Következő 20 cikk

Előző 20 cikk

Kukkantó manó és a kerekerdő titkai	kortarsonline.hu	2015.05.24. 20:52
Fésüs Éva: Kukkantó manó és a kerekerdő titka. Illusztrálta: Egri Mónika. Arcus, 2014   Fésűs Éva meséi még a 19. és 20. századról mesélnek. A népmesei hagyományokból kiindulva egy olyan világban játszódnak, ahol eldönthető, mi a jó és a rossz, és finoman közvetítenek egy biztos értékrendet. Mégsem válnak didaktikussá vagy unalmassá. Az eredeti mesélői hang és a humoros történetek elvarázsolják az olvasót.    „Én sose terveztem el, hogy milyen pedagógiai céllal írok meg egy mesét, egy történetet. Valahogy vonzódtam a mackókhoz, nyuszikhoz” – válaszolta Fésűs Éva egy interjúban arra a kérdésre, legtöbbször miért állatokról ír.    Tovább…

Lengemesék 1. - Tavasz a Nádtengeren	Kucserka Fanni	2016.07.17. 15:06
Írta: Berg Judit, illusztrálta: Timkó Bíbor. Sanoma Bud Kiadói Rt., 2012., 80 oldal De hát olyan, hogy lenge, nem is létezik! Már hogyne létezne!  Lengék igenis vannak, csak olyan aprók, és olyan ügyesen rejtőzködnek zöld színüknek köszönhetően a nádasban, hogy még egy tudósnak sem sikerült felfedeznie őket.    Hihetetlen részletességgel, gonddal és kreativitással kidolgozott, koherens világ bontakozik ki előttünk, pillanatok alatt mi is ismerősen mozgunk a Nádtengeren. Megismerjük Füttyös Vilkót, a főhőst, aki csak arra vár – és mi is türelmetlenül vele –, hogy végre az ő haja is zöldről barnára változzon, mert akkor őt is felnőtté avatják, és a lengék közösségének egyenrangú tagjává válik.   Tovább…

Lenka	Lehotka Gábor	2016.04.17. 17:31
Írta és illusztrálta: Szegedi Katali. Csimota Kiadó, 2010., 32 oldal Komoly kapcsolatok Az Álomcirkusz után Szegedi Katalinnak újra olyan könyve jelent meg, amelyet nem elég, hogy ő illusztrált, hanem még a szövegét is ő szerzette. Ez a kötet különös szerzet. Az utóbbi időben megszokott nagyalakú kiadványait (Alice-tól Királylányig, Óztól Mindentvarróig) követően ez egészen mini, s Málika után a színvilága is – főleg önmagához képest – minimálista. Nagyalakú viszont Lenka maga.   Tovább…

Lenka barátja, Palkó	Papiruszportál	2016.07.15. 22:44
Írta és illusztrálta: Szegedi Katali. Csimota Kiadó, 2013., 32 oldal A Palkó nem egy afféle második rész, amely halványan emlékeztet ugyan az elsőre, de sehogy sem tud annak nyomába érni. Nem. Szívszorítóan szép könyv, talán még szebb is, mint az első. Pedig maga a Palkó-figura talán kevésbé sikerült, mint Lenka: Szegedi Katalin ritkán rajzol fiúkat, s akkor is kissé lágyra, nőiesre sikerülnek alakjai. Talán Palkó nyeszlettsége sem csak annak köszönhető, hogy „fogyó holdnál született”: mintha nem tudna úgy kiteljesedni, mint Lenka, és ez már nem a testalkatára, hanem tekintetének elevenségére, hihetőségére is vonatkozik. Áll a tornasorban, és a sok igazinak tűnő gyerek után egy firka hajú, firkaszemüvegű fiú a sereghajtó… ez ő.   Tovább…

Lila királylány	Wéber Anikó	2015.05.24. 21:07
Írta: Dóka Péter, illusztrálta: Anne Pikkov. Móra Könyvkiadó,  2014.,  128 oldal   „Utólag, a szövegek elkészülte után töprengek el azon, kinek szólhat egy-egy könyvem. Azt gondolom, ennek a kötetnek a meséi kilencéves kortól élvezhetők” – mondja a Dóka Péter a Lila királylányról.   „Meg kellett találnom a mondanivalómhoz illő formát. Ahhoz, ami ezúttal kikívánkozott belőlem, a meseforma illett a legjobban, ez volt az a keret, amelyben íróként a legszabadabban tudtam mozogni, és a legjobban el tudtam mondani, amit szerettem volna” – folytatta a szerző interjújában.   Tovább…

Lila királylány	Lovász Andrea	2016.07.14. 15:19
Írta: Dóka Péter, illusztrálta: Anne Pikkov. Móra Könyvkiadó,  2014.,  128 oldal A Lila királylány olyan, ahogyan a kötet címe sejteti: lila, azaz a szó jó értelmében vett nonkonform. Emellett még komplex, részleteiben is kidolgozott, önálló(an értelmezhető) meseuniverzumot teremt. Reflektálatlan, amolyan dimenzióváltás nélküli mesékből egyre kevesebb van mostanában (értsd: mesevilág és hétköznapi realitásunk alternálása), és ez a könyv szerencsére ilyen.  A tündérmesék (poszt)modern, kortárs transzformációira többnyire az a jellemző, hogy a szüzsét magát érintetlenül hagyják, s csak kellékeiben és díszleteiben változtatják meg, így lesznek mindenféle gördeszkás meg fagyizó meg mobiltelefonos királylányok. Humornak talán elég, hiszen irónia a javából: az olvasóra kikacsintás valójában csak e műfaj avíttságát, szereplőinek (szó szerinti és átvitt értelmű) élhetetlenségét demonstrálja – de lényegi, új értelmezését aligha adja ennek a világnak.   Tovább…

Lopotnyik	Ayhan Gökhan	2015.05.24. 21:45
Böszörményi Gyula: Lopotnyik. Illusztrálta: Szőnyi Gergely. Cerkabella Kiadó, 2014 Mit rejtenek a szürke házfalak?   Böszörményi Gyula neve számomra garancia. Meglátom egy könyvborítón a nevét, és megnyugszom. Az átlagtól ragadó háziasszonyok és műkedvelők kifőzte mesék ellen ő a védjegy. A garantált minőség.   Soha nem jön rosszul, s mindig jóváteszi az elrontott, fáradt napokat. Most sem okozott meglepetést legújabb, Lopotnyik című kötetével.    Egy társasház még önmagában nem kellene, hogy az izgalmak és vagány történetek tárházát jelentse, de Böszörményi Gyula varázspálcája a leglerobbantabb és legszürkébb életeket őrző házból is azonnal bűbájos otthont csinál.   Tovább…

Ludmilla megoldja	Lovász Andrea	2018.08.08. 16:16
Írta: Kertész Erzsi, illusztrálta Bognár Éva Katinka. Pozsonyi Pagony Kiadó, 2017, 72 oldal   Eddigi munkái alapján tudjuk Kertész Erzsiről, hogy zseniális helyzetgyakorlatokban, a hazai kortárs gyerekirodalomban senki nem olyan jó felvonulásban/felvonultatásban, mint ő. Sok kis egyéni produkció, megannyi mutatvány, vagy éppen monodráma, habitusok, típusok az alapkövei legtöbb gyerekkönyvének a Labirintótól (2012) a Dalia és Dálián (2014), az Állat KávéZoo-n (2016) és a Göröngyös Úti Iskola kötetein (2016, 2017) át most a Ludmilláig. Emellett viselkedéstani vagy pszichológiai tankönyvnek is beillene bármelyik említett műve. Az már „csak” ráadás, hogy mindezek remek humorú, gördülékeny stílusú, a szó klasszikus értelmében felszabadító gyerekeknek szóló könyvek.   A szerző olyan könnyedén dönt le sok-sok gyerekirodalmi tabut, társadalmi meg gender-beidegződést, hogy az olvasó csak kapkodja a fejét – és nevet saját tökéletlenségén.   Tovább…

Lufi és a hajmeresztő szerelem	Kovács Lajos	2017.04.07. 15:44
Írta: Balázs Ágnes, illusztrálta: Békés Rozi. Móra Könyvkiadó, 2009., 232 oldal   Lufi története A mesés és realista mindenféleség Aki jó tanárember akar lenni, rövid időn belül szembe találja magát a koedukált huszadik századi iskola elfojtott előítéleteivel. Nő pedagógusként nem érti, miért kell foci után futkosva leizzadni az alig tízperces óraközi szünetben, férfiként (erre már – sajnos – alig akad példa) pedig zavartan pislog a még olvasó lányok pöttyös és csíkos könyveire, és nem meri kimondani sem az előítéleteit, sem a beismerő vallomását arról, hogy ő nem ilyesmiken nőtt fel. Pedig csak emlékeznie kellene – mondjuk – a Mándy Ivánok mindenevő gyerekkorára ahhoz, hogy könnyedebb hangnemre merjen váltani, és el merje fogadni a lehetőségét a bennünk élő hajlamosságnak a mesés és realista és felületes és dühödt mindenféleség iránt.   Tovább…

Macskakirálylány (1)	Nagy Boldizsár	2015.05.24. 14:39
Tamás Zsuzsa: Macskakirálylány, Naphegy Könyvkiadó, 2013      Tamás Zsuzsa gyerekkönyv-kritikus első könyve, a Macskakirálylány. Bevallom, természetesen előítéletekkel fogtam kezembe a rövidke meseregényt, mert valljuk be, a gyerekirodalom szakértői általában nem épp azt a minőséget nyújtják szépirodalom területén, mint szakmai téren (hazai kivételként Boldizsár Ildikót tudom csak említeni).          Zsuzsával nem igazán ismerjük egymást személyesen, szóval nem érhet az a vád, hogy barátjaként ajánlanám vagy ellenségeként, konkurenseként támadnám a Macskakirálylányt, de az év eddigi legjobb magyar gyerekkönyvének tartom.   Tovább…

Macskakirálylány (2)	Petres Csizmadia Gabriella	2015.06.24. 21:18
Tamás Zsuzsa: Macskakirálylány, Naphegy Könyvkiadó, 2013     A magyar irodalmi mesék világában előfordult már, hogy a mesehősök versíró versenyt hirdettek egymás között, és a mese keretein belül – a Négyszögletű Kerek Erdő lakóinak tolmácsolásában – látens módon konfrontálták a költészetről és a versnyelv játékosságáról vallott különböző nézeteiket.(1)    Az itt megszólaltatott szövegek elsősorban apropóként szolgáltak a mesehősök közti hierarchia kérdéseinek elrendezéséhez. Tamás Zsuzsa Macskakirálylány című mesekönyvében azonban olyan beágyazott művekkel találkozunk, amelyek a metalepszis gesztusának köszönhetően történetalakító, valóság-felismerő, illetve valóságteremtő erővel bírnak. A „szomorú mesék szépségversenye”(2) keretein belül elhangzó, fikcióként tálalt szövegek ugyanis a kollektív narrátorú, kiegészítő jellegű történetmesélésnek köszönhetően a szövegmondás folyamán valósággá válnak.   Tovább…

Magas Cé és Jobbhorog		2020.08.22. 19:17
Írta: Sally Gardner, fordította: Petrikovics Edit. Kolibri Gyerekkönyvkiadó,  2014., 254 oldal Arne Svingen hatásos képpel vág bele a Magas Cé és jobbhorog megrázó, s egyben elragadó történetébe. A tizenhárom éves Bart a padlón fekszik, mert ökölvívó társa pofonja ledöntötte a lábáról. „Nem számít. Megesik az ilyesmi” – vélekedik az ütésről. Miután azonban még többet árul el magáról, a kezdő mondat optimizmusával kevésbé értünk egyet. A kamasz fiúk egészséges fejlődéséhez kevéssé illik az olyan szociális bérlakás – egy szoba + fürdőszoba –, amilyenben Bart is lakik. Használt injekciós tűk a lépcsőházban, züllött, lepukkant alakok a környéken. Máshova kellene költözni, de erre egy csepp remény sincs. Bart „szerencséje”, hogy szinte mindig egyedül van otthon. Apja ismeretlen, a tengerentúlról érkezett, valamikori szerető. A túlsúlyos, alkoholista, depressziós anya szereti a gyermekét, de képtelen gondoskodni róla. Ha a fia éhes, leküldi gyorskajáért a boltba. A mama néha egész napokra eltűnik, aztán az éjszaka közepén ébreszti fel Bartot, hogy elmondja neki, milyen jó fiú, és mindig megígéri, hogy most aztán tényleg meg fog javulni.   Tovább…

Maja tizenkét babája	Edinger Katalin	2016.08.24. 19:59
Írta: Finy Petra,illusztrálta: Szegedi Katalin. Pozsonyi Pagony Kft, 2011., 64 oldal Mai mese régi babákkal Maja (akinek nincsenek babái, mert az anyja nem vesz neki) elutazik a nagymamájához Balatonfüredre nyaralni. A kofferben, amit magával visz, csak plüssállatainak a ruhái vannak, a kedvencek „véletlenül” otthon maradtak. Nagymama padlásán ott ül tizenkét baba: Netti a tisztaság, Lencselány az okosság, Csinibaba a csinosság, Carmen a szenvedélyesség, Kisnyuszi a félénkség, Angella a könnyedség, Dzsiga a hódolás, Bantu-Tu az erő, Porcelánbaba a szomorúság megtestesítője és a három madár-baba Papagéno és Papagéna gyermekei: Csip, Csi és Rip. Már a neveknél elakadok. Miért kellenek ennyire beszédes nevek? Miért kell ennyire felnagyítani egy-egy tulajdonságot? Nincsenek személyiségek, jellemek, csak egy-egy babányira növesztett jellegzetesség, ami a nevén kívül a baba külsején is megjelenik.   Tovább…

Majdnem egy tucat királylány	Mészöly Ágnes	2017.04.29. 11:14
Írta: Simon Réka Zsuzsanna, illusztrálta: Egri Mónika, Manó Könyvek, 2016, 120 oldal Menő csajok koronával Minden igényes lányos anya életében eljön az a pillanat, amikor kénytelen ráébredni, hogy hiába számtalan próbálkozása (klasszikus zene hallgatása a várandósság alatt, pasztellárnyalatú gyerekszoba, kortárs versek höcögtetés közben), gyermeke ellenállhatatlanul vonzódik mindenhez, ami rózsaszín, csillog, fodros és szívecskék vannak rajta. Valljuk be, ez tragédia. Karácsonyra barbit kér, addig toporzékol az újságosstand előtt, amíg meg nem vesszük azt az igénytelen vackot, ami mellé a műanyag ékszerkészlet van csomagolva, és farsangkor hercegnő akar lenni, jó esetben Elza.   Tovább…

Massza	media-addict.hu	2016.03.05. 00:24
Írta: Kalapos Éva. Manó Könyvek, 2016., 240 oldal Ritkán szisszenek fel, ha csúszik egy regény megjelenése. Annyi olvasnivalóm van, a harag pár másodpercig tart csupán, aztán szállok át a következő könyvre. Viszont amikor itt megtudtam, hogy a tervezett őszi megjelenés helyett januárban debütál a könyv, eléggé elszomorodtam. Igen, ennyire kíváncsi voltam a történetre. Imádom, amikor egy író ennyire fontos témákat feszeget a könyvében, mint a bullying.  Olvasóként felfokozott érdeklődéssel figyelem, és ami azt illeti, mivel magam is foglalkozom írással, naná, hogy érdekel, más hogyan nyúl hozzá. Most, hogy befaltam a könyvet csak egy dolgot mondhatok: Kalapos Éva meseszép munkát végzett. A történet főszereplője a tizenéves Ráber Patrik. Valahogy mindig is más volt, kilógott a sorból, de csak azután kezdik el szivatni miatta, hogy bekerül egy amatőr színjátszó csapatba, ahol menten az övé lesz a főszerep. És összejön egy Dina nevű lánnyal is, akire amúgy a suli legbunkóbb sráca, Győző is pályázna. Ezek után indul be a kőkemény szívatás. Patriknak egy perc nyugta sem lesz, állandóan bántják és egyre elkeseredettebbé válik, miközben minderről a környezete alig vesz tudomást.   Tovább…

Matilda	Könyvkritikák blog	2020.08.20. 02:14
Írta: Roald Dahl, illusztrálta: Quentin Blake, fordította: Totth Benedek. Kolibri Gyerekkönyvkiadó, 2016., 296 oldal   Roald Dahl talán egy fokkal szerencsésebb helyzetben van, mint Dr. Seuss, ugyanis a szerzőnek már közel három évtizede elérhetőek a regényei magyar nyelven. Ez idáig azonban egyik kiadó sem mert belevágni a Dahl-életmű gondozásába (talán a Scolarnak volt egy hasonló próbálkozása), most azonban a Kolibri Kiadó felkarolta a szerzőt, hogy modern köntösben, igényes kivételben jelentesse meg az angol gyermekirodalom egyik legmeghatározóbb alakjának életművét.    Matilda különleges kislány. Teljesen egyedül tanult meg számolni és olvasni, öt éves korára a legtöbb klasszikus regényt magáévá tette. Szülei azonban nem igazán örülnek a tehetségének: apja egy szélhámos, aki használt autókat ad el vadonatújként, anyja meg olyan sötét, mint egy belső zseb. (Ezt a mondatot kénytelen voltam átvenni a fülszövegből, annyira tetszett.)   Tovább…

Max	Turcsányi Réka	2015.06.10. 19:56
Írta: Sarah Cohen-Scali. Kolibri Kiadó, 2015., 474 oldal   A fiú, aki nácinak született   Szülők, aggódó hozzátartozók és pedagógusok örök kérdése és parázs vitáik kiindulópontja a kérdés: Mit adjunk a gyerekek kezébe, és mit ne? Olvashatnak, vagy nézhetnek agresszív meséket?   Beszélhetünk-e nekik halálról, háborúról, gyilkosságról? Ameddig csak lehet, el kell zárnunk őket mindettől, vagy jobb, ha minél korábban szembesülnek a világ sötét oldalával? Ezek nem egyszerű kérdések, így nyilván a választól sem várhatjuk, hogy egyszerű legyen.   Egy olyan pontnál kell hát megvetnünk a lábunkat, ami biztos, ez pedig a következő: az élet nincs tekintettel a korhatáros besorolásra. Az ember adott esetben még beszélni sem tud, amikor kapcsolatba kerül az úgynevezett „sötét oldallal”. A düh, fájdalom, gyűlölet, halál körülvesz minket, függetlenül attól, hány évesek vagyunk, és ezen a tényen nem változtat az, hogy a felnőttek hajlandóak-e beszélni róla, vagy sem.   Tovább…

Max (2)	Kleyer Éva	2020.08.21. 21:20
Írta: Sarah Cohen-Scali. Kolibri Kiadó, 2015., 474 oldal   Pólyától az SS-egyenruháig   A Sorcières-díjat nyert ifjúsági holokausztregény nemcsak attól különleges, hogy hosszabb ideig egy szenvedélyesen antiszemita, lelkes náci csecsemő a narrátora, hanem attól is, hogy egy történelmileg máig vitatott és homályos, a gyerekirodalom korpuszából pedig teljességgel hiányzó témát dolgoz fel: azokat a disztópiákban is nehezen elmesélhető életeket, amelyek a második világháború idején életre hívott náci nevelő és átnevelő intézményekben zajlottak.   Középiskolában nem sokat hallottunk róla, de a regényen keresztül a leghorrorisztikusabb részletekig megismerhetjük ezeket a fajnemesítő otthonokat, ahol az ún. Lebensborn program szellemében a fizikailag és szellemileg is tiszta árja ifjúság gyártása folyt. Itt, az SS által támogatott intézményekben születtek és nevelődtek az északi germán fajba sorolt gyerekek, egészen addig, míg ki nem utalták őket a Harmadik Birodalom valamelyik árja családjába, vagy hadba nem küldték őket.   Tovább…

Mákszem és Gubó eltűn(őd)ik	Mészöly Ágnes	2016.09.27. 19:45
Írta: Molnár Krisztina Rita, illusztrálta: Schall Eszter. Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 94 oldal Nem begubózva A régi sláger szerint: minden asszony életében van egy pillanat… A dal üzenete egyértelmű: az életben elénk toppanó kísértésnek nem szabad engednünk, bármily körmönfontan is akar minket a sötét oldal felé csábítani. Írók életében ez a próbatétel leginkább felkérések formájában jelenik meg. A felkérések különleges alfaja pedig a tematikus, csúfabb kifejezéssel élve szponzorált felkérés. Jó esetben nemes ügyek, fontos társadalmi kérdések, érzékeny témák alakját ölti. Nincs kedved mozgássérültekről írni? A cukorbetegek problémáiról? A hetényegyházi iskolabuszról? A biokertészetről?   A szerző ilyen esetben persze azonnal előkapja a táskájában hordott ezüstkardot, vívóállásba helyezkedik, és az kiáltja: apage! Mert ha nem így tesz, és egy pillanatra is meginog, még rájöhet, hogy neki igenis van mondanivalója az adott témában. Egy jó szerzőnek bármilyen témában van mondanivalója, ez alaptétel.   Tovább…

Márton és Micike - Az autószerelő műhelyben	Rácz I. Péter	2017.02.28. 13:46
Írta: Winkler Róbert, illusztrálta: Baranyai (b) András. Kolibri Gyerekkömyvkiadó, 2016, 28 oldal Mesterséges paradicsom Mottó: "Ez itt a lényeg, fiacskám, az olajleeresztő csavar!" Tudod, mi a különbség a mázolás, festés, fényezés között? És azt, hogy ha a távirányítós kisautód elejére vagy hátuljára ólomkockát ragasztasz, egész másképp kanyarodik? Vagy azt, hogy ha a kutyád macskakaját fal, lehelete egy kicsit büdösebb lesz a szokásosnál?   Nagyvárosi természetbúvár autószakértőnk szerelő-, gumis- és fényezőműhelyen vezeti keresztül az olvasó nemcsak-apukákat és nemcsak-fiaikat, hogy végre valahára megtanulják: a meztelenül pózoló nőcis poszterek világa mögött krokodilok rejlenek, mindjárt a légkulcs, a centírozógép és a golyósprés mellett…   Tovább…

Következő 20 cikk

Előző 20 cikk