| Következő 20 cikk | Előző 20 cikk |
AJÁNLÓ TÉMÁNKÉNT |
|
|
 Második életkori szakasz: óvodáskor
Könyvajánló
|
|
Bevezető |
|
|
 Óvoda-iskola átmenetnek nevezzük az óvodai nagycsoport utolsó négy hónapjától (februártól májusig) az iskola első 4-6 hetéig tartó előkészítő időszakot.
Óvodában
Mivel három évig kötetlen, szabad foglalkozások vannak, ezért az iskolaelőkészítő időszakban folyamatosan növeljük:
- az egyhelyben ülés (10-15 perc), és
- a szándékolt figyelem (10 perc) idejét.
Iskolában az előkészítő időszakban történik az olvasás megalapozása:
- a hangok megfigyelésével, hangoztatásával,
- a hangok tanításával,
- a jelfunkciók (metakommunikációs + grafikus jelek) értelmezésével, valamint
- térben (relációk) és síkban (irányok: jobb-bal, lent-fent) tájékozódással.
|
|
Az iskolaérettségről (1) |
|
|
 Nagycsoport vagy első osztály?
Minden felelős szülőben, óvodapedagógusban felmerülhet a kérdés:
- Vajon iskolaérett-e a gyermeke, óvodása?
- Meg tud-e majd birkózni azokkal a nehézségekkel, amelyek az iskolában várják?
- Tud-e majd élni azokkal a lehetőségekkel, amikor ajánlanak számára? Jól fogja-e érezni magát?
Az első iskolai évek kudarcai és sikerei jelentősen meghatározzák a gyermekek iskolához, tanuláshoz való viszonyát, sőt még a pályaválasztásuk is hatással lehetnek.
|
|
Az iskolaérettségről (2) |
|
|
 Ezek az iskolaérettség kritériumai
A törvény szövege szerint az a gyerek, aki az adott évben augusztus 31-ig betölti a 6. életévét, tanköteles korba lép, ami azt jelenti, hogy elkezdheti az iskolát. Azonban ez nem "teljesen" kötelező, óvodavezetői engedéllyel a következő naptári év szeptemberében, vagyis a 7 éves kor betöltése után is lehet iskolába mennie, sőt, van, aki akár 8 éves korában is megkezdheti az elsőt.
A gyerek 6. életévében az óvónő döntheti el, hogy szerinte érett-e már a gyermek az iskola megkezdésére. Az olyan helyzetekben, amikor vitatható a kérdés, és az óvoda nem tud teljesen egyértelműen nyilatkozni róla, szükséges, hogy egy szakértő mondjon véleményt a gyermekről.
|
|
Értelmezés óvodás fejjel |
Batta Ágnes |
|
A szimbólumok használata az óvodás korú gyermekek kommunikációs készségének fejlesztésében az egyik leghatékonyabb módszer, hét éves korig ugyanis az agy képeket, hangokat befogadó jobb féltekéje a domináns.
Buda Mariann, a Debreceni Egyetem Neveléstudományok Intézetének adjunktusa a szimbólumokról beszélt, arról, ahogy ezek haszonnal beemelhetők a kommunikációba. A gyermekek fejlesztési lehetőségeit az agyi aszimmetriára visszavezető előadó rámutatott, hogy a két félteke nemcsak funkcionálisan, hanem anatómiailag is különbözik.
Példaként a Nobel-díjas Robert W. Sperry hasított agy kísérletét hozta fel, melynek során átmetszették a páciens két agyféltekéjét összekötő hidat, aminek következtében kettős személyiség alakult ki a betegnél a két félteke kommunikációjának megszűnése miatt. A féltekei megosztás az emlősök közül egyedül az emberre igaz.
|
|
1. A sikeres írás-olvasás tanulás feltételei |
babafalva.hu |
|
 Az óvodás gyermek készségei, képességei 6-7 éves korra érnek meg arra, hogy ősztől az iskolában sikeresen megtanulják az írás-olvasás tudományát.
Ehhez igen összetett pszichikus működésre van szükség.
Lássuk, mely funkciók ezek.
|
|
2. Mi szükséges ahhoz, hogy tanulni tudjunk? |
|
|
 Ha hiányosan épültek ki gyermekünkben azok a részképességek, amelyek nélkül nem jöhet létre komplex tanulási folyamat: ha a gyermek nem érdeklődő, nem tud figyelni, nem képes belső képeket kialakítani, s ezeket a képeket, valamint a rövid mozgáselemeket és hangsorokat képtelen rögzíteni, akkor tanulási nehézségei lesznek.
Ha megvizsgáljuk mindezeket a tanulási fázisok tekintetében, akkor észrevehetjük, hogy a tanulás nagyon összetett képesség együttest feltételez.
|
|
3. Beszédészleléstől a szövegértésig |
|
|
|
MI A BESZÉDÉSZLELÉS?
 A nyelvelsajátítás egyik legfontosabb eleme a beszéd észlelése.
A beszédészlelés az a készség, ami lehetővé teszi a gyermek számára, hogy felismerje és azonosítsa anyanyelve
- beszédhangjait,
- hangkapcsolatait, és
- a hangsorokat .
Tehát az a készség, mely alapján képesek vagyunk megfelelő sorrendben és időtartammal észlelni a szavakban a hangokat, és azt az elhangzásnak megfelelő sorrendben vissza is tudjuk mondani.
MIÉRT VAN ERRE SZÜKSÉG?
|
|
4. Mesehallgatástól az olvasási képességekig |
|
|
|
Olvasni az a gyermek tud, aki megérti azt, amit olvas.
 A szöveget akkor érti meg:
-
ha felismeri a hallott beszédet a szövegben,
-
ha van kellő háttértudása a világról, és
-
ennek megfelelő a szókincse,
-
ha érdekli az, ami le van írva, és
-
ha tud figyelni.
A mesehallgatás során a gyermeknek:
|
|
5. Nyelvi tudatosság |
|
|
 Az olvasástanulás egyik legfontosabb feltétele:
⇒a fonológiai tudatosság és
⇒a fonématudatosság.
Fonológiai tudatosságról
akkor beszélünk, mikor a gyermek tudatára ébred, hogy a beszélt szavak hangokból állnak, és képes ezeket elkülöníteni. (Meg tudja nevezni, hogy mely hang áll a szó elején-közepén és végén.)
A fonématudatosság
annak tudása, hogy a beszélt szavak építőkövei a fonémák (a hangok), és ezen építőkövek átrendezése, kicserélése más szavakat eredményez.
|
|
5.1. Nyelvi tudatosság - Mi az a fonológiai tudatosság, és miért fontos? |
Varázsbetű |
|
 “Az olvasási problémák kialakulásának előrejelzésében a fonológiai tudatosság hiánya a legfontosabb tényező.”
(Priscilla L. Griffith és Mary W. Olson)
Az olvasással foglalkozó kutatások többszörösen bizonyították már, hogy az olvasási problémák egyik legfontosabb oka a fonológiai tudatosság alacsony szintje.
A fonológiai tudatosság alatt a szavak alkotóelemeire – szótagokra és hangokra - való bontásának képességét értjük. Fontos, hogy ebben az esetben nem az írásról, hanem kifejezetten a beszélt nyelvről van szó.
Azok a gyerekek, akiknek fonológiai tudatossága alacsony szinten áll, nem tudják a szavakat hangokra, szótagokat bontani.
“A fonológiai tudatosság sokkal inkább meghatározza az olvasás színvonalát, mint az intelligencia szint, az olvasáshoz szükséges részképességek, illetve a hallás utáni szövegértés.” (Keith E. Stanovich)
|
|
6. A problémamentes olvasás feltételei |
|
|
 Az óvodai nevelés utolsó évében – a nagycsoport iskola-előkészítő szakaszában – már tudatosabban kell készülnünk az olvasás előkészítésére. Könyvesboltokban már több olyan óvodásoknak készült, rövid, szöveg nélküli „képregény” kapható, melyek hatékonyan segítik a kisgyermek képről alkotott történetmondását és szókincsfejlesztését, előkészítve az iskolai olvasás¬tanulást. A képolvasás hatékony eszköze lehet a böngésző is.
A problémamentes olvasástanuláshoz nyolc készség szükséges:
-
Érdeklődés a könyvek iránt.
-
Szeressen mesét hallgatni.
-
Képes legyen különböző ritmusok között különbséget tenni.
-
Tudjon rövid ideig koncentrálni. (Nem a TV-re, hanem egy olyan dologra, amit el szeretnénk vele végeztetni!)
-
Legyen képes néhány szimbólum (<, V, > ) közt különbséget tenni.
-
Legyen képes megkülönböztetni a hangokat, pl. m és n (zöngés-zöngétlen mássalhangzók).
-
Képes legyen használni vizuális emlékezetét (vizuális memóriafejlesztés).
-
Képes legyen sorrendbe rakni az eseményeket (sorrendiség).
Ne feledjük:
az a gyermek tud majd igazán olvasni, aki már képről is tud olvasni!
|
|
7/1. Ajánlott irodalom - Iskolába készülök 5 éves kortól |
|
|
 Az iskolába lépéphez szükséges alapkészségek komplex felmérése
Írta: Hernádiné Sándor Ildikó
Kiadó: Szalay Könyvek
Oldalszám: 64
Ha szeretne egy élményt nyújtó, szakmailag igényes kiadványt gyermeke iskolaérettségének megismeréséhez, akkor válassza az Iskolába készülök foglalkoztatót. A tesztfüzet elképesztően gazdag a felmért ismeretek készségek témaköreiben, hiánypótló a különböző óvodáskori készségek felmérésére szolgáló kiadványok piacán.
A füzet nemcsak állapotot mér fel, hanem közben új ismereteket is hoz a gyermekek életébe, miközben játékos és szórakoztató időtöltést kínál számukra.
A szerző nagy odafigyeléssel, a gyermekek életkori sajátosságait, érdeklődését és a szakmai szempontokat figyelembe véve választotta ki a feladatokat, melyek megoldásával biztos képet kap a szülő, a pedagógus a gyermek iskolaérettségéről.
|
|
7/2. Ajánlott irodalom - Suliváró |
|
|
 Iskolaérettséget mérő tesztkönyv feladatokkal, játékokkal
Írta: Kissné Hama Mária
Kiadó: Szalay Könyvek
Oldalszám: 64
Ez a könyv az 5-6 éves óvodásoknak és szüleinek készült. Segít, hogy gyermeked felkészülten, éretten kezdje az iskolát. A könyv két részből áll.
Az első részben egy tesztet találsz. Amikor közösen megoldjátok ezeket a játékos feladatokat, egy átfogó képet kapsz gyermeked képességeiről. Megtudhatod, mi az, amiben nagyon ügyes, és mely területeken kell még fejlődnie. Mindezt játékos formában, szórakozva, együtt tehetitek meg.
A könyv második részében gyakorlófeladatok, játékok szerepelnek. Ezek segítenek gyermeked kevésbé fejlett képességeinek javításában, és a jól működők elmélyítésében.
A közös játék fejleszti a kapcsolatokat, növeli a kölcsönös bizalmat, és jobban megismerhetitek egymást.
|
|
7/4. Ajánlott olvasmányok iskolakezdéshez |
|
|
|
|
8. Az otthon legyen a béke szigete |
|
|
Interjú Sárdi Panni mentálhigiénés szakemberrel
A 2014-es PagonyFeszten kézbe vehetitek már Finy Petra Iskolások kézikönyvét Pásztohy Panka rajzaival. A kis könyv valóban kézikönyv: megmutatja és elmagyarázza, hogy milyen is lesz az iskola, ahol órarend, tanóra, csengetés szabja meg a kis elsősök életét - és persze a szüleikét is. Hogy mire is kell felkészülni, miért szorongunk az iskolától, arról beszélgettünk Sárdi Panni mentálhigiénés szakemberrel, aki pályája elején nyolc évig tanított kicsiket, hosszú éveken át nevelési tanácsadóban dolgozott családokkal, tanárokkal, gyerekekkel, így mindkét oldal felé empátiával fordul.
|
|
9. Játsszunk iskolásat! |
pagony.hu |
|
 A kisgyerekek, főleg azok, akik még nem járnak iskolába, imádnak iskolásat játszani. Iskolásnak lenni szörnyen felnőttesnek tűnik ötéves szemszögből, a tapasztalt iskolások pedig bevezethetik az iskola rejtelmeibe a kistestvéreket - legalább legyen valami haszna az iskolának, ha más nem, hát vágjunk föl vele!
Olvassátok el az Iskolások kézikönyvét, amiből mindent megtudtok a suliról előre!
Mi is játszunk sokat iskolásat, elmesélem, hogyan. Aki tudja, csinálja utánam, garantált a siker!
|
|
Hasznos tippek iskolakezdéshez |
Vekerdy Tamás |
|
 Az iskolakezdés nehéz terhet ró a szülőkre lelkileg is és halmozottan igaz ez az elsősök szüleire.
Vajon jó döntöttek? Mire kell figyelni?
Dr. Vekerdy Tamás összefoglalja azokat a dolgokat, amelyekre érdemes figyelni.
|
|
Tíz nehézség az első osztályban, amire segít felkészülni a Leszel a padtársam? című mesekönyv |
pagony.hu |
|
 Vadadi Adrienn meséi már belopták magukat az ovisok szívébe. Érzékeny történetei pontosan azokat a pillanatokat ragadják meg a gyerekek mindennapjaiból, amik természetesnek tűnnek – nekünk felnőtteknek – a gyerekek mégis megakadnak tőlük, forgatják magukban és nem mindig találnak feloldást.
A nagyszerű írónő az ovisok után most végre segít az elsősöknek is megrázkódtatások nélkül beülni az iskolapadba!
|
|
7/ ÓVODÁBÓL ISKOLÁBA |
|
|
|
Külön kell szólnunk az un. átmeneti időszakról, amely nagycsoport 2. felétől az első évfolyam előkésző időszakának végéig tart. Óvodában ekkor készülnek el az iskolaérettségi vizsgálatok.
Az óvodai élet utolsó hónapjaiban már tudatos felkészítés folyik az iskolára, pl. egyik fontos tényező, hogy legalább 20 percig nyugodtan tudjon ülni a gyermek, s tudjon ez idő alatt meghatározott tevékenységet folytatni.
Érdemes megvizsgálnunk gyermekünk beszédértését, el tud-e mondani egy történetet-mesét képek segítségével. A képolvasás ugyanis nagyban fejleszti a koncentrációt és a verbális készséget, melyekre iskolában szüksége lesz.
Kezdeti nehézségek az iskolában
|
|
| Következő 20 cikk | Előző 20 cikk |
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
ÖSSZES FOGLALKOZÁS
Tovább…
Ha hiányosan épültek ki gyermekünkben azok a részképességek, amelyek nélkül nem jöhet létre komplex tanulási folyamat: ha a gyermek nem érdeklődő, nem tud figyelni, nem képes belső képeket kialakítani, s ezeket a képeket, valamint a rövid mozgáselemeket és hangsorokat képtelen rögzíteni, akkor tanulási nehézségei lesznek. 
Vadadi Adrienn meséi már belopták magukat az ovisok szívébe. Érzékeny történetei pontosan azokat a pillanatokat ragadják meg a gyerekek mindennapjaiból, amik természetesnek tűnnek – nekünk felnőtteknek – a gyerekek mégis megakadnak tőlük, forgatják magukban és nem mindig találnak feloldást.
