Miklya Zsolt - Fülön csípni a kölyköt |
Jakus Ágnes |
2015.05.17. 14:06 |
|
 Belefeledkezős mesékre lenne szüksége a gyerekeknek, a bibliai történetek igazságát pedig olyan természetesen kellene magukba szívniuk, mint a levegőt – véli Miklya Zsolt költő. Az irodalom gyógyító erejéről, a „masszírozós meséről" és a férfiasság mibenlétéről is beszélt portálunk mikrofonja előtt az ötgyermekes édesapa, számos gyermekvers szerzője.
-
A Károli egyetem gyermekirodalmi kurzusáról jön épp. Költő, miért kezdett el tanulni arról, amit lassan két évtizede művel?
Ez olyan, mint az ünnep: időnként meg kell állni, és másik szinten ugyanazt végiggondolni. Végre egyszer alaposabban átgondolhatom, hogy is van ez, és felfedezhetek olyan összefüggéseket, amik fölött átsiklottam. Nagyon jó beszélgetésből, izgalommal jöttem ide, a csoportunkban műhelyhangulat alakult ki egy-egy könyv, szöveg körül. Az irodalomnak az a lényege, hogy úgy vigyen be az emberek életébe létproblémákat, hogy arról elkezdjenek gondolkodni, beszélgetni, megmozgassa a képzeletüket. A legvisszafogottabb gyermeknek is hamar fel lehet fedezni a fantáziavilágát. Ha olyan történeteket adunk neki, amelyek felkeltik az érdeklődését, akkor megmozdul ez a fantáziavilág, és ott valami keletkezik.
|
|
Miklya Zsolt - költő |
szivarvanyujsag.tudastar |
2018.06.29. 13:09 |
Mi akart lenni, amikor kisfiú volt? Hogy fordult az irodalom felé az élete?
Amikor kisfiú voltam, nagyfiú akartam lenni. Minden kisfiú nagyfiú akar lenni. Amikor Csanád fiam még tényleg kicsi volt, de a szája már elég nagy, rengetegszer elmondta naponta: Én már nagy vagyok. Magam is így gondoltam kicsi koromban, csak nem volt hozzá akkora szám. Csendes, hallgatag gyerek voltam, akinek a fejében dőlt el, hogy ő már nagy, mert a fejében kitágult minden, képzelete átméretezte a világot. A bokor alatt, vagy az eperfa, később a diófa koronájában egyértelmű volt, hogy nagy vagyok, pilóta, indián, herceg vagy korcsmáros, mikor kit szólít elő a képzelet. Így aztán nem nagyon akartam én más lenni, mint pilóta, indián, herceg vagy korcsmáros, hiszen a képzelet alakjai nagyobbak, reálisabbak voltak számomra a valóságosaknál. Persze néha feltették a kérdést gyerekkoromban is, hogy mi akarok lenni, ha nagy leszek, s emlékszem, egyszer azt válaszoltam, kocsis.
|
|
Mikó Csaba - a Veszélyben a Tölgy írója |
prae.hu |
2015.05.24. 18:20 |
  Hogyan léphetjük át az árnyékunkat?
A 2014-es könyvhétre jelent meg Mikó Csaba ifjúsági regénye Veszélyben a Tölgy! címmel.
Hogy miről szól a könyv? Egészen röviden talán arról, hogy vajon képesek vagyunk-e másért, másokért - egy közösség együttes céljainak érdekében - lemondani önmagunkról. A szerző azt is elárulta a prae.hu-nak, hogy mi lesz a következő könyve, amelyik a Kolibri Kiadónál jelenik meg.
Honnan jött az ötlet új könyvedhez?
A regény alapja egy pár éve sebtiben összerakott könyvecske volt: tölggyel, bogárnevekkel, alapkonfliktussal. Aztán télen, mialatt egy hosszabb regényen dolgoztam, olyan változás történt a magánéletemben, ami miatt félre kellett tennem a félkész szöveget. Más lett fontosabb.
|
|
Mikó Csaba - a Veszélyben a Tölgy írója (2) |
Németh Eszter |
2016.08.03. 13:32 |
 A meseregényben mindig le kell győzni valakit
Mikó Csaba író, drámaíró. Pályája 2000-ben indult a PONT folyóirat szerkesztőjeként, illetve a Vígszínház drámaírói műhelyében. Azóta szinte minden évben előáll valamivel, főként drámákkal, az idei Könyvhétre pedig a Kolibri kiadónál megjelent harmadik (mese)regénye Veszélyben a Tölgy címmel.
A Tükörváros titka még (ifjúsági) regény, a Mász Kálmán, a faljáró már meseregény, és most a Veszélyben a Tölgy szintén meseregény, mi több, úgy tűnik, egy sorozat első darabja. Mi fordított, ha fordulás volt egyáltalán, a mese felé?
|
|
Mirtse Zsuzsa - Égforgató csodagyűrű |
Sümegi Noémi |
2017.07.11. 12:51 |
  Milyen a „rendes” mesekönyv?
Valamikor a mesekönyvek apáról fiúra szálltak, s nagy becsben tartották őket. Voltak bennük királyok és királylányok, tündérek és sárkányok – a történetek egyszerre játszódtak a földi és az égi világban.
Mirtse Zsuzsa minden szempontból “rendes” mesekönyvet szeretett volna írni: olyat, ami nem eldobja a hagyományokat, hanem épít rá, amit a gyerekek és az ágyuk szélére kuporodó felnőttek is szívesen vesznek kézbe, amit a „kicsi manók” időről időre újraolvasnak, és továbbadhatnak a saját gyerekeiknek is. Elképzeléseihez lelki társakra talált: a könyvhétre megjelenő Égforgató csodagyűrű című mesekönyvet Jankovics Marcell illusztrálta, a Méry Ratio Kiadó pedig arról gondoskodott, hogy az egységben megálmodott kép és szöveg a lehető legjobb minőségben jelenjék meg. A könyv születésének körülményeiről és a mesék szerepéről Mirtse Zsuzsát és Jankovics Marcellt kérdeztük.
|
|
Molnár Krisztina Rita - Derűs hétköznapok |
|
2018.03.23. 02:00 |
„Ahhoz, hogy átlássuk az életünket, a folyamatokat, amik bennünk zajlanak, hátrébb kell lépnünk, és az írás segít ebben.”
 Molnár Krisztina Rita legújabb, kiadónk gondozásában megjelent Derűs hétköznapok című kalendáriuma egy rendkívül különleges könyv, mely a hétköznapok sodrásában nyújt kapaszkodót, ötleteket ad arra nézve, miként találhatjuk meg a legszürkébb, undokabb napokban rejlő örömöket, fontos pillanatokat.
Arra kértük a szerzőt, meséljen a Maléna kertje és Kréta-rajz kötetek folytatásaként megjelent Derűs hétköznapokról is nekünk, és arról, ő hogyan, milyen módszerek segítségével találja meg a belső egyensúlyt a borongósabb napokon is.
|
|
Molnár Krisztina Rita - Kréta-rajz |
Nagy Dóra |
2016.06.16. 11:13 |
  A legtöbb történet egyszerre szól minden korosztályhoz
A Kréta-rajz a harmadik gyerekkönyved, bár előzőleg több versesköteted is megjelent felnőtteknek. Honnan jött az ötlet, hogy gyerekeknek is írj?
Második verseskötetemet, a Különlét-et (Pont Kiadó, 2008) Simonyi Cecilia illusztrálta. A Maléna kertje című regényt az ő kérésére írtam. Pontosabban egy mesét kért tőlem az Aranyvackor pályázatra, aminek abban az évben az Átváltozás volt a témája. A téma inspiráló volt, azonnal Ovidiust juttatta eszembe. A pályázatra csak néhány oldalt kellett beadni, fogalmam sem volt róla, hogy életem első regényét írom. A könyv alcíme: Mese gyerekeknek és felnőtteknek, azóta meggyőződésemmé vált. Az, hogy a legtöbb történet egyszerre szól minden korosztályhoz, a befogadás különböző szintjein.
|
|
Molnár Krisztina Rita - Maléna kertje |
Tamás Zsuzsa |
2016.07.18. 17:40 |
  A nagy történetek mind megtörténtek már
A Maléna kertjét az Aranyvackor 2010-es pályázati felhívására kezdte el írni, amelynek hívószava és témamegjelölése az átváltozás volt.
A hét oldalnyi szövegmutatvány regénnyé nőtte ki magát. Velünk élő mítoszokról, nagy történetekről és a hétköznapokról beszélgettünk Molnár Krisztina Ritával.
Több interjúban elmondtad már, hogy a pályázati felhívást olvasván az első asszociációd Ovidius volt. Nem vagyok meglepve (nekem is), ezért főként az érdekelne: mennyire küzdöttél a Metamorphoses „újrafogalmazása” ellen? Illetve ha megadtad magad ennek az ötletnek, melyik főszereplő alakja született meg először a fejedben?
|
|
Molnár T. Eszter - Stand-up írója |
pagony.hu |
2016.04.04. 17:02 |
 "Mindenhol írok, ahol hagynak"
Molnár T. Eszter első ifjúsági könyvét, a Stand-up!-ot már megtalálod a könyvesboltok polcain, ennek kapcsán pedig alaposan kifaggattuk az írónőt a regényről, persze anélkül, hogy lelőnénk bármit.
Mit kell rólad tudni? Mondj öt dolgot, ami a leginkább jellemez téged!
Amikor éppen nem regényeket írok, akkor biológus kutatóként vagy tudományszervezőként dolgozom. Lassan tíz éve Németországban, Freiburg városában élek a férjemmel, három gyerekemmel és a két tengerimalacommal együtt. Szeretek futni, olvasni és beszélgetni, viszont nem bírom a tömeget. Kávéval és csokival működöm.
|
|
Módra Ildikó - Trapp és a Talált Állatok Osztálya |
Elekes Dóra |
2015.06.25. 12:07 |
  Trapp - Talált Állatok Osztálya címmel a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválra jelent meg a Naphegy Kiadó legújabb mesekönyve. Szalma Edit elbűvölő rajzain és Módra Ildikó történetén keresztül bepillanthatunk egy hajdanán tündöklő, mára letűnt cirkuszi társulat életébe, ahol megindító barátságok, szerelmi történetek szövődnek. A gyerekekről, az írásról és a történet hátteréről Módra Ildikót Elekes Dóra, a Naphegy Kiadó munkatársa kérdezte. (Az interjú 2010-ben készült)
Ha jól tudom, első kötetes szerző vagy. Mióta készülsz az írásra?
Azt hiszem, harmadik osztályos koromban írtam egy fogalmazást egy tulipánról. A tanítónőm akkor azt mondta, ez a gyerek író lesz. De viccen kívül, valahogy mindig írtam. Két novellám megjelent egy antológiában, két másikkal pályázatot nyertem. A TRAPPot is egy pályázatra írtam, majd bekerült a fiókba, ahonnan a barátaim imádkozták ki, akik sokkal jobban hittek bennem, mint én magamban. Valójában inkább az újságírás foglalkoztatott: túl sokat és túl sok jó könyvet olvastam ahhoz, hogy vegyem a bátorságot… Aztán egyszer egy baráti társaságban Megyesi Gusztáv jól felbosszantott azzal, hogy lusta dög vagyok, és elherdálom azt, ami nekem adatott – ez adta meg a legvégső löketet ahhoz, hogy elküldjem a Naphegy Kiadónak a kéziratot.
|
|
Nádori Lídia |
Galamb Zoltán |
2015.06.24. 19:59 |
 Zeneművészeti középiskolában érettségizett. Miért váltott mégis irodalomra?
Ennek több oka volt. Azt hiszem, a legfontosabb, hogy akkor úgy éreztem, hiányzik belőlem az a valami, amitől az ember igazán zenész lesz. Ahhoz nem nagyon volt kedvem, hogy megküzdjek ezzel az egyébként nagyon nehéz és kompetitív tereppel, ami a zenei előadóművészet. Zongorista voltam, zongoristából pedig Dunát lehetett rekeszteni. Nekem nem ment ez a fajta versenyezés, és föladtam, de nem bánom, mert most is zenélek, csak nem ebben a klasszikus zenei közegben mozgok, mint annak idején.
Bölcsészkarra pedig azért mentem, mert nagyon vonzott az a hely, a Pécsi (akkor még Janus Pannonius) Tudományegyetem bölcsészkara, azon belül is a magyar-művészettudomány szak. Ez éppen 89-ben volt, a rendszerváltáskor. A nyolcvanas évek közepe táján alakult ott a művészettudomány szak, olyan oktatókkal, mint Kisbali László, Somlyó Bálint, Tatár György, Vidrányi Katalin… Vidrányi Katalin a patrisztikai kutatásokkal, vagy Kisbali nem volt éppen Liebling Pesten, ott Pécsen viszont tudtak dolgozni, nekem pedig nagyon tetszett ez a szabad szellemiség, ami ott uralkodott.
|
|
Nádori Lídia - Jó szöveget csak jó szövegből tudok előállítani |
Kiss Orsi |
2015.06.27. 00:49 |
  Ha van a klasszikus gyerekirodalomnak kedvenc feketebáránya, akkor Torzonborz mindenképp közéjük tartozik. A hírhedt rabló kalandjai 1962-ben jelentek meg először németül, és az író, Otfried Preußler meg is állt volna egy kötetnél, csakhogy a gyerekek annyira megszerették a könyvet, hogy leveleikben nem csak kérték a folytatást, de még javaslatokat is tettek arra, hogyan kanyarodjon Jancsi, Lackó, Üstöllési főtörzsőrmester és Torzonborz története.
Hasonló sorsra jutott a második, újabb gaztetteket elmesélő kötet, de ezért aztán a szerző tényleg csak magát hibáztathatta.
|
|
Németh Eszter - Kötéltánc élet és halál között |
Szénási Zsófia |
2015.05.30. 21:49 |
  Németh Eszter a nyolcvanasok nemzedékéhez tartozik, Grácban él, tanít, és lektorál, mint német nyelvi gyermek- és ifjúsági irodalmi referens. A könyvhétre a Móra Kiadónál megjelenik első, kamaszoknak szóló regénye, amelynek főhősnője – aki titkos blogban vezeti a naplóját – a fullasztó kisvárosi környezetben hiába keresi az egyensúlyt két élet, két fiú, de legfőképp a külvilág és saját elvárásai között. A kötetről a szerzőt kérdeztem.
Eddig is sok közöd volt a gyerekirodalomhoz, hogy csak a legfontosabbakat említsük: a Könyvmutatványosok online gyerekirodalmi portál alapítója vagy, gyerekkönyvkiadók számára dolgozol, szerkesztesz, számos folyóiratnak írsz kritikát, interjút. Mindig is gyermek- és ifjúsági irodalommal akartál foglalkozni?
|
|
Ness, Patrick - a Szólít a szörny írója |
Nagy Boldizsár |
2016.07.30. 01:46 |
 Élet a tomboló szörnyek között
A világ egyik legünnepeltebb ifjúsági szerzőjével törzshelyén, egy sohói hamburgerezőben találkozunk. A heves vitákat kiváltó Chaos Walking trilógiát követő, tavaly írt regénye, a Szólít a szörny küszöbönálló magyar megjelenése kapcsán beszélgettünk erőszakról, halálról, homoszexualitásról - és ezek helyéről a kamaszoknak szóló könyvekben.
A legpezsgőbb ifjúsági irodalmi élet jelenleg Angliában van: Londonban és Oxfordban csak úgy hemzsegnek a kultszerzők, mindenki itt él, aki számít J. K. Rowlingtól Philip Pullmanon át Meg Rosoffig. Emiatt költözött át az Egyesült Államokból?
|
|
Novák Vica - Minka és a felhőfoltozók |
Szilágyi Ildikó |
2018.02.08. 23:27 |
 Az Aranymosás pályázat új felfedezettjeként beszélnél egy kicsit magadról és az íráshoz fűződő viszonyodról? Ez volt az első történet, amit írtál?
Magamról mesélni mindig a legnehezebb feladat. Azt hiszem, a „civil munkám” nem is állhatna távolabb az irodalomtól, hiszen egy pénzintézetnél dolgozom back-office-os ügyintézőként, ami sok szabályt és kevés alkotó feladatot jelent. Kicsit talán ezt kompenzálom az írással. Annakidején az Aranymosás viszonylag hirtelen ötlet volt, és nem is hittem, hogy sikerülhet. Az esélytelenek nyugalmával vágtam bele, mert ugyan nem ez volt az első írásom, de egy réges-régi fanfictiont és egy-két kósza novellát leszámítva az első történet volt, amit befejeztem. Pedig gyerekkorom óta írónak készültem, csak hosszú ideig megakadályozott a bizonytalanság, hogy vajon elég jó vagyok-e hozzá. Azóta tudom, hogy igazából nem ez a kérdés, hanem az, hogy elég kitartó vagyok-e. Most már úgy érzem, igen.
|
|
Nyulász Péter - Kamor - Helka menyegzője |
napocska.hu |
2016.07.21. 00:57 |
  A Balaton legendája újraéledt – megérkezett a Helka-trilógia zárókötete
A XXIII. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválra jelent meg Nyulász Péter: Kamor – Helka menyegzője című kötete, mely a balatoni tündérlegenda, a Helka-trilógia zárókötete. Ennek kapcsán kérdeztük a szerzőt.
Az első rész, a Helka – a Burok-völgy árnyai, öt éve jelent meg. Elnyerte az IBBY Év gyerekkönyve 2011 díjat és immár a hatodik kiadásánál tart. A tavalyelőtt napvilágot látott második rész, a Ciprián – a Balaton hercege című kötetnek is megjelent immár a harmadik kiadása. Mindebből úgy tűnik, valóra vált az első rész megjelenést kísérő mottó, és a Balaton legendája újraéledt.
Így érzi ezt a szerző is?
|
|
Nyulász Péter - Ciprián - A Balaton Hercege |
Németh Eszter |
2016.07.21. 00:05 |
 A Helka sikere után végre az idei Könyvhétre megérkezett Nyulász Péter Ciprián című könyve. A folytatás Helka testvérének, Cipriánnak a kalandjait meséli el, azt, hogyan lesz Tihany hercegéből a Balaton hercege.
Már a Helka is nagyon kalandos volt, de a Cipriánban egyenesen sziporkázol. Tudják a gyerekek követni ezt a fordulatszámot olvasás közben is?
A visszajelzések alapján a többség igen. Az új kötetben mindenesetre egyenesebb szálon haladnak az események, így azokat könnyebb követni – mondták is már jó páran, hogy „a Ciprián jobb, mint a Helka” – ám szerintem inkább csak más jellegű. Az első történet amolyan varázsnyomozós – titokfejtős mese, a második pedig klasszikusabb kalandregényesebb problémamegoldós. Ámbár ebben is akadnak varázsos és mesés események szép számmal.
|
|
Pacskovszky Zsolt - Az álomrendőrség |
|
2017.04.12. 18:06 |
  Az álomrendőrség 1. Kishugó és a medvelöket című könyve is szerepel a Kaméleon Olvasóklub idei programjában, ezért a Rainboww könyvközösség interjút készített a könyv írójával.
El tudod pár mondatban mondani miről szól a könyv?
A könyv egy 10-12 kötetesre tervezett sorozat első kötete. A sorozatból egy hatodikos fiú, Kishugó kalandjainak és megpróbáltatásainak története rajzolódik majd ki. Kishugó ugyanis éjszakánként egy titkos szervezetnél, az Álomrendőrségnél dolgozik, ahol az álomrendőrök az alvók álmait vigyázzák, s ha kell, küldetéseik során be is avatkoznak a rémálmokba.
|
|
Pacskovszky Zsolt - Szabadesés |
Ayhan Gökhan |
2015.01.25. 23:32 |
 A csillagok állásán is múlik
Francia nyelvből fordít, manapság már csak egy-két könyvet évente. Emellett ír, Szabadesés című regénye a Móra Kiadó Tabu-sorozatában jelent meg, a kiskamaszoknak szóló Álomrendőrség első része pedig tavaly látott napvilágot a Betűtésztánál.
Lehet ihletet meríteni a fordított szövegekből az íráshoz?
Miben különbözik a francia gyerekirodalom az itthonitól?
Mik foglalkoztathatják a mai kamaszokat, miről érdemes nekik írni? Ezekre a kérdésekre is válaszolt nekünk Pacskovszky Zsolt.
Franciából fordítasz, gyerekkönyveket is. Te választod ki a fordítandó szöveget, ha igen, mi alapján döntesz, válogatsz, vagy a kiadó ajánlatát fogadod el?
|
|
Palásthy Ágnes - "Szinte bármiből lehet mese" |
Cultúra |
2016.11.13. 14:48 |
  Az első „igazi” mesémet 2012 februárjában írtam. Előző este valaki megemlítette, hogy berepült hozzá a szobába egy mezei poloska, és egy kicsit beszélgettünk róla, mennyire rossz a mezei poloska píárja, bezzeg a katicákat mennyire szereti mindenki. Pedig hát, bogár-bogár. És másnap, vasárnap reggel leültem az ebédlőasztalhoz, és elkezdtem írni egy mesét, amely a katicabogárról szólt, aki nem szereti a pöttyeit, de volt benne mezei poloska is, a „rosszfiú” szerepében.
Egész nap írtam, és este hatra elkészültem vele. Nagyon különös élmény volt. És persze szerencse, hogy ennyire megértő a családom, hagytak írni egész nap. Ez a mese egyébként szerepel az Elrabolták a siklót című kötetben. Az a címe: Katica világgá megy.
Az én meséim szándékosan közvetítenek egy hagyományos értékrendet, amit én nagyon fontosnak tartok. Persze semmiképpen sem szájbarágós, didaktikus módon, hiszen a jó mese szórakoztató, de mindenképpen szeretném átadni a gyerekeknek azokat az alapvető értékeket, amelyekben én hiszek.
|
|
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
ÖSSZES FOGLALKOZÁS
Tovább…
