Következő 20 cikk | Előző 20 cikk |
Digitális generáció |
|
|
Az elmúlt években számos szakmai diskurzus indult a digitális generációk oktatásának és nevelésének témaköréhez kapcsolódóan.
A különböző digitális generációkat leíró elméletek egy része meginogni látszik, mások új kategóriákkal bővítik a már kialakult csoportosításokat, de abban mindenki egyetért, hogy a digitális generációkat a korábbiaktól eltérő módszerekkel, más tanári attitűddel, szemléletváltással kell tanítani és nevelni.
|
|
Kommunikációs szakadék a „digitális bennszülöttek” világában |
|
|
A „digitális bennszülött" generáció megjelenése már évek óta elkerülhetetlen nyomokat hagy a társadalmi és gazdasági életben egyaránt. A társadalmi aspektusok közül a kommunikáció az egyik leglényegesebb, mely átalakítja az interperszonális kapcsolatok működését is.
Mark Prensky a „digitális bennszülött" fogalma alatt azon generáció tagjait értette, akiknek megszületésekor már létezett az internet, és olyan közegben nőttek fel, ahol a digitális eszközök mindennapos használatúak voltak. Számukra nem okoz gondot ezek készségszintű használata.
|
|
Az „internet-generáció” után avagy IKT kompetencia olvasástudás előtt |
|
|
E gyerekek közül sokan már most első-második osztályosok, és az elkövetkező években egyre nagyobb számban fognak megjelenni az oktatási rendszerben. Sok kisiskolás számára már most ismertek az informatikaórán tanultak, és elavultnak tűnnek az iskolai információátadási minták. Zavarja őket az átadott „statikus” tananyag, elszoktak attól, hogy csak és kizárólag befogadók legyenek, hogy „magoljanak”, nem szívesen mondanak le az aktív közreműködésről és a megszokott azonnali kommunikációról.
Az oktatási rendszer pedig a zenekiadókhoz hasonlóan körömszakadtáig védelmezi kialakult bástyáit, hatalmi hierarchiáját egy olyan korosztállyal szemben, akik az interaktivitás, az aktivitás és a rugalmasság gerillaharcát vívják a nehéztüzérséggel felvonuló iskolarendszerrel szemben.
Mottó:
”…az emberiség történetében most először, a gyerekek valami fontos felett gyakorolnak hatalmat. A szüleik legfeljebb a kisvasutat és a babavilágot irányították, a ma gyermekei azonban vezéregyéniségei egy digitális forradalomnak, ami átalakít minden társadalmi intézményt”[1]
|
|
Kik ők, a Z generáció? |
|
|
Az utóbbi évtizedben egyre több tanulmány, könyv és kutatás foglalkozik az Y és Z generációval. Míg az X generáción az 1970-1980-as években születetteket értjük, addig az 1981-2001 között születetteket az Y, illetve legfiatalabbjaikat Z generációnak nevezik. E két utóbbi nemzedék legfontosabb ismertetőjele, hogy ők már a digitális technológiák világába születtek bele.
Prensky révén kezdték el az internettel felnőtt nemzedéket „digitális bennszülötteknek” (digital natives) hívni. Ők a net-generáció, akik 1980 után születettek. A könyvkultúrán felnőtteket pedig „digitális bevándorlók” (digital immigrants”).
|
|
Bebizonyították: a Google nem tesz okosabbá |
Vigyázó blog |
|
A diákok csak beképzeltebbek lettek a teszten
A Yale pszichológusai szerint az emberek hamis képet alkotnak saját intelligenciájukról, mióta az információk könnyen elérhetőek az interneten. A tudósok úgy vélik, hogy az internetes kereső oldalak, mint például a Google vagy az IMDb.com elterjedésének egyik negatív következményeként az emberek memóriája egyre rosszabb.
A Google, Yahoo és a hasonló internetes keresők használata miatt az emberek okosabbnak hiszik magukat, mivel a világ összes tudása ott van tőlük egy karnyújtásnyira – állítják a Yale Egyetem pszichológusai a tanulmányban, amelyet az Amerikai Pszichológiai Társaság tett közzé.
|
|
Google-memória: Hogyan változtatja meg az internet az agyunkat? A sekélyesek kora |
Vigyázó blog |
|
Így formál át bennünket az online evolúció
Az előző tanulmányban beszámoltunk arról kutatásról, amelyben a Yale pszichológusai megállapították, hogy az emberek hamis képet alkotnak saját intelligenciájukról, mióta az információk könnyen elérhetőek az interneten.
Nicolas Carr nemrég magyarul is megjelent könyvében még tovább megy: szerinte az internet nem csak az életmódunkat, hanem az agyunkat is átprogramozza. Milyen lesz az új generáció tudata, a Google-memória?
"A szilíciummemória tökéletes működése óriási áldás lehet a gondolkodás szempontjából" – írta Clive Thompson, a Wired magazin munkatársa.
Tényleg így van? - teszi fel a kérdést Nicholas Carr a Hogyan változtatja meg az internet az agyunkat? - A sekélyesek kora című művében, amelyet a HVG Könyvek sorozatban jelent meg magyarul, miszerint az emberi agy az elmúlt évtizedben átalakult az új technológiák következtében. A kérdés, hogy az ismeretszerzés megváltozott módja csak a szokásokat változtatja meg vagy ennél mélyebbre ható változásokat is eredményez bennünk?
|
|
Hogyan változtatja meg az internet az agyunkat? A sekélyesek kora |
konyv.guru |
|
Írta: Nicholas Carr
Fordította: Németh Ádám
Kiadó: HVG, 2014
Oldalszám: 352
„Vajon elbutít-e bennünket a Google?” A könyvolvasás megtanított figyelmünk összpontosítására és a kreatív gondolkodásra, ezzel szemben az internet a sok forrásból származó, apró információfoszlányok gyors megismerésére ösztönöz, s mindeközben eltereli a figyelmünket. Tudományosan bebizonyították, hogy élményeink megváltoztatják az agyunkat: az információk keresésére, tárolására és megosztására használt digitális technológiák ténylegesen átszervezik agyunk idegpályáit.
Nicholas Carr sokakban aggodalmat kelt, amikor rávilágít korunk egyik legfontosabb dilemmájára: miközben élvezzük a világháló előnyeit, vajon nem áldozzuk-e fel az elmélyült olvasás és gondolkodás képességét? Ez a rendkívül olvasmányos mű leírja azt a furcsa, mesterséges világot, amelyben jelenleg élünk, miközben komoly kérdéseket vet fel a modernkori szellem állapotával kapcsolatban.
Nagy Zsolt: Az elbutító internet
A kétezres évek eleje óta publikál cikkeket és könyveket Nicholas Carr (1959) a technológia és tudás kölcsönhatásáról. Szóban forgó, a népszerű-tudományos kategóriába sorolható műve tudomásom szerint a harmadik kötet, amit ennek a témának szentel.
(Újabban ide sorolják az élettől teljesen elszakadt tudományvallás kritériumainak megfelelni nem tudó vagy akaró, a zsurnalizmusnál viszont igényesebb publikációkat).
|
|
Hogyan változtatja meg agyunkat az internet? A HETEK.HU recenziója |
hetek.hu |
|
Leülnél könyvet olvasni, de még mielőtt kinyitnád, eszedbe jut, hogy másfél órája nem csekkoltad az e-mailjeidet. Ha már ott vagy a laptop előtt, belenézel még a hírekbe, miközben csengetve érkezik a jelzés, hogy egyik ismerősöd lájkolta legutóbbi posztodat a Facebookon. Persze erre illik visszaküldeni legalább egy szmájlit, miközben az idővonaladon felbukkan a napi top vicces összeállítás, „ha csak egy klipet nézel meg, ez legyen” kommenttel. A YouTube videó mellett jobboldalt még további személyre szabott klipajánlatok tűnnek fel, legalább egybe muszáj belenézni. A hosszúra nyúlt körútnak a telefon SMS-jelzése vet véget, innen a navigálás az okostelefonra vált. A kiszemelt könyv ott hever a kanapén, reménytelenül, vesztesen. Előfordult már ilyen veled is?
„Az elmúlt néhány évben az a kellemetlen érzésem támadt, hogy valaki vagy valami megbabrálta az agyamat, átstrukturálta a neurális hálózatot, és átprogramozta a memóriát. Amennyire meg tudom állapítani, nem butulok, de az agyam változik. Már nem úgy gondolkodom, mint régen. Ezt leginkább akkor érzem, amikor olvasok.
|
|
A globális agy - A technológia hálózatba köti az emberiséget - részlet a könyvből |
hetek.hu |
|
Platón egyik híres dialógusában a szereplők arról beszélgetnek, vajon az írás feltalálása előbbre vitte-e az emberiséget. Szókratész szerint igaza volt az egyiptomiaknak, akik tartottak tőle, hogy az írás csak pótszer, mert a leírt betűk nem a tudást gyarapítják, legfeljebb az emlékezet számára jelentenek mankót.
„Feledést fog oltani azok lelkébe, akik megtanulják, mert nem gyakorolják emlékezőtehetségüket: az írásban bízva ugyanis kívülről, idegen jelek segítségével, nem pedig belülről, a maguk erejéből fognak visszaemlékezni”.
A vita, vajon milyen hatással van a technológia fejlődése az emberi gondolkodásra, azóta is tart. Különösen aktuális ma, amikor az írás felfedezéséhez mérhető ugrást tesz az emberiség az ismeretek még korlátlanabb birtoklása irányába.
|
|
Ingyen internet és örök élet - könyvrészlet folytatása |
hetek.hu |
|
„Nyughatatlan géniusz, gondolkodó gép, Thomas Edison jogos örököse”: ilyen és ehhez hasonló jelzőkkel méltatják rendszeresen Raymond Kurzweilt – nem ok nélkül. Ő találta fel a (síkágyas) szkennert, fejlesztett ki egy felolvasó készüléket vakoknak, és előállította az első szintetizátort, amely képes volt zongorahangon megszólalni.
Emellett 2012 óta a Google vezető programozója és mesterségesintelligencia-kutatási munkacsoportot is vezet.
Kurzweil egyfajta technológiai prófétává avanzsált az elmúlt években: „Mivel az információmennyiség évente megduplázódik, 2029-re – és ebben a dátumban teljesen biztos vagyok – képesek leszünk teljes egészében modellezni az agyat. Képesek leszünk olyan gépeket előállítani, amelyeknek intelligenciája eléri az emberi agyét.”
|
|
SZÁMÍTÓGÉPES JÁTÉKOK HATÁSAI A GYEREKEKRE |
Légvársziget |
|
A „régi szép időkben” még telefonunk sem volt, mégis megoldottuk az információcserét. Később jöttek a vezetékes telefonok, tudják, még azok a régi tárcsások.
Egyre egyszerűbbé vált az élet általuk, leegyszerűsödött a kommunikáció; akár földrészek között is egyszerűbb volt kapcsolatot tartani.
A telefónia fejlődésével egyidejűleg – ám annál sokkal jobban - fejlődött a számítástechnika.
|
|
JÓ HATÁSSAL LENNÉNEK A JÁTÉKOK A GYEREK TANULMÁNYAIRA? |
tudnodkell.info |
|
Biztos hallottáták már azokat az elrettentésnek szánt, már kicsit unalmas szövegeket, hogy a számítógépes játékok csak agressziót váltanak ki a gyerekből, és abszolút rossz hatással vannak a fejlődésükre. Azonban, ha egy kicsit is utána járunk ennek a dolognak, rájövünk, hogy mindez talán alaptalan feltételezés.
Az NCB (National Children's Bureau) kísérletet végzett ebben a témában. A kísérlet célja az volt, hogy megvizsgálja, pontosan hogyan hat a sok számítógépes játék, illetve az internet-hozzáférés a fiatalok tanulmányaira és eredményeire. Az eredmény hihetetlen!
|
|
Következő 20 cikk | Előző 20 cikk |
|