A MESEHŐSÖK NYOMÁBAN
Kádár Annamária, Zalka Csenge Virág és Szabó Enikő online előadása a népmese napján, élőszavas mesemondással a Tipe Tupa egyesület szervezésében. A mesékben a hős számos nehéz próbatételen keresztül jut el a céljáig. Gyermekünknek felnövekedése során ugyancsak meg kell küzdenie a külső és belső sárkányokkal, vagyis a külvilág kihívásai mellett saját félelmeivel, szorongásaival, kishitűségével, ellentmondásos érzéseivel, indulataival, vágyaival is - de a próbák alatt érik, fejlődik, válik egyre gazdagabbá a személyisége. Az önbecsülés és a küzdőképesség megalapozása nem azt jelenti, hogy "kipárnázzuk" a világot gyermekünk körül, és mindent megteszünk, hogy elkerülje a negatív érzelmeket, hanem hogy segítünk ezeknek a megértésében, megélésében és a nehéz helyzetekkel való sikeres megküzdésben. Szülőként, pedagógusként nem járhatjuk végig helyette az útját, de hamuban sült pogácsaként rengeteg erőforrást tehetünk a tarisznyájába.

Út a gyereklélekhez a népmeséken át
Út a Gyermeklélekhez a népmeséken át A mese kincs. A mese gyógyír. A mese támasz. A mese barát. A mese sokkal több, mint egy történet. A népmese egy nép bölcsességét, tapasztalatait őrzi és adja tovább. Olyan megoldási lehetőségeket és értékeket mutat meg, melyek gyakran a feledés homályába vesznek, pedig évszázadok tapasztalata áll mögöttük. Boldizsár Ildikó évtizedek óta kutatja a magyar népmese kincset. 53 könyve jelent meg a témában, ebből 3 idegen nyelven, a népmesékre alapozva egy olyan terápiás módszert dolgozott ki, mely segít megtalálni felnőtteknek és gyerekeknek egyaránt az elakadásaik okát, gyökereit. A valódi okokat megismerve, egy problémát felszínre hozva, megértve, átbeszélve néha szó szerint gyerekjáték a megoldás megtalálása. Zalka Csenge Virág népmesegyűjteményeiben olyan nyelvet használ, amellyel a mai gyerekek számára is érthetővé és átélhetővé teszi a régi mesék üzenetét. Mesemondóként végzett elkötelezett munkája segít a mesemondás hagyományát újra a mindennapok részévé tenni. A mesemondással egy olyan közösség- és személyiségépítő élményt teremt, amelynek révén utat találhatunk önmagunkhoz és embertársainkhoz. 2015 és 2018 között az Európai Mesemondó Szövetség irányító bizottságának tagjaként képviselte Magyarországot, jelenleg a Világszép Alapítvány munkatársaként is tevékenykedik. Hogyan használható a népmese a gyerekkori konfliktusok, családi feszültségek leküzdésére? Hogyan segíti a mese a hatékonyabb kommunikációt, a stressz feloldását, a gyerek-szülő kapcsolat harmonikusabbá tételét?   Erről is szó lesz a magyar népmese napja alkalmából szervezett beszélgetésünkön.

1/ A NÉPMESE MINT NÉPKÖLTÉSZETI MŰFAJ
Maga a mese szó nem jelentette mindig azt, amit ma értünk rajta. Kezdetben inkább ’példázat’, ’talány’ volt a jelentése. Ennek a névhasználatnak a mai napig megőrződő emléke, hogy a találós kérdést sok helyütt még ma is találós mesének hívják. De már a 18. század végén feltűnik a mai értelemben használt mese szó, amely aztán fokozatosan kiszorítja a mende-monda, monda elnevezést. A monda szó nagyjából ugyanettől az időszaktól kezdődően egy másik népi, prózai-epikai műfaj nevévé válik. A szóhasználat ingadozására jó példával szolgál az a tény, hogy Erdélyi János 1846-1848-ban megjelenő nagyhatású népköltési gyűjteményének címében (Népdalok és mondák) a monda szó még mesét jelöl. Néhány év múlva, 1855-ben azonban Erdélyi János is Magyar népmesék címen adja közre mesegyűjteményét. Nagyjából ettől az időtől kezdve egyértelmű a mese, illetve a monda szavak jelentése, használata.   Tovább…

1.1/ A mese műfaja
A mese epikai műfajcsoport, a legősibb műfajok egyike. A mesék terjedelme kisepikai jellegű, a műfaj eredetileg verses és prózai egyaránt lehetett; újabban az utóbbi forma jutott benne túlsúlyra. Az ide tartozó alkotások fantasztikus-csodás (vagy legalábbis valószerűtlen) elemekkel átszőtt, általában időben és térben is fiktív körülmények között játszódó eseményeket ábrázolnak. A reális világot képviselő hősei jobbára elvont típusok (az öreg király, a legkisebb fiú, a juhász stb.), s ezek legtöbbször képzeletbeli hősökkel (óriások, törpék, tündérek, boszorkányok, varázslók, sárkányok) és fantasztikus tulajdonságokkal felruházott jelenségekkel (beszélő állatok, növények, tárgyak stb.) állnak szemben. Az események is valószínűtlenek, de egy sajátos hagyomány logikáján belül maradva a cselekmény menetében az egyik esemény bekövetkezése már valószínűvé teszi a másikat. Jellegzetes vonása az egyszerű világkép, mely átmeneti típusokat nem ismerve éles határt húz a jók és a rosszak közé. A végkifejletben a mese diadalra juttatja a jókat, és megbünteti a gonoszokat.   Tovább…

1.2/ Mesecsoportok	Boldizsár Ildikó
"A népmesekutatók dolgát megkönnyíti, hogy a különböző meseka­talógusok szerkesztői a mesék főbb szereplői, alakjai és szüzséje alapján különféle mesecsoportokat különítettek el egymástól. Az állatme­sék közé tartoznak azok a mesék, amelyekben az állatok az emberrel egyenrangú módon gondolkodnak, beszélnek és cselekszenek anélkül, hogy ezt „csodásnak" éreznénk. Az állatmese általában valamilyen életbölcsességet, erkölcsi igazságot vagy társadalmi fonákságot szem­léket, kifejezetten didaktikus szándékkal.  A legendamesék az isteni világrendet és az isteni igazságszolgáltatást hangsúlyozzák, elsősor­ban a Krisztus és Szent Péter személyével kapcsolatos meséken ke­resztül.  A novellamesék történetei evilági szereplőkkel, evilági színté­ren játszódnak (sem szentek, sem természetfölötti lények nem szerepelnek bennük), és azokról az eszességet, furfangosságot próbára tevő élethelyzetekről szólnak, amelyekben nem a csoda segít. A tréfás mesék között megtalálhatók az ostoba, rászedett ördögöt kifigurázó mesék, a kikapós és féltékeny menyecskékről, a férfikívánó vénlányok­ról és a nem éppen feddhetetlen papokról szóló mesék, valamint a trufák, az anekdoták és a hazugságmesék.  Külön csoportot alkotnak a formulamesék, amelyek között találhatunk beugrató meséket, csali­meséket, végtelen és halandzsameséket. Mindazon meséket, amelyek nem tartoznak a fenti csoportokba, tündérmeséknek nevezzük."    Tréfás mesék -  Arany László négy alműfaját különbözteti meg:   Tovább…

1.3/ Hinni a csodában...	Márai Sándor
"Te nem hiszel a csodában, tagadod? Nézd csak, nem győzhetlek meg, mert a csoda legfőbb ismertetőjele, hogy csodálatos - nem lehet bizonyítani, mint egy élettani tényt, nem lehet fényképezni, sem előre, mennyiségtani törvények szerint megjósolni és kiszámítani. A csoda megnyilatkozási formáit sem könnyű mindig érzékelni: nem jár mindig két lábon, nem lehet fényképezni, nincsenek telekkönyvi, sem anyakönyvi adatai. A csoda, egészen egyszerűen, megnyilatkozik - s néha csak sokkal később értjük meg, mi volt a csoda, hogyan avatkozott életünkbe, s mi volt e beavatkozásban a természetfölötti és csodálatos. A csoda lényegét nem tudom megmutatni, sem bizonyítani. De gondolj talán arra, milyen felfoghatatlan és csodálatos igazi valójában mindaz, amit mindennapinak és természetesnek érzel: már a létezés ténye milyen csodaszerű! Az, hogy megszülettél, élsz, s egy napon meghalsz! Mindezt "természetes"-nek érzed? Akkor vaksi vagy és botfülű. Már a valóság is csoda, felfoghatatlan, s minden természetes kellékével és anyagával természetfölötti is! Miért is lenne e valószínűtlenül bonyolult valóságnál értelmetlenebb a csoda? A világlélek a csoda, mely mindenben megnyilatkozik..."

1.4/ Minden megtörténhet
"A népmesei optimizmus a csodákból fakad, amelyek minden nehézséget elsimítanak, és még a legreménytelenebb helyzetben is bekövetkezik a mindent megmentő „véletlen”. A pozitív illúziók, az események fölötti kontrollba vetett hit és a jövőre vonatkozó pozitív elvárások védőfaktorként működhetnek az életünkben. A mese ezért "vágyirodalom", optimista szemlélete gyógyító hatású. A mesék által adjuk át gyermekeinknek a hitet, hogy a csoda megtörténhet az életünkben – persze nem abban az értelemben, hogy karba tett kézzel várjuk a sült galambot, hanem hogy észrevesszük a felkínálkozó lehetőségeket, a segítőtársakat vagy az új összefüggéseket. Ahogy Lewis Carroll az Alice Csodaországban című könyvben állítja: ez legtöbbször gyakorlat kérdése." „- Nincs értelme (…), a lehetetlent nem hiheti el az ember! - Szerintem nincs elég gyakorlatod (…). Én a te korodban naponta fél órán át csak ezt gyakoroltam. Volt úgy, hogy már reggeli előtt hat lehetetlen dolgot elhittem." (Kádár Annamária - Mesepszichológia)

1.5/ „A népmese az olvasás táltos lova"
A NÉPMESÉK SZEREPE A KORAI OLVASÁSFEJLESZTÉSBEN - annotált irodalomjegyzék     A népmese napja a korai olvasásfejlesztés jegyében     A VII. Országos népmese-konferencia weblapja Eger -  2011. szeptember 23-24.

1.6/ "A léleknek is rétegesen kell öltöznie"	Nagy Attila
A mesék, és különösen a népmesék világa egyáltalán nem zavarja és rémíti meg a kicsi gyermekeket, ellentétben a különböző virtuális csatornákon érkező villódzó, túlságosan gyorsan pergő mesékkel. A királyfik és királylányok, szegénylegények, ősz öregapók és öregasszonyok, boszorkányok és hétmérföldes csizmák világa harmonikusan illeszkedik a gyermeki fantáziához, és lehetőséget teremt arra, hogy a kicsik a meséken keresztül készüljenek fel az életre. Megtanulják például, hogy a célokat először ki kell tűzni, aztán el kell indulni az úton, hogy el is érjük őket, és bizony útközben számos harcot kell majd megvívni. Ezektől nem szabad megijedni, hiszen mindig lesz elég erőnk és optimizmusunk abban, hogy  kudarcok után győzhetünk a nehézségek felett. Más motívumok az identitás erősítését segítik: a szülőktől való elszakadást is jelképezi például a hamuba sült pogácsával való elindulás az ismeretlenbe. „A léleknek is rétegesen kell öltöznie, álomba, emlékbe, hagyományba” – írja egy helyen Kányádi Sándor.   Tovább…

1.7/ Tévhitek és igazságok a mesékkel kapcsolatban
A mesemondás művészete minden kultúrának, minden korszaknak fontos része. Aktív fantáziamunkát eredményez, a képek és szimbólumok használata az érzékszervek finomítását idézik elő. A népmesék alapvető tudást, megoldási stratégiákat kínálnak a hallgatóknak. Gyógyító hatásuk mára már orvosi műszerekkel is kimutatható. A mesék már az archaikus kultúrákban is kitüntetett szerepet kaptak, ügyeltek rá, hogy pontosan továbbadják őket, hiszen a bennük rejlő tudásanyag ismerete elengedhetetlen volt bármelyik ifjú számára. A mesemondók kiváltságos emberek voltak, köztiszteletnek örvendtek, szavukat a hallgatóság igaznak ítélte, elfogadta. A mese egy univerzális értékrendet képvisel, a kollektív bölcsesség által letisztított üzeneteket hordozza. Szimbólumok, megküzdési stratégiák és életutak speciális gyűjteménye, egy viszonyítási alap, amely segítségével kapcsolatba kerülhetünk vágyainkkal, lehetőségeinkkel, szellemi gyökereinkkel. Ami a mesében történik, összhangban van/lehet azzal, amit a valós életben tapasztalunk. A mese megoldásokat kínál, segít az ellentétes érzelmekkel megbirkózni, leválni, elválni, tartós kapcsolatokat létrehozni, de a lét mélyebb kérdéseit is érintik. Tudatmódosító ereje van, azaz a mese hősein keresztül belátásra, majd változásra készteti a hallgatót. A mesehősöktől tanulni lehet, nincs múltjuk, állandóan a jelenben élnek, nem elképzelnek, hanem cselekszenek, konkrét lépéseket tesznek az életük alakításáért, felelősségre szólítanak fel saját magunkért, életünkért.   Tovább…

2.1/ Varázslat és valóság között
„A tündérmese, amely a gyermeknek még ma is elsõ tanácsadója, mert az emberiség számára is ez volt valamikor, titkon tovább él minden mesében” – írja Walter Benjamin A mesemondó című esszéjében.(1) Igen ám, de hogyan él, hogyan élhet tovább ez az örökség a racionális világ szabályrendszerébe zárva? Milyen nyomokat hagy hõsein, történetén, felépítésén a mese csodás birodalma, természetfölötti szereplõi, varázslatai és a gyermeket körülvevõ modern világ ellentmondása, amit ha a hallgató gyerek nem is, de az olvasó felnõtt és ami még fontosabb, a teremtõ író minduntalan érzékel?   A varázsmese és a modern gyermekmesék sok és sokféle apróbb eltérései mellett van egy, a mese lényegét érintõ különbség: az, hogy a mû a maga világában mennyire fogadja el a csodát. A varázsmesékben nem kérdéses a történet valóságossága. Szerepeljenek benne sárkányok, táltosok, boszorkányok vagy tündérek, létezésüket sohase vonja kétségbe sem szereplõ, sem  mesélõ – legfeljebb a mai olvasó.   Tovább…

2.2/ A tündérmesék eredetéről
Öt tündérmese, amelynek nem tudtad az eredetét, de mi most eláruljuk. Mind valóságos történeten alapul a Hófehérkétől a Jancsi és Juliskáig. A tündérmesék mágikus, gondolatébresztő, magukkal ragadó, mesteri elbeszélések. Beépülnek a gyerekek tudatalattijába, és üzenetük bármikor, felnőttként is előhívható, amikor a való életben igazságtalansággal, feloldhatatlan ellentéttel találkozunk. Néhány mese olyan legendákon alapul, amelyek beépítették annak a kultúrának a hiedelemvilágát, ahonnan származnak, és mindig valamiféle igazságot kutatnak. Számos tündérmese és legenda tulajdonképpen egy-egy kellemetlen történelmi esemény fogyaszthatóvá tett változata. Az eredeti történetek ugyanis nem csak a kisgyermekek, de a felnőttek számára is rémisztőek lehetnek. A nemi erőszak, vérfertőzés, kannibalizmus, kínzás és más visszataszító események kifinomult erkölcsi kérdéseket vetettek fel brutális őszinteséggel. Ezeket vette sorra a Huffington Post.   Tovább…

2/ A varázs- vagy tündérmese
„A tündérmesék lelkiál­lapotokat írnak le képek és akciók segítségével, képekre fordítva le az ember belső folyamatait" (Bruno Bettelheim). A tündérmesét legpontosabban Vlagyimir Jakovlevics Propp definiálta  A varázs­mese történeti gyökerei című tanulmányában, mégpedig a mese szerkezete felől (Propp varázsmesének hívja azt, amit a nemzet­közi kutatásban tündérmesének neveznek). „Varázs­mesék az olyan műfajú mesék, amelyek valamilyen kár vagy veszteség (elrablás, elűzés stb.) bevezetésével kezdődnek; vagy valami birtoklá­sának óhajával (pl. a király elküldi fiát a tűzmadárért); folytatódnak a hős otthonról való távozásával, segítőjével való találkozással, akitől mágikus tárgyakat kap, melyek segítségével a keresés tárgyát megtalálja. A továbbiakban a hősnek az ellenséggel való találkozása (fő formája a sárkányküzdelem) szerepel, majd visszatérés és üldözés. Ez a kompozíció gyakran tovább bonyolódik. A hős már visszatérőben van, amikor testvérei szakadékba taszítják. Ezután mégis megérkezik, nehéz próbákon esik át, megnősül, és király lesz vagy saját országában vagy apósáéban. Ez a rövid kompozicionális mag, amely igen sok és nagyon sokféle szüzsé alapját képezi". (Boldizsár Ildikó) "Vajon mit jelent ez a titokzatos gyönyörű szó: tündérmese? Azt, hogy tündérek meséje? Vagy azt, hogy mese a tündérekről?  Sokkal többet ennél.   Tovább…

3.1/ Amit a népmesékről tudnunk kell
A mese szerkezete Mágikus, varázs- vagy tündérmesének is nevezik.  Ennek a nyugat-európai és magyar kutatásban tündérmese a neve, noha tündérek viszonylag ritkán fordulnak elő benne. (Tündérszép Ilona és Árgyélus). A hősmese a varázsmese olyan változata, amelyben egy központi hős harcnak ábrázolt küzdelemben győzi le ellenfelét (Fehérlófia). A varázsmese hét szerepköre:  1. Hős, 2. Ellenfél (károkozó), 3. Adományozó (felfegyverző), 4. Segítőtárs, 5. Királykisasszony (keresett személy) és apja, 6. Útnak indító, 7. Álhős. Ők együtt egy teljes világot alkotnak. Bárkit kihagynánk közülük, ez a teljesség, az „egész”-ség sérülne meg. Akkor is megbomlik a harmónia, ha valaki közülük nem a neki megfelelő helyet tölti be. Például a sárkány garázdálkodik (azaz uralkodik) a királyságban, elrabolták a királylányt, a testvéreket elátkozták vagy a gonosz vezír vette át a hatalmat. Ezek a szerepkörök értelmezhetők úgy is, mint az ember tudatállapotainak, vágyainak a megszemélyesítői. Ezt nevezzük egyéni kulcsnak, azaz egy emberre vonatkoztatott megfeleltetésnek. Ez esetben minden szereplő valamely bennünk rejlő indíttatás vagy képesség megszemélyesítője.   Tovább…

3.2/ A magyar népmesékről
Bíró Lajos szerint egy magyar érzésű, lelkivilágú ember számára csak a saját népének hagyománya lehet igazán iránymutató: ezért született magyarnak. Magyar ősmesének a magyar alkotású, ősvallási tartalmú népmeséinket nevezhetjük. Ezek többnyire a halhatatlanság és a boldogság kereséséről szólnak: Tündér Ilona szerelmének, a gyógyító és ifjító életvizének és az életfa gyümölcsének megszerzéséről. Meséink alapjául a magyar ősvallás gyógyító és révülő bölcs papjainak (regöseinek, táltosainak, jósainak) túlvilági élményei szolgálhattak. Ezek a tanító-beavató és egyben gyógyító elbeszélések tőlük származhattak. E mesék tehát nem kitalált történetek, hanem a felső és az alsó világok rejtett valóságáról szólnak.   Tovább…

3.3/ A tündérmesék titkaiból (1)	Bárdos József
Gyermekkönyv-divatok jönnek, gyermekkönyv-divatok mennek, de a klasszikus tündérmesék mindig velünk maradnak. És ez így is van jól. Mert a klasszikus tündérmesék[1] bizonyára tudnak valamit. Valami nagyon fontosat. Ha nem így volna, régen elfelejtődtek volna ezek a viszonylag egyszerű történetek. Amelyek ráadásul szinte mind „egy kaptafára készültek”, vagy tudományosabban szólva, ahogy Propp írja: „Szerkezetileg valamennyi varázsmese egytípusú.”[2] Ebből már sejthető, hogy valahol a struktúrában rejtőzködhet a titok. Jól egybehangzik ezzel Honti János véleménye, aki szintén a szerkezetet állítja a középpontba: „A meseszerkezet: megszerkesztett egész, kerek kompozíció, az elbeszélő technika törvényeinek teljesen megfelelően.”[3] Azt gondolom, hogy a varázsmese struktúrája (nagyon leegyszerűsítve Propp eredményeit), ha a kapcsolóelemektől, a háromszoros ismétlésektől és a néha önállónak tűnő kiinduló helyzettől eltekintünk, akkor összesen hét mesemozzanatból áll. Ehhez jönnek még a mesekezdő és -záró formulák. A mesemozzanatokhoz egy-egy mesei funkció (egy-egy szereplő valamilyen meghatározott tartalmú cselekvése) tartozik. Ha megvizsgáljuk ezeknek a mozzanatoknak és funkcióknak a jelentését, talán közelebb juthatunk a titokhoz.   Tovább…

3.4/ A tündérmesék titkaiból (2)	Bárdos József
5. A találkozás a segítővel/adományozóval elmaradhatatlan mozzanata a tündérmeséknek. Mert nincs minden mesehősnek olyan szerencséje, hogy táltoson indulhasson el. Egyedül pedig nem sokra vinné. A tündérmesék egyik legfontosabb szocializációs üzenete talán éppen az, hogy a világ lényei többé-kevésbé egymásra vannak utalva. Nem sokra megy az, aki nem képes társakat, barátokat találni, aki képtelen megfelelő módon kapcsoltba lépni másokkal. Legtöbbször már a megszólítás sorsdöntő. Előbb a társak szükségéről. A Hatan a világ ellen típus (AaTh513A) meséi szinte kifejezetten ezt mondják. A hősnek éppen olyan képességekre van szüksége, mint amilyen az úton szerzett társainak van. Nélkülük semmire sem jutna. Ilyen mese például a Szélike királykisasszony,[45] a Csinosomdrága[46] vagy A csodafurulya.[47] Érdemes belegondolni, vehetjük szó szerint, hogy társakra talált a hős, amit igazolhat például, hogy a különleges feladatok megoldása a segítők számára nem annyira munka, mint inkább vágyaik teljesülése. De tekinthetjük úgy is, hogy a hős útközben tett szert ezekre a képességekre. Akárhogy is, a mesehallgató számára egyértelmű, hogy a hős, amikor nekivágott az útnak, éppen olyan volt, mint ő: hétköznapi ember. Azaz, ha jó úton jár, ő is megszerezheti azt, ami a győzelemhez szükséges. Itt is működnek jól bevált toposzok:   Tovább…

3.5/ A népmesék aktualitásáról
Még érdekesek a népmesék a gyerekeknek?  Nemcsak valami ízes, falusi nosztalgia miatt olvassuk nekik? Ó, dehogy! Egyszerűen nem tudnak kimenni a divatból, hiába sorakozik fel a másik oldalon a szupervicces, szuperizgalmas, szuper harmonikus, modern konkurencia. Valamit nagyon tudnak a népmesék, pedig hányszor hallotta őket az újabb és újabb generáció!   Ezen persze egyáltalán nem kell csodálkozni. Olyan, mintha azon álmélkodnánk, hogy az élet nagy kérdései valahogy mindig szóba kerülnek. A népmesék ugyanis azért időtlenek, mert azokat a közös dolgokat ragadják meg, amik mindenkiben benne vannak tértől és időtől függetlenül.   Tovább…

3/ Amit a népmesékről tudnunk kell (2)
A kutatások eredményeiből és a definíciók tarkaságából kiderül, hogy szinte lehetetlen általánosságban beszélni a népmeséről, de mindenképpen közelebb jutunk a meghatározásához, ha a mesét, mint műfajt, az alcsoportjai szerint vizsgáljuk meg.   A vándorláselmélet szerint minden mese Indiából ered, ezért hasonlóak. A pszichoanalitikus elmélet szerint az azonos meseteremtő lelki folyamatok miatt egyformák. Az ember legbelsőbb szükségleteiből sarjadtak ki.   Tovább…

3/ Népmesék - bölcsőtől a koporsóig (1)
A népmesék valójában csak a XIX. század végétől kezdve tekinthetők „gyerekműfajnak”, a mesélés mindazidáig a felnőttek számára nyújtott lehetőséget önmaguk és a világ mélyebb megismerésére és megértésére. Elmondható, hogy egészen addig a mesék a bölcsőtől a koporsóig végigkísérték egy ember életét. Mesét mondani és mesét hallgatni az életben maradásért. A mesét azért lehet olyan jól alkalmazni az élet minden területén - kiváltképp a gyógyításban és a felnőtté válás, valamint a felnőttkor útvesztőiben -, mert a történetek mindig valami olyan dologról szólnak, ami az élet működését, folyamatát veszélyezteti. Az egyensúly megbomlása alaphelyzetnek számít a mesékben, s a mese hősei nem csinálnak mást, minthogy megmutatják azokat az utakat, amelyek kivezetnek az adott vészhelyzetből vagy problémából. Persze a kivezető utak a valóságban mindig veszélyeket és kudarcokat rejtenek magukban, s nincs ez másképp a mesékben sem. A lényeg az, hogy a hős elinduljon, ne ijedjen meg a változás lehetőségétől, hiszen épp erre építheti további életét, méghozzá egy újabb, vélhetőleg magasabb fejlődési fokon. A mesék egyik áldásos hatása a terápiában épp az, hogy erőt adnak az első lépések megtételéhez, azaz kimozdítják a pácienst a holtpontról. De aki sok mesét ismer, az tudhatja, hogy tulajdonképpen az első lépések után következnek az „igazi” megpróbáltatások. Az útnak indulás pusztán annyit jelent, hogy felvállaljuk a sorsunkat, s ha kell, szembenézünk a sárkányainkkal is. Ez többféleképpen valósulhat meg.

4.1/ Benedek Elek mesevilága
Nektek, iskolásoknak írtam ezt a könyvet*, akik ma olyan idősek vagytok, mint mi voltunk Elek nagyapó életének utolsó éveiben, amikor szelleme ragyogását, tehetségét könyvein s a Cimborán keresztül ránk árasztotta. (...)  Hogyan lehetne megmagyarázni Benedek Elek művészetének sajátosságát olyan valakinek – ha ugyan létezik magyarul tudó –, aki ezeket a meséket ne olvasta volna? (...) Milyen ezeknek a meséknek a nyelvezete?  Milyen meséket írt?  Milyen Benedek Elek mesevilága? Az a sajátos, egyéni, bűvös világ?   Tovább…

4.2/ Benek Elek meséi - sorozat
A magyar ifjúsági irodalom egyik legnevesebb, de idehaza kissé elfelejtett alkotójának életműve most teljes egészében elérhető, kéthetente kínálva valódi és hiteles, a székely néplélekben gyökerező tündérvilágot az esti mesék hallgatóinak és olvasóinak egyaránt. A magyar népmese-irodalom ismert alakjai és motívumai mellett Elek apó ízes nyelvezetű meséi a csodaszarvas-mondától kezdve a magyar királyok legendáin át a szabadságharcig a magyar történelem legismertebb alakjait is felelevenítik. TOVÁBB A KÖNYVEKHEZ>> „Nagy lelki örömmel hallom, hogy könyvem a családos házak kedves barátja s az iskolai oktatásnak segítőtársa lett: hogy nagyok és kicsinyek gyönyörűséggel és haszonnal olvassák. A magyar népé ezért az érdem elsősorban. Az ő lelkének kincsei e mesék. Én csupán a nép mesemondó fia vagyok. Köszönöm, hogy hallgatjátok mesemondásomat.” Kisbaconban, 1901 július havában - Benedek Elek

4.3/ Hogyan meséljünk?
Az öreg Kokas papó Ketesden, Kalotaszegen így mesélt az unokáinak: „Egyszer volt, hol nem volt egy kisfiú, éppen olyan, mint a mi Ferink, annak volt egy tarisznyája, olyan ni, mint amilyen a szegen lóg...” A mesehős vándorútja során a faluból az erdő felé vezető úton haladt végig, a "Dillőnél" (a jószágok delelőhelyénél), a csordakútnál, kiért oda, ahol a gyerekek ősszel papóval rőzsét gyűjtöttek, ott szalonnát sütött, a forrásból friss vizet ivott rá, s így megerősítve magát indult tündérországbeli kalandokra.   Leghelyesebb, ha - akárcsak a paraszti mesemondók - előre elolvassuk, végiggondoljuk mesénket, eldöntjük nemcsak azt, hogy hogyan fogjuk elmondani, hanem azt is, hogy a cselekmény segítségével mit akarunk bemutatni, mire akarunk nevelni.   Tovább…

4/ Benedek Elekre emlékezünk a népmese napján (szeptember 30.)
Benedek Elek (Kisbacon, 1859 – Kisbacon, 1929) >>      "A gyermekkönyv, az ifjúsági könyv a legnehezebb faja az irodalmi műnek. Ide nem elég erős írói tehetség. A legzseniálisabb író is kudarcot vall, ha tehetségéhez nem járul mélységes mély kedély, s mindenek felett: a gyermekvilágnak erős szeretete."   Benedek Elek meséiből kisiskolásoknak ajánlom A NÉPMESE NAPJÁN tanórai felolvasásra>>   Tovább…

4/4 Ne felejtsük a népmeséket!
Egyre több a jó és igényes kortárs mese, de van, amit a modernek sem tudnak kárpótolni. Mert ugyan szeretünk tobzódni az abszurd elemekben, és azt is örömmel vesszük ha a hősök árnyaltabb személyiségek, mint "egyarcú" társaik, de mégis csak úgy szerencsés, ha a kezdetekben inkább annak a bizonyos kétpólusú világnak a határain belül tanulunk meg eligazodni. És ne higgyük, hogy elődeink történeteinek már nincs mondanivalója a mai gyerekek számára! Ha hihetünk a szakértőknek (már pedig miért ne hihetnénk), még mindig ezek azok a mesék, amelyek a legtöbb segítséget nyújtják a belső problémák megértéséhez és megoldásához. A mesevilág rendezett, igazságos keretein belül mindenkinek lehetősége van a boldogulásra, amennyiben elég nagy a kitartása, és nem futamodik meg idő előtt. Az igazi mesék sosem áltatnak, nem kecsegtetnek könnyű győzelemmel. Ahogyan Komáromi Gabriella mondja: "a mesék nem arról szólnak, hogy minden rendben van, hanem hogy minden rendbe hozható. Még a legerősebb, legbátrabb hősöknek is meg kell küzdeniük a boldog végkifejletért. Útjuk során számtalan megpróbáltatás vár rájuk, de ha a szabályok szerint játszanak, és kellőképpen állhatatosak, mindig kapnak segítséget, és küzdelmüket végül siker koronázza.   Az olvasó/mesehallgató számára közvetített üzenet világos. A való élet is buktatókkal szegélyezett, de csak az bukik el, aki feladja a harcot és engedi, hogy legyűrjék a megpróbáltatások. "   Tovább…

4/5 A mese választ ad minden nagy kérdésre
Régen, amíg nem volt ennyi televízió csatorna és ilyen sok mese, addig teljesen természetes volt, hogy a szülők este, lefekvés előtt mesét olvastak a gyerekeknek. Ma már sokkal egyszerűbb leültetni a tv elé a gyereket, addig sem kell foglalkozni vele. Szerencsére ez azért így nem teljesen igaz. Sok szülő tartja ma is fontosnak az esti mesét. Előveszik azokat a könyveket, amikből még nekik olvastak a szüleik. A sokfajta, modern mese mellett, úgy tűnik még mindig ezek a népszerűbbek. A kicsik ugyanúgy izgulnak ma is a Piroska és a farkas, vagy valamelyik Grimm-mese hallgatása közben, mint annak idején az anyuka, vagy az apuka. Bruno Bettelheim A mese bűvölete és a bontakozó gyermeki lélek című könyvében arról ír, hogy a gyerekek azért szeretik különösen a mesét, mert minden nagy kérdésre választ ad. Az élet, a halál, a féltékenység, elszakadás a szülőktől, életmód, felnövekedés.   Tovább…

A MINDENSÉG KULCSA A MESE (1)	e-pakk.hu
Mesélj este gyermekednek! Volt gyermekkorodban kedvenc meséd? És mesehősöd? Talán nincs olyan ember e világon, aki ne tudna legalább egy kedvenc mesét vagy választott mesehőst megnevezni. Ugye neked is van ilyen?   Kíváncsi vagy, hogy vajon milyen életre szóló közvetlen és közvetett hatások érnek bennünket a mese, a kedvenc mesehős által?   A téma rengeteg megközelítési, bemutatási, elemzési lehetőséget rejt nem beszélve a szubjektivitásról. Ez alól mi sem vagyunk kivételek, megközelítésünk során csak felvillantunk olyan kevéssé ismert mindennapos és szakmai ismereteket, amelyek mindenki számára érdekességet, esetleg újdonságot és tanulságot is jelenthetnek.   Az ember egyéni, az emberiség történelmi, társadalmi fejlődése és a mesék világa egymással összefügg. A mesék, mítoszok, legendák a kezdetektől végigkísérik az emberiséget.   Mesék, mítoszok, legendák   Tovább…

A MINDENSÉG KULCSA A MESE (2)	e-pakk.hu
Mi a mese? Két meghatározás és kiegészítésük: 1) Minden mesék kezdete a népmese. Egy olyan csodálatos történet, amely egy közösség alkotása, szerzője nem ismert. Célja, hogy értékekben gazdag élet megélésére bíztassa hallgatóját. Ezt a célját a szórakoztatáson keresztül éri el. Fajtái: varázsmese, fabula (tanító mese, állatmese), csalimese stb. 2) A kollektív tudattalan tartalmai az archetípusok. Archetípus: a platóni eidosz magyarázó leírása szerint az ősidők óta meglevő általános képek. Jól ismert kifejeződésük a mítosz és a mese. (Carl C. Jung. 1875-1961)      Tovább…

A MINDENSÉG KULCSA A MESE (3)	e-pakk.hu
Varázsmesék – fabulák - műmesék A mesehős, a szereplők emberfeletti és csodálatos – a világot, a szereplőket megváltoztatni képes – hatalommal rendelkeznek. Gyakoriak bennük a nem "evilági" szereplők. Egyéni tulajdonságaik és jellemzőik szinte minden ilyen mesetípusban azonosak. (Öreg banya, jóságos anyóka, táltos, tűzokádó sárkány, démon, kobold, manó, óriás, tündér stb.)   Talán ide vezethető vissza a világon elterjedt, részleges szabályokon, egyéni mesefűzésen, a szabad fantázia  világán alapuló, cselekménnyel rendelkező, több szereplős, eljátszható "Fantasy" szerepjátékok sikere.   Tovább…

A MINDENSÉG KULCSA A MESE (4)	e-pakk.hu
A mese pszichológiája Itt is a bőség zavarával küszködhetünk. Hiszünk abban, hogy az evolúció mindenre magyarázatot ad, ezért ezt itt sem hagyhatjuk ki. Evolúció és születés Az emberi egyéni fejlődés, születéskori fejlettségi fok és jellemzői meghatározóak.  A felegyenesedés, az idegrendszer és az agy fejlődése, a beszéd és az érzelmek, a gondolkodás kialakulása és fejlődése érdekesen kapcsolódik össze a mesékkel. A felegyenesedésből eredő szülőcsatorna szűkülése, az evolúciós fejlődés eredményeként kialakuló fejlett agyi szerkezet, az agyféltekék,  a hatalmas elülső (frontális) lebeny a születés pillanatában még éretlen, csak részben funkcionál.   Tovább…

A MINDENSÉG KULCSA A MESE (5)	e-pakk.hu
Mese és a gyermeki gondolkodás Jean Piaget (1896-1980) szerint a gyermeki gondolkodás egyik sajátossága óvodáskorban (2-7 év) a művelet előtti szakaszban a tárgyak megszemélyesítése, az animizmus. A gyermek ennek során az élettelen tárgyakat olyan tulajdonságokkal ruházza fel, amelyekkel csak élőlények bírnak.   Ebben a korban gyakori még, hogy a gyermek valamely dolgot, tárgyat, természeti jelenséget emberi alakban jelenít meg (antropomorfizmus),  a szándéktulajdonítás, a mágikus gondolkodás, a cél-oksági elv (finalizmus), az emberi alkotás eredménye minden (artificializmus).   Tovább…

Népmese és/vagy műmese?
Miért a népmese? Szimbolikus formában a gyermeket érintő egzisztenciális alapkérdéseket veti fel, a megoldásokkal együtt és ezek átélését segíti. Szimmetrikus forma jellemzi: rokon a gyermekek látásmódjával. Teljes képet ad a világról, bipoláris szerkezete révén (Jól elkülöníthetők a pozitív és a negatív értékek). Egyértelmű értékrendje a gyermeket jó irányba tereli, az vonzó formában jelenik meg. Heurisztikus élményt nyújt, segít eligazodni a gyermeki lélekben kaotikusan kavargó érzelmekben. Befogadásának alapja a fantázia, amit az érzelmek vezérelnek. Szimultán kettős tudattal hallgatja a mesét (5-7éves kor). Vibrálás jellemző a valóság és illúzió között, kettős tudat! Ennek látható jele a mesei beállítódás. Ez a játék során is jellemző. Cselekvés, beleélés, mesehallgatás, passzivitás. Megfelelő mesemondás során a gyermek képzeletében a szöveg képekben jelenik meg (belső mozi). Ez a képteremtés elaboráció útja. Ellenérvek:   Tovább…