KORTÁRS GYERMEK- ÉS IFJÚSÁGI IRODALOM |
|
|
|
|
Bevezető |
|
|
|
A rovatban azokat a cikkeket és tanulmányolat gyűjtöm össze, melyek a gyerekek olvasási szokásairól szólnak:
mit-miért olvasnak, vagy nem olvasnak,
s erről hogyan vélekednek a szakértők és a pedagógusok.
|
|
Kinyírja az internet a könyveket? |
Sas Csaba |
|
 Napjainkban számtalan helyről hallható, hogy leáldozóban van az olvasás kultúrája, a könyvek pedig funkciójukat veszítik az internettel szemben.
A gondolat nem új, hiszen Marshall McLuhan kanadai filozófus már a hatvanas években megalkotta a Gutenberg-galaxis fogalmát, majd a papíralapú könyvek kihalásának víziójával mintegy halálra is ítélte azt.
Bár a jóslat óta több, mint ötven év eltelt, és a könyvek már valóban nem kizárólagos letéteményesei az információnak, azonban úgy tűnik, hogy az olvasás még mindig makacsul őrzi szerepét a tudásátadásban.
De valóban szükséges-e kongatnunk a vészharangot, tényleg válságban van-e az irodalom és a könyvkultúra, vagy csupán annak vagyunk tanúi, ahogy az egész rendszer némileg átalakul?
Kinyírja az internet a könyveket, vagy csak elhozza az információ felszabadulását?
Hogy a kétségeinket eloszlassuk, elmentünk a Jövő-idő Budapest Transzfer IX. Nemzetközi Irodalmi és Társművészeti Fesztiválra a Petőfi Irodalmi Múzeumba, hogy Az irodalom, az olvasás és a könyv jövője című beszélgetésen kapjunk választ a kérdéseinkre.
|
|
“A mai szülők óriási kettős feladata ez: lelassítani a gyerekeket, lelki nyugalomra tanítani őket” |
Izsó Zita |
|
Finy Petra a kortárs gyerekirodalom egyik legnépszerűbb szerzője. Írásról, olvasói szokásokról, és Süsüről is beszélgettünk vele.
Nagyon termékeny szerző vagy, viszonylag nagy gyakorisággal jelennek meg gyerekkönyveid. Minden ötletből-vízióból könyv lesz?
Nem, természetesen nem, azt nem győznék a kiadók. Ráadásul nem is minden ötlet működőképes: lehet, hogy egy vízió szenvedélyes és érdekes, de amikor mondatokban testet ölt, csonka és esetlen lesz, hirtelen kiüresedik. Én többnyire a lányaimon tesztelem le, hogy lehet-e könyv valamiből, érdemes-e könyvvé izzadni egy ötletet, vagy sokkal jobb neki és az olvasóknak is, ha fiókban marad.
Ennyi kötet után milyen elvárásoknak igyekszel megfelelni? A piac igénye vagy egy belső szabályrendszer-minőség befolyásol jobban?
|
|
Kötelezők pro és kontra - Az olvasóvá nevelés első leckéje |
pagony.hu |
|
Fontos tudni, hogy ma már olyan, hogy "kötelező olvasmány" nincs. A Nemzeti alaptanterv szerint nincs megkötve, hogy mikor, mit kell olvasni, mégis, határozottan állást foglal az általános- és középiskolákban elolvasandó irodalmi művekkel kapcsolatban. Van, hogy konkrét irodalmi műveket kér, de nincs megkötve, hányadik osztályban kell olvasni, és van, hogy szerzőket nevez meg, de a tanár szabadon választhat szöveget. Hogy pontosan mit kér az alaptanterv, azt itt meg tudod nézni, azt pedig, hogy mit lehet ebből kihozni az irodalom megszerettetésének az érdekében, a cikkünkben olvashatod.
Most Eszteranna - Pro és Zsani - Kontra sorra veszi a legfontosabb szempontokat a kötelezőkkel kapcsolatban!
Akkor miért is használjuk még a "kötelező" kifejezést?
Hát mert bizony egy sulis szempontjából, ha a tanár azt mondja, hogy "Ezt fogom kérdezni!", akkor az bizony kötelező. Lehet az Lázár Ervin, vagy Kincskereső, tökmindegy...
|
|
Merénylet egy kamasz ellen az Antigoné |
Vas András |
|
 Lassan változik az iskolai kötelező olvasmányok listája, alsó tagozaton már rugalmasabbak a pedagógusok, de utána ugyanazokat a műveket kapják a diákok, amin szüleik is felnőttek.
Egy orvost, egy fizikust és egy irodalomtanárt negyven évre hibernálnak, majd felélesztés után mindegyiknek azt mondják: menjen, s folytassa a munkáját.
Az orvos kijelenti, neki újra el kell végeznie az egyetemet, annyi minden változott négy évtized alatt, a fizikus fél év felkészülési időt kér, míg átnézi a csaknem fél évszázad eredményeit, a tanár viszont szó nélkül bemegy az osztályba, megkérdezi, mi hangzott el az előző órán, s csak annyit mond a gyerekeknek: Aha, harminchatodik oldal. Na, lapozzatok egyet!
Az anekdota sarkít ugyan, de rámutat a lényegre: a hazai irodalomoktatás bő fél évszázada megmerevedett, s bár alsó tagozaton már érezhető némi változás, felsőben és a középiskolában még mindig ugyanazokat a szerzőket és műveiket olvastatják el a diákokkal, amelyeket szüleik is kötelezően tanultak – és már ők sem szerettek igazán.
|
|
Túltekinteni a magunk körein |
|
|
|
Beszélgetés a gyerek- és ifjúsági irodalomról
Szükség lenne egy gyerekirodalmi szakfolyóiratra – írta nem olyan régen Gombos Péter a rovat nyári körkérdéseinek egyikére válaszként.
Németh Eszter interjújából kiderül, pontosan milyen folyóiratra is gondolt a Kaposvári Egyetem oktatója, akinek a kortárs gyerekirodalom mellett az olvasóvá nevelés is a szakterülete. A beszélgetés további résztvevője Tamás Zsuzsa író és kritikus, Szekeres Nikoletta kritikus és irodalomtörténész és Ayhan Gökhan költő.
A körkérdésre adott választ követő belső szakmai vita újra felvetett néhány fontos kérdést, egyben rámutatott arra, még mindig mennyire elszigetelten működnek a gyerekirodalommal foglalkozó színterek, mennyire mást értenek a látszólag egyszerűen definiálható fogalmakon a szakemberek. Arra a kérdésre: „Ha teljesülhetne egy kívánságod, mit kívánnál a magyar gyerekirodalommal kapcsolatban?” Gombos Péter azt válaszolta, hogy egy gyerekirodalmi szakfolyóiratra nagy szükség lenne.
Zsuzsa, Gökhan szerintetek hogyan lehetne definiálni a szakmaiságot?
|
|
Van véleményed a kötelezőkről? |
Wéber Anikó |
|
Amint a labdarúgásnak, úgy a gyerekirodalomnak is sok millió „szakértője” van ma Magyarországon – olvasható a Mesebeszéd című tanulmánykötetben.
Ha például a kötelező olvasmányokról robban ki vita, az nem marad a szakmán belül, rögtön felszikráznak a indulatok a nagyközönség soraiban is.
De mi az álláspontja a szakértőknek?
Kellene változtatni a kötelezők listáján?
Hogyan neveljük olvasóvá a gyereket az iskolában és otthon?
Szembeállítható-e egymással a gyerek- és a felnőttirodalom?
Legyen-e az iskolai kötelező olvasmányok között több kortárs gyerekkönyv? Milyen módszerekkel lehetne a gyerekkel megszerettetni az olvasását az iskolában és otthon?
Mely könyvek hozhatnak kedvet az olvasáshoz alsó tagozatban, felsőben és a középiskolában? Hogyan dolgoznak fel tabutémákat a gyerekkönyvek?
Számtalan olyan kérdés, amely foglalkoztatja a szülőket és a pedagógusokat. Mindezeket és még ennél is több dilemmát és problémát jár körbe a Mesebeszéd – A gyerek- és ifjúsági irodalom kézikönyve című tanulmánykötet, amelynek szakértői gyakorlati segítséget, útmutatást kívánnak adni a szülőknek, tanítóknak, tanároknak, gyerekkönyvtárasoknak, kiadói szakembereknek és író, illusztrátor kollégáknak.
A kötet olyan témákat taglal, mint a gyerekirodalmi kánon, az olvasóvá nevelés, a kötelező olvasmányok, a gyerek- és ifjúsági könyvkiadás, a magyar mesekutatás kezdetei, a gyermekkönyv-illusztráció szerepe. A kötetet mi is olvastuk, hogy bepillantást adhassunk az olvasóinknak néhány témába.
|
|
"Beváltnak nevezhető az a klasszikus, amit a gyerekek nem olvasnak?" |
Mohácsi Árpád |
|
|
Interjú Arató Lászlóval, a Magyartanárok Egyesületének vezetőjével
 A Karakter blog egyik korábbi írásában vitaindító jelleggel már foglalkoztunk a kérdéssel, hogy érdemes-e magyarórán olyan népszerű ifjúsági irodalmat olvastatni, aminek esztétikai értéke megkérdőjelezhető. Ezúttal megkérdeztünk egy, a kérdésben igazán autentikusnak számító embert, Arató Lászlót, aki 1996 óta elnöke a Magyartanárok Egyesületének, a Radnóti Miklós Gyakorló Gimnázium vezetőtanára, több irodalomtankönyv szerzője, és sok évtizedes tapasztalattal rendelkező magyartanár. Interjúnkban szó esik az új kötelező olvasmányok mellett a magyarórák céljáról, a tanár és diák közti kölcsönösségről, és arról is, hogy a szabad olvasmányválasztás milyen hatással van az esélyegyenlőségre. Akit Arató tanár úr további gondolatai is érdekelnek a ponyvairodalom szerepéről, annak ezt az írást is ajánljuk figyelmébe.
Érdemes modern ifjúsági regényeket (Éhezők viadala, A szolgálólány meséje) is tanítani az iskolában? Ez nem időrablás? Nem volna jobb inkább a bevált klasszikusokat tanítani?
|
|
"Nem arról van szó, hogy egyszerűen kidobjuk Jókait vagy a Bánk bánt, de nem minden iskolában kell tanítani" |
Szabó Fruzsina |
|
 Tényleg érdemes lenne kihúzni a kötelező olvasmányok listájáról a Jókai-műveket, a legismertebb Móricz-regényt vagy éppen a Bánk bánt?
Van helye a magyarórán a populáris irodalomnak, például az Alkonyat-trilógiának vagy Az éhezők viadalának?
Biztosan igaz, hogy a kortárs műveket könnyebben értelmezni tudják a tizenévesek, mint a 19. század irodalmát?
És mihez kezdhet egy magyartanár, ha az osztály több mint fele nem olvassa el A kőszívű ember fiait?
"A Légy jó mindhalálignak nincs helye a kötelező olvasmányok között. Nem azért, mert nem jó regény vagy ne lennének jó elemzési szempontjai, ne lehetne számos megközelítésből olvasni. De Móricz Zsigmond regényével a tanárok kisebb hányada tud boldogulni, és kevés gyerek tartja meghatározó olvasmányának, ha egyáltalán elolvassák. Hagyjuk meg későbbre, tegyük vissza a felnőtt olvasmányok közé, ahová az írója eleve szánta" – mondta Szilágyi Zsófia, a Szegedi Tudományegyetem oktatója a Magyartanárok Egyesülete és az MTA Közoktatási Elnöki Bizottságának kötelező olvasmányokról szóló csütörtöki konferenciáján, ahol ismét előkerült az elmúlt években komoly vitát kiváltó kérdés: milyen műveket lenne érdemes kihúzni a kötelező olvasmányok listájáról? És helyettük milyen műveket kellene bevinni az irodalomórákra?
|
|
„Az irodalom játék, csoda, a nyelv tündöklése” – Beszélgetés Tóth Krisztinával |
|
|
 Tóth Krisztina a kortárs magyar irodalom egyik legeredetibb és legismertebb szerzője. A mostanában megjelent gyerekkönyve, a Felhőmesék kapcsán az önazonosságról és a jó gyerekkönyvről is beszélgettünk vele.
 Az elmúlt években több fontos gyerekkönyve jelent meg. Legújabb, Felhőmesék című kötete az eddigiekhez hasonlóan sok érdekességet és izgalmat ígér.
Hogyan állt össze a kötet, a súlyos Világadapter című verseskötet után feltétlenül egy derűsebb könyvet szeretett volna?
Az az igazság, hogy a meséket nem a Világadapter után, hanem közben írtam. Maga a Világadapter kötet is válogatás, az utóbbi hét év verseiből válogattam. A mesék közben ezzel egyidőben születtek.
Mostanra áll össze egy, illetve két könyvnyi meseanyag. Ősszel jön a második könyv is. A mesék világa más ugyan, és valóban derűsebb is, lévén gyerekkönyvekről van szó, mégis úgy érzem, hogy szoros kapcsolat van a két anyag között. A mesekönyvben is a lét nagy kérdéseiről van szó, csak más nyelven megfogalmazva.
|
|
„Az olvasás lehet a felemelkedés lehetősége” - Interjú |
Gyovai Katalin |
|
Simon Krisztinával, a Könyvtárostanárok Egyesületének elnökével beszélgettünk az olvasóvá nevelésről, az értő olvasás személyiségfejlesztő hatásairól és a Kaméleon Olvasóklub szövegértést fejlesztő levelezős játékáról.
Mesélj kicsit magadról, mivel foglalkozol?
Jelenleg a József Attila Nyelvoktató Nemzetiségi Általános Iskolában vagyok könyvtárostanár, ahol egy nagyon együttműködő kollektívával dolgozhatok. Sokszor hallom más kollégáktól, hogy milyen nehéz könyvtárostanárként, mert nem kapnak órákat, nem jönnek a pedagógusok, gyerekek a könyvtárba. Én azonban szerencsésnek mondhatom magam, mivel iskolám pedagógusai fontosnak tartják a könyvtárhasználatot, az olvasóvá nevelést. Így viszonylag sok órát tarthatok és több közös projekten is dolgozunk szakos kollégáimmal. Azért is hálás vagyok, mert a munkám a hobbim is. Sosem érzem tehernek, minden nap örömmel megyek dolgozni. Talán ezzel is magyarázható, hogy tavaly novemberben elvállaltam a Könyvtárostanárok Egyesületének elnöki pozícióját.
|
|
„Nem akarjuk lecserélni a klasszikusokat” – mi legyen a kötelező olvasmányokkal? |
Szabó Fruzsina |
|
 Nem igaz, hogy kihúznák a Jókai- és a Móricz-műveket a kötelező olvasmányok listájáról, csak áthelyeznék azokat, ahogy az sem igaz, hogy a középiskolai tananyaghoz tartozó klasszikus műveket lecserélnék populáris regényekre – többek között erről beszélt az Eduline-nak Arató László, a Magyartanárok Egyesületének elnöke, az ELTE Radnóti Miklós Gyakorlóiskola vezetőtanára, aki szerint olyan Nemzeti alaptanterv kellene, amely kevesebb – általánosan és egy meghatározott évfolyamon – kötelező elemet tartalmaz és kevésbé „listaszerű”.
A magyartanár azt is hozzátette:
"nem jó, hogy az általános iskola felső tagozatában alig van helye a kortárs ifjúsági és a populáris irodalomnak, miközben a legtöbb diáknál hetedikben-nyolcadikban dől el, hogy olvasóvá válik-e. "
Az elmúlt hónapokban újra fellángolt a vita a kötelező olvasmányok körül, a Magyartanárok Egyesülete is bírálta a Nemzeti alaptantervet, például több teret adnának az ifjúsági és a populáris irodalomnak. Az emberek egy részénél viszont csak annyi csapódott le az egészből, hogy most mi lesz Jókaival.
|
|
A kortárs gyerekirodalom titkai |
Demeter Zsuzsa |
|
|
Folyóiratunk arra volt kíváncsi, hogyan látják az erdélyi magyar írók-költők, illusztrátorok a mai gyerekirodalom helyzetét. Ezért megkértük Szántai János írót, Simon Réka Zsuzsanna meseírót, Jánosi Andrea képzőművészt, illusztrátort, Fekete Vince költőt, a Székelyföld szerkesztőjét, valamint Balázs Imre József költőt, a Korunkszerkesztőjét, reflektáljanak röviden alábbi kérdéseinkre.
-
A nemzetközi és magyar gyerekirodalom mennyire igazodik az elmúlt évtizedek kommunikációs változásaihoz, megváltozott-e a gyerekirodalom nyelvezete, tematikája, illusztrációi a technikai változásoknak köszönhetően, azaz milyen ma a jó gyerekirodalom?
-
Van-e határ, s ha van, mennyire ingatag gyerek- és felnőttirodalom között? Mennyire áthallásos a mai gyerekirodalom?
-
Milyen a mai gyerekolvasó, van-e lehetőség találkozókra, ahonnan meg lehetne tudni, mit szeretnek ma a gyerekek olvasni? Hogyan lehet a képernyő uralmával versenyre kelni, mi kell ahhoz, hogy a nagyobbacska gyereket a könyvhöz csábítsuk?
|
|
A kortárs irodalmat szeretik a gyerekek (1) |
ujkatedra.hu |
|
 Minden ötödik magyar diák funkcionális analfabétaként kerül ki az általános iskolából, ugyanakkor egyre több gyermekirodalmi kötet fogy a boltokból és a könyvtárakból. Igaz, nem a kötelezően előírt klasszikusok, hanem a tantervkészítők által száműzött kortárs művek. Hogy lehetne elérni, hogy minél több gyerek megszeresse az olvasást? |
|
A kortárs irodalmat szeretik a gyerekek (2) |
ujkatedra.hu |
|
|
 Kortárs művek a népszerűségi listákon
A gyermekkönyvesboltok népszerűségi listáját is ezek vezetik. Persze ez a népszerűség sok mindenen múlik, nem könnyű elválasztani a sikeres marketing termékeit a valódi kedvencektől. Gyakran előfordul, hogy felkapnak egy könyvet, de az hamar le is cseng. Azért érdemes megnézni, milyen kötetek kelendőek.
|
|
A kortárs irodalmat szeretik a gyerekek (3) |
ujkatedra.hu |
|
 Mese, mese, iskola
Igaz, az olvasás szeretete, igénye nem elsősorban az iskolán múlik. Ahogy Nagy Attila összefoglalta: „a mesehallgató gyerekből lesz olvasó gyerek”. Alapvetően tehát nem az iskolában tanulunk meg olvasni, hanem otthon.
Azok a gyerekek, akik olyan közegből jönnek, ahol a mondókák, versek, énekek, történetek mindennapos élmény szintjén megvannak, sokkal jobban fognak tudni olvasni. Fontos, hogy beszélgessenek vele, kérdéseire válaszokat kapjon, mert egyfelől ezeket megtanulja, fejlődik a szókincse, másfelől azt is megérti, milyen fontos a pontos önkifejezés.
|
|
A kortárs magyar ifjúsági irodalom varázslatos eltűnése |
Varga Bálint |
|
 Harry Potter Nyergesújfalun
A kortárs magyar ifjúsági irodalom súlyosan le van maradva az általa megcélzott ifjúságtól, és ha sürgősen nem teszünk valamit mi, szerzők, szerkesztők, kiadók, terjesztők, akkor pár év múlva már Harry Potter nevére sem fog emlékezni senki - állítja Varga Bálint író-szerkesztő-műfordító, akinek két éve jelent meg első ifjúsági regénye, a Váltságdíj nélkül, majd rá egy évvel a folytatás Amit végleg kitörölnél címmel. (Mindkét könyv a Kolibri 'Magasfeszülség' sorozatában olvasható - szerk.)
Mit olvasnak a mai tizenévesek, mennyire képesek megszólítani őket a célzatosan nekik kiadott könyvek, hogyan befolyásolják őket a sorozatok, és melyik az a műfaj, amit még bottal sem piszkálnának meg?
|
|
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
ÖSSZES FOGLALKOZÁS
Tovább…
Mese, mese, iskola
