Ecsédi Orsolya - Cirrus a Tűzfalon |
Róbert Katalin |
2018.12.01. 11:39 |
 Cirrus egy egészen formabontó vírus, aki egy hihetetlenül szórakoztató világban él. (Legalábbis nekünk, olvasóknak szórakoztató, neki nagyon is komoly.) Hogyan született meg az ő karaktere és a vírusok virulens és vidor világa?
Nehéz utólag visszaemlékezni, hogy a sok ötlet közül miért pont ebből lett regény, és nem mondjuk csak egy vers. Annyi biztos, hogy szeretem a számítógépeket és az online világot. A másik, ami biztos, hogy nem köt le egy egész könyvhöz elég ideig olyan téma, amit már sokszor megírtak. Valószínűleg ennek a két tényezőnek a kombinációjából jött létre a Nagy Szerver és a vírusok. Az pedig, hogy Cirrus legyen a főszereplő, eléggé adta magát, mert a vírusok szigorú rendjébe nagyon kellett valaki, aki azt a puszta létével bomlasztja. Szeretem az ilyen karaktereket, akik nem szándékosan feszegetik a határokat, hanem azért, mert egyszerűen olyanok, amilyenek. Olvasni is szeretek róluk és a való életben is egyből szimpatikusak az ilyen emberek.
|
|
Elekes Dóra - A muter meg a dzsinnek |
Szabó Imola Julianna |
2016.06.20. 14:24 |
 Miért tartottad fontosnak, hogy megírd ezt a könyvet?
Nekem ez inkább egy kísérlet volt. Keresgélem a határaimat, és arra gondoltam, kísérletképpen megírom, mondjuk, a saját történeteimet – mert akkor a sztori váza legalább adott, csak a  hangot kell megtalálni hozzá.
Na jó, de mik azok a „saját történetek”?
Élünk, és hogy ebből mi alakul bennünk „történetté”, az egy csomó mindenen múlik. Például a távolságon. Meg például azon, mennyire szélsőséges vagy traumatikus egy-egy élethelyzet – a traumák elkülönülnek a körülöttük lévő emlékektől, levetik magukról azt, ami nem tartozik hozzájuk, magukhoz vonzzák azt, ami igen, és dolgoznak a szövegen helyettünk. Talán ezért is, amikor elkezdtem írni, már nem arra figyeltem, hogy azt írjam le, ami a valóságban történt – hagytam, hogy vigyenek az asszociációk. A valóságot inkább csak mankónak használtam ahhoz, hogy hitelesen tudjak megszólalni.
|
|
Elekes Dóra - Dettikéről és más istenekről |
Gyovai Katalin |
2016.06.19. 00:33 |
|
Hogy született meg az ötlet, hogy a mű kiindulási alapjául szolgáló Egyszervolt… Meseantológiában megjelent meséből "Dettike fiú lesz " egy teljes kötetre való történet jelenjen meg végül?
A kiadó ötlete volt. Gondolom, látott benne még potenciált. Egyébként érdekes tapasztalat volt, hogy az első mese hangnemében nem tudtam volna megírni egy egész könyvet, mert ahhoz az túlságosan elvont és töredékes volt, például nem voltak benne megfogható karakterek. Úgyhogy az a mese is lényegesen kibővült, megváltozott a végére.
|
|
Erdős István - Aprótörpe indiánok |
Boczán Bea |
2017.02.10. 11:12 |
 Az indiánok a kaland esszenciái
Az Aprótörpe indiánokkal a Pagony az indiános könyvek nagyszerű hagyományát kívánja feléleszteni, vagy inkább Pagonyos formában folytatni. Ami marad: az indiánok, a kalandok, a sziklás hegyek és fenyvesek a háttérben, a tomahawk és a wigwam, a szép beszélő nevek, mint Táncoló Pitypang és Ásító Felhő.
Ami pedig új: a kortárs szerző, az aprótörpe méret és mellé a kitalált indiántörzs, a fantázia birodalmában játszódó kalandok és a véres megoldások helyett inkább furfangos vagy békülékeny viselkedés.
Ezek az indiánok olyan kisiskolás forma, hármashatárhegyi vadonban lopakodó játékos gyerekek.
|
|
Fellinger Károly - A kincsesláda |
Csodaceruza |
2015.12.20. 02:01 |
  A kincsesláda címmel a napokban jelent meg egy mesegyűjteménye. Mit lehet tudni ezekről a mesékről? Milyen jellegzetességei vannak a mátyusföldi meséknek más mesékhez képest?
A meséket barátaimmal közösen gyűjtöttük elsősorban a magyarok lakta falvakban. A legtöbb mese Jókáról és Nagyfödémesről született. Ezeknek a falvaknak külön érdekessége, hogy évszázadokig a Felső Csallóközhöz tartoztak. Ennek is köszönhető, hogy Mátyusföld déli részének mese- és mondavilága rokonítható Szigetköz és Csallóköz népi hiedelmeivel. Innen az igricek és tündérek gyakorisága.
A változatos boszorkánytörténetekbe egyéni színt vitt az is, hogy a Mátyusföld északi részén lakó szlovákság hiedelmeiből jó pár bekerült a vegyesen lakott települések mesekincsébe. A mátyusföldi mesék jellegzetessége még a nélkülözhetelen cigányfolklór.
Az új kötet miben különbözik korábbi köteteitől: Az égig érő vadkörtefáktól vagy a Hajléktalan búzavirágtól?
|
|
Ferenczi Szilvia - A pormanó felbukkan |
Zakály Viktória |
2016.11.13. 10:01 |
  Nehéz elfogulatlanul írnia az interjú készítőjének Ferenczi Szilvia A pormanó felbukkan című meséjéről, tekintve, hogy szerkesztőként a keze egy kicsit benne volt a dologban, másrészt pedig ezáltal pormanó rajongóvá is vált egyben.
(Ez utóbbi mellékhatás valószínűleg érinteni fogja a többi olvasót is, ezért csak saját felelősségre ajánlom az olvasást!)
De miért is kellene elfogulatlannak lennie az embernek, ha egyszerűen lehetetlen nem megszeretni ezt a kis szőrmókot, aki annak ellenére, hogy mindig bajba sodorja barátját, Vilit és persze magát is, alapvetően egy csupa szív figura és bizonyára az ő történetét olvasó gyerekek legjobb barátja lesz.
|
|
Fésüs Éva - Sosem akartam megvalósítani önmagam |
Gombos Péter |
2015.05.21. 14:30 |
 "Én mindenkit mesével kínálok” – mosolyog Fésűs Éva, miközben a kávé melletti édességre mutat. És valóban, a kekszet hivatalosan Mesének hívják. Nem valószínű, hogy ő intézte így, de ha kérte volna, neki aligha mondtak volna nemet. Nyolcvanhét éves, ám a szemében vidámság és lendület van, és általában olyan, amilyennek a tökéletes nagymamákat rajzolják a könyvekben.
És miközben sosem tartotta magát „művésznek”, nem sokszor hívták „írónőnek”, mégis generációk óta ismerik őt a gyerekek – mint a Csupafül, A palacsintás király vagy épp a Minibocs íróját.
Mit olvas mostanság?
Sok mindent, ugyanakkor nem eleget. Az az igazság, hogy nagy lemaradásaim vannak. Életem nagyobb részében kevés időm volt olvasni, mert írnom kellett. Így aztán kimaradt egy csomó olyan könyv az életemből, amelyet pedig nagyon szeretnék megismerni. De egy kicsit már lelassultam, így halmozódnak az elmaradások. Közben persze nem tudom megállni, és újakat is rendszeresen hozok a könyvtárból…
|
|
Fiala Borcsa - Szerinted?! |
Csapody Kinga |
2016.10.02. 14:28 |
  Az elmúlt egy évben robbantál be a wmn.hu révén mindannyiunk napi olvasnivalói közé, és lett a neved ismert, a stílusod pedig összekeverhetetlen. Mondhatnánk, hogy az orvos is egy kis napi egyszeri Fiala Borcsát ír fel rosszkedv ellen.
Hol voltál előtte?
A WMN előtt közel másfél évtizedig angolt tanítottam, majd egy online életmód magazinnál dolgoztam újságíróként két évig. De az írással már előtte is foglalkoztam, négy évig írtam egy kvázi anyuka blogot Egy cirkuszigazgató hétköznapjai címmel, amiben az életem viccesebb, vagy tanulságosabb eseményeit örökítettem meg, önirónikus stílusban. Amellett, hogy nekem nagyon jól esett ezeket megírni és némi terápiás céllal is szolgált, sok mindenkitől kaptam olyan visszajelzéseket, hogy nekik óriási megkönnyebbülés azt olvasni, hogy nem kell tökéletes anyaként tündökölni, és hogy más gyereke is tud fura dolgokat produkálni – amihez lehet röhögve is hozzáállni.
|
|
Finy Petra - Így olvastunk mi |
Pagony Kiadó |
2016.10.25. 20:39 |
A varázslatos könyvespolc és Finy Petra
 Finy Petra érzékeny és kifinomult lélek, aki az otthonról hozott könyvesélményeket a világ legtermészetesebb módján tudja továbbadni lányainak és olvasóinak is. A vele készült interjúból az is kidererül, hogy mik azok az eszközök, melyekkel szülőként sokat segíthetünk, hogy a betűk a gyerekek igaz barátaivá váljanak.
-
Mi az első könyves élményed?
Kiskoromból két dologra emlékszem erősen a nappalinkból: egy öreg, barna zongorára, mely alá remekül be lehetett kuckózni és csodálatos, ősi hangokon szólalt meg. Illetve a padlótól plafonig tartó, egész falas könyvespolc képe égett még belém, mely olyan volt számomra, mint egy meghódítandó, határok nélküli birodalom. A mamám gyengéje a könyvvásárlás volt (ami abban az időben még nem számított olyan nagy luxusnak, mint most), így az akkori kortárs magyar szépirodalom színe-java ott sorakozott a polcunkon. Meg persze ezer másféle könyv is.
|
|
Franco Perlasca - A láthatatlan hős |
Matykó Károly |
2016.07.09. 16:28 |
 A Páva utcai Holokauszt Emlékközpontban 2015 nyarán mutatták be a Manó Könyvek sorozatában megjelent Láthatatlan hős című ifjúsági regényt, mely az 1944-45-ben Giorgio Perlasca által megmentett budapesti gyerekek szemszögéből ábrázolja az olasz férfi embermentő tevékenységét. A rendezvény díszvendégeként a kötet hősének fia, Franco Perlasca is szót kapott. Őt kértük, hogy beszéljen édesapja igencsak titokzatos történetéről.
Egy magyar asszony
 Előttem harminchárom éven át ismeretlenek voltak édesapám II. világháborús cselekedetei. 1987-ben történt valami: betoppant hozzánk Padovában egy magyar asszony, Láng Éva. Célja az volt, hogy sok év után felvegye a kapcsolatot édesapámmal, aki évtizedekkel korábban megmentette az életét. Ez az epizód számomra nagyon megindító volt, és fontossá lett.
Emlékszem, mikor megérkezett apám házába, már nagyon meghatódott, de én még nem sejtettem az okát. Aztán elkezdtek beszélgetni, s kezdtem megérteni, miért: apám megmentette ennek az embernek az életét, s nemcsak az övét, hanem még sokakét. A végén történt egy jelentéktelennek tűnő, de fontos epizód, amely még most is meghatódottsággal tölt el: a vendég egy sor ajándékot hozott.
|
|
Frankovics György etnológus - A bűvös puska |
Ayhan Gökhan |
2016.04.13. 13:20 |
|
  "Nem szőnek maguk köré nemzeti nimbuszt"
Frankovics György magyarországi horvát író, etnográfus, publicista fordításában és válogatásában jelent meg a Móra Kiadó gondozásában nem olyan régen A bűvös puska című, cigány népmeséket tartalmazó kötet.
A könyv keletkezéséről, a sajátos népmesei jegyekről és a békés egymás mellett élés esélyeiről is beszélgettünk vele.
-
Tavaly karácsonyra (2015) jelent meg a Móra Kiadónál az Ön válogatásában A bűvös puska című, cigány népmeséket és mondákat tartalmazó kötet. Hány év gyűjtéséből állt össze a könyv, milyen szempontokat vett figyelembe a válogatás alatt, illetve támadtak-e nehézségek a munka során?
|
|
Funke, Cornelia |
|
2016.08.23. 03:36 |
|
A tolvajok és sárkányok úrnője
Cornelia Funke Németország egyik legnépszerűbb ifjúsági szerzője, dicsérői a német Rowlingként is emlegetik. A hasonlat, mint legtöbbször, csak félig-meddig stimmel. Funke is fantasy-szerű könyvekben utazik, de a helyszínekben és a szereplők mindennapjaiban is sokkal kevesebb a non-stop mágia és több a hétköznapi küzdelem (ami nem oldható meg rögtön egy varázslattal). Rajongói nem csak fordulatos történeteiért, hanem ezért is szeretik.
Az írónő pályája meglehetősen későn indult: először pedagógusként gyerekekkel foglalkozott, közben elvégezte az illusztrátor szakot és gyerekkönyveket kezdett illusztrálni, végül mivel az illusztrált szövegekkel elégedetlen volt, ő maga kezdett történeteket írni - így lett a ma 51 éves Funke 35 évesen író. Hogy mennyire ért a gyerekek nyelvén, azt még a honlapján található önéletrajzból is megérezhetjük: hibátlan stílusban és érzékletesen, vonzóan mondja el életét olvasóinak. Ma Kaliforniában él, de német nyelven ír, legújabb, még meg sem jelent könyvének címe Reckless (Vakmerő), és a munkafolyamatba a honlapján is beletekinthetünk. A könyvet ő maga illusztrálja ceruzarajzokkal.
|
|
G. Szász Ilona - a könyvtáros, meseíró, bábszínházi dramaturg |
Keszi Erika Zsuzsanna |
2015.05.30. 12:51 |
|
 G. Szász Ilona, az „alkotó könyvtáros”, 1953. február 24-én született Budapesten. A Madách Imre Gimnáziumban érettségizett, majd az Eötvös Lóránd Tudományegyetem magyar-könyvtár-esztétika szakán szerzett diplomát.
1976-tól a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár munkatársa. Gyermekkönyvtáros a csepeli és a kelenföldi könyvtárban; gyermek-részlegvezető; főkönyvtárigazgató-helyettes, könyvtárvezető-helyettes, majd könyvtárvezető a Kőbányai Könyvtárban. 2013-ban vonult nyugdíjba.
A gyermekkönyvtári munkát speciális kollégiumként tanította az egri és bajai főiskola kihelyezett tagozatán Budapesten; Prücsök néven pedig 10 évig vezette a FSZEK gyermekkönyvtárosainak szakmai műhelyét, amit Kucska Zsuzsannától vett át. Nagy szaktudással, tapasztalattal rendelkező kiváló kolléga. Munkáját 2007-ben Pro Bibliotheca Civica kitüntetéssel ismerték el.
|
|
G. Szász Ilona - Álomszövő Pendula |
Naphegy Kiadó |
2016.04.20. 00:54 |
|
  "Olyan még nem volt, hogy én ne álmodjak!"
„Valamikor réges-régen, dédanyáink idejében…” – kezdődik G. Szász Ilona Álomszövő Pendula című mesekönyve. A történet egy kisváros romantikus díszletei között játszódik, a címszereplő pedig egy Pendula nevű kalapos kisasszony, aki bolondosnak tűnő álmokat szövöget.
G. Szász Ilona meseíró, bábdramaturg harmadik mesekönyve a 85. Ünnepi Könyvhét alkalmából jelent meg a Naphegy Kiadó gondozásában. A szerzőt kérdeztük.
-
Budapesten születtél, éltél nagyvárosban, vidéken is. Volt-e az életedben olyan helyszín, amely hangulatában a könyveid mesebeli kisvárosaihoz hasonlatos?
|
|
Gesztelyi Hermina - „A gyerekek számára még nincsenek tabutémák” |
Bodnár Noém |
2016.11.23. 16:59 |
|
A Debreceni Egyetem fiatal PhD-hallgatójával, Gesztelyi Herminával beszélgettünk a kortárs gyerekirodalomról a Károli Gáspár Református Egyetem Gyermek- és ifjúsági irodalom szakirányú továbbképzésének elvégzése apropóján. Emellett a szakról és egyéb érdekességekről is faggattuk őt.
A kutatási témád alapvetően nem a gyerekirodalom. Hogyan jutottál el hozzá?
Lapis Józsefnek köszönhetem, az egyik kurzusán merült fel a gyerekirodalom, mint téma. Én ezt választottam a referátumom témájának, és egészen új világ tárult fel előttem, nagyon magával ragadott. Szerencsés találkozás volt, hogy ekkoriban indult a Károli Gáspár Református Egyetemen a Gyerek- és ifjúsági irodalmi továbbképzés, és úgy éreztem, hogy ez pont nekem van kitalálva, mert az is épp kísérleti fázisban volt, meg én is.
|
|
Gévai Csilla - Amíg olvasunk |
Pagony Kiadó |
2016.10.25. 20:00 |
  Tapéta helyett is könyvek - Így olvas Gévai Csilla
Gévai Csilla író-illusztrátor valóban a könyvek szerelmese, aki pontosan tudja és érzi, hogy mennyire fontos, hogy egy gyerekkönyv milyen legyen. Meghatározó kiskori élményei és saját két gyereke révén markáns véleménye van arról, hogyan és miből érdemes olvasniuk a gyerekeknek.
A vele készült interjú végén ráadásul egy apró, de annál hatásosabb trükköt is elleshetsz az Amíg olvasunk szerzőjétől.
-
Csilla, milyen emlékeid vannak gyerekkorodból a könyvekkel kapcsolatban?
Nálunk otthon és a nagyszüleimnél is tapéta helyett könyvek voltak a falakon. Aztán az iskolában is a könyvtár terem volt a mi termünk. A nővéremmel versenyeztünk, hogy kinek van több könyve, és sokszor játszottunk könyvtárosat. Az ovis képen is könyvvel fotózott le a fényképész bácsi: rám érzett. Nekem a könyv maga a biztonság, hogy nem fogok unatkozni, bárhol találom is magam. De a könyv nálam nemcsak szöveg. A könyv nálam kép és szöveg. |
|
Gévai Csilla - Amíg utazunk mesesorozat |
ncafe.hu |
2015.11.25. 13:25 |
|
Olyan legyen a mese, amit a felnőttek is élveznek
Az Amíg utazunk egy magyar közlekedésmániás családban játszódik. Domát és testvérét, Pannit meglátogatja nyelvész anyukájuk eszkimó barátainak kisfia, Nanuk. És ha már eljön Budapestre, végigbuszozzák-metrózzák-villamosozzák a várost az idős, bogaras, de nagyon vicces és elképesztően szeretnivaló Bali bácsival. Megtudjuk, hogy a fogaskerekű miért hatvanas, pedig csak egy van belőle, milyen típusú villamosok járnak a városban, és hány perc alatt lehet felszaladni leghamarabb a Gellért-hegyre. Ráadásul még az is kiderül, hogy egy magyar kislány és egy eszkimó kisfiú hogyan lesz a mese végére elválaszthatatlan.
|
|
Gévai Csilla - Lídia, 16 |
Győri Hanna |
2015.07.06. 12:22 |
  Mindenben megkeresem magam
Lídia, 16 éves drámatagozatos tanuló, kedvenc festője, szerelme, magányos óráiban beszélgető társa a rég halott Gulácsy Lajos. Igen, ez egy picit talán fura - de igaziból nem is annyira, mert Lídia problémái nagyon hasonlóak, mint egy bármilyen tininek, csak talán mélyebben elgondolkodik rajtuk, mint az átlag.
Szerelem, barátnők, én-keresés, pályaválasztás, önkifejezés, szereplés, család - hát ilyesmik körül forog az a körülbelül egy év, amit felölel ez a sajátos hangvételű napló.
A könyv egy Vörösmartyba járó, tehetségesen rajzoló lányról szól, a tizenhat éves Lídiáról. Az ő nagyon személyes naplóját, gondolatait olvassuk. Mennyire erős benne az önéletrajzi vonal?
|
|
Gimesi Dóra - Prózaíróként is drámaíró vagyok |
Szöllősi Mátyás |
2015.05.24. 00:15 |
  Jelenleg a Budapest Bábszínház dramaturgja, előadásait számos díjjal jutalmazták. Tavaly jelent meg Csomótündér című mesekönyve, és biztosan sokan vannak, akik az Időfutár kapcsán ismerik, hiszen ő volt az egyik szerzője a népszerű rádiójáték-sorozatnak, melynek regényváltozata is született. A színházi munka és meseírás különbségéről, tabutémákról, öregségről, és a bábszínház örök varázsáról beszélgettünk Gimesi Dórával.
A Budapest Bábszínházban dramaturgként tevékenykedsz. Milyen kihívásokkal szembesülsz, amikor egy új művet szeretnétek előadni? Mennyiben fontos, hogy újszerű legyen az egész, mennyire van lehetőség a kísérletezésekre?
|
|
Gimesi Dóra és Szegedi Katalin - A Macskaherceg kilencedik élete |
pagony.hu |
2018.03.03. 11:49 |
  Különös helyzet, hogy két ilyen erős, karakteres művész találkozik egy lebilincselő képeskönyvben...
Régóta vártak egy közös kötetre, hogy miért az kiderül ebből a sajátos interjúból, amiben őszintén beszélgetnek egymásról, és egymás alkotásairól...
Szegedi Katalin illusztrátor beszél Gimesi Dóriról:
Hogy miért szeretem Gimesi Dóri stílusát?
 Sok mindenért, de többek között azokért az első mondatokért, ahogyan a meséit kezdi:
„A vén Hold harmatos könnycseppet hullajtott a megfáradt özvegyre, és mielőtt végképp megpihent volna a Ligetben az öreg platánfa tövében, ezüstös glóriát lehelt a haja köré.”
Nem, ezt nem Dóri írta, ne ijedjetek meg! Ha ezzel a mondattal kezdődött volna a meséje, azonnal becsaptam volna a kéziratot, és soha többet egyetlen sort sem olvastam volna el belőle.
Gimesi Dórinál hálistennek így néz ki egy kezdés:
|
|
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
ÖSSZES FOGLALKOZÁS
Tovább…
"Én mindenkit mesével kínálok” – mosolyog Fésűs Éva, miközben a kávé melletti édességre mutat. És valóban, a kekszet hivatalosan Mesének hívják. Nem valószínű, hogy ő intézte így, de ha kérte volna, neki aligha mondtak volna nemet. Nyolcvanhét éves, ám a szemében vidámság és lendület van, és általában olyan, amilyennek a tökéletes nagymamákat rajzolják a könyvekben. 
