Czigány Zoltán - Csoda és Kósza írója |
Varga Betti |
2016.08.24. 03:44 |
Kell valami ciki
(az interjú 2008 szeptemberében készült)
2008-ban az IBBY magyar szekciója az előző év gyerekkönyvei közül az Év Gyermekkönyvének próza kategóriában a Csoda és Kósza című kötetét választotta.
Az első-mesekötetes papával, Czigány Zoltánnal és fiával, Czigány Matyival – aki nélkül ezek a mesék nem születhettek volna meg – többek közt arról beszélgettünk, hogy mesét írni nehezebb, mint filmet forgatni, és hogy Heideggernek igenis van helye egy mesekönyvben.
Elég sokszínű a munkásságod. Filmek, felnőtt könyvek – hogyan illeszkedik ehhez egy gyerekkönyv? Egyáltalán, illeszkedik-e?
|
|
Danny Bain - Danny mesél - Ez nem az apu hangja! |
Kultúrpart blog |
2016.07.09. 18:08 |
Vártam a jelet az univerzumtól
Miért alapít zenekart és családot egy amerikai jazzdobos Magyarországon? Miért élhetőbb az élet Budapesten, mint máshol? Miért érdemes magyarul tanulni?
Danny Bain az Egyesült Államokban, Washington mellett nőtt fel, majd a West-Virginia University-n jazz-zenész szakon végzett dobosként. Az egyetem után élt Brazíliában, Ghánában, volt utcazenész és hippi, majd egy véletlennek köszönhetően Budapestre jött. Azóta itt él, több zenekarban játszik, megnősült és írt egy gyerekkönyvet is.
Mikor jöttél Magyarországra?
2010 júliusában. Azelőtt Brazíliában éltem, és a terveim szerint ott is maradtam volna, de nem tudtam megújítani a vízumomat, így el kellett hagynom az országot. Amikor megkérdezik, hogy onnan miért Budapestre jöttem, általában azt mondom, hogy azért, mert ide találtam olcsó repülőjegyet. A teljes igazság viszont az, hogy Argentínába olcsóbb lett volna eljutnom, de úgy éreztem, az olyan lenne, mintha az ex-barátnőm szomszédjába költöznék. Sokkal messzebbre akartam utazni, így jöttem Budapestre. Először legfeljebb fél évet terveztem, de aztán szerettem volna zenekart alapítani, ami nem egy rövidtávú dolog. Még a Megasztár egyik előválogatóján is részt vettem egy csapattal, de hamar kiestünk.
|
|
Dániel András - És most elmondom, hogyan lifteztem |
|
2017.03.29. 17:00 |
Mentőcsónakban egy hobbittal
Dániel András rendhagyó gyerekkönyveket ír. Mondhatni különlegeseket. De hát milyen könyveket is lenne érdemes írni gyerekeknek, akik mind különlegesek. Mi is rendhagyó kérdéseket gyűjtöttünk össze számára, ő pedig különleges válaszokat adott.
|
|
Dániel András - Matild és Margaréta avagy boszorkányok a Bármi utcából |
Both Gabi |
2015.05.28. 20:57 |
Kettős vonzás
Dániel András festő szakon végzett, majd évekig alkalmazott grafikusként dolgozott. Aztán két boszorkány jelent meg az életében: Matild és Margaréta (2012).
Nevezett hölgyek hamarosan egy mesekönyvben találták magukat, melynek írója és illusztrátora is Dániel András volt.
Az első könyved után kiderült, hogy boszorkányos ügyességgel írsz és illusztrálsz. Friss, újszerű, abszurd meséidnek széles rajongótábora van. Hol voltak benned eddig a mesék? Meséltek a szüleid gyerekkorodban?
|
|
Dániel András - Mindig jobban érdekel, amit még sose csináltam |
Kiss Orsi |
2016.02.10. 23:00 |
Magam számára is váratlanul kerültem a gyerekirodalmi körforgásba – meséli Dániel András író-illusztrátor, akinek az elmúlt időszakban három friss kötete jelent meg. Az egyikben Smorc Angéla semmi szín alatt nem szeretne legóba lépni, a másikban egy kicsi házaspár és egy felhúzható bádognyúl kalandjai folytatódnak, a harmadikban egy jóságos féllábú óriás menti meg a kuszakeszieket a haramiáktól.
Dániel András festőként végzett, könyvszerzői pályakezdését picit véletlenszerűnek tartja, egyik legviccesebb könyvét pedig akkor írta, amikor nagyon maga alatt volt. Abszurd apróságokról, szétváló alkotói énekről, a szöveg és a kép kapcsolatáról is beszélgettünk vele, és még egy kamu életrajzi adat is szóba került.
|
|
Dániel András - Mit keresett Jakab az ágy alatt? |
Németh Eszter |
2015.06.27. 00:57 |
2014. december elején jelent meg Dániel András új könyve a Pagonynál Mit keresett JAKAB az ágy alatt? (és mi történt ott vele?) címmel.
Jakabról, az interaktív mesekönyvekről és a csokoládéról Németh Eszter beszélgetett a szerzővel.
András, magyar nyelvterületen példa nélküli az új könyved. Mi ez tulajdonképpen? Interaktív mesekönyv? Foglalkoztató? Könyvbe bújt társasjáték?
Leginkább mindez együtt. Többféle műfaj lett összeműtve ebben a könyvben. Amikor a kiadónál kérdezték, hogy ez micsoda is, azt válaszoltam, hogy olyan, mint valami esztrádműsor. Először egy bűvész lép a színpadra, aztán egy táncdalénekes, aki után egy sztepptáncos következik, majd jön a kígyóbűvölő. A néző meg sosem tudja, mi lesz a következő műsorszám.
|
|
Dávid Ádám - A Virág utcai focibajnokság |
Győri Hanna |
2017.04.08. 14:11 |
Te már tudsz koppolni?
Dávid Ádámot, A Virág utcai focibajnokság szerzőjét arra kértük, hogy asszociáljon a könyve pár mondatával kapcsolatban.
Olyan mondatokat kerestünk, amelyek szerintünk a szöveg leglényegesebb motívumait sűrítik össze. Ilyen a koppolás, ez a sokértelmű jelkép és cselekvés, a vörös és az Apa háta, amit többet látni a történet során, mint őt magát. A focipálya, a grund, mint a társadalom miniatűr képe, és a focibajnokság, ahol minden picit túlmutat önmagán, de együttal nagyon konkrét tanulási folyamat: társadalmi kapcsolatokat, a nagy érzelmek lejátszását tanulják a gyerekek - és izgulja végig velük az egykorú olvasó.
És végül a Nagyi, a család és a foci központi figurája, ennek a világnak az origója. A bodzaszörp pedig - hát az talán maga az örökkévalóság.
„Kovács Koppány, mióta az eszét tudta, élt-halt a koppolásért.”
|
|
Dávid Ádám - Millennium expressz |
Gera Márton |
2015.06.08. 01:40 |
Komolyan kell venni a gyereket
Dávid Ádám legújabb könyve, a Millennium expressz – A fogoly épp most jelent meg, amikor pedig nem ír, szerkeszti a Móra Könyvkiadó köteteit. Most az ifjúsági irodalomról beszélgettünk: magyar és nemzetközi trendekről, tabukról és a fiatal olvasóközönségről.
Húzható éles határvonal a mai gyermek- és ifjúsági irodalom között?
A diskurzusban feltétlenül, mivel egyre nagyobb érdeklődés övezi az ifjúsági irodalmat. De talán nem a definiálás a lényeg, hanem hogy jó könyvek jelennek-e meg ennek a korosztálynak. Alapvetően a 12 éveseknél nagyobbaknak szóló irodalmat szokás ifjúsági irodalomnak nevezni. Ezen belül ayoung adult mint angolszász hívószó hangzik el egyre gyakrabban, ez viszont már leginkább a nagy kamaszoknak, fiatal felnőtteknek szóló könyveket takarja. Az nagyon jó, hogy van egy szakmán belüli vita az ifjúsági irodalomról, de ennél fontosabbak a minőségi megjelenések. És szerintem a magyar ifjúsági irodalom területén az elmúlt öt évben egyre több bátor hang szólal meg, egyre több befutott és fiatal szerző kísérletezik olyan könyvekkel, amelyeknek jó a visszhangja.
|
|
Dávid Ádám - Millennium Expressz (2) A fogoly |
Kiss Orsi |
2015.07.06. 11:03 |
Egy digitális bennszülöttet is lenyűgözhet Houdini
Folytatódik Dávid Ádám világjáró ifjúsági road regénye: a Millenium expressz utasai a második kötetben Európa helyett már az Egyesült Államok felé veszik az irányt.
A címbeli fogoly nem más, mint az első részből megismert Zsiga, aki ezúttal a New York-i Szabadság-szoborban raboskodik, társa ebben egy fekete lány. A szabadulás reményét egy magyar származású előadóművész csillantja fel előttük: ő Weisz Erik, akit később Houdiniként ismer meg a világ. De hogy került a sztoriba a hamburger és a kóla, melyik amerikai regényből kapta a nevét az egyik lányszereplő, és melyik földrészre vezet a bajba került gyerekeket összegyűjtő vonat útja? Ezekről is beszélgettünk a trilógiának szánt sorozat írójával, Dávid Ádámmal.
-
A Millennium expressz második útja a 19. század végi Egyesült Államokba vezet. Az ország ebben az időszakban jelentős és izgalmas változásokon ment keresztül, de mi volt az, ami miatt te úgy döntöttél, hogy mindenképpen Amerikába küldöd a szereplőidet?
|
|
Deme László - Zsófi és a zoknivadász |
Objektiva fiokból blog |
2016.11.13. 09:39 |
Zoknilesen Deme László íróval
Deme László meseíró-kritikust kérdeztük a színházról, az írásról és nem utolsó sorban a zoknivadászatról.
-
Tavasszal jelent meg a mesekönyved ,,Zsófi és a zoknivadász” címmel. Hogyan jött a zoknivadász ötlete?
A zoknik előtt inkább a lábak voltak meg. Pontosabban, a lábak hiánya, mert méltatlanul kevésszer kerülnek a középpontba, kivéve, amikor bársonyos simára kell ápolni őket vagy gólt kell rúgniuk. Írtam tehát egy bábdarabot, amit lábakkal kellene előadni. Az is lett a műfaja: „lábjáték gyerekeknek”.
|
|
Demény Péter - Hóbucka Hugó a mókusoknál |
Makkai Kinga |
2016.06.22. 12:57 |
“Hóbucka Hugónak mindenkihez köze van”
A XVII. Marosvásárhelyi Könyvvásárra jelent meg Demény Péter Hóbucka Hugó a mókusoknál című meseregénye. A szerzőt makkai Kinga kérdezte.
Miért és mikor kezdtél el gyermekeknek írni?
Mi inspirál az írásra?
Ahogy a lyányom nőtt, egyre inkább úgy éreztem, írnom kell neki is – számomra ő “a” gyermek abban az értelemben, hogy rajta „mérem le” az ilyen jellegű szövegeim hatását vagy inkább eredetiségét, hitelességét. A lyányom inspirál tehát, a lyányom, akit még hálistennek nem sikerült elrontanunk, bár persze jóval gyermekebb volt, amikor az Ágóbágót írtam, mint most, a Hóbuckakor.
|
|
Dezső Andrea - a Mamuska alkotója |
Pikler Éva |
2017.02.12. 22:51 |
"Álmomban néha repülök"
A kolozsvári születésű, New Yorkban élő képzőművészt, Dezső Andreát Pikler Éva kérdezte munkáiról.
Pikler Éva 1994-ben együtt diplomázott Dezső Andreával, aki 1996-ban végezte el a mesterképzőt az Iparművészeti Egyetemen. Utána fél évet tanított ugyanott, majd 1997 augusztusában ment New Yorkba az akkor négyéves kisfiával, és férjével együtt. Eötvös és Soros ösztöndíj segítségével egy éven keresztül rezidens volt a New York-i Könyvművészeti Központban.
Olyan érdekes munkalehetőségeket kapott ez alatt az egy év alatt, hogy úgy döntött, ott marad. Dezső Andrea 13 éve él New Yorkban, azóta is megállás nélkül dolgozik: kiállít, tanít, hímez, animál, újságoknak, folyóiratoknak készít illusztrációkat, művészeti írásait közlik a szakfolyóiratok. A Maryland-i Institut-ban kísérleti animációt tanít.
|
|
Domonyi Rita - A Tündérbodár írója |
|
2015.06.08. 15:54 |
Kérlek, hogy pár szóban mutatkozz be az olvasóknak, például mióta kezdtél el írni?
Dramaturgként régóta foglalkozok szövegekkel, forgatókönyvekkel, de a saját történeteimet körülbelül 5 éve kezdtem el írni. Az egyik barátnőm megkért, hogy a rajzaihoz írjak valamit, én elkezdtem írni, és rájöttem, hogy ez jó.
Úgy tudom, hogy nem a Tündérbodár az első megjelenő könyved, de ez az első meseregényed gyerekeknek, hogyan és milyen apropóból született?
Pár évvel ezelőtt egy délután ültem az asztalomnál, kezemben a tollammal, és megjelent a mese első mondata a fejemben. Írtam másfél oldalt, majd elraktam a fiókomba, el is felejtkeztem róla. Egy év múlva egy másik barátnőmnek mutattam egy írásomat, ez a lap meg ott volt a fiók alján, és ha már ott volt, ezt is megmutattam neki. Azt mondta, hogy bolond vagyok, ha ezt nem írom meg. Ennyi bátorítás nekem elég volt, hogy folytassam. Itt látszik, hogy milyen fontos szerepe van az ember életében a barátoknak.
|
|
Dóka Péter - Szupermalac és Űrpatkány |
|
2018.10.31. 12:45 |
Az eredetileg középiskolai magyartanár és német nyelvtanár Dóka Péter az „új magyar gyermekirodalom” egyik kiváló – Csukás István-díjas – képviselője, akinek hetedik könyve jelenik meg hamarosan a Móra Könyvkiadónál, ahol szerkesztőként dolgozik. Egy interjúban azt mondta, hogy azokat az írókat szereti a kortársai közül, akik nem úgy látják a világot, ahogy ő, és el kell gondolkoznia azon,hogy ez hogyan lehetséges.
Nekünk, olvasóknak meg azon érdemes elgondolkodnunk,mi az eredeti, a modern, az érték abban, ahogyan ő látja-láttatja a világot.Kiváló íróktól tanult, mint mondta, de most már megvan írásainak, meséinek,gyerekregényeinek a saját, érzékileg leírható, például „színes” és „tapintható”világa, tehetjük hozzá.
|
|
Dóka Péter - A kék hajú lány |
Szénási Zsófia |
2016.06.21. 03:43 |
Megváltástörténet a kórházban
Messze vagyunk még a nyugat-európai főbb irodalmi áramlatoktól, legalábbis az ifjúsági irodalom terén. Míg Nyugaton slágerkönyveknek számítanak a halált, a szexualitást, a drogozást, a pszichés problémákat vagy az erőszakot feldolgozó könyvek, addig nálunk ezek még mindig tabunak számítanak. A kiadók időnként megkísérelnek a témába vágó köteteket megjelentetni, sorozatokat elindítani, de ezek a könyvek csak a gyerekirodalom perifériáján mozognak. Magyarországon ma is a líra az egyeduralkodó, a nyelvi mívesség és játékosság elvárt standard a szépirodalmi műveknél.
A gyerekirodalmi palettán számos lyuk van. Ezek egyikébe illeszkedik Dóka Péter harmadik ifjúsági regénye, amelynek helyszíne egy kórház gyermekpszichiátriai osztálya. Egy bevállalós regény. (Az interjú 2013 decemberében készült)
|
|
Dóka Péter - A kék hajú lány írója |
Puskás Panni |
2016.08.02. 18:58 |
„AZ ELRONTOTT SZÜLETÉSNAPOK ÉRDEKELNEK”
A gyerekirodalom lehetőségeiről, a halálról, a kamaszkorról, családi problémákról és egyéb egyetemes szorongásokról beszélgettem Dóka Péterrel, A kék hajú lány szerzőjével.
Amikor elkezdtem olvasni A kék hajú lányt, eszembe jutott Janne Teller Semmi című könyve. Bár ott Pierre Anton egészen más okból mászik fel a fára, mint a te főszereplőd, Olivér, a két könyv mégis rokonítható. Mit gondolsz erről?
|
|
Dóka Péter - Kimaxoltam ezt a sehányéveseknek szóló műfajt |
Ayhan Gökhan |
2015.05.18. 13:43 |
A Költészet napján te is Csukás-díjban részesültél. Hogy fogadtad a hírt, jelentenek-e számodra bármit is a díjak, vagy inkább a gyerekek visszajelzéseit értékeled igazi díjakként?
Fura volt, mert amikor fotóztak minket, és bele kellett volna nézni a lencsébe valami nagyon kemény és elszánt tekintettel, hogy megcsináltam, elértem, jajdejó – akkor hirtelen kívülről kezdtem látni ezt az egészet, hogy az ember egy csomó betűért meg a kételyeinek meg az érzelmi életének a trükkös kiteregetéséért kap egy díjat, erre aztán magamban nevetni kezdtem, magasba emeltem az oklevelet, és nem érdekelt többé, hogy milyen arcot vágok.
|
|
Dóka Péter - Lila királylány |
Weninger Andrea |
2015.05.21. 19:27 |
Sárkányok és királylányok
A 2014-es Ünnepi Könyvhétre jelent meg Dóka Péter mesekönyve, a Lila királylány a Móra Kiadó gondozásában . A szerelemről és párkeresésről szóló történetek nem mindennapi hősei között italozó sárkány, életművész varázsló és bánatos óriáslány is szerepel, akik Anne Pikkov, észt illusztrátor képein meg is elevenednek a könyvben.
-
A könyvben szerepel olyan mese is, ami már korábban megszületett. Melyek a kötetben az új mesék, és melyek azok, amik már régebben íródtak?
A címadó, a Lila királylány volt az első mese, amelyet megírtam. Megmutattam Dian Viktóriának, a Móra Kiadó főszerkesztőjének, és ő arra biztatott, írjak még pár hasonlót. Megfogadtam a tanácsot, és másfél év alatt összeállt ez a vékonyka kötet. Nem tudom, van-e jelentősége annak, hogy melyik mesét írtam előbb vagy később – valamennyi a szerelemről, a párkeresésről szól, és nagyjából mindent elmondok bennük, amit életem negyven éve alatt ebben a témában megtudtam, megtanultam.
|
|
Dunajcsik Mátyás - A szemüveges szirén írója |
Kiss Orsi |
2016.08.17. 12:21 |
Minden írónak megvan a maga szigete
Dunajcsik Mátyás két éve Izlandon él, az Ünnepi Könyvhétre megjelenő meseregényét is a szigetország világa ihlette. A szemüveges szirén hőse egy Atlanta nevű kislány, aki apukájával a szelesszirti világítótoronyban él, körülöttük a tenger Miles Davis, Thelonious Monk és Leonard Cohen zenéjére morajlik.
Egyedül vannak, mégsem magányosan, egy nap ráadásul nem várt látogató bukkan fel a kislány otthonában. Atlanta nem tehet mást, csónakba száll, de útja során nem várt nehézségekkel kell szembenéznie, közben pedig olyan felfedezést tesz, melyre a legvadabb álmaiban sem gondolt volna.
A szemüveges szirén eleinte egy rövidebb mesének indult, ám a sztori egyre csak bővült, mind nagyobb és szerteágazóbb lett. Kiindulópontja egy rajz volt, valamint minden introvertált ember álma: a világítótorony. De milyen út vezet a portugál és a francia szakról Izlandra, ki az a kedvenc izlandi szuperhős, aki később bizony csúnya véget ér, miben különböznek az izlandi kísértetek az otthoniaktól és milyen szövegek kaphatnak Dunajcsik Mátyás lehetőséget?
Az író-műfordító Skype-on adott interjút a Könyvesblognak.
|
|
Dzerengova, Petra Nagyova - Klára és a mumusok |
Győri Hanna |
2015.07.06. 12:41 |
A család a világon a legfontosabb
Klára és a mumusok szlovák meseregény - mégis, ha olvassuk, otthon érezzük magunkat benne. Akár nálunk is játszódhatna, egy mai magyar családban, egy itthoni vidéken. Ilyenek a sietős apukák és a gondoskodó nagypapák, a felhőtlen vidéki nyarak és a szorongató félelmek - a sötéttől, az iskolától, a kistestvértől, azaz az ismeretlentől.
A kötet szerzőjével, a Szlovákiában igen sikeres, négygyerekes Petra Nagyova Dzengerovával beszélgettünk e-mailben.
A nagypapa a legfontosabb felnőtt ebben a könyvben. Miért olyan fontos a nagypapa-unoka kapcsolat? Neked is ilyen fontos volt?
Úgy gondolom, hogy a nagyszülő – unoka viszony nagyon fontos. Kiegészítik a szülőket azon a téren, ahol ők a mindennapi rohanás miatt nem érnek rá. A szülőnek nevelni kell, ami természetesen nem mindig kellemes, sőt ellenkezőleg. Szigorúnak lenni, meghatározni a szabályokat és ellenőrizni azok betartását egyáltalán nem egyszerű. A nagyszülő viszont foglalkozhat csak a nevelés kellemes részével - örülhet az unokáknak és melléjük áll, mikor azok tinikorban konfliktusba kerülnek a szülőkkel. Jó dolog, ha a gyerek ilyenkor a nagyszülőnél talál menedéket, és nem valami kétes társaságban. Ez Kláránál is így van – a nagypapa megérti Klára félelmeit. A könyvbe az én vágyamat vetítettem bele – az én nagyszüleim mindkét oldalról korán haltak meg, és ezért én ilyet nem éltem át, de mindig irigyeltem azokat a gyerekeket, akiknek voltak nagyszülei.
|
|
|