OLVASÓTEREM |
|
|
|
Mesék kisiskolásoknak
|
Könyvrészletek
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
A mese mint sajátos műfaj |
Erdélyi Margit |
|
|
Miért is foglalkozom a mesével, amikor a gyermek- és ifjúsági irodalmat a tudósvilág jó része alábecsüli? Miért is foglalkozom a mesével, amikor irodalomteoretikus kollégáim többsége a mese műfajához vagy fanyalogva nyúl hozzá, vagy éppen sehogy?
Miért is foglalkozom a mesével abban a szellemi miliőben, amelynek globális természeti/társadalmi/gazdasági gondjai közepette szinte a legkisebbnek számít a Gutenberg-galaxis veszélyeztetettsége, a funkcionális analfabetizmus vagy a mesemondás hiánya? A problémakör megválaszolása többrétegű vonzatokkal jár. Az adott lehetőséghez igazodva igyekszem magyarázatot adni a fenti kérdésekre.
Ha csupán európai viszonylatokban firtatjuk a gyermekirodalom történetét, műfajait, esztétikai értékeit, rendszerint az ezópusi mesékkel kezdjük, majd folytatjuk olyan nevekkel, mint Straparola, Basile, Cervantes és Comenius, Krilov, Tolsztoj, La Fontaine, Perrault, Grimmék, Andersen, a mi Pesti Gáborunk, Heltai Gáspárunk, Bornemissza Péterünk. Később olyan nagyjaink, mint Benedek Elek, Móra Ferenc, Móricz Zsigmond, Németh László, Illyés Gyula és sokan mások, akik nemcsak támogatták, védték, hanem kultiválták is a gyermekirodalmat, a meseirodalmat.
|
|
Milyen a jó mese? - Mesekutatás |
|
|
 Közel 2500 szülő vett részt abban a mesekutatásban, ahol arra keresték a választ, hogy mit várnak a mesétől.
A megkérdezett szülők szempontai alapján készült el az öszesítés, mit tartanak jó mesének.
Érdekes, olykor meglepő eredmények születtek…
|
|
A népmesék titka |
the-online.hu |
|
Egyszer volt, hol nem volt... - olvashatjuk gyakran gyönyörűséges népmeséink kezdő sorait. Egy olyan világban játszódnak ezek a mesék, melyekben hősök és sárkányok küzdenek egymással, táltos paripák repülnek, terülj-terülj asztalkák ontják a kincseket. Ez a világ mai eszünkkel nem létezik: tudjuk, hogy nem repülnek a lovak, és csak a fiatalok heves képzeletében léteznek a mindig győzelemmel végződő küzdelmek.
Akkor miért olvasunk mégis meséket generációkon keresztül?
Miért lépik könnyedén át az országhatárokat, és miért erősítik meg éppen legnagyobb gondolkodóink a mesék jelentőségét?
Azaz, konkrétabban feltéve a kérdést: mi is a mese valójában, és miért van szüksége az embereknek kortól és kultúrától függetlenül, időtlen idők óta a mesék világára?
A mesék titka azok szimbolizmusában rejlik.
|
|
Öröm, élvezet – megismerés |
Vekerdy Tamás |
|
 „Az olvasásban – a művészi mű, regény, vers olvasása közben – a világ tagolt egésszé áll össze: az ember csak így tud igazán tájékozódni a világban, így tudja magát otthon érezni benne, és ez oldja a szorongást.” – Vekerdy Tamás pszichológus írása.
Hogy valaki olvasó lesz-e vagy nem, az persze a környezetén is múlik. Olvasnak-e a szülei? Látja-e őket elmélyülten könyvet olvasni – nem csak magazint? Ha igen, akkor már a másfél éves kisgyerek is hasra fekve „olvas”, lapozgatja a leporellóját, mert utánozza a szüleit. És persze: van-e otthon könyv?
|
|
Az ember genetikailag kódolt történetéhséggel születik - Interjú Boldizsár Ildikóval |
Kiss Orsi |
|
 A mese mindannyiunk alapélménye. Egy olyan közeg, amelyben időről időre jó alámerülni, például azért, mert rólunk szól. A mi örömeinkről és bánatainkról, azokról, akik körülöttünk élnek, arról, hogy új barátunk van, de talán arról is, hogy éppen válnak a szüleink. Vagy éppen azért jó belefeledkezni, mert egyáltalán nem rólunk szól, hanem olyan távoli, elérhetetlen, sosem volt világról, amelynek minden részlete és rezdülése kizökkent bennünket a hétköznapokból.
A Könyves Magazin legújabb (2016-02-29) számában a jó mese titkait kutattuk, és számos szakértőt – kutatókat, pszichológusokat, meseírókat, főszerkesztőket – kerestünk meg azzal a kéréssel, hogy osszák meg velünk, hogy mit jelent az ő életükben a mese.
Boldizsár Ildikó nemcsak írja, de gyűjti és kutatja is a meséket (tavaly év végén Esti mesék– fiúknak és Esti mesék – lányoknak címmel két gyűjteményes kötete is megjelent a Móránál, a Magvető pedig legutóbb a bátorság, a szeretet és bölcsesség erejéről szóló Mesék az élet csodáiról című kötetét adta ki), emellett hosszú évek óta foglalkozik meseterápiával is.
De milyen meséket szeretnek a gyerekek, ki lehet-e nőni a mesékből, és mi történik azzal a gyerekkel, akinek teljesen kimarad az életéből a meseolvasás? Boldizsár Ildikót mindezek mellett a mesék állítólagos tanulságairól, az erőszakos jelenetektől megfosztott mesékről, és személyes kedvencéről is faggattuk.
|
|
A mese semmilyen pótszerrel nem helyettesíthető |
Kiss Orsi |
|
 „Még az a felnőtt is időről időre kiéli meseszükségletét, aki azt gondolja, hogy ilyenje már rég nincs neki. Egy brazil szappanoperában is megtaláljuk a klasszikus mesék figuráit, legfeljebb az öreg királyt itt Señor Lopeznek hívják, a királylányt meg Manuelának” – meséli Dániel András, aki írt már könyvet egy kicsi házaspárról, a kuflikról és az ágy alatt barangoló kisfiúról is.
A Könyves Magazin legújabb (2016-03-02) számában a jó mese titkait kutattuk, és számos szakértőt – kutatókat, pszichológusokat, meseírókat, főszerkesztőket – megkerestünk azzal, osszák meg velünk, hogy mit jelent az ő életükben a mese.
Dániel Andrással a legelső meséről, a közös mese nyújtotta lelki élményről és a mordizomadtajelentőségéről is beszélgettünk.
|
|
Isten mentsen az olyan mesétől, amiben tanítani akarják a gyereket! |
Kiss Orsi |
|
"A jó mese nem gügyög, nem ereszkedik le a gyerekekhez, és nem akar mindenáron megtanítani nekik valamit" – véli Kovács Eszter, a Pozsonyi Pagony főszerkesztője.
A Könyves Magazin legújabb (2016-03-10) számában a jó mese titkait kutattuk, és számos szakértőt – kutatókat, pszichológusokat, meseírókat, főszerkesztőket – megkerestünk azzal, osszák meg velünk, hogy mit jelent az ő életükben a mese.
Miért fontos például a gyermeki nézőpont egy mesében, mik lehetnek egy gyerekeknek szóló szöveg legnagyobb buktatói, és egy gyerekkönyvben miért fontos az erős, szöveggel egyenrangú képanyag?
Kovács Eszterrel mindemellett a humor fontosságáról, a közös olvasásról és a személyes kedvencekről is beszélgettünk.
|
|
A jó meséből nem hiányozhat a humor, a szellem, az izgalom, a varázslat |
Kiss Orsi |
|
 "Én aztán tényleg mindenféle helyzetből kimeséltem a gyerekeimet" – meséli Both Gabi író-szerkesztő, aki legelső meséjét egy pályázatra írta.
A Könyves Magazin legújabb (2016-03-15) számában a jó mese titkait kutattuk, és számos szakértőt – kutatókat, pszichológusokat, meseírókat, főszerkesztőket – megkerestünk azzal, osszák meg velünk, hogy mit jelent az ő életükben a mese.
Both Gabival, akinek Kakaókatona és Tejhercegnő című mesekönyve tavaly év végén jelent meg a Kolibrinél, a humor fontosságáról és az emberek történetéhségéről is beszélgettünk, de elmesélte azt is, rá hogyan hatott, hogy a gyerekkorából tulajdonképpen kimaradt a közös mese élménye.
|
|
Sokkal bátrabban, kíváncsibban és egyre profibban nyúlnak a gyerekkönyvírók a kényes témákhoz |
Kiss Orsi |
|
 "A jó szöveg akkor is jó szöveg marad, ha a tematikája, nyelve, szövegformálási módja szokatlan. Jó szöveg lesz, mert hatást gyakorol az olvasóra, és ha hatni tud rá, gondolatokat, érzéseket tud kelteni benne, akkor már elérte célját. Mivel mi emberek is rendkívül sokfélék vagyunk, egy sokszínű irodalom sokféle olvasónak okozhat élményt, és egyben a nyitottságot, elfogadást is segítheti” – véli a Kolibri Kiadó főszerkesztője, Balázs Eszter Anna.
A Könyves Magazin legújabb (2016-03-23) számában a jó mese titkait kutattuk, és számos szakértőt – kutatókat, pszichológusokat, meseírókat, főszerkesztőket – megkerestünk azzal, osszák meg velünk, hogy mit jelent az ő életükben a mese.
Balázs Eszter Annával a jó mese ismérveiről és személyes kedvencekről is beszélgettünk.
|
|
A mese emberi lélekről sugallt üzenete soha nem hazudhat |
Kiss Orsi |
|
|
A Könyves Magazin legújabb (2016-04-01) számában a jó mese titkait kutattuk, és számos szakértőt – kutatókat, pszichológusokat, meseírókat, főszerkesztőket – megkerestünk azzal, osszák meg velünk, hogy mit jelent az ő életükben a mese.
Finy Petrával a mese hatásáról, egy hatalmas zöld lombsátorról és a személyes kedvencéről is beszélgettünk.
|
|
Minden mese az életünkről szól, a mesében minden mi vagyunk |
Kiss Orsi |
|
 „A mesemondó szülő lelassítja, lecsendesíti a külső világot, és egy olyan teret alkot, amelyben a mesélő és mesehallgató a közösen átélt élmény során eggyé válik. Ez a szülő-gyermek kapcsolat egyik fontos pillére, az erre fordított idő a későbbiekben sokszorosan megtérül” – hangsúlyozza Kádár Annamária pszichológus, egyetemi adjunktus, a Mesepszichológia 1., 2. című könyvek szerzője.
A Könyves Magazin legújabb (2016-04-08) számában a jó mese titkait kutattuk, és számos szakértőt – kutatókat, pszichológusokat, meseírókat, főszerkesztőket – megkerestünk azzal, osszák meg velünk, hogy mit jelent az ő életükben a mese.
Kádár Annamáriával a legfőbb mesebeli képességről és a csoda fontosságáról beszélgettünk, a végén pedig megosztotta velünk kedvenc meséjét is.
|
|
Harcos Bálint: A jó mese fittyet hány, felforgat és elragad |
Kiss Orsi |
|
 „A jó mesék azok, amelyeknek a világa borzasztóan erős, és beszippantja az olvasót; amelyeknek a világa organikus, benne minden a törvényei szerint működik, logikusan, amely törvényeket nem szabad áthágni – pontosabban át lehet hágni, át is kell, de úgy, hogy ennek a törvényszegésnek is szükségképpen az adott mű világából kell következnie” – meséli Harcos Bálint meseíró, a Szofi-könyvek, a Tigris és Motyó és A csupaszín oroszlán szerzője, akinek a Könyvhéten jelenik meg új meséje.
A Könyves Magazin legújabb (2016-04-19) számában a jó mese titkait kutattuk, és számos szakértőt – kutatókat, pszichológusokat, meseírókat, főszerkesztőket – megkerestünk azzal, osszák meg velünk, hogy mit jelent az ő életükben a mese.
Harcos Bálinttal a legelső meséről és gyerekkori klasszikusokról is beszélgettünk, közben pedig kiderült az is, hogy mi volt a legfurább helyzet az életében, amiből azután mese lett.
|
|
A jó mese ne legyen felnőtt-szagú, naftalin meg pláne - Beszélgetés Csapody Kingával |
Kiss Orsi |
|
 A jó mesének nincs tuti receptje, de nem árt, ha humoros, egységes a stílusa, és megkapó illusztrációkkal van tele – véli Csapody Kinga, a Manó Könyvek főszerkesztője.
„Nem szeretem azokat a meséket, ahol a felnőttekre kikacsint a szerző, mint a haknizó színész az anyukákra gyereknapon. Egy történetnek és a rajzoknak akkor vannak rétegei, és mélysége, ha a sokadik olvasásra is eszembe jut valami, felfedezünk valami újat, és engem szülőként is megfog” – teszi hozzá.
Az elmúlt hetekben a jó mese titkait kutattuk meseszerzőkkel, főszerkesztőkkel, pszichológusokkal. Csapody Kingával az újra felfedezett klasszikusokról, a tipikus élethelyzeteken átsegítő kötetekről és a „csakmivagyunk-időről” is beszélgettünk.
Ha egy olyan tuti recept létezne a meséhez, vagy bármilyen szöveghez, hogy végy x SI mértékegységnyi EZT, meg 4 másik AZT, és én ezt tudnám, akkor valószínűleg nem árulnám el, hogy még egy kicsit tovább gyarapíthassam a bankszámlám.
|
|
Öt ok, amiért felnőttként is érdemes Lázár Ervint olvasni |
|
|
 Ha még élne, nyolcvanéves lenne Lázár Ervin, Dömdödöm, Mikkamakka, Bruckner Szigfrid és Berzsián szülőatyja. Meséin generációk nőttek fel, ám különös, semmihez sem hasonlítható történetei nem csak a gyerekekhez szólnak: felnőtt fejjel is megéri őket újraolvasni. Cikkünkben összeszedtük, hogy miért.
Olyannak mutatja be az életet, amilyen:
 "– Tényleg minden rosszban van valami jó?
– Azt szokták mondani.
– Most igen vagy nem?
– Sok rossz van, amiben van valami jó, de van fenékig rossz is.
– Ha például elvágom az ujjam, abban mi a jó?
– Abban az a jó, hogy megtanulod, hogy a késsel óvatosan kell bánni, és azt is megtudod, mi a fájdalom.
– És abban, hogy a Vincze Jenő bácsi meghalt, abban mi a jó?
– Abban semmi. Az fenékig rossz."
|
|
Lázár Ervin újraszínezve |
Gévai Csilla |
|
 Lázár Ervin neve megkerülhetetlen, ha gyerekirodalomról van szó. Mikkamakka, Dömdödöm és Bab Berci fogalmakká váltak. Nem is csoda, hiszen Lázár Ervin úgy iszonyat filozofikus, hogy közben csak poénokon, konkrétan nyelvi játékokon keresztül közöl. És ez az, ami mindig célba talál.
Már az elején leszögezem: én konzervatív alkat vagyok, nekem egy könyv esetében mindig az eredeti kiadás az etalon. Ez az író-illusztrátor szerzőpárosok tekintetében is így van.
Hogy miről is beszélek?
Nekem a Milne Micimackója csak E. H.Shephard képeivel jó, Lewis Carroll: Alice Csodaországa csak John Tenniel karaktereivel működik, nem beszélve P. L. Travels: Mary Poppins sorozatáról és arról a hozzá rajzolt vizuális bravúrról, amit Mary Shepard illusztrátornőnek köszönhetünk, s amely titkos-világért a mai napig annyira hálás vagyok.
|
|
A hőssé válás útja (1) |
Czapp Enikő |
|
Mese, mese, mátka...
 Mese, mese mátka, pillangós madárka, volt egyszer egy király Nekeresd országban. Egyszer volt, hol nem volt, Hetedhét országon/ az Óperenciás-tengeren/, az Üveghegyen innen és túl, volt egyszer egy öreg király, s annak három fia/ lánya, volt egyszer egy szegény ember és szegény asszony, akiknek nem volt gyermekük.
Valahogy így kezdődnek a mesék. A mesék, melyek jó esetben mindannyiunk számára ismerősek, gyerekkorunk meghatározó élményeiként. A felnövekedés, a felnőttség általában a mesék idejének elmúlását jelentik az életünkben. Gyerekeink megszületésével aztán talán újra előszedjük őket, újra királyfiakká, királylányokká, szegénylegényekké leszünk velük együtt, megmártózva a meghatározhatatlan helyen létező minden lehetséges birodalmának erejében, s aztán megint elfelejtjük őket, amikor ők iskolások lesznek. Az élet, az itt és most realitása, a ránk váró mindennapi feladatok, önmagunk erejének, és erőtlenségeinek megtapasztalása, a kudarcaink, a boldogság keresése és nem találása mind azt mondja nekünk, hogy a legokosabb, amit tehetünk, ha túllépünk a meséken. A kérdés pusztán annyi: vajon jól gondoljuk-e?
|
|
A hős útja (2) |
Czapp Enikő |
|
|
Aki dudás akar lenni...
 Mese, mese mátka, pillangós madárka, volt egyszer egy király, Nekeresd országban. Egyszer volt, hol nem volt, Hetedhét országon/ az Óperenciás tengeren, a Üveghegyen innen és túl, volt egyszer egy öreg király, s annak három fia/ lánya, volt egyszer egy szegény ember és egy szegény asszony, akiknek nem volt gyermekük.
Valahogy így kezdődnek a mesék. A mesék, melyekről az előző számban azt mondtam, hogy felnőttként is segítségünkre lehetnének saját életünk, életfeladatunk megértésében, sőt életünk boldogabbá írásában is.
A folytatásban a hogyan és a miért kérdéseire kísérelek meg választ adni.
|
|
A hőssé válás útja (3) |
Czapp Enikő |
|
Megérkezés
 Mese, mese mátka, pillangós madárka, volt egyszer egy király Nekeresd országban. Egyszer volt, hol nem volt, Hetedhét országon/ az Óperenciás-tengeren/, az Üveghegyen innen és túl, volt egyszer egy öreg király, s annak három fia/ lánya, volt egyszer egy szegény ember és szegény asszony, akiknek nem volt gyermekük.
Valahogy így kezdődnek a mesék. Aztán folytatódnak egy olyan helyzettel, ami megoldásra vár, és előkerül egy erre vállalkozó ember, azaz maga a hős. Pontosabban a magukat lehetségesen hősnek tartók egész hada, hisz a legtöbb mesében nem egyvalaki indul el „szerencsét próbálni”: se szeri, se száma nincs a tettre kész önjelölteknek. Többen is elindulnak tehát, sokan, de furcsamód mindig csak egy érkezik meg közülük. Általában az, aki a legesélytelenebb. Ma azt mondanánk, a hátrányos helyzetű: szegény vagy özvegyember gyereke, árva gyerek, semmivel nem rendelkező nincstelen, más esetben királyfi, de a három közül persze a legkisebbik, illetve aki a többiek szemében furcsa, megmosolyogni való, lenézett, együgyű.
A miért kérdése eddig nem vetődött fel bennem.
|
|
Böszörményi hét varázslata |
Kozsár Zsuzsanna - Rovás Alkotócsoport |
|
 Maga a Gergő-regényfolyam öt kötete (Gergő és az álomfogók, Gergő és a bűbájketrec, Gergő és a táltosviadal, Gergő és az álomvámpírok 1-2) hatalmas terjedelmű, kiegészítve a szorosan hozzá kapcsolódó három Zsófi-kisregénnyel (Zsófi és az elnévtelenedett falu, Zsófi és a Boszorkány-pláza, Zsófi és a Dalnok – közös kötetben a három mű: Zsófi és az ősboszorkány) bizony többezer oldalnyi lebilincselő történet.
A teljesség igénye nélkül arra kerestem inkább a választ, miben rejlik a könyvek titka, miért jó olvasni őket felnőtt fejjel (is), mit tud Böszörményi, amit más nem. Talán nem meglepő, ha azt mondom, varázslatok nyomára bukkantam a történetekben, ezeket próbálom most feltárni, bemutatni.
Első varázslat: a magyar ősvallás
|
|
Böszörményi hét varázslata - 2. varázslat |
|
|
A család összetartó ereje, az emberi kapcsolatok
Az én-keresés minden történet szerves része, mely gyakran társul egy-egy megrongált szülő-gyermek viszony helyreállításával vagy legalább annak vágyával. Monyákos Klotild, a boszorkány „elpotyogtatott” lidérc-csemetéje, Monyákos Tuba például céltudatosan keresi anyját, hogy számonkérje rajta gyermekkori árvaságát, s ez a számonkérés végül béküléssel zárul.
Botlik Zsófit, a regények egyik főszereplőjét édesanyja hároméves korában hagyja el, és kamaszként újra találkozva, egymással szembesülve nehéz utat kell végigjárniuk, hogy őszintén elfogadhassák egymást.
Maga Zsófi anyja, Ködkergető Zsuzsanna is rádöbben, hogy amit nevelőanyja szeretetének vélt, csupán számítás, manipuláció volt, nem őszinte érzés – épp ennek felismerésétől mond végül nemet a gonoszra, és válik addigi tetteiért vezeklő egyszerű emberré, ugyanakkor szerethető, tisztelhető anyává, akit Zsófi végre gyanakvás nélkül elfogadhat, és aki nem veszélyezteti már megszokott, új családját és nevelőanyja, Réti Boglárka szerepét sem, melyet ő Zsófi életében betölt.
|
|
Böszörményi hét varázslata - 3. varázslat |
|
|
A mai hamis értékek elleni tiltakozás
 A pláza-kultúra, internetes akciójátékok, teleshopping és agymosó valóságshow-k elítélése legmarkánsabban a Zsófi-kisregényekben jelenik meg. A Zsófi és az elnévtelenedett falu című történetben először szerepel a regények során Lúdvérc, az ősboszorkány, aki megfogyatkozott erejét az éberek termékeiből nyeri.
„– Az éberek számítógépes játékaiban olyan sok elemi erejű erőszak van, hogy arról te álmodni sem mersz – gurgulázta elégedetten a pöcegödör-hangú révülő. – Nem is szólva a rajzfilmjeikről! Ezt nézd!
Fémes kattanás hallatszott, majd halk zizegés kíséretében bemelegedett egy tévéképernyő.
– Rakétaököl! Rajta, gyerekek, kiáltsátok velem: lézerszem! Égessük szénné őket! (…)
– Láthatod, Bábolna, az éber gyerekekre zúdított műsorok és játékok szinte felrobbannak az erőszaktól. Éppen erre van szükségem! Még néhány hétig nézem őket, teljesítek két tucat pályát zombi-irtásból, s úgy feltöltődöm sötét varázserővel, hogy Kende sem áll meg előttem.”
|
|
Böszörményi hét varázslata - 4. varázslat |
|
|
A meseirodalom és meseírók jelenléte
Ahogy láttuk, a világfán helye van mindennek. A meséknek is. Nemcsak a népmeséknek, hanem a meseírók által teremtett világoknak is. Ám ezekben a világokban óvatosan kell járni, szereplőiket nem szabad megzavarni. Gergő így pihen meg utazásai során a négyszögletű kerek erdőben, ám az ott élő mesehősök nem válnak a Gergő-regények részévé, a mesehelyszín csupán az említés szintjén szerepel néhány mondat erejéig az egyik fejezetben.
Ahol viszont a mese (és a Gergő-Zsófi világ) rendje teljesen felborul, az a Zsófi és a Dalnok című kisregény. A Fehérlófia című ősrégi népmese egyszerűen eltűnik a valóságban létező könyvek lapjairól – mint utóbb kiderül, főhősét elrabolta valaki. Zsófi és segítőtársa a mesehős felkutatására indul: a nyomok egy tévéstúdióba vezetnek, ahol „mai ízlésre” próbálják szabni a régi meséket.
„– Szó sem lehet róla, hogy Hófehérke újra hosszú szoknyában szerepeljen! A felmérések azt mutatják, hogy az álomvetítők közönsége miniben szeretné látni a csajt, mikor összejön a törpékkel. És több smink legyen rajta. Sokkal több! Meg műkörmök! (…)
A sárkány pedig piros legyen, mert a támogatónk hirdetése piros alapon látszik a legjobban!”
|
|
Böszörményi hét varázslata - 5. varázslat |
|
|
Ízes nyelvezet, ősi kifejezések
 Mivel a regényfolyam számos világot ötvöz, a régmúltat a jelennel vegyítve, a szókincse is többrétegű. A mai magyar nyelv, a kamaszos szófordulatok használata mellett a téma lehetővé teszi a régies kifejezések alkalmazását is. Ezekre elsősorban a révülők világában bukkanhatunk, például a mágikus parancsszavaknál (ostorpozdorja; bágyatagló; darvadozz; taszajtalak; bűvháló, bogozódj; rontás foga, csorbulj ki), köszönéseknél és egyéb szófordulatoknál (rontás kerüljön; átok térüljön előled; csituljon a szíved; hőköltesd meg a járgányt).
Előfordulnak a szövegben érdekes hasonlatok (üresnek érzem magam, mint a macskakölykök között felejtett juhtúrós bögre), cifra káromkodások (Hogy a gólyalábon szaladgáló, hétkarmantyús, négyherkentyűs táltos nyilának tollazatával bodorított, egyenes ágú leszármazottakat ficerélő ficere mérgezze mosollyal minden békaporontyok harmadik szeméből áradó ében sugarát a jó, édes rokonlelked széltől nyomott, huzatos fülcimpája által pittyentett rókafutásának!), sőt akad remekbe szabott varázsvers is (Fekete táncos fekete lépte árnytócsába csattan, fekete légbe, fekete égbe árnyékfarkas vakkan, fekete üstben fekete láva, árnyékod már nincsen, fekete sáska fekete nyála árnylelkedre fröccsen.)
|
|
Böszörményi hét varázslata - 6. varázslat |
|
|
A másság elfogadása
A megszámlálhatatlanul sok szereplőből, a regények változó helyszíneiből és a bonyolult cselekményszövésből adódóan számtalan lehetőség nyílik a másság elfogadására. Ebben a sorozatban az ébereknek és révülőknek egyenrangú társai a különböző lidércek, tündérek, álomlények.
Gergő egyik állandó vándortársa Tanarilla, az alig húszcentis repülő tündér. Soha egyetlen becsmérlő szó sem hangzik el például apró termetét illetően, a másféleséget nemcsak elfogadják, hanem az ebből származó különleges adottságokat ki is használják – például Tanarilla befér olyan helyekre, ahová más nem, vagy repülve jobban szemrevételezheti a terepet a magasból. Ugyanígy nincs versengés, felsőbbrendűségi érzés az egyes révülők között sem, a boszorkány nem nézi le a vadászt, sem a sámán a vajákost, tudják egymásról, hogy mind hasznos szerepet töltenek be, mindannyian számos jó tulajdonsággal bírnak, ám természetesen vannak jellemhibáik is.
A szereplők inkább próbálják megérteni a másságot, Zsófi például kitartóan faggatja a galetkiket, hogy megtapasztalhassa, milyen világban élnek, Gergő elfogadja az álomfogók különcségét és egyedi álomviláguk autonómiáját.
|
|
Böszörményi hét varázslata - 7. varázslat |
|
|
A jó győzelme viszonylagos
 A Gergő- és Zsófi-regények azonban mégsem „csak mesék”. Bár a mese alapszabálya – győzzön a jó, vesszen a gonosz – itt is érvényesül, mégis messze túlmutat a mesék „valószerűtlenségén”.
A jó valóban győz a történetekben, ám ezért a győzelemért mindig nagy árat fizet.
Egy-egy szereplő örökös eltűnésével, „gyökérszintre költözésével” (azaz halálával) kell számolni minden nagy győzelemnél. Gergő végleg elveszti alig ismert édesapját, Zsófi pedig újra megtalált édesanyját, s mindketten végső búcsút vehetnek legnagyobb támogatójuktól, Kende táltostól is.
A rossz pedig nem semmisül meg véglegesen, csak eltűnik, legyengül egy időre. Akad példája annak, hogy a gonosz jóvá szelídül (Zsófi anyja, Ködkergető Zsuzsanna), vagy megfosztják őt varázserejétől (a Gergő és a bűbájketrec című regénybeli titokzatos Megbízó), de az esetek többségében azért a gonosz megmarad gonosznak.
A rosszat pedig sosem lehet végérvényesen legyőzni, a gonosz is természetünk, világunk része, az egyensúly egyik eleme.
|
|
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
ÖSSZES FOGLALKOZÁS
Tovább…
