Következő 20 cikk

Előző 20 cikk

Az emlékek őre (3) - Hírvivő	Galgóczi Tamás	2016.08.12. 15:31
Fordította: Tóth Tamás Boldizsár. Animus, 2007., 168 oldal Az emlékek őre nem önálló regény volt, hanem egy trilógia kezdete. A most kiadott Hírvivő pedig a befejezése. A Kira „előéletével” foglalkozó középső rész még hátra van (Gathering Blue), de majd egyszer talán arra is sor kerül. Akik olvasták a magyarul 2001-ben megjelent Az emlékek őrét, azok tudják, különös világba vezet bennünket az 1937. március 20-án született írónő. Egyszerre ifjúsági regény és különös sci-fi/fantasy keverék, amiben a fantasy nem mitikus szörnyek vagy nagy erejű varázslók szerepeltetését jelenti, hanem természetfeletti történéseket.   Tovább…

Az emlékek őre (4) - A fiú	Galgóczi Tamás	2016.08.12. 15:03
Fordította: Dobosi Beáta. Animus Kiadó, 2013., 304 oldal Egy interjúban Lowry azt nyilatkozta, hogy nagyon vizuális típus, ami részben annak köszönhető, hogy az évek során profi fotóssá képezte magát. Kis túlzással azért kezdett el később ifjúsági regényeket írni, mert szabadúszó újságíróként gyerekfotókat készített egy magazinnak, ahol a szerkesztője bátorította az írásra – a többi meg már történelem.  Magyarul sajnálatosan kevés regénye jelent meg eddig, ezek közül szerintem a legjobb és a legismertebb egy trilógia (Az emlékek őre, Valahol, messze, Hírvivő), amit tulajdonképpen nem is olyan könnyű bekategorizálni.   Tovább…

Az Idő Ura		2020.08.17. 10:50
Írta: Mitch Albom, fordította: Dobosi Beáta. Animus, 2013., 233 oldal A legdrágább kincs „Abban a pillanatban, amikor elkezdjük mérni az időt, elvesztettük a képességünket, hogy átéljük az elégedettség érzését.” Nem, ez nem Coelho-idézet, hanem Mitch Albom legújabb regényének egyik sora, Az Idő Ura című könyvéből. Az idő kincs. Olyannyira, hogy szinte mindent megteszünk azért, hogy lecsípjünk, nyerjünk vagy lopjunk egy kicsit belőle. A szerző ezúttal olyan témához nyúl, amit már sokan, sokféleképpen megírtak, mégsem lett elcsépelt. Mert ahogy Albom mesél, az valahogy más.   Tovább…

Az osztály vesztese	Hajdu Zsanett	2016.11.21. 23:33
Írta: Wéber Anikó. Pagony Kiadó, Budapest, 2016., 212 oldal   Bántani és bántva lenni Kora ősszel jelent meg Az osztály vesztese című könyv, és nagyon gyorsan óriási port kavart. A publicista, napközis tanárnő, Wéber Anikó tollából született mű érzékenyen mutatja meg az iskolai bántalmazást, és nem hagyja ki a történetből a családi környezeteket sem. Feszesen, pontosan tapogatja ki a gyerekek belső világát. A mély empátia ugyanakkor nem könnyíti meg az olvasó dolgát, gyorsan a mélyre ránt. A szöveg mégsem a témája miatt lehengerlő, bár meg kell hagyni, hogy a magyar gyerekirodalomra egyáltalán nem jellemző ez a fajta társadalmi rexlexió. De akkor mitől olyan ütős a regény, hogy egyszerűen nem bírtam egyben végigolvasni, és már az első húsz oldal után sírnom kellett? A merész témavállalás és a szuperül felépített sztori mit sem érne, ha nyelvileg nem lenne zseniális. Amikor Wéber Anikó fájdalomról ír, nem terjeng, pont annyi van a papíron, amennyi egy ötödikes gyerekben végigszalad. (Mert kevés az olyan ötödikes, aki olyan szívesen „van együtt” a megalázottságával, megbántottságával vagy gyengeségével.) Sokkal nagyobb és erősebb a csend, az űr, amire a szöveg rámutat, mint maguk a szavak, amikkel ezt teszi.   Tovább…

Állati elmék	Új szó	2016.08.23. 00:05
Írta: Robert Merle, Fordította: Réz Ádám. Európa,  2014., 576 oldal   A regény fikciója szerint egy floridai titkos és katonai telepen delfinek kiképzésével foglalkozik egy kis kutatócsapat. A feladatuk, hogy a delfinek képesek legyenek a hajókra rakott tapadóaknákat leszerelni. Aztán kiderül, hogy ugyanezek a delfinek ugyanezen idomítás révén arra is képessé válnak, hogy az aknákat oda feltegyék. Bár ez nem volt benne az üzletben - azonban a fordulat csöppet sem meglepő. Gondoljunk csak bele - szinte minden olyan ötlet, mely az emberiség megmentésére született, ha valahogy elsült, hát visszafelé. Persze van haladás és vannak negatív erők is a világon. A harc a haladás negatív és pozitív erői között zajlik - miden technikai fejlődés motorja ez. Kutatni kell azért, hogy mi, jók győzelmi esélyekkel induljunk neki a nagy csatának.   Tovább…

Barna hajnal	Kleyer Éva	2020.08.19. 12:03
Írta: Franck Pavloff, fordította: Piróth Attila és Marie-Laure Piroth. Jószöveg Műhely Kiadó, 2013 Aztán a szőkék kerülnek sorra… Egy közelebbről meg nem határozott térben és időben vagyunk, ahol két barát éli megszokott mindennapjait, találkozgatnak, beszélgetnek, néha kártyáznak. A világot, ahol a BARNÁK vették át az uralmat, békésen tudomásul veszik, életüket megpróbálják harmonikusan beilleszteni a lehetőségek és korlátok közé. A RENDBE. Némi szívfájdalommal, de tudomásul veszik, hogy a NEM BARNA macskákat el kell altatni, a hatóság előzékenyen arzén tablettákat oszt a tulajdonosoknak. Pástétomba keverve gyorsan hat.   Elfogadható az indoklás, miszerint a barna macskák alkalmazkodóbbak, kevesebb utódot hoznak világra, kevesebbet esznek.   Tovább…

Catherine Certitude	Bak Róbert	2020.08.11. 11:53
Írta: Patrick Modiano, fordította: Pacskovszky Zsolt, illusztrálta: Jean-Jacques Sempé. Móra Könyvkiadó, 2015., 96 oldal Miután az összes magyarul is fellelhető Patrick Modiano kötetet elolvastam (ami így is csak a töredéke, alig egytizede a hetvenéves gall életművének), és a többségéről írtam is, úgy éreztem, hogy a Nobel-díjjal kitüntetett francia már nem igazán tud nekem újat mutatni. De tévedtem. A Móra Kiadónál megjelent Catherine Certitude már első ránézésre sem egy tipikus Modiano-mű. Az alig nyolcvan oldalas könyvecske kitűnően illusztrált – nem más, mint a legendás grafikus, Sempé által, akinek a neve és munkássága hazánkban elsősorban Patrick Süskind Sommer úr története című kötetéből lehet ismerős –, ráadásul ezúttal a cselekmény (már ha nevezhetjük annak ezt a néhány sorban leírható történetet) is némileg eltér a megszokottól.   Tovább…

Célvonal - Ez a mi második születésünk	Németh Eszter	2016.07.28. 11:34
Írta: Paola Zannoner, Fordította: Todero Anna. Móra Könyvkiadó, 2011., 176 oldal   Bárki átszakíthatja a célszalagot   Emlékezet, ez a kulcsszó, amelyre a regény épül, s amely engem is a regényhez köt. Emlékszem, előszörre másfél-két óra alatt elolvastam a könyvet, míg a gyerekek aludtak, és emlékszem az azt követő a délutáni ténfergésre. Nem találtam a helyem, mert emlékeztem a sportosztályos tanítványaimra, s egy szerencsétlen balesetre, amit én már csak hallottam, akkoriban ugyanis éppen Zsófiztam otthon.   Emlékszem a hitetlenkedő sokkra, a tenni akarásra, ami a könyv kapcsán újra felhorgadt bennem. És emlékszem a megnyugvásra, mely akkor áradt szét bennem, amikor a kötet másodszori elolvasása után újra ránéztem (a social network-ön) a volt tanítványom képére, és láttam a mosolyt az arcán, és azt, hogy a megbízható, jelenlévő barátai veszik körbe.   Tovább…

Csak neked akartunk jót		2020.08.18. 03:53
Írta: Lipták Ildikó. illusztrálta: Jásdi Juli. Csimota, 2020., 130 oldal   Dehogy akartatok ti jót! Kamaszlélektan szépirodalmi köntösben   Egy történet segíthet felnőni. Az orosz mesekutató, Vlagyimir Jakovlevics Propp úgy fogalmazott, hogy a tündérmesékben benne van a beavatási szertartások szerkezete és azok motívumai is, így pontosan úgy épül fel egy mese, ahogyan egy felnőtté avatási rítus. Lipták Ildikó könyve a mesékhez hasonlóan egy olyan történetbe kalauzolja el kamasz olvasóját, ahol az akaratlanul is belép a felnőttek világába. Ahogy az elbeszélés főszereplőjével, Lillával is történik: kezdetben gyerekként tekintünk rá, majd a történet végére a felnőtté válás útját járó fiatalként látjuk őt. Lipták Ildikó most is – akárcsak korábbi könyvében – hihetetlen érzékenységgel nyúl a prepubertások érzelmi világának témájához, érti a nyelvüket és segít az olvasónak is megérteni a 13-14 évesek belső küzdelmeit, az utat, ahogy a szüleikről leválni igyekeznek és próbálják a saját identitásukat megtalálni.   Tovább…

Csókás nyár	Papp Eszter	2016.08.21. 18:13
Írta: David Almond, fordította: Rindó Klára.  Pongrác, 2011., 292 oldal    David Almond forró nyári történetében arra a vidékre vezeti az olvasót, ahol jelenleg él, ahol a kastélyok, római erődök és megannyi ősi rom visszhangozzák a letűnt korok kegyetlenkedéseit. "A rettegés, a mészárlás, a halál helye volt ez" - írja Almond. Sok más fejlett-világbeli gyerekhez hasonlóan ma itt élik gondtalan mindennapjaikat a tizenévesek. Botokkal felfegyverkezve játszanak háborúsdit a vadregényes tájakon, és arról fantáziálnak, hogy milyen lenne, ha visszatérnének az erőszakos idők.   Ahol az Irakba készülő katonák hadgyakorlatozásáról kiszűrődő hangok szolgáltatják az aláfestést a játékháborúkhoz, vadászgépek zúgásai, fegyverropogás és tompa robbanások visszhangoznak a kietlen, vad vidéken. Itt él Liam, Patrick Lynch író fia, aki egy napon kést talál a földben.   Tovább…

Darwin-játszma	Zemen Annamária	2016.07.26. 19:39
Írta: Mészöly Ágnes. Móra Könyvkiadó, 2015., 304 oldal Happy end nélkül Korhű látlelet a mai Magyarország fiataljairól, minden­napjairól, problémáiról: ez Mészöly Ágnes regénye. Valóságos téma, szókimondó stílus, nem várt, megrázó, mellbevágó végkifejlet. Elit gimnázium, négy szívbéli barátnő, fiúk, szülők és tanárok. Zajlik az élet, peregnek pörgős napok, mint a homokóra szemcséi, de egyszer csak nem lehet többé megfordítani a homokórát, valami véget ér, valami nincs tovább… A történet főszereplője a gimnazista Hamar Kata, ő maga meséli el az eseményeket, de a lineáris vonalvezetés mellett megjelenik egy másik idősík is: a naplószerű visszaemlékezés, amelyet szintén ugyanő vet papírra. A napló segít, hogy megértsük a történéseket, általa izgalmasabbá, árnyaltabbá válik a sztori, de mindezen felül a napló eszköz ahhoz is, hogy az író valamiféle megoldást találjon a korántsem mindennapi és feszültségtől pattogó helyzetre.   Tovább…

Dettikéről és más istenekről	Pillér Emília Réka	2016.09.06. 21:39
Írta: Elekes Dóra, illusztrálta: Treszner Barbara. Csimota, 2016., 140 oldal   Öregistenek, gyerekistenek, a kulcslyuk és a „nőtté válás   A mindennapos viták rendrakásról, házi feladatról és koszos ruhákról nevetségesnek és jelentéktelennek tűnnek Balambér és Dettike mágikus kalandjai mellett. Az értetlenség érdekes módon a történet több szintjén is megjelenik: a képzeletbeli barát és Dettike között, a kislány és a szülők között, oda-vissza. Tulajdonképpen a különböző nézőpontok súrlódásáról van szó, mivel más-más szemszögből más-más dolgok tűnnek fontosnak, így a felek sosem értik meg egymást igazán.   Tovább…

Dettikéről és más istenekről	pagony.hu	2016.07.22. 01:24
Írta: Elelekes Dóra, illusztrálta: Treszner Barbara. Csimota Kiadó, 2016., 130 oldal  A Dettikéről és más istenekről meseregény azokra a gyerekekben felmerülő problémákra reflektál, melyek a felnőttéválás útján felmerülnek, a szülőket pedig izgalmas időutazásra invitálja: oldalról oldalra ismerhetünk rá 9-12 éves önmagunkra.    Az elbeszélő nem más, mint Dettike képzeletbeli barátja, Balambér, aki a kulcslyukban él. Az ő szemszögéből ismerhetjük meg a két főistent, Anyukát és Apukát, valamint az istenkirálynőt, kislányukat, Dettikét. A legjobb kortárs szöveg, a legszebb családmese, amit az elmúlt időben olvastam!    Tovább…

Dühös nemzedék I. Jonas és a szürke hadsereg		2016.08.13. 03:13
Írta: Miklya Anna. Libri Kiadó, 2013., 341 oldal Elérkezett a Mars-generáció kora: ők azok a fiatalok, akik már “világkormányban” születtek, egy ellenőrzött, egységesített társadalomban, ami csillagközi háborút folytat az idegenekkel. De ezzel a rendszerrel nem mindenki ért egyet. A nem is olyan távoli jövőben a járványoktól, túlnépesedéstől, háborúktól sújtott világot egységes vezetőség kormányozza és ellenőrzi. Nincs többféle ország és nyelv, az embereket mindenhol kamerák ellenőrzik, az állami bürokratikus rendszer üzemelteti a Facebookot is, ami nélkül a társadalom számára nem létezik senki.   Az élet pontgyűjtő rendszerré változott, ahol adott mennyiségű pont elérése után igényelhetőek a javak/lehetőségek, sőt, a túlnépesedés ellen még a hormonrendszer is szabályozva van. Az emberek pedig mindezt természetes összefogásnak tekintik, mivel mindeközben a Föld fenyegetve van, háborúban áll a céta-tetiekkel.    Tovább…

Egy képzeletbeli barát naplója (1)	Őszi Tamásné	2016.08.20. 01:01
Írta: Matthew Dicks, fordította: Nagy Boldizsár. Kolibri Kiadó, 2013., 336 oldal Matthew Dicks méltán sikeres könyvét – amelyet megjelenése óta már 17 nyelvre lefordítottak – elsősorban kamaszoknak vagy felnőtteknek ajánlanám, és nem csak azoknak, akik érdeklődnek az autizmus iránt. A szerző bűbájos, egyedi mesevilágot teremt a valóság és képzelet határán, melybe szinte észrevétlenül szövi az autizmus jelenségének valósághű ábrázolását. A címben szereplő képzeletbeli barátot egy 9 éves autizmussal élő kisfiú, Max teremtette, hogy hűséges társként átsegítse mindennapjainak ijesztő káoszán.   Tovább…

Egy képzeletbeli barát naplója (2)	Gombos Péter	2017.05.12. 13:51
Írta: Matthew Dicks, fordította: Nagy Boldizsár. Kolibri Kiadó, 2013., 336 oldal   Max egy kicsit fura   Már a könyv borítója is sejteti, hogy nem mindennapi történet rejtőzik a lapok mögött. A kézírást utánzó cím alatt egy libikóka látszik, melynek egyik oldalán egy kisfiú ül, a másikon látszólag senki, mégis arra billen a hinta. Aztán ha más szögből nézünk a borítóra (elég kicsit megbillenteni a könyvet), máris láthatóvá válik egy áttetsző alak kontúrja. Köröttük zöld fű, fölöttük felhős ég. Nem túl bonyolult kép. De hisz Matthew Dicks története sem bonyolult. Csupán az kell hozzá, hogy elfogadjuk a tényt: a világot nemcsak látható lények népesítik be, néhány – elsősorban kiskorú, főleg óvodás vagy még kisebb – gyerek életében legalább olyan fontos az a barát, akit mások nem látnak. Nem is láthatnak, hiszen ők találták ki őket. S hogy milyenek ezek a „virtuális barátok”?   Tovább…

El fogsz tűnni	Kertész Erzsi	2020.08.19. 18:28
Írta: Wéber Anikó. Pozsonyi Pagony, 2017., 140 oldal   Kinek tűnsz (és ki vagy valójában)? - ahogy Kertész Erzsi pszichológus olvasta -   Wéber Anikó új könyvében egy egészen hétköznapi esemény válik nyomasztó rémálommá egy csapat gyerek számára. Az hatodikos osztálykirándulás úti célja egy mindentől távol eső, titokzatos múltú remeteség, ahol egykor némasági fogadalmat tevő szerzetesek éltek. Az éjszaka játszódó történet és a hely szelleme máris garantálja a kísérteties alaphangulatot. És amikor egy rosszul sikerült diákcsíny következtében több gyerek is eltűnik az éjszakai erdőben, hirtelen egy rejtélyes, szorongást keltő, nyomasztó hangulatú világba csöppenünk, ahol felbomlanak a megszokott szerepek, és a társak keresése, a veszélyek legyőzése során mindenkinek folyamatosan újra és újra kell definiálnia önmagát.   Az öndefiniálás kényszerítő ereje minden életszakaszban jelen van, talán soha nincs olyan vérre menő jelentősége, mint éppen kamaszkorban. Azért is telitalálat a történetben ábrázolt folyamat, mert egy amúgy is feszült alapszituációt fokoz fel a végletekig. Egészen addig a pontig, ahol az ismert sémák összeomlanak, majd más módon rendeződnek újjá. És ebben a folyamatban a borongós hangulat, és a szorongató érzelmek ellenére is van valami felszabadító.   Tovább…

Ez egy ilyen nap	Tóth Zsuzsanna	2016.07.24. 15:16
Írta: Mészöly Ágnes, illusztrálta: Paulovkin Boglárka. Napraforgó Kiadó, 2016., 128 oldal   Gyerekek hétköznapjaiba lesünk be Mészöly Ágnes könyvével. Ez egy ilyen nap, mondja egyszerűen a cím, és tényleg: gyerekek mesélik el egy napjukat, tizenketten. Mitől válhat ez érdekessé? Attól, hogy nem mindennapi monológokat hallunk. A kötet megszólalói sok vonatkozásban egyformák, koruk, iskolai tanulmányaik, kedvteléseik, akár napirendjük alapján is. Sok a hasonlóság, de még több a különbözőség; életkörülményeik, iskoláik, szabadidős tevékenységeik korántsem egyformák.   Mint ahogy ők maguk is eltérnek az átlagtól, egymástól is. Az egyik az élet sötétebbik oldalán él, szegény a család, sok testvérrel kell osztoznia azon, ami jut. Van, aki mozgássérült, némi értelmi fogyatékkal, a másik meg egy távoli tanyán tölti napjait, ahol felnőtt embert is megpróbáló feladatai vannak. Megszólal az elvált szülők gyereke, ő a csonka család nehézségeivel birkózik, s az is, aki éppenséggel a Tükör-hegy pompás villáinak egyikében lakik. Halljuk a Magyarországtól távol, vagy épp egy gyermekotthon lakójaként élőt. Mai gyerekek mind. Mindegyikük sorsa más. „S mint fán sem nő egyforma két levél”…   Tovább…

Farkasok a falban		2020.08.18. 11:57
Írta: Neil Gaiman. illusztrálta: Dave McKean. Agave Kiadó, 2012., 32 oldal   A farkasok már a spájzban vannak A képregények, a sűrűn illusztrált könyvek nem az én világom. Sosem keresem a társaságukat. Erre tessék, itt van ez a gyönyörű kiadás, a Farkasok a falban. Az író Neil Gaiman és az illusztrátor Dave McKean közös munkájának gyümölcse. Négyzet alakú, füzet nagyságú kiadvány. Ellentmond a könyv külső megjelenését meghatározni hivatott íratlan követelményeknek. Ráadásul több benne a kép, a rajz, mint a szöveg.   Tovább…

Ha háború lenne nálunk	Könyves blog	2016.08.23. 15:04
Írta: Janne Teller, fordította: Weyer Szilvia, illusztrálta: Helle Vibeke Jensen. Scolar Kiadó, 2012., 56 oldal Janne Teller útlevelet írt a bevándorlásról Annyira jól sikerült Janne Teller első könyve, az ifjúsági regényként címkézett Semmi, hogy Dániában rögtön betiltották, majd kötelezővé tették. A könyvfesztiválra Magyarországra adaptált, menekültüggyel foglalkozó útlevelet írt. A menekültek helyzetéről is interjúztunk a korábban az Európai Unió gazdasági tanácsadójaként dolgozó Tellerrel. Botrányszerzőként szokás emlegetni a dán Janne Tellert, akit azonban rendszerint meglepnek a könyvei által gerjesztett heves indulatok. Az esszéistaként is tevékenykedő írónőnek magyarul eddig csak a fiataloknak szánt könyvei jelentek meg, legutóbb egy karcsú kötet, amely a menekültek sokszor kilátástalan helyzetét mutatja be – a magyar viszonyokra adaptálva: "A lényeg, hogy az olvasó bele tudja képzelni magát a főhős helyébe. Ez pedig szerintem csak úgy lehetséges, ha a cselekmény olyan helyen játszódik, ahonnan az olvasó is származik. "   Tovább…

Következő 20 cikk

Előző 20 cikk