt nekem. Megtudtam például, hogy mi az a család. A Dettike szerint a család azt jelenti, hogy két-három, de maximum hat vagy hét, különböző korú és méretű isten együtt lakik, hogy bármikor tudjanak egymással beszélgetni. Például az iskoláról, az állatokról, a csillagokról vagy a nőtté válásról. Ez az alap.
Ahhoz, hogy az istenek együtt lakjanak, kell egy univerzum, más néven lakás. A lakásba pedig kellenek bútorok. Mint például az ágy, a szék meg az asztal, a puff, a kerevet meg a rökamié. Tényleg így hívják őket, nem viccelek. A bútorok különféle testhelyzetek gyakorlására valók. De nem szabad összekeverni, hogy melyik melyikére, mert abból könnyen kiabálás lehet. Aztán kell még egy szentély. A szentély egy világító doboz, ami megmutatja az isteneknek, mi minden van az univerzumon kívül. Aztán kellenek szobanövények is. Mint mondjuk a páfrány, a fikusz vagy a diffenbachia. Tényleg így hívják őket, nem viccelek. A szobanövények kivételesen lusta élőlények. Soha nem beszélgetnek, soha nem kiabálnak, soha nem mennek csavarogni. És egyáltalán, soha nem mennek sehova. Még ahhoz is bénák, hogy vizet hozzanak maguknak. Úgy kell őket folyton locsolgatni, máskülönben meghalnak. A meghalás nem tudom, mit jelent. A Dettike nem akarta nekem megmondani.
|
|
Dettikéról és Más istenekről - Balambér, a képzelt barát meséi (2) |
|
2016.09.03. 01:29 |
A Dettike erre vihogni kezdett, mint akit egyáltalán nem zavar, hogy mindenféle gyanús alakok bejáratosak hozzánk.
– Jaj, de igazán nagyon hülye vagy – mondta. – Az Apuka csak viccelt. A Nettike az uncsitesóm.
– Milyen tesód?
– Uncsi.
– Akkor meg miért játszol vele?
– Hát mert muszáj. A mamája az Apuka tesója.
– Micsoda? Hát ezt eddig miért nem mondtad?
– Most mondtam.
– Nahát… De hiszen ha a Lédike az apukád tesója, akkor nem is boszorka, hanem istennő!
|
|
Dettikéról és Más istenekről - Balambér, a képzelt barát meséi (3) |
|
2016.09.03. 01:32 |
A Lédike azonban nem tágított. ‒ Na, azért csak gyere, és ülj le ide hozzánk. Különben is, mit szólsz a Bélukához? Neked hoztam. Az apukakölcsönzőből vettem ki. Ugye, milyen csinos? Megtartjuk?
‒ Nem, köszi – mondta a Dettike.
‒ Na, légyszi! – mondta a Lédike.
‒ Nem, köszi.
‒ Na jó, sebaj – legyintett a Lédike. ‒ Úgysem valami okos. Majd holnap visszaviszem. Neked meg úgyis van saját apukád. Tényleg, nem nála alszol ma este?
A Dettike nem felelt.
|
|
Dobozváros (1) |
|
2013.07.04. 12:57 |
Írta és illusztrálta: Lakatos István. Magvető Kiadó, 2011., 320 oldal
A 2011-ben az Év Gyermekkönyve-díjat nyert meseregény elsősorban a tizenéves korosztálynak készült, de Lakatos a felnőttek figyelmébe is ajánlja. A Dobozvárosban a szerző gyerekkori érdeklődésének fő tárgyát is szerepelteti, mégpedig a gőzgépeket.
Lakatos István könyve egy nagyvárosi kisfiú, Zalán mindennapjait felforgató eseménysorozatot mutat be harminckilenc fejezeten keresztül.
Első fejezet - A cseregyerek
- Mi tartott ennyi ideig?
Egy öregember állt az ajtóban. Fakó kordbársony zakót viselt, és úgy tűnt, mintha kényelmetlenül érezné magát benne. Zsíros haját hátranyalta, dohánytól sárgálló bajuszára is pomádét kenhetett – Zalán majdnem elmosolyodott, de mégsem tette, mert nem volt helyénvaló és mert mindig szófogadó gyerek volt. Ezért inkább csak megdöbbent.
|
|
|