Az olvasás és gondolkodás többnyire együtt jár |
Mészöly Ági |
|
 Ahogy kitárul az iskola ajtaja, valami végérvényesen megváltozik a gyerekek életében. A gyerekkor varázsideje mostanság kegyetlenül hamar véget ér, a kölkök legkésőbb hétéves korukra szembesülnek a valóság olyan kegyetlenebb elemeivel, mint a gyorsított írás-olvasás program vagy a szövegértés feladatsor. És az olvasás válik rémmé, jobb esetben szükséges rosszá.
Berg Judit és Finy Petra lehetséges „mentőöv”-könyveiről Mészöly Ágnes beszélgetett a szerzőkkel.
Mi kell ahhoz, hogy a gyerekeket, akiknek óvodás korban a mese lételemük, „megmentsük” az olvasás számára?
|
|
Az üveglapot simogató gyerekeknek is lehet könyvet írni |
Joób Sándor |
|
|
Hogyan lehet ma még megmutatni a könyvolvasás élményét a gyerekeknek, akiket már csak az érdekel, ami egy tablet vagy egy mobil képernyőjén történik?
Nyulász Péter gyermekkönyvíró szerint hiába is várjuk a mai gyerekektől, hogy hasra esnek a múlt századi magyar írók könyveitől, mert ők bár kiválóak, egy dolgot biztosan nem tudtak: verset írni a mikrohullámú sütőről. Pedig az olvasás megtanulása nagyon nagy élmény a gyerekeknek, és ezt a frissen megszerzett képességüket szívesen próbára is teszik, ha olyan könyvet kapnak a kezükbe, ami az ő nyelvükön és nekik szól.
Nemrég Csépe Valéria, az új Nemzeti alaptanterv kidolgozásáért felelős miniszteri biztos azt mondta nekünk: az iskolákban az olvasást biztosan nem lehet megszerettetni az alsósokkal sem az Ómagyar Mária-siralommal, sem Jókaival. A mai gyerekek világához közel álló, mai szövegek kellenének, de szerinte kevés mai magyar szerző ír ilyet. Ön is így látja?
|
|
Gyerek választ, felnőtt-válasz |
Pákozdi Petra |
|
|
Sátoros ünnepekkor szülők, nagyszülők, közeli és távoli rokonok szívesen ajándékoznak könyvet, pláne, ha gyereket akarnak meglepni vele. Dizájnvásárok, karácsonyi bazárok, iskolai árusítások remek lehetőséget nyújtanak, hogy kicsik és nagyok kedvükre válogassanak, belekóstoljanak a kortárs gyerekirodalom egyre növekvő kínálatába. A felnőttek reakciója egy-egy gyerek, illetve ifjúsági mű láttán néha „megérne egy misét”…
A különböző kommenteket hallgatva elgondolkodtató, hogy mennyire hálás feladat egyáltalán a gyerekkönyv kiadás és értékesítés, hiszen elsősorban a felnőtt fogyasztót kell a termékkel megnyerni, és nem a kiskorút. Viszont a kiragadott esetek talán azt is szemléltetik, hogy a szülők helyzete sem fenékig tejfel.
Egy alkalommal anyuka három és féléves kisfiának kér ajánlást, valamilyen „eszesebb” könyvre. Elgondolkodtató, hogy miképpen létezik óvodás számára eszes könyv? Lehet, hogy rögtön már az érettségire készül? Miért nem vidám történetet keres inkább a szülő? Miért akarunk állandóan nevelő szándékkal könyvet választani?
Másik esetben, a nyugodtan nézelődő kislány apukája olyan könyvet szeretne, amiben rendes tanulság van. Az ötéves kislány egyből kiválasztja Annie M.G. Schmiedt klasszikusát, a Szutyoksárit. Apuka ismét rákérdez: „Ebben van tanulság?”. Persze, de főleg humor és nevetés, meg vicces rajzok.
|
|
Inkább Harry Pottert olvassanak alsóban, mint Jókait (1) |
Joób Sándor |
|
 Az iskolákban könnyebben olvasható szövegekre, az életkorhoz jobban passzoló tananyagra, a gyerekek „kütyüaffinitására” építő, mobilos vagy számítógépes játékokra, témanapokra, csoportmunkára van szükség – mondta az Indexnek Csépe Valéria, az új Nemzeti alaptanterv kidolgozásával megbízott miniszteri biztos. A pszichológusprofesszor szerint ha nem lesz kilencosztályos iskola, akkor is több időt kell szánni az olvasás és szövegértés elmélyítésére. A mindennapos testnevelést megtartaná, de értelmes tartalommal töltené meg, a tanárok szabadságát a kerettantervek helyett tantervi ajánlásokkal lehetne növelni. Csépe Valéria nem politikai szervezetekkel, hanem szakemberekkel akar egyeztetni a munkáról, mert szerinte vitázni csak tények és adatok alapján lehet.
Engedje meg, hogy fölolvassak önnek egy szövegrészt egy állami irodalomtankönyvből:
„Rettentő nagy út áll előttem, de azért sietve sietek uramhoz és hűséges férjemhez. Kötelességem hozza ezt magával. Semmi sem esik nekem olyan súlyosan, mint tőled elszakadni, mert te nekem bánatot sohasem okoztál. Csak tanulj szorgalmasan, és rajta légy, hogy a dicsőség koronáját elnyerjed!”
Ez egy részlet Zrínyi Ilona II. Rákóczi Ferenchez írott leveléből. Ezzel az 1692-ben írt levéllel a negyedik osztályosoknak kell foglalkozniuk, és van, ahol ezt kívülről meg is kell tanulni. Mit tanul meg egy ilyen feladatból egy mai gyerek? Miért van szükség erre 2017-ben?
|
|
Inkább Harry Pottert olvassanak alsóban, mint Jókait (2) |
Joób Sándor |
|
|
Az iskolákban könnyebben olvasható szövegekre, az életkorhoz jobban passzoló tananyagra, a gyerekek „kütyüaffinitására” építő, mobilos vagy számítógépes játékokra, témanapokra, csoportmunkára van szükség – mondta az Indexnek Csépe Valéria, az új Nemzeti alaptanterv kidolgozásával megbízott miniszteri biztos.
A pszichológusprofesszor szerint ha nem lesz kilencosztályos iskola, akkor is több időt kell szánni az olvasás és szövegértés elmélyítésére. A mindennapos testnevelést megtartaná, de értelmes tartalommal töltené meg, a tanárok szabadságát a kerettantervek helyett tantervi ajánlásokkal lehetne növelni. Csépe Valéria nem politikai szervezetekkel, hanem szakemberekkel akar egyeztetni a munkáról, mert szerinte vitázni csak tények és adatok alapján lehet.
|
|
Jókait mentsük meg, vagy a nebulókat? |
Tölgyesi Gábor |
|
 A szülők, a tanárok olykor nem igazán tudnak mit kezdeni azzal, hogy a gyerekek szenvednek egy-egy klasszikus olvasmánytól, olyanoktól is, amelyeket sok-sok évtizeddel ezelőtt az egykori gyerekek még faltak. Körükben maga az olvasás is folyamatosan visszaszorul a szabadidős tevékenységek között, de ez a jelenség nem új keletű.
Ábrahám Mónika könyvtáros több mint tíz évvel ezelőtt publikálta tanulmányát az Új Pedagógiai Szemlében, amelynek tanulságai ma is érvényesek. Kutatásából kiderül, hogy míg az 1960-as évek végén a szépirodalom olvasása a tizennégy évesek kedvenc szabadidős tevékenysége volt, 1977-ben a rangsor hatodik helyére került, 1997-ben már csak a tizenkettedik helyet foglalhatta el.
Na bumm, az újabb és újabb nemzedékek legfeljebb nem lesznek annyira olvasottak, mint az elődjeik – gondolhatnák az irodalomra kevésbé fogékonyak −, ám bármennyire is vad állításnak tűnik: Magyarország jövőbeni versenyképessége a gyermekek olvasási hajlandóságával is összefügg. Ha ugyanis egy gyerek nem sajátítja el az írás-olvasás képességének azt a szintjét, amely lehetővé teszi számára majd az új információk befogadását, közlését, az új tudás megszerzését, később a nagybetűs életben sem tudja majd megállni a helyét.
|
|
Kiskamaszok a Margón - Láthatatlan korcsoport nincs, ők nagyon is láthatóak! |
|
|
|
Általában mindig gyerekkönyvekről meg ifjúsági irodalomról beszélünk, pedig van egy olyan korosztály, amelyik már (vagy még) se nem ez, se nem az. A Margó Irodalmi Fesztiválon az angolul middle grade-nek, magyarul kiskamasz korosztálynak szóló könyvekről beszélgetünk majd Balázsy Pannával, Fiala Borcsával, Kertész Erzsivel és Varga Bálinttal. Összeállításunkban a résztvevők – egyetlen kivétellel – ugyanazokat a kérdéseket kapták, de válaszaikra nem csak ezért érdemes figyelni.
Mit olvas a 9-12 éves korosztály, mivel lehet őket megszólítani, mi alapján választanak ők könyvet, és milyen az a világ, ami biztosan beszippantja őket?
A Margó Irodalmi Fesztiválon Balázsy Pannával, Fiala Borcsával, Kertész Erzsivel és Varga Bálinttal beszélgetünk majd erről, és még sok minden másról.
|
|
Kortárs gyerekirodalmat az iskolába! |
Wéber Anikó |
|
Felső tagozatban veszíti el a kortárs magyar irodalom az olvasóit. Miért?
Elsősorban az olyan iskolai olvasmányok miatt, amelyek a mai gyerek számára nehezen érthetőek – mint az Egri csillagok, amely több mint száz éve lett kötelező.
Miként érhető el, hogy a kortárs ifjúsági irodalmat oktassák az iskolában?
Miért fontos a minőségi gyerekirodalmi kritika?
Többek között erről beszélgettünk Hermann Zoltánnal, a Mesebeszéd egyik szerkesztőjével.
Egyre élénkebb a gyermek- és ifjúsági irodalomról szóló diskurzus, a gyerekkönyves szakma minden résztvevőjének van véleménye, de nehéz megteremteni azt a fórumot, ahol ezeket elmondhatják, megvitathatják egymással. Erre jöttek rá a Mesebeszéd című beszélgetéssorozat résztvevői, akik idén a könyvhétre egy kritikai hangú, hiánypótló tanulmánykötetet is megjelentettek a témában.
Miként lehetne eljuttatni a kortárs gyerekirodalmat az olvasókhoz?
Hogyan neveljük olvasóvá a gyermeket?
Mi legyen az ajánlott olvasmányok között az iskolában?
|
|
Kortárs gyerekirodalom az olvasóvá nevelésben (1) |
Orosz Ildikó |
|
A jól megválasztott kortárs művek élményt és motivációt jelentenek a gyerekeknek, azonban az olvasmánylisták lassan frissülnek, a kortárs gyerekirodalom egyelőre néhány elkötelezett pedagógus szívügye.
Miközben a könyvpiac évről évre zsugorodik, a hazai gyermek- és ifjúságikönyv-kiadás az elmúlt évtizedben példátlan fellendülésen ment keresztül: nőtt a könyvforgalom, az összpéldányszám és a kiadott címek száma (a 2011-es forgalmi növekedés például 13-14 százalék). Nem tudni, ebből mennyi a tartalmában és küllemében igényes kortárs mű, de a növekedés e téren is szembeöltő. A 2000-es évektől "felnőtté vált" a gyerekirodalom, ahogy Kovács Eszter, a Pagony kiadó főszerkesztője nemrég frappánsan megfogalmazta: "sokan művelik, sokan írják, sokan rajzolják, sokan írnak róla, sokan szervezik, sokan veszik komolyan, sokan csinálják jól". A kiadók egyre több fórumon igyekeznek megismertetni a pedagógusokkal a kortársakat. Egyesülnek, díjakat hoznak létre, sikerlistákat gyártanak, olvasóklubokat működtetnek.
Országszerte számos könyvtárban elérhető a tizenegyedik évfolyamába lépett Csodaceruza folyóirat, amely idéntől nemcsak a szakemberekhez, hanem váltott számokkal a gyerekekhez is szeretne szólni. Ezzel együtt a kortárs gyermekirodalom nehezen talál utat az óvodákba, iskolákba.
|
|
Kortárs gyerekirodalom az olvasóvá nevelésben (2) |
Orosz Ildikó |
|
 Alkonyattól Abigélig
Az alsós tanítók az utóbbi években érezhetően nyitottabbak a kortárs irodalomra, felsőben azonban lassabb a változás, vélekedik Gombos Péter. Sok helyen masszívan tartja magát az obligát "hetes": Egri csillagok, A Pál utcai fiúk, A kőszívű ember fiai, Szent Péter esernyője, Az arany ember, Légy jó mindhalálig, Ábel a rengetegben. Ezek közt van néhány, a gyerekek által kedvelt regény, de még több olyan, amelynek nyelve túlzottan archaikus és a témájával nehéz azonosulni. A legfiatalabb mű is nyolcvanéves (!) - mintha azóta nem írtak volna 10-14 éveseknek érdekes és nyelvi, esztétikai szempontból is értékes regényt.
|
|
Kötelező olvasmányok és új olvasási módok a digitális fordulat korában |
Kodácsi Boglárka |
|
|
Beszámoló a konferenciáról
 A Magyar Tudományos Akadémia Közoktatási Elnöki Bizottsága és a Magyartanárok Egyesülete (ME) 2018. május 31-én Kötelező olvasmányok és új olvasási módok a digitális fordulat korában címmel rendezett konferenciát az MTA Székházának Felolvasótermében.
Köszöntő beszédében Dávidházi Péter, az MTA I. Nyelv- és Irodalomtudományok Osztályának elnökhelyettese két levélrészlet felolvasásával hangolta rá a résztvevőket a konferencia tematikájára.
Elsőként Arany János Lévay Józsefhez írt egyik levelét ismertette a közönséggel, külön hangsúlyozva az alábbi sort: „És pedig ez osztályban, előre bocsátva az irodalomtörténet felosztását, a legújabb kort (1772) kezdjük. Ez könnyebb a gyereknek, mint a »zumtuchel«, vonzóbb is.”
Ezután Hász-Fehér Katalinnak, a Szegedi Tudományegyetem docensének levelét olvasta fel: a levél írója felhívta a figyelmet az olvasás fogalmának eltérő meghatározásaira, valamint egy, az olvasás differenciáltabb értelmezésére vonatkozó, kognitív alapon kidolgozott kutatás szükségességére. Dávidházi Péter megnyitó beszédében a közös gondolkodásra, a kor kihívásaira minél több nézőpontból adható reakció fontosságára szólította fel a résztvevő közösséget és az érdekelteket.
|
|
Kötelezők pro és kontra - Az olvasóvá nevelés első leckéje (2) |
pagony.hu |
|
|
3. A kötelező olvasmányok nem reagálnak a kamaszok problémáira, élethelyzeteikre, lelkivilágukra.
Pro - Eszteranna:
A Rómeó és Júlia, Az Ifjú Werther szenvedési, a Fanni hagyományai az első kamaszkori szerelem túlkapásait gyönyörűen mutatja be, annyira együtt lehet szenvedni Wertherrel, amikor a menzán a srác matekszakkörről sosem melléd ül, hanem a Pamela Anderson méretekkel rendelkező művészeti osztályos lány mellé. A Rómeó és Júliagörbetükrében tökjót lehet röhögni a haverod szerelmi bánatán, amikor nagy szünetben már a harmadik tornász lányba szerelmes halálosan és felírja alkoholos filccel a karjára, hogy „I wanna die for you Juli”. Majd egy szünet múlva: „Rózi”.
Az Anna Karenina, a Bovaryné, a Nórasegíthet megérteni azt, hogy miért váltak el a szüleink, azt hogy nem annyira egyszerű ez, mint ahogyan azt elsőként kamaszfejjel gondoltuk. ABűn és bűnhődés fiatal Raszkolnyikovjával is könnyen lehet azonosulni idealista, kevés reális tapasztalattal rendelkező kamaszként.
|
|
Mindent a gyermekirodalomról - szakértői vélemények |
Wéber Anikó |
|
Egyre n ehezebb eligazodni a sok új megjelenő gyermekkönyv között, fontos volna fogódzókat találni, és kiszűrni a minőségi műveket.
Valamennyi gyermekirodalmi oldalnak megvan a sajátos profilja, jellegzetessége, stílusa, néha elköteleződése, így kölcsönösen kiegészíthetik egymást – derült ki a négy gyermekirodalmi fórummal készített interjúból.
-
Boczán Bea (Prae.hu),
-
Lovász Andrea (Papírhajó),
-
Rét Viki (Könyvmutatványosok) és
-
Sándor Csilla (Csodaceruza) meséltek arról, van-e ma Magyarországon presztízse a gyerekirodalomnak, hogyan növelhető a népszerűsége, és milyen a kritikai hozzáállás a gyermekirodalmi művekhez.
Makkai Kinga utalt egy interjúban arra, hogy egyre nehezebb eligazodni a sok új megjelenő gyermekkönyv között, fontos volna fogódzókat találni, és kiszűrni a minőségi műveket.
Más kritikai hozzáállás, szempontsor kell egy gyermekkönyvhöz?
|
|
Nem is annyira láthatatlanok - Kerekasztal-beszélgetés a kamaszirodalomról |
Pethő Anita |
|
|
A middle grade, vagy kiskamasz korosztályt (nagyjából 9-12 évesek) gyakran tekintik láthatatlannak. Ők már nem képeskönyveket lapozgatnak, de még kicsik az ifjúsági regényekhez, már önállóan olvasnak, de még igénylik a szülők által elmondott meséket is. Hogyan és milyen könyvekkel lehet őket mégis elérni?
A témáról a Margó Irodalmi Fesztivál és Könyvvásáron Ruff Orsolya beszélgetett kifejezetten e korosztálynak író szerzőkkel.
|
|
Nem kell a klasszikusok összes naplementéjét ismernünk |
Kiss Orsi |
|
 Tizennégy éve jelent meg először a Tündérboszorkány-trilógia első része, sok-sok év után pedig idén nyáron folytatódott Sári, Dóri és Laci története. Bosnyák Viktória eredetileg csak ikerlányai szórakoztatására szánta a regényt, egyfajta pótléknak két Harry Potter-kötet között. Kívánságaikat beépítette a regénybe, és bár a lányai időközben már felnőttek, a folytatásban volt olyan momentum, ami miatt az előzetes engedélyüket kellett kérnie. A trilógia népszerűsége töretlen, a regényhez munkafüzet is készült, a szerző a Kolibri Kiadóval közösen pedig rendszeresen kiosztja a legodaadóbb könyvtárosnak járó Tündérkönyvtáros díjat.
Bosnyák Viktória már a folytatáson dolgozik, a munkát ugyanakkor jelenleg – akármilyen furán is hangzik – egy múzeumátépítés hátráltatja. Emellett tervben van a Tündérboszorkány-trilógia spin-offja is, amely a 11-12 éves Dóri és Sári lovaskalandjairól szólna. De hogyan került képregény a legújabb regényébe, mivel lehet megtartani a fiú olvasókat, mit gondol a kötelező olvasmányokról, és melyik volt az a klasszikus, amely iskolásként feldühítette? Bosnyák Viktória mindezeken túl elárulta, szerinte a felnőtteknek miért nem szabad magukra hagyni a gyerekeket a könyveikkel, és azt is, hogy mit gondol a könyves mémekről.
|
|
Nem lehet struccpolitikát folytatni és becsukni a szemünket - Interjú |
Barcza Réka |
|
Hogyan foglalkoznak ezzel a tanárok és hogyan érinti mindez a diákokat?
Hogyan kellene beépíteni a kortárs irodalmat és a kortárs ifjúsági regényeket az irodalomórákba?
Mindezekről Arató Lászlót, az ELTE Radnóti Miklós Gyakorlóiskolájának vezető tanárát, és a Magyartanárok Egyesületének elnökét kérdeztük.
Mennyi helyet kap ma az ifjúsági irodalom az iskolai tanórákon?
A kelleténél jóval kevesebbet, pedig helyet kellene adni a populáris és a kortárs irodalomnak, akár bizonyos klasszikusok rovására is. Félreértés ne essék, nem kiszorítván őket, hanem azok mellett. Ha a 7. osztályos tananyagot vesszük, a kortárs és klasszikus ifjúsági irodalomra, azon belül is a szabadon választott irodalomra mindösszesen nyolc órát biztosít a kerettanterv, de úgy, hogy ebbe a nyolc órába Mikszáth Szent Péter esernyője című művének is bele kell férnie. Azaz, gyakorlatilag összesen négy óra marad a klasszikus és kortárs ifjúsági irodalomra. Ez komikus. És nagy baj.
Melyek a legkritikusabb időszakok, amikor az addig szívesen olvasó gyerekek jó eséllyel félreteszik a könyveket, vagy romlani kezdenek a szövegértési képességeik?
|
|
Női hősök és tabuk a gyerekirodalomban |
Petrovics Gabriella |
|
 Dóka Péter író, irodalmi szerkesztő:
"Az olvasás egyszemélyes tevékenység, mégis közösségi élményt ad."
"A mai tinédzserek nagy része a fordulatokban gazdag műveket kedveli."
Számos konferencia, szakmai beszélgetés és tanulmány szól arról, hogy több kortárs ifjúsági könyvet és talán kevesebb kötelező olvasmányt kellene tanítani.
Dóka Péter íróval, a Móra Könyvkiadó irodalmi szerkesztőjével az új olvasási és írói szokásokról, valamint arról is beszélgettünk, miért sikeresebb a mai fiatalok körében a Harry Potter, mint az Egri csillagok.
Hogyan alakította át a hazai gyerekkönyv piacot az utóbbi években a digitális forradalom?
|
|
Receptek az olvasóvá neveléshez |
|
|
 Az oktatás körüli nyilvános viták azt mutatják, hogy korunkban a legtöbben a magyartanítás hagyományos értékeit kérdőjelezik meg. Heves vitákat generál a kötelező olvasmányok, a memoriterek kérdése, illetve az is, hogy meg kell-e érteni több száz (vagy akár csak száz) évvel korábban élt eleink nyelvét, műveltségét, vagy sem egy 21. századi tanulónak.
Vojtek Sándor, a tragikusan korán elhunyt szlovákiai magyar tanár és irodalomtudós írásaiból fény derülhet arra, mi az az ideális megközelítés, módszertani eszköztár, amivel korunk magyar tanárai hatékonyabban tudják munkájukat végezni, hivatásukat betölteni.
|
|
Szabika nem lett kutya |
|
|
|
Időutazás, beszélgetés és játék a Margó Irodalmi Fesztiválon
A Tilos az Á Könyvek programján, a Petőfi Irodalmi Múzeum Lotz-termében, szombaton ebéd után találkoztak a népszerű Időfutár sorozat olvasói az alkotókkal, Gimesi Dórával, Jeli Viktóriával, Tasnádi Istvánnal és Vészits Andreával.
Te hová szeretnél utazni? Az ókori Rómába? A reneszánsz Londonba? Esetleg Bécsbe, hogy személyesen találkozhass Mozarttal? Hogyan kezdődött a sorozat és vajon mit tartogat a jövő? – ezeket a kérdéseket járták körbe a szerzők a legfrissebb kötet – Időfutár 7. Az ellopott időgép – megjelenése kapcsán a ceremóniamester, Tarr Ferenc segítségével.
Hét éve Hannával indul a történet, az ő személye ível át a többkötetes regényfolyamon. Vajon miért lány lett a főszereplő, hogy találták ki a figuráját? Nem akartak egy Harry Potter-féle rivális regényt írni, annak hatása 2011-ben még annyira erős volt – válaszolt a kérdésre Tasnádi István. Egyébként arra is gondolt, a lányok nyitottabbak lesznek ebben a korosztályban az effajta regényre, de ez az előítélete picit megdőlt, mert azóta rengeteg sráccal találkoztak dedikáláskor, különféle programokon. Megtudtuk azt is, hogy a hetedik rész után még egy kötet biztosan meg fog jelenni. A történetnek folytatódnia kell, ugyanis nyitva hagytak egy kérdést a végén, amit nyolcas kötetben fognak elvarrni. Sőt azt is elárulták, hogy jelen állapotában a nyolcas kötet kibontakozása erősen felveti, hogy lesz egy kilences kötet is…
|
|
Új könyvek kontra régiek - van különbség? |
life.hu |
|
 Számos generáció nőtt fel Grimm, Andersen és más nagy mesemondók meséin. A nagy klasszikusok a mai napig népszerűek, körülöttük azonban egyre gyűlnek az újabb és újabb mesekönyvek.
A hatalmas választékban pedig nem könnyű eligazodni, legfőképpen azért, mert a szülők nagy része a régi mesekönyveket ismeri, amelyek azonban nem biztos, hogy a mai gyerekek figyelmét felkeltik. De vajon valóban másak a mai könyvek, mint az évekkel ezelőtt népszerű kiadványok? És mi alapján döntse el a szülő, hogy melyik a leginkább érdemes arra, hogy a gyermekének kezébe adja?
A kérdésekre nem könnyű választ adni, de talán némi iránymutatást jelenthet, ha ismerjük a jó mesék ismérveit, és tisztában vagyunk azokkal a szerzőkkel, akik neve valóban színvonalas kiadványokat fémjelez.
Lovász Andrea gyerekirodalom-kutató is elismeri, hogy van különbség a régi és az új generációs mesekönyvek között. Ám nem feltétlenül a színvonal, sokkal inkább az, hogy
"utóbbiak már nem tanítani, hanem elsősorban szórakoztatni akarják a közönségüket. Ennek megfelelően sok a könyvekben a kaland, pergő ritmusúak az események, nagyon jó a humoruk, és rengeteg játék található bennük."
|
|
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
ÖSSZES FOGLALKOZÁS
Tovább…
