Szegedi Katalinnal - Kocsonyakirályfi |
Gyovai Katalin |
2016.12.15. 22:20 |
 Mi volt a Kocsonyakirályfi kiindulási pontja? Honnan jött az ötlet, hogy ételekről írj mesét?
Szeretek főzni, így sok időt töltök a konyhában. Egyszer, amikor elbambulva kavargattam a levest, azon kaptam magam, hogy ételekről szóló mesék keringenek a fejemben. Gyorsan odakészítettem a fakanalak mellé egy jegyzetfüzetet, és onnantól fogva leírtam, ha eszembe jutott valami.
Az első meséket évekkel ezelőtt írtam, csak úgy, a fióknak.
Aztán amikor már elég sok volt, akkor jutott eszembe, hogy talán könyv is lehetne belőlük. Megkérdeztem Csányi Dórát (a Csimota Kiadó főszerkesztőjét — a szerk.), hogy mit szólna egy ilyen mesekönyvhöz, és legnagyobb örömömre nagyon lelkes volt, hogy végre nem valami világmegváltó téma. Onnantól fogva komolyabban nekiláttam az írásnak, sok történet született, jóval több annál, mint ami végül is bekerült a könyvbe. Hála a szerkesztők (Csányi Dóra és Tsík Sándor) szigorának, a gyengébbeket kidobtuk, végül maradt ez a tizenkét darab. Eleinte különálló mesék voltak, csak később jött az ötlet, hogy egy laza vezérfonallal össze is lehet fűzni őket.
|
|
Tamás Zsuzsa - Mesék a teljességhez (1) |
Ayhan Gökhan |
2015.05.17. 15:37 |
A jó mesék sokat segíthetnek, a megfelelő metaforikus nyelv vigaszt nyújthat
Második, Mesék a Teljességhez című mesekönyvedben gyakorlatilag a hős szerepét betöltő királlyal egy meseutazásban veszünk részt kalandról-kalandra. A mesék között versben írt Andersen- és népmese is szerepel. 
Mit jelentenek számodra ezek a mesék, mit tesznek hozzá a Teljességhez?
Mindig is vonzódtam a „történet a történetben” szerkezetű elbeszélésekhez, már a Macskakirálylányban is fontos szerepet kaptak a mesék a mesében, ebben a könyvemben pedig a főhős azért indul útnak, hogy felkeresse birodalma bölcseit, és segítségükkel mesékkel töltse meg a Teljesség könyvét.
|
|
Tamás Zsuzsa - Mesék a teljességhez (2) |
Napraforgó Kiadó |
2016.04.20. 01:17 |
A mesélés nem feladat
A Mesék a Teljességhez a második mesekönyved. Ahogy az elsőt, a Macskakirálylányt, ezt is erős szálak kötik a népmesékhez, ám a szereplők nagyon is maiak. Milyen szerepet játszanak, játszottak az életedben a népmesék?
A mai kor emberének a népmese már nem hordoz olyan egyértelmű üzeneteket, mint száz-kétszáz évvel ezelőtt élt elődeinknek. Nekünk már újra kell tanulnunk „népmeséül”, bár a mesékben az a csodálatos, hogy akkor is megszólítanak, ha nem tudjuk őket „lefordítani”: és én éppen ezt szeretem bennük. Sokféleképp közelíthetünk a népmesékhez, például a folklór, a pszichológia, az irodalomtudomány, a meseterápia vagy a mesepedagógia felől, de ha ezeknek hírét sem hallottuk, akkor is biztosan van legalább egy kedvencünk. Nekem is bőven van mit tanulnom a mesékről, de a Mesék a Teljességhez írása közben egyszerre hagytam munkálkodni magamban mindazt, amit már tudok, és mindazt, amit érzek, arra törekedve, hogy a tudás ne akarjon hivalkodni, felülkerekedni.
|
|
Tarbay Ede - Van még a fiókban kiadatlan művem |
Csokonai Attila |
2016.06.20. 14:11 |
 Tarbay Ede végzettségét és munkahelyeit tekintve dramaturg, hivatása szerint költő, író, műfordító és szerkesztő. Több nemzedék ismeri a nevét gyermekversei, meséi, meseregényei, bábjátékai és tv-játékai révén. A Varjúdombi mesék kötet darabjaiból a televízió egyik legnépszerűbb esti mese sorozata készült. 1990 után ismerhettük meg igazán a felnőtteknek is író lírikust.
-
E sok műnem, illetve műfaj közül melyik volt az, amelyben először jelentkezett? Mi volt a megjelent műfajok sorrendje?
1954-ben egyszerre jelent meg a Csillag folyóiratban egy versem, a Magyar Nemzetben egy novellám, a Nők Lapjában egy gyerekversem. A Rádióba pedig Gáli József vitt be tőlem valami gyerekprózát, már nem emlékszem, hogy mi volt az.
|
|
Tasi Katalin - Vízcsepp - papírmese |
Gyovai Katalin |
2016.08.28. 13:52 |
 
„Mindig válaszolni kell a gyerek kérdéseire, mindegyikre, akár százszor is”
Már csak pár nap, és bárki kezébe veheti Tasi Katalin Papírszínház-meséjét, mely egy vízcsepp utazását, átalakulását meséli el! A történet nem csak a gyerekek természettudományos érdeklődésére adhat választ, de a szülőktől való leszakadás folyamatával járó érzésekről, kihívásokról is beszél.
A szerzővel többek között a mű ötletének megszületéséről, a szülő-gyermek kapcsolatról, az elengedéshez szükséges bátorságról is beszélgettünk.
|
|
Tasnádi István - A Kőmajmok háza |
Dallos Máté |
2015.08.20. 16:04 |
  Izgalmas tilosban járni
Olvastad már A kőmajmok házát? Kornél tíz év körüli, asztmás fiú, egyedül él az anyjával egy pesti bérházban. Apját nem ismeri.
A nyári vakáció ideje alatt összeismerkedik egy különös lánnyal, aki folyton furcsa lényekről beszél. Kornél nem igazán hiszi el, amiket Iza mond, de az események meglepően igazolják a kislányt.
Gyuri tizenkét év körüli, vagány és nyughatatlan srác, nem igazán találja a helyét a világban. Nagyszüleinél, egy pesti bérházban tölti a vakációt, leginkább barátjával, a házban lakó Tomival ütik el az időt. Együtt csavarognak a nyolcvanas évek Budapestjén: beszöknek a Szikra moziba, bámulják a légi parádét. A két fiú története a könyv végén összefonódik.
|
|
Teller, Janne - Ha háború volna nálunk írója |
Kocsis Andrea |
2016.08.23. 15:41 |
 
Twilight, fiatalok, idegengyűlölet - interjú Janne Teller íróval
Janne Teller Ha háború volna nálunk c. könyve nemrég jelent meg Magyarországon. Az útlevélhez hasonlító könyvecskében a dán írónő kegyetlen tükröt tart egy emigráns kamasz szemszögén keresztül az elkényelmesedett és idegenellenes társadalmaknak.
Provokatív hangvételében sokban hasonlít a Semmi című gyerekeknek írt filozofikus botránykönyvéhez, amelyet Észak-Európában először betiltottak, majd kötelezővé tettek az iskolákban. A Semmi lapjain egy csapat kamasz felépíti a Fontos Dolgok Halmát, hogy bebizonyítsák a fa tetején ücsörgő, a társadalomból kivonult Pierre Anthonnak, hogy vannak dolgok, amelyeknek van értelmük az életben. Viszont amikor már a házikedvencüktől kezdve a szüzességükig aszalódnak az értékeik a halom tetején, az események kontrollálhatatlanná válnak. Az írónővel ennek kapcsán beszélgettem az Alkonyaton felnőtt generációról, Európáról, a szélsőjobboldalról - és az élet értelméről.
|
|
Teller, Janne - Semmi |
Ficsor Benedek |
2016.07.26. 04:01 |
 A bezárkózás a legnagyobb veszély Európának
Janne Teller dán író az elhibázott társadalomról, a kamaszokról, a menekültválságról és Európa felelősségéről
Nem fogadhatunk be mindenkit válogatás nélkül, de aki rászorul, azon segítenünk kell, ez Európa egyetlen esélye – állítja Janne Teller dán író, aki Semmi című regényével vált világszerte ismertté. A kamaszokról szóló könyv szélsőséges indulatokat váltott ki a kétezres évek elején, Dániában előbb betiltották, majd kötelező olvasmánnyá tették.
Az író korábban az ENSZ és az Európai Unió gazdasági és politikai tanácsadójaként évekig dolgozott konfliktusövezetekben, elsősorban Afrikában. Ha háború lenne nálunk című, 2002-es esszéjében arról írt, mi történne, ha egy európai családnak kellene elhagynia a hazáját háború miatt. Janne Tellerrel, aki a budapesti könyvfesztiválra érkezett, a művei okozta botrányok hátteréről, a menekültválságról és Európa felelősségéről beszélgettünk.
|
|
Tölgyesi Lívia - Bükki bűbájosok |
kulturpara.blog |
2018.02.13. 16:02 |
  Kedves Tölgyesi Lívia, köszöntelek a KultúrPara oldalán. Mesélj magadról valamit az olvasóinknak!
Zavarba ejtő kérdés. Magamról talán annyit mondhatnék, hogy magamnak J való vagyok: jóindulatú, segítőkész, az erkölcsi normákat tisztelő, a tanító-nevelő munkát életcélként szem előtt tartó emberként élek, de alkalmanként nehéz engem elviselni. Szeretem a könyveket, minden nap olvasok valamennyit, és ha időmből telik, írom is a történeteket.
Több könyved is megjelent már, gyerekeknek, felnőtteknek egyaránt. Kiknek írsz szívesebben?
|
|
Tóth Krisztina - A jó szöveg sokáig dolgozik az olvasóban |
Fabini Piroska |
2015.05.20. 21:38 |
|
Tóth Krisztinának a rendszerváltás óta jelennek meg könyvei, verseket ír és műfordításokat készít. Pár éve a próza felé fordult, legutóbb Pillanatragasztó című novelláskötete jelent meg. Jegyzett már társszerzőként irodalomtankönyvet, Évek vándora című gyermekdarabját pedig február óta játsszák a Pécsi Színházban. Már az interjút megelőző egyeztetéseknél is feltűnt természetessége, ahogy kedvesen leszögezte: nem rajong azért, ha őt fotózzák. Személyes találkozásunkkor rövid időn belül rátér ennek indoklására.
-
Sok író nem szereti, ha fényképezik, a kiadók viszont ragaszkodnak hozzá, hiszen az emberek kíváncsiak. Pedig a külső megjelenés által kiváltott érzések olyan esetlegesek! Az író abban tükröződik leginkább, amit ír.
A valóban hiteles emberek többnyire belesimulnak a környezetükbe, nem a külsőségekkel vonják magukra a figyelmet, nem ordít róluk, hogy kicsodák. Mindeközben nyilván mindnyájunknak számítanak a különböző társadalmi kódok, megnézzük, hogy ki milyen autóból száll ki, mit közvetít a másik felé az öltözékével, azzal, hogy hol és milyen körülmények között lakik. Ezeknek a külső jelzéseknek az alapján próbálják az embert letapogatni, bemérni, ki a másik ember. Pedig ezek nem olyan fontos dolgok, és nem árulnak el semmit, vagy csak keveset. Mégis, ha ezekkel a kódokkal valaki egyáltalán nem foglalkozik, akkor nagyon nehezen tudjuk elhelyezni.De vajon miért érezzük szükségét annak, hogy mindig mindent valamihez képest határozzunk meg?
|
|
Tóth Krisztina - A lány, aki nem beszélt |
orokbe.hu |
2016.06.20. 14:20 |
 Akkor tudok ideális anya lenni, ha a saját életemet élem
Hosszú, mély és nagyon őszinte beszélgetésben mesélte el az örökbe.hu oldalon Tóth Krisztina író, költő azt a folyamatot, ahogy kislányuk, Lili megérkezett hozzájuk. A nehézségekről úgy beszél, hogy azzal segíteni tud másoknak – azoknak is, akik nem ebben az élethelyzetben vannak.
 „Az örökbefogadással kapcsolatos előítéleteknek az is része, hogy az emberek irtózatos teherként képzelik el. Egy orvos is, aki egyébként ismer és kedvel bennünket, azt kérdezte: »Maga író, miért vesz ekkora terhet a nyakába?«
Azt válaszoltam, hogy minden gyerek teher, ha tetszik. Aki ilyen előítéleteket hordoz, nem hiszem, hogy tisztában van a saját sorsával, történetével. Hiszen az úgynevezett legjobb családokban is annyi hiba van, nehézség, baj, figyelem- és szeretethiány, nem várt gyermek, elhagyott gyermek.
És vajon a mi életünk, az enyém, a tied, a mi gyermek- vagy kamaszkorunk olyan akadálymentes volt?” – teszi fel a kérdést Tompa Andrea, hozzátéve:
„A saját sorsunk megértése, folyamatos átbeszélése végtelen, lezárhatatlan folyamat. A történetünk mindig ott lesz számunkra, mindig vissza fogunk rá térni, és új fénytörésben látjuk.” (valasz.hu)
|
|
Tóth Krisztina - Anyát megoperálták |
Puremag |
2016.07.09. 16:03 |
  Még hogy az irodalom nem hat...!
Mellrák, kórház, műtét, kemoterápia… gyerekeknek, derűsen, természetesen. Hihetetlen? Pedig így van. Tóth Krisztina könyve fontos könyv, és nem csak a gyerekeknek – szülőként mi is sokat tanulhatunk belőle.
Kétségtelen, hogy csodálatos gyerekkönyv-íróink vannak, én mégis mindig annyira örülök, amikor alapvetően felnőtteknek író ír gyerekkönyvet. (Kár, hogy nem vagyunk írek, mert akkor még egy „ír”-t el lehetett volna helyezni a mondatban…)
Tóth Krisztinát kérdeztük a Móra kiadónál megjelent könyvéről.
|
|
Tóth Zs. Izabella pszichológus - Léna listái |
W. Tar Kriszti |
2015.06.16. 12:01 |
 A Léna listái című legújabb Pagony könyv kapcsán beszélgettünk Tóth Zs. Izabellával, klinikai gyermek- és ifjúsági szakpszichológussal, aki sokat dolgozik kamaszokkal, és nem ritkán olyan kisgyerekkel, akinek szülei elváltak vagy épp válnak.
Milyen tipikus hibákat ismersz, amelyeket a válás során elkövetnek a szülők?
A gyerekek fejében - és ez annál inkább igaz, minél kisebb a gyermek - a szülők egy megbonthatatlan egységet képeznek, és a válás során ennek az egységnek a megtörése okozhat nehézséget, különösen akkor, ha ezt maguk a szülők is gerjesztik, hisz a gyerek a szülei felé lojális, nem külön az apa vagy az anya felé. A legfőbb hiba, amit elkövethetünk szülőként, hogy a gyereket megpróbáljuk valamelyik oldalra állítani. A döntés a válásról a felnőttek szintjén született, a gyereknek ne kelljen arról döntenie, hogy „kit szeressen/utáljon jobban”, és ne neki kelljen (még ha akarná sem!) eldöntenie, hogy adott esetben kinél éljen, mert ez egy felnőtt szintű döntés, a gyermeket érzelmileg nagyon megterhelné.
-
Milyen technikák vannak arra, hogy a legkevésbé sérüljenek a válás érintettjei? Gyerekek, felnőttek egyaránt.
|
|
Turbuly Lilla - Locsolókannából elefánt |
Szöllősi Mátyás |
2015.05.24. 00:56 |
 Visszafelé folytatódik Pepe története
Legújabb könyvében egy ötéves kisfiú - a korábbi köteteiből már jól ismert Pepe hangján mesél őszintén, finom humorral az óvodáskor nehéz és derűs pillanatairól. Turbuly Lillával beszélgettünk óvodáról, kosársuliról, bábszínházról és a Károlyi kertben élő nyusziról.
Érdekes, hogy a Locsolókannából elefánt című, nemrég megjelent könyvedben egy picit kisebb Pepével találkozhatunk, mint a Talált szívben. Miért?
Óvodás karakterben nem tudok másban gondolkodni, nekem ez a Pepe karakter van meg. Ifjúsági könyvesben meg csak a Kosársulis Julcsi. Pepe már megvolt a gyerekverskötetemben, azóta is ő megy tovább, amikor hasonló korú gyerekekről írok. A könyvbe írtam egy előszót, ez Pepe biztató, vigasztaló üzenete mindenkinek, aki fél az ovitól, de leginkább Vandának szól, aki a játszótéren sírt, hogy neki óvodába kell mennie. A kislány a Talált szívben fontos főszereplő, itt az előszóban, majd a legvégén tűnik fel egy villanásra, a ballagáson.
|
|
Vadadi Adrienn - Alma utca 22. |
pagony.hu |
2018.01.18. 23:03 |
  Vadadi Adrienn igazi óvónéni! A gyerekekre teljesen ráhangolódva, abszolút empátiával ír. Meséit olvasva az az érzésem támad, hogy minden zökkenő nélkül egyszerre tud gyerek és felnőtt lenni. Népszerű ovis mesesorozata után az Alma utca 22. című regényével egy picit más hangon szólítja meg a nagy ovisokat, kisiskolásokat. Főhősei ízig-vérig szeretetreméltó gyerekek. A kalandjaik pedig folytatódnak a Nyomás a suliba! történeteiben: Misi, az Alma utca főhőse végre iskolás lett!
A kisiskolás tapasztalatai, valamint a könyv kapcsán kérdeztük Vadadi Adriennt. Olvasd el az interjúnkat!
Két hónapja elkezdődött az iskola. Lassan vége a barátkozásnak a közeggel. Mik a legjellemzőbb nehézségek ilyenkor?
|
|
Varga Bálint - Váltságdíj nélkül |
Kiss Orsi |
2015.06.20. 21:35 |
  A bűn dögunalmas, engem a történet érdekel
Varga Bálint több mint tíz évig volt az Agave Könyvek egyik meghatározó arca, vezetője, szerkesztője. Lawrence Blocktól Dashiell Hammettig számtalan krimit fordított és szerkesztett, évekkel ezelőtt könyvet írt a magánnyomozókról, egy ideig pedig ő maga is dolgozott egy magánnyomozó irodának.
Tavaly búcsút intett az Agavénak, néhány hete pedig a Kolibrinél jött ki első ifjúsági krimije, amely négy gimnazista titokzatos elrablásával indít.
De milyen képből bomlott ki a Váltságdíj nélkül története, mit kellett fájó szívvel kihúznia a szövegből, és miért tartotta fontosnak, hogy egy lány is fontos szerepet kapjon a sztoriban?
Varga Bálint erről is mesélt, mint ahogy kiderült az is, mit szeret leginkább a krimiben, miért gondolja, hogy a műfajnak itthon nincs igazán hagyománya, és olvasóként mit tart minden idők legjobban megírt gyerekkönyvének. Beszélgetésünk közben Spongyabob, a balatonaligai Kádár-villa, és még az X-akták is szóba került.
|
|
Varró Dániel - Próbáltam sokat szenvedni, de nem sikerült |
|
2018.05.06. 09:21 |
 Miért ne írna a költő a legmodernebb dolgokról, ha egyszer az a gyereke első bővített mondata, hogy „Misi beírja a Youtube-jelszót”?
Persze Varró Dániel is félt, hogy infantilisnak és komolytalannak tartják majd a verseit és mondókáit, és van is, aki így van vele, de a sikere így is hatalmas. Az olyan botrányok, mint amikor azt hiszik róla, babaöngyilkossági hullámot fog elindítani, valamennyire hatnak rá, de újra leírná ugyanazt. Interjú gyerekversekről, viszonylagos és véres komolyságról, megértő gyerekekről és értetlen felnőttekről.
A legtöbbek előtt még mindig egy padlásmagányban, leégő gyertyacsonk mellett az élet bánatairól író alak jelenik meg, ha meghallják azt a szót, hogy költészet. Ehhez képest önnek egy cég felkérésére most vált letölthetővé a Ha nagy leszek, szoftvertesztelő leszek című kiadványa egy csomó verssel a digitális kor szakmáiról, meg arról, mit is csinál egy UX dizájner. Kell, hogy a költészetben legyen magasztosság, vagy ez hülyeség?
|
|
Varró Zsuzsa - az Aliz kalandjai Csodaországban és A tükör másik oldalán meseregény fordítója |
Elekes Dóra |
2016.07.15. 23:17 |
|
A gyerekek is szeretik a jó szöveget, a jó mondatokat
Varró Zsuzsával, az Aliz kalandjai Csodaországban és A tükör másik oldalán fordítójával régi és új szövegekről, a fordítóval szemben támasztott követelményekről és előítéletekről Elekes Dóra beszélgetett.
-
Úgy tudom, korábban is fordítottál már mesekönyveket. Miket? Miben más mesét fordítani, mint felnőtt-szépirodalmat?
Az Aliz-kötetek előtt csak Jaime de Angulo Indián mesék című (mese)könyvét fordítottam, úgyhogy nincs ebben olyan nagy tapasztalatom. De az, hogy ilyenkor könnyebben magam elé tudom képzelni a célközönségemet, biztosan befolyásol valamennyire, illetve attól, hogy gyerekekről van szó, lehet, hogy – félig öntudatlanul – még gondosabban válogatom meg a szavakat és formálgatom a mondatokat (ahogy azt is jobban megnézem, mit adok a gyereknek enni). Ám a lényeg ugyanaz: hogy minél jobb szöveget hozzak létre. Szerintem a gyerekek is szeretik a jó szöveget, a jó mondatokat!
|
|
Víg Balázs - a Három bajusz gazdája |
Gosztola Judit |
2016.07.28. 21:47 |
 Balázsnak már négy gyerekkönyve jelent meg, s éppen gőzerővel dolgozik az ötödiken, melyben az óvoda után az iskolai életről rántja le a leplet. De beszélgettünk még a bajszokról és a hipszterekről, lelkes könyvtárosokról és az olvasás közben oda-vissza áramló energiáról is.
Hogyan kezdődött a te történeted?
|
|
Víg Balázs - Írói pályafutása |
Novák Árpád |
2015.05.17. 20:18 |
  "Aki szereti a gyerekét, az puszit ad neki, ez ennyire egyszerű"
Vig Balázst réges-régen egy közös koncert szervezése közben ismertem meg.
Soha nem gondoltam, hogy évekkel később nem egy zajos klub színpadán látom őt viszont, hanem, mint elismert fiatal meseírót üdvözölhetem.
 A mesebeli hármas apropóján kértem fel Balázst egy kis baráti beszélgetésre, mivel az idén harmincadik életévét betöltő fiatalember nemrég adta ki harmadik mesekönyvét. Kalandra fel!
Ha megengeded, kicsivel meseírói pályafutásod előttről kezdeném a kíváncsiskodást. Milyen út vezetett a próbatermek és színpadok világától egy egészen más jellegű turné irányába?
|
|
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
ÖSSZES FOGLALKOZÁS
Tovább…
