KORTÁRS GYERMEK- ÉS IFJÚSÁGI IRODALOM |
|
2020.03.01. 11:48 |
|
|
BEVEZETŐ |
|
2020.04.03. 17:59 |
|
A folyamatosan bővülő kortárs magyar gyerekkönyv írók adatbázisában már több mint száz szerző munkásságáról olvashatunk. A műről recenziót, alkotói interjút, olvasói véleményeket, valamint könyvrészleteket is böngészhetünk. (A könyvlap böngészése után a szerző nevére kattintva juthatunk vissza az író oldalára.)
|
|
TARTALOM (1) |
|
2020.03.29. 01:37 |
|
|
TARTALOM (2) |
|
2020.03.29. 01:38 |
|
|
TARTALOM (3) |
|
2020.03.31. 13:23 |
|
|
TARTALOM (4) |
|
2020.03.31. 13:28 |
|
|
TARTALOM (5) |
|
2020.04.01. 01:39 |
|
|
TARTALOM (6) |
|
2020.04.02. 19:54 |
|
|
Acsai Roland |
|
2020.04.08. 14:25 |
 Acsai Roland Radnóti-díjas, Zelk Zoltán-díjas, Bárka-díjas és Res Artis-díjas író, költő, műfordító, drámaíró felnőtteknek és gyerekeknek is ír. Az apaság élménye nagy hatással van írásművészetére is; több lírai vallomása olvasható erről.
A Holnap Kiadó Mesék az Operából-sorozatában már három kötete is megjelent: legutóbb a Hunyadi László, és a Csipkerózsika című operákat bemutató könyvek.
A betondzsungel könyve című gyerekregénye 2017-ben jelent meg, és közel nyolcvan könyvet (főleg ifjúsági regényeket) fordított. Az utóbbi időben elsősorban a fantasy műfaja foglalkoztatja.
A weblapon olvasható gyerekkönyvek
|
|
Adamik Zolt |
|
2018.06.21. 14:08 |
 Adamik Zsolr ezerkesztő, újságíró, és egyre inkább meseíró is.
A 2013-as Aranyvackor első helyezettje és különdíjasa a Bibdeombi mesékkel, amit Hanga Réka rajzolt.
Az Ördögbőr grófja - Kalózmesék 2014-ben jelent meg tőle Mészely Ilka rajzaivala Pagonynál.
Nagyon szereti a mentateát, a kalózokat, a nyelvi játékokat. Imád világokat kitalálni és alakítgatni.
A weblapon olvasható gyerekkönyvek
|
|
Balázs Ágnes |
|
2019.10.27. 01:22 |
 Balázs Ágnes (Budapest 1967. március 25. Férje: Gáspár András színművész, Gyermekei: Barnabás 1991, Bianka 1997) a Brüsszeli Szabadegyetemen, majd az ELTE bölcsészkarán magyar-francia szakon folytatott tanulmányait követően 1993-ban végzett a Színház- és Filmművészeti Egyetemen, Iglódi István osztályában.
Pályafutását színészként 1991-ben kezdte a Nemzeti Színház társulatában, ahol Shakespeare és Goldoni drámákban játszott főszerepet.
1994-től szabadfoglalkozású színművészként játszott a Buda Stage, a Karinthy Színpad, a Vidám Színpad előadásaiban, és a TV2 műsorvezetője volt.
Mint színpadi szerző 2001-ben mutatkozott be a nagyközönségnek az Isteni show című musical szövegkönyvírójaként és zeneszerzőjeként.
A weblapon olvasható gyerekkönyvek
|
|
Balázsy Panna |
|
2020.04.15. 11:09 |
Író, tévés újságíró. Érettségi bizonyítványát és egyetemi diplomáját az Amerikai Egyesült Államokban szerezte, utóbbit a George Mason Egyetemen spanyol–nemzetközi kapcsolatok szakon.
Gyermekkorában szerepelt az Iskolatévé több kisjátékfilmjében, majd szinkronszínészként tevékenykedett. 1984 és 1993 között éaz Amerikai Egyesült Államokban élt és tanult. Hazatérését követően két és fél vig az eredeti szakmájában dolgozott a Nemzetközi Migrációs Szervezetnél. Később a médiában dolgozott, többek között a Danubius és a Juventus Rádiónál, az MTV Repeta című műsorában. Társ-producere volt az HBO saját gyártású Romazsaruk c. dokumentumfilmjének. 2013 óta az év PR ügynökségének választott Uniomedia munkatársa. Rendszeresen publikál, fordít, életeleme a változatosság.
A weblapon olvasható gyerekkönyvek
|
|
Bartos Erika |
|
2020.04.09. 19:06 |
 Bartos Erika 1974-ben született, meseíró és illusztrátor, okleveles építészmérnök, három gyermek édesanyja.
Diplomája megszerzése után szakmájában dolgozott és csak gyermekei számára írt meséket, mígnem 2004-ben megjelent első meséskönyve, a Bogyó és Babóca, mellyel később Aranykönyv-díjat nyert. Még ugyanazon évben számítógépes grafikus, majd 2006-ban mesterfokú kiadványszerkesztés képesítést szerzett.
2006-ban újabb sorozatot kezdett publikálni, Anna, Peti és Gergő címmel (saját három gyermeke a névadók), mivel úgy érezte hiánypótló műveket tudott alkotni a legkisebb korosztály számára. 2011-óta karitatív céllal ír meséket Segítő könyvek címmel, olyan témákról – a gyermekek számára is érthető nyelvezeten feldolgozva – mint a szervátültetés, az autizmus vagy a szívbetegségek. Napjainkig számtalan mesés- verses- és építészeti könyvet publikált, ma ő az egyik legfoglalkoztatottabb kortárs gyermekkönyv író.
A weblapon olvasható gyerekkönyvek
|
|
Bálint Ágnes |
|
2020.01.31. 01:23 |
|
 Balázs Ágnes József Attila díjas író - szerkesztő - dramaturg.
A Magyar Televízió első gyermekműsor-szerkesztője, a magyar gyermek- és ifjúsági televíziós-műsorkészítés egyik megalapozója, a televíziózás hőskorának meghatározó egyénisége, számtalan közkedvelt mesesorozat, hangjáték, mese és meseregény írója, fordítója.
1922. október 23-án született a Fejér megyei Adonyban, a Duna mellett.
Szülei: Bálint Lajos, Müller Sarolta. Korán megmutatkozott élénk, kimeríthetetlen fantáziája és jó rajztehetsége. Öt éves korában megtanult olvasni, és első olvasmányai igen nagy hatással voltak rá. Hat éves korától írt és rajzolt meséket, melyek 12 éves korától meg is jelentek. Iskoláit Székesfehérvárott, majd a budapesti Angolkisasszonyoknál végezte, később Bécsbe ment rajzot tanulni (könyvillusztráció, plakáttervezés).
A weblapon olvasható könyvismertetések:
|
|
Bátky András |
|
2015.03.04. 20:27 |
 Bátky András 1965-ben született, három gyerek édesapja, négy kerék ura, meg egy csomó szoba lakója. Bölcsész volt, közgazdász lett, de mire felnőtt, már csak a mesékhez maradt kedve.
Mesesorozata, az Agresszív Békamesék, a Magyar Rádió Esti Meséjében volt hallható.
Első gyerekkönyve 2010-ben jelent meg, Pipogya, a budapesti medve címmel.
A weblapon olvasható gyerekkönyvek
|
|
Becze Szilvia |
|
2020.04.08. 18:15 |
Kiemelt szerkesztő-műsorvezető, újságíró, zenész
A Zeneakadémián és a Berlini Filharmonikusoknál végzett tanulmányok, illetve a Budapesti Fesztiválzenekarnál eltöltött aktív zenészi évek után az újságírás felé is fordult, sok éven át a zenekari tevékenységekkel párhuzamosan, majd kizárólagosan.
Élő műsorok, művészportrék, gyermek- és ifjúsági műsorok szerkesztő-műsorvezetője a Bartók rádióban, valamint a Magyar Állami Operaház, az Eötvös Péter Kortárs Zenei Alapítvány, a BMC, a Müpa, a Filharmónia Magyarország, és sok más zenei- és kulturális intézmény koncertjeinek és rendezvényeinek műsorvezetője-háziasszonya.
Zenés mesekönyvek, és életrajzi kötetek írója, kulturális és életrajzi témájú cikkek szerzője.
A weblapon olvasható gyerekkönyvek
|
|
Békés Pál |
|
2010.07.31. 16:05 |
|
 Békés Pál (1956-2010) író, műfordító, drámaíró, a magyar gyermekirodalom egyik megkerülhetetlen szerzője volt.
Tanulmányait a budapesti Radnóti Miklós Gimnáziumban, majd az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán magyar – angol összehasonlító irodalomtörténet szakon (1975–80) végezte. Közben az érettségi után kérdezőbiztosként is dolgozott.
1980–81-ben magyar- és angolszakos tanárként dolgozott. 1994 és 1996 között a Magyar Televízió Irodalmi, Képzőművészeti, Színházi Stúdióját (IKSZ) vezette, majd 1997-től 2000-ig mint színházért és irodalomért felelős szerkesztőként dolgozott.
2000-től az IBBY (International Board on Books for Young People Gyermekkönyvek Nemzetközi Tanácsa) magyar bizottságának elnöke. 2004-ben a nagy-britanniai magyar kulturális évad, a Magyar Magic művészeti kurátoraként dolgozott.
2005-ben A Nagy Könyv olvasásnépszerűsítő mozgalom ötletgazdája.
A weblapon olvasható gyerekkönyvek
|
|
Berg Judit |
|
2019.02.21. 20:38 |
 Berg Judit négy gyermek édesanyja, és rengeteg mesekönyv írója, a Pagony egyik legfontosabb szerzője. Saját bevallása szerint három lánya és kisfia nemcsak ihletője történeteinek, de néha ötletgazdáik vagy épp "megrendelőik" is.
Történeteit a tematikus szerkesztés és a világos megfogalmazás jellemzik, amit a gyerekek is könnyen megértenek, ám a felnőtteknek sem együgyű.
Az Év Gyermekkönyve-díjat 2007-ben Rumini című könyvéért kapta meg.
|
|
Bodor Attila |
|
2020.04.07. 21:49 |
 1987-ben születtem Kecskeméten. Jelenleg a Szegedi Tudományegyetem Biotechnológiai Tanszékének doktorandusz hallgatójaként tevékenykedem. Kutatási témám szorosan kapcsolódik a környezetvédelemhez. Szabadidőmet igyekszem minél hasznosabban eltölteni: sokat rajzolok, imádom az állatokat és nagyon szeretek olvasni.
A terveim között szerepel, hogy jövőben a meséimmel a környezettudatos gondolkodásmódot is közvetíthessem a fiatal olvasók felé, hiszen minden kisgyermek a jövő egyik alappillére. Igyekszem történeteimmel felhívni a figyelmet az olyan hagyományos értékekre, mint a barátság, a szeretet és az egymás iránti felelősségvállalás. Azonban mindemellett a meséknek reflektálniuk kell a modern világ kihívásaira is, hogy a szülőknek lehetőséget biztosítson egy-egy tanulságos, jellemformáló beszélgetésre a gyermekekkel.
Szeretem egyedi humorral meghökkenteni az olvasókat, ám ezt mindig igyekszem szerethetően megoldani. Remélem, ugyanolyan vidám perceket szereznek majd a könyvek, mint amilyen vidáman írtam őket.
A weblapon olvasható gyerekkönyvek
|
|
Boldizsár Ildikó |
|
2017.05.16. 17:26 |
 Boldizsár Ildikó szerkesztő, mesekutató, író, kritikus, esszéista, etnográfus, meseterapeuta, a mesék kutatója és szerelmese.
Az ELTE esztétika–magyar–népművelés szakán szerzett oklevelet. Diplomamunkáját Balassa Péterhez írta a nép-és műmesék összehasonlító elemzéséről.
Az egyetem után az Országos Széchényi Könyvtárban, majd a Pesti Szalon Kiadóban dolgozott szerkesztőként, 2000-ben a Nemzeti Tankönyvkiadó Társadalomtudományi Szerkesztőségének főszerkesztője lett, majd 2004-től a Magvető Kiadóban tölti be ezt a pozíciót.
1998-ban nyerte el a néprajztudomány kandidátusa fokozatot. Értekezésében egy lehetséges meseesztétika körvonalait bontakoztatta ki, amely mind a folklorisztikában, mind az irodalomtudományban új utakat nyitott meg a mesekutatás, szűkebb értelemben a gyermek-és ifjúsági irodalom elméleti háttere számára.
A Mesepoétika címmel 2004-ben megjelent kötetében található összegyűjtött tanulmányok, cikkek, kritikák nagymértékben hozzájárultak ahhoz, hogy Magyarországon is megteremtődjön és gyakorlattá váljon a gyermekkönyvkritika műfaja. Meseterapeutaként 1996-ban kezdett dolgozni, gyerekkórházakba járt mesét mondani a betegeknek, és eközben tett szert azokra a tapasztalatokra, amelyek gyógyító munkájában segítették.
A weblapon olvasható gyerek- és szakkönyvek
|
|
Borbáth Péter |
|
2018.06.21. 15:05 |
 Borbáth Péter (1980) író (Csimota), fordító, szerkesztő (FISZ-könyvek), túravezető (Eupolisz).
 Sündör és Niru - Sündör nyomában
Nem sétautak (interjú)
Az egyik legjobb dolog az olvasásban az, hogy akár egy fotelban ülve is bárhová eljuthatok és mindenféle emberrel, izgalmas helyzettel találkozhatok. Olyan írókat, költőket szeretnénk bemutatni nektek, akik furcsa és szokatlan munkát végeznek, különleges hobbikat űznek. Borbáth Péter, aki többek között meséket ír, nemcsak képzeletben utazik, hanem a világ legizgalmasabb vidékeit keresi fel hónapról hónapra...
A weblapon olvasható gyerekkönyvek
|
|
Bosnyák Viktória |
|
2015.03.04. 00:56 |
 A Soros Alapítvány ösztöndíjával, az 1986-os évet egy amerikai főiskolán töltötte. Ezután elvégezte az ELTE angol-német szakát.
Az egyetemi évek alatt és után gyakran tolmácsolt a Magyar Televíziónak különböző osztrák, német és brit koprodukciós műsorokban. Ez idő alatt írt pár cikket az Ötlet című magazinnak és a BBC számára lefordította a Viktória című operett librettóját angol nyelvűre.
Angol és német nyelvet tanít, ifjúsági regényeket fordít.
A Tündérboszorkány (2003) az első, kiskamaszoknak szóló ifjúsági regénye, „amit lányai(Sári és Dóri) és a maga örömére írt”. A történet folytatása a Klott gatya, ne fárassz! címmel (2005. április) megjelent kötetében olvasható, harmadik része pedig az Analfa visszatér.
 Elképesztő!
A weblapon olvasható gyerekkönyvek
|
|
Böszörményi Gyula |
|
2017.05.16. 14:05 |
 "Böszörményi Gyula író volnék, vagy ahogy ifjú olvasóim emlegetnek, Gyula bátyó. 1964-ben születtem Miskolcon. Első írásom 16 évesen publikáltam, azóta is folyamatosan dolgozom. Pályakezdőként kisregényeim (Kucó, Villamostangó) jelentek meg, majd számos műfajt kipróbálva (sci-fi, thriller, fantasy, stb.) végül a gyermek- és ifjúsági irodalomban találtam rá „saját hangomra”. Gergő és az álomfogók c. regényem 2003-ban IBBY-díjas lett (az év legjobb gyerekkönyve Európában).
Én azonban, bár örülök a sok olvasómnak, ma is annak a kilencéves kölyöknek írok, aki egykor én magam voltam.
2012 tavaszáig kb. 40 kötetet (köztük a mára ún. kultuszregénnyé vált 9... 8...7..., és Rontásűzők sorozatot), továbbá hangjátékot, monodrámát, musicalt és több tévésorozatot, valamint számos újságcikket, kritikát, stb. írtam, s ezért 2007-ben József Attila-díjat kaptam.
Hitvallásom: aki nem olvas, az birka marad."
A weblapon olvasható gyerekkönyvek
|
|
Both Gabi |
|
2017.03.04. 14:32 |
 Both Gabi a Meseutca volt főszerkesztője, a Csodaceruza folyóirat egykori munkatársa, gyerekirodalmi szerkesztő, fesztiválok, programok szervezője, olvasásnépszerűsítő.
Érzékeny ember, aki mindig minden helyzetben igyekszik megtalálni a felek közötti egyetértés lehetőségét, az arany középutat. Három gyerek, Berta, Elza és Ármin édesanyja. Nem létező szabadidejében meséket ír, melyek antológiákban, folyóiratban és diafilmen elérhetőek.
A weblapon olvasható gyerekkönyvek
|
|
Csapody Kinga |
|
2020.04.09. 13:41 |
 Csapody Kinga 1980-ban Siófokon született, magyar író, újságíró, tanár, szerkesztő és fotós.
A középiskolát a helyi Perczel Mór Gimnáziumban végezte, majd a veszprémi Pannon Egyetemen szerzett diplomát magyar nyelv és irodalom szakon. Ezután középiskolai tanár lett, majd a Manó Könyvek Kiadó szerkesztője. Közben prózai írásai jelentek meg többek között a Vörös Postakocsiban és a Vár Ucca Műhelyben, kritikáit, tudósításait pedig az Élet és Irodalom, a kitera.hu és az Új Könyvpiac közölte.
Rengeteg író-olvasó találkozó fűződik a nevéhez, az Irodalmi Tábor kitalálója és szervezője. A Szépírók Társaságának és a FISZ-nek is tagja.
Csapody Kinga ma kisfiával Budapesten él és a 2013-as felkérés óta a Manó Könyvek Kiadó főszerkesztőjeként tevékenykedik.
A weblapon olvasható gyerekkönyvek
|
|
Csukás István |
|
2020.02.29. 11:57 |
 1936- 2020. február 24.
"Csukás István 83 évesen itt hagyott bennünket és kicsit mindannyian úgy érezzük, mintha árvábbak lennénk nélküle.
A meséibe kapaszkodunk, hiszen Süsü, a sárkány, Mirr-Murr kandúr kalandjai, Pom Pom meséi és természetesen a Nagy Ho-ho-ho-horgász örökre velünk marad, az életünk, gyermekkorunk részeként," - Újszínház
A Kossuth-díjas költőre emlékezünk meséivel...
|
|
Czernák Eszter |
|
2020.04.07. 23:39 |
 Pécsett születtem, és ott szereztem közgazdász és szakfordító diplomát. Bár az egyetem után Budapestre költöztem, rengeteg emlék köt a szülővárosomhoz és a Mecsekhez. Különösen a Mecsek hiányzik nagyon, az Abaligeti-barlang a cseppköveivel, a megkövült csigák és kagylók a Havi-hegyen, a kis patak Éger-völgyben, a szánkózás a Tv-toronytól egészen le, a hegy lábáig és a többi csodás kirándulóhely. Két kisgyerekem van, remélem, egy nap megmutathatom nekik is a kedvenc helyeimet...
A weblapon olvasható gyerekkönyvek
|
|
Czigány Zoltán |
|
2012.06.18. 08:42 |
 "A zene és az irodalom, rádió- és televízióműsorok közegében nőttem föl."
Rendezőasszisztensként kezdi pályafutását, 1990-ben rendezi első dokumentumfilmjét. A film és televízió berkeiben maradt, miközben irodalmi írásai is megjelentek, több esszé és prózakötet szerzője. Több Kamera Hngária és egyéb díjakat is kapott dokumentumfilmjeiért. Két gyermek édesapja, a nekik mesélt azokról történetekről, amely Csoda és Kósza címmel 2007-ben jelent meg.
Első könyve az Év gyermekkönyve díjat kapta 2008-ban, 2011 májusába halt meg.
|
|
Darvasi László |
|
2012.06.09. 23:31 |
 Darvasi László Trapitijét nem nehéz megszeretni, hiszen nála jóravalóbb és kedvesebb titkos királyfi kevesebb van a magyar meseirodalomban. Arról nem beszélve, hogy trapitizni a legjobb dolog a világon, és még a tökfőzelék is egész pozitív színben tűnik fel a mese végére (azért nem kóstoltam meg).
Pálcika egész más figura: egy vékony kis alak, aki bármi lehet, mindenféléhez hasonlít, vándorol, felfedez, bejárja a világot - és afféle kifacsart pálcikaszempontból meg is ismertet vele. Épp ez a pálcikaszempont, ez a gyerekesen rácsodálkozó, de felnőttesen ironikus hangvétel teszi annyira szórakoztatóvá a szöveget - miközben muszáj gondolkodni, hogy mi köze is a rutinos világhoz ezeknek a pálcika-aforizmáknak vagy pálcika-félsztoriknak.
A 3 emeletes mesekönyv az "Év gyermekkönyve" díjat kapta 2013-ban.
DARVASI LÁSZLÓ DIGITALIZÁLT MŰVEI>>
A weblapon olvasható gyerekkönyvek
|
|
Dániel András |
|
2015.03.04. 01:05 |
 Sokoldalú grafikus, aki újságok, magazinok címlapjától kezdve gyerekkönyvekig sok mindenhez készített már illusztrációt. Mindemellett elismert kortárs festő, számos egyéni és csoportos kiállítása volt. Infografika, plakát, könyvborító egyaránt szerepel a repertoárján.
Írói munkássága ifjú korára nyúlik vissza, ám a képzőművészet előtérbe kerülésével az háttérbe szorult. 2012-ben jelenik meg első önálló kötete, a Matild és Margaréta a Pagony Kiadónál. Kiváló párbeszédei, különös, vizualitásból eredő ötletei és groteszk játékossága művelt nyelviséggel párosul.
Kicsibácsi és Kicsinéni című kötete Szép Magyar Könyv-díjat kapott.
INTERJÚK:
A weblapon olvasható gyerekkönyvek
|
|
Dávid Ádám |
|
2015.06.25. 21:20 |
 Dávid Ádám író, a Móra Kiadó szerkesztője, gyermekirodalmár. 1985-ben született Budapesten.
A Virág utcai focibajnokság címen 2011-ben jelent meg első ifjúsági regénye a Pagony Kiadó századik könyveként, 2013 decemberében pedig Millennium expressz – A potyautas címmel második regénye is napvilágot látott a Tilos az Á Könyvek gondozásában.
Számos irodalmi és gyereklapban publikál meséket, gyerekverseket.
2009 óta a József Attila Kör tagja. Kutatóként elsősorban a kortárs magyar gyermek- és ifjúsági irodalom foglalkoztatja. Az írás mellett a filmkészítés is érdekli.
INTERJÚK:
A weblapon olvasható gyerekkönyvek
|
|
Demény Péter |
|
2018.06.21. 14:39 |
 Demény Péter író, költő, szerkesztő, műfordító 1972-ben született Kolozsváron. A kolozsvári egyetem magyar-román szakán szerezte diplomáját, ahol ma a modern magyar irodalmat oktatja. Dolgozott kiadónál, napi- és hetilapnál (Krónika, Erdélyi Riport), jelenleg a Látó folyóirat esszérovatát szerkeszti. Költészete, prózája és esszéi a csöndes szemlélődés, a keserű bölcsesség mintadarabjai. Első verseskötete Ikarosz imája címmel 1994-ben jelent meg, ezt követte a Bolyongás 1997-ben, a Beszélgetés a tükörrel online kötet 2004-ben, majd A fél flakon 2007-ben.
Az utóbbi években műveit a gyermekhez is írja: 2009-ben gyerekvers kötete (Ágóbágó naplója), 2011-ben meseregénye (Hóbucka Hugó a mókusoknál) jelent meg. 2012-ben Déry Tibor dajat kapott a magyar irodalom magas színvonalú műveléésért.
A weblapon olvasható gyerekkönyvek
|
|
Dezső Andrea |
|
2018.06.21. 16:08 |
|
Dezső Andrea 2010-ben megjelent mesekönyve, a Mamuska, melyet ő írt és illusztrált.
|
|
Dóka Péter |
|
2015.03.04. 01:11 |
 Dóka Péter 1974-ben született Budapesten.
2001-ben magyar szakos egyetemi, 2004-ben német szakos főiskolai diplomát szerzett az ELTE-n. 1998 és 2002 között a Népszabadság egyik filmkritikusa volt.
Novellákat egyetemista kora óta ír, ezek a Mozgó Világ, a Magyar Napló, a Kortárs és a Palócföld című irodalmi lapokban jelentek meg. Egyetemista évei alatt filmezett: egyik írója és rendezője volt A bátyám, Igor című videó filmnek, amely 1997-ben az OFF fesztivál fődíját nyerte. Az Isten a Szigeten című dokumentumfilm társrendezőjeként 1998-ban a Faludy Akadémia fődíját kapta. Jelenleg a Móra Könyvkiadó szerkesztőjeként dolgozik.
INTERJÚK
A weblapon olvasható gyerekkönyvek
|
|
Ecsédi Orsolya |
|
2020.04.07. 14:17 |
Ecsédi Orsolya Budapesten él. Az első negyven évében olvasott, aztán írásra váltott. Ifjúsági regényei a Könyvmolyképző kiadónál jelentek meg, 2017-ben a Cirrus a Tűzfalon, 2018-ban a Banyavész, 2019-ben a Nyanyacraft.
Verseket is ír, gyerekeknek és felnőtteknek egyaránt, amelyek antológiákban (pl. Dzsungeldzsem, Macskamuzsika) és folyóiratokban (pl. Élet és irodalom, Bárka) jelentek meg. Lakásétterem című novellája a 2018-as Álljon meg egy novellára! pályázaton első helyezést ért el.
A weblapon olvasható gyerekkönyvek
|
|
Elekes Dóra |
|
2017.03.05. 09:45 |
 "Budapesten születtem, a gimi után bölcsészkarra mentem, aztán amikor rájöttem, hogy sosem lesz belőlem igazán jó tanár, mert jobban szeretek írni, mint beszélni, fordítani kezdtem.
Azóta fordítottam is mindenfélét, Agatha Christie-től Martin Amisen át Kiplingig, és még mindig fordítok, meg szerkesztek is, meg írok is. Kritikát, verset, prózát."
|
|
Erdős István |
|
2012.10.16. 00:08 |
 1962-ben végezte a Bábszínészképző tanfolyamot, azóta az Állami Bábszínház. 1992 óta a Budapest Bábszínház művésze. Főleg kedves karakterszerepeket játszik.
A színház világjáró nagy produkcióiban főszerepet alakít.
A Színház- és Filmművészeti Egyetem bábosztályának tanára.
Egyéni marionett műsorával sok helyütt szerepelt.
Az indiánok a kaland esszenciái
A weblapon olvasható gyerekkönyvek
|
|
Fésüs Éva |
|
2019.02.24. 01:25 |
 1926-2019. február 21.
Kossuth-díjas írónő, a meseírás koronázatlan királynője. Neki köszönhetjük Ajnácskát, Kajlatapsit, Tüskebökit és A palacsintás királyt is.
Fésüs Éva Cegléden született 1926. május 14-én. Kereskedelmi középiskolában szerzett érettségit, gép-gyorsírás tanári oklevéllel rendelkezik. Fiatalabb éveit Kiskunhalason, majd Vácott töltötte. 1950 óta Kaposváron él. Nyugdíjazásáig gyors- és gépírónőként dolgozott, ami mellett írással is foglalkozott.
A weblapon olvasható gyerekkönyvek
|
|
Finy Petra |
|
2012.06.20. 18:42 |
 1978-ban született, író, költő. Számos kiadónál jelentek meg gyerekverses kötetei és meséskönyvei, valamint ifjúsági regénye, felnőtt prózakötete.
2006-ban indult pályája a Histeria grandiflora című verseskötettel (FISZ). Gyerekkönyvei a kényes témákat helyezik középpontba, mint például A tesó-ügy, az Ovi-ügy és A doki-ügy. A Rufusz Rafael-sorozat kötetei pedig humoros és gyógyító mesék rossz evőknek és rossz alvóknak, Gyöngyösi Adrienn kedves rajzaival.
Sajátos, jelzőkben és költői képekben gazdag prózanyelve, és apróságokat, nyelvbotlásokat beemelő versnyelve van.
Gyerekkönyvei a kényes témákat teszik középpontba, mint például A tesó-ügy, az Ovi-ügy és A doki-ügy. A Rufusz Rafael sorozat kötetei pedig humoros és gyógyító mesék rossz evőknek és rossz alvóknak, Gyöngyösi Adrienn kedves rajzaival.
Szegedi Katalin illusztrációival jelent meg a Maja tizenkét babája, amelyben egy kislány és tizenkét durcás baba kalandjairól olvashatunk.
A weblapon olvasható gyerekkönyvek
|
|
Fodor Sándor |
|
2012.06.20. 13:09 |
Ki is volt ez a mosolygós, nyílt tekintetű, őszinte mosolyú bácsi, aki csak így él mindenki emlékezetében: Sanyi bácsi?
A nagy mesemondó, akivel kapcsolatban hajlamosak vagyunk elfelejteni, hogy nem mindig volt „bácsi”… Rengeteget utazott Erdélyország-szerte, nagyon sok gyerek, volt-gyerek őrzi a személyes találkozás emlékét szívében. Ő volt az az ember, akinek megadatott a kegy mindig gyermeknek maradni.
IN MEMORIAM FODOR SÁNDOR - videó>>
A weblapon olvasható gyerekkönyvek
|
|
Fodor Veronika |
|
2019.04.07. 15:04 |
 A termékeny írók közé sorolhatjuk Fodor Veronikát, aki 2012 óta él Budapesten, de – mint beszélgetésünk elején megjegyezte – szívesen jönne haza Paksra, ha találna munkát, de ez humán területen rendkívül nehéz. Történész végzettsége és többek között könyvtárosi gyakorlata van, jelenleg a Hadtörténeti Könyvtárban dolgozik.
A weblapon olvasható gyerekkönyvek
|
|
G. Szabó Judit |
|
2018.06.21. 21:32 |
 Gyermekkorában tanítónő szeretett volna lenni és zenét tanult. 1944-ben szerezte tanítói oklevelét. Tanult a Képzőművészeti Főiskolán, a Közgazdasági Egyetemen és a Műszaki Egyetemen. Volt rajzolószerkesztő, gyártás-előkészítő, helyettes üzemmérnök.
1970-től szabadfoglalkozású író, humoros, ifjúsági műveket ír.
Első könyvét, a Legyen az egyik feleségem-et férjével átélt utazás élményeinek köszönheti, utána elsősorban ikerlányai ihlették regényeit.
"Az akkori lányregények vaníliaszagúak, bégetők, bárányfelhősek voltak. A lányaim gimnáziumba jártak, és egészen másfajta élményeket hoztak haza. Rengeteg életrajzi elem van a könyveimben, nem él meg papíron az, aki a valóságban nem élt." - olvasható a Legyen az egyik feleségem-ben.
G. Szabó Judit két éve, 83 évesen az IBBY, azaz a Gyermekkönyvek Nemzetközi Tanácsa életműdíjának átadásán igencsak meglepődött, amikor szóba került: szakmabeliek őt is felvennék azon kortárs szerzők közé, akiknek a könyveit az iskolában olvastatják.
|
|
G. Szász Ilona |
|
2018.05.07. 02:12 |
|
"Szász Ilona meseíró és bábszínházi dramaturg vagyok. Budapesten születtem, 1953. február 24-én. Gyermekkoromban éltem falun, városon, hol a valóságban, hol a képzeletben. A mesék egész életemben velem voltak, már az óvodában tündérmeséket találtam ki a társaimnak.
Általános iskolában olyan szerencsém volt, hogy Szávai János irodalomtörténész lehetett a magyar tanárom. Középiskolába a Madách Imre Gimnáziumba jártam. Hol kémikus, hol etológus szerettem volna lenni. Harmadikban hirtelen módosítottam és magyar-történelem szakra jelentkeztem az ELTE-re. Az volt az egyetlen év, amikor nem indult történelem szak, így 1976-ban magyar-könyvtár-esztétika szakon szereztem diplomát.
Már egyetemista koromban tagja voltam egy alternatív színháznak: játszottam, voltam rendező-aszisztens, játszóházvezető, animátor, szervező és ruhatáros is. Mindamellett gyermekkönyvtárosként dolgoztam és igazgattam 1976-2012-ig. Közben bábozást tanultam, animációs film-forgatókönyveket és mesejátékokat írtam. 1995 óta dolgozom bábszínházi dramaturgként."
A weblapon olvasható gyerekkönyvek
|
|
Gáll Viktória Emese |
|
2020.04.21. 02:42 |
 Gáll Viktória Emese zenész, Ringató-foglalkozás-vezető, a Ringató-mesék szerzője 1987-ben született Szekszárdon.
11 évig tanult zongorázni, szinkronszínészi oklevelet szerzett, Gosztonyi János színművésztől beszédtechnikát és színészmesterséget tanult, majd a Károli Gáspár Református Egyetem jogi karán szerzett diplomát.
2007-től az Óbudai Népzenei Iskolában Kobzos Kiss Tamás és Balogh Sándor tanítványaként koboz, furulya és hegedű szakon képezte tovább magát.
2011-től az édesanyja, Gróh Ilona által alapított Ringató-foglalkozások egyik vezetője lett. A Ringató-mesék című sorozatban eddig három könyve, a népi hangszereket bemutató A gazdi zenész, a téli népszokásokat számba vevő Borsi a hóban, illetve a tavaszt növényekeet idéző Borsi a kertben jelent meg a Kolibri Kiadónál, de az olvasók hamarosan megismerkedhetnek a harmadik kötettel is.
A családi énekes-mesekönyvekhez tartozó CD-ken az egyes mesék hangszerei, ismert és kevésbé ismert magyar népdalok csendülnek fel, melyek kottája a történetek szövetébe ágyazódva megtalálható.
|
|
Gévai Csilla |
|
2015.03.04. 20:54 |
 Író, illusztrátor, képzőművész. Magyar és kultúrantropológia szakon végzett az ELTE-n. Rendszeresen tart kreatív rajzos-mesés gyerekprogramokat, táborokat. Számos kiadónak dolgozik különleges képi világú könyveket készít.
A Pozsonyi úti Pagony bolt falait, padlóját és bútorait az ő rajzai díszítik, egy patakkal, fákkal, felhőkkel teli mesés tájat alkotva. Környezetvédő, mindent megtesz a bolygónk megmaradásáért. Két kisgyerek anyukája.
INTETRJÚK:
A weblapon olvasható gyerekkönyvek
|
|
Gimesi Dóra |
|
2015.03.04. 01:19 |
 Dramaturg, rendező, bábszínház tudósa, író.
Szegeden született 1983-ban és ott nőtt fel, erősen kötődik a Tisza-parti városhoz. A Színház és Filmművészeti Egyetem, színháztudományi szakán végzett, bábszínházi adaptációkra szakosodva szerez doktori fokozatot.
Jelenleg a Budapest Bábszínház vezető dramaturgja. Korábban szabadúszó dramaturgként, esztétaként dolgozott. Mesét, darabot, hangjátékot, forgatókönyvet ír, átír, adaptál. Számtalan színházi díjjal jutalmazták már előadásait. Konzekvens művészi elképzeléseivel a kortárs bábjátszás megújítója.
Fontosabb előadásai voltak többek között A hétfejű tündér, Hajnali csillag peremén, Amália, Repülési lecke kezdőknek, valamint számos modernizált népmese adaptáció, pl. A mindent látó királylány, Csipkerózsika, Tündér Ilona.
"Gimesi Dóra vagyok. (Mondjuk ez nem egészen magától értetődő, mert hároméves koromig úgy gondoltam, hogy Emmának hívnak. De aztán elmúlt.)
Az a munkám, hogy meséket írok. Leginkább bábszínházba, de újabban könyvbe és rádióba is.
Amikor éppen nem írok, akkor is történeteket olvasok/nézek/álmodom. (Azt hiszem, a szüleim és a nagyszüleim tehetnek róla, meg az a sok-sok átmesélt gyerekkori délután.)
Szeretek a kádban olvasni, a bolhapiacon bogarászni és Shakespeare-t meg Rejtőt idézni, hogy azt higgyék, okos vagyok."
Prózaíróként is drámaíró vagyok
A weblapon olvasható könyvismertetések
|
|
Gombos Péter |
|
2013.03.18. 23:49 |
 "1973-ban születtem Zala megyében, ott is éltem, tanultam az érettségiig. Később tanítói, magyartanári, majd magyaros bölcsészdiplomát szereztem, emellett kommunikáció és hitoktató szakot is végeztem. Lassan húsz éve foglalkozom gyermekirodalommal (jelenleg is tanítom e tárgyat a Kaposvári Egyetemen), 2009-ben a magyar utópiákról és antiutópiákról írott dolgozatommal szereztem doktori fokozatot, disszertációm nagyobb része gyermekirodalmi antiutópiákkal foglalkozik.
A disztópiák és a kortárs gyermekirodalom mellett az olvasóvá nevelés a kutatási területem, rendszeresen írok tanítói, tanári segédanyagokat, igyekszem napjaink irodalmát „becsempészni” az oktatásba.
2009 óta a Magyar Olvasástársaság (HUNRA) alelnöke, 2012-től elnöke vagyok." (2016-tól az alelnöke /Szerkesztő/)
A weblapon olvasható gyerekkönyvek
|
|
Gróh Ilona |
|
2020.04.21. 01:48 |
 Gróh Ilona 1979 óta dolgozik énektanárként és karvezetőként, így az évek során rengeteg tapasztalatra tett szert a különböző életkorú gyerekek zenei nevelésében. Hosszú ideje foglalkozik óvodai zenei neveléssel, és 13 évig tanított a szekszárdi főiskolán leendő óvónőket, tanítókat.
Az MTA Pszichológiai Intézetében dr. Kádár Júlia pszichológussal két oktatófilmet készített a korai anya-gyerek kapcsolatban a kommunikációról és a zenei képességek fejlődéséről. Ebben az időben kezdett kisgyermekes szülőket tanítani, és ekkor alakult ki az a speciális foglalkozásforma, amit ma már Ringatóként ismerünk.
Gróh Ilona az elmúlt években a Ringató-foglalkozások mellett módszertani tanfolyamokat tartott, kialakította az országos, illetve már a határainkat is átlépő hálózatot. A Ringató-foglalkozásokhoz kapcsolódó egyéb programokat szervezett, és különféle konferenciákon, rendezvényeken tartott előadást a kisgyermekkori zenei nevelésről. Jelenleg is országszerte vezet Ringató-foglalkozásokat.
A módszer kidolgozásáért, alkalmazásáért, a kisgyermekkori zenei nevelés területén végzett kiemelkedő szakmai tevékenységéért 2007-ben Forrai Katalin-díjjal, 2015-ben Nemzetközi Forrai Katalin-díjjal, 2016-ban Pro Familis-díjjal tüntették ki. A Ringató-módszeren alapuló, CD-mellékletet is tartalmazó Ringató családi daloskönyvek 2012 óta jelennek meg a Kolibri Kiadó gondozásában. Anyagukat Gróh Ilona gyűjti és válogatja össze.
|
|
Gyárfás Endre |
|
2018.06.21. 21:55 |
  Gyárfás Endre 1936. május 6-án született Szegeden.
Egyetemi tanulmányait az ELTE BTK, magyar–angol szakán végezte 1956–1961 között.
1960–1963 között az Európa Könyvkiadó, 1963–1966 között az MTV szerkesztőjeként tevékenykedett. 1966–1967 között gimnáziumban tanított. 1981 óta írásaiból él.
Számos ifjúsági mű, tv-játék, hangjáték szerzője és műfordító. 1988-ban Fulbright-ösztöndíjasként az USA-ban járt.
A weblapon olvasható könyvismertetések
|
|
Harcos Bálint |
|
2018.05.05. 17:25 |
|
Harcos Péter 1976-ban született, gyerekkorát Pomázon és Fonyódon töltötte. Középiskolai tanulmányait az ELTE Apáczai Csere János Gyakorlógimnázium és Kollégiumban járta ki. 1994–2000 között az ELTE BTK magyar szakos hallgatója volt.
|
|
Igaz Dóra |
|
2018.06.12. 17:44 |
Igaz Dóra háromgyerekes anyaként maga is túlesett az összes számítógéppel kapcsolatos problémán, így első kézből igyekszik segíteni azon, hogy mind a gyerek, mind a szülő számára kiutat találjon ebből az állandó feszültséget okozó helyzetből. Az iró olyan témákkal foglalkozik, amelyek minden családot érintenek.
A Holnapra kutya bajod! és a Katonadolog a betegségeket, a sérüléseket helyezi a középpontba, hogy könnyebb legyen megérteni, milyen egy szülőnek és egy gyereknek, ha a gyerek elkapja az influenzát vagy leesik a mászókáról. Jó ilyen könyveket a kézben tartani.
Négy rövid iskolai történetét nemrég fejezte be a Most én olvasok! - sorozathoz.
A weblapon olvasható gyerekkönyvek
|
|
Ijjas Tamás |
|
2018.06.22. 00:54 |
 Ijjas Tamás 1978-ban született Budapesten. 2011-ben diplomázott a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karának magyar irodalom és nyelvészet szakán.
2003 óta publikál, írásai többek között a Holmiban, a Jelenkorban, a Mozgó világban és a Kortársban jelentek meg. A Telep és az Előszezon csoportok tagja volt, illetve 6 éven át a dokk.hu irodalmi kikötőt is szerkesztette.
A Párbeszéd Háza munkatársa rendezvényszervezőként.
Gyermekirodalmi kötetei:
|
|
J. Kovács Judit |
|
2020.04.21. 16:05 |
 1974 nyarán perdültem a világra. Zene és természetszerető nagycsaládban nőttem fel. Életem első tizenöt évét végigjátszhattam, festhettem. Rajtam kívül mindenki zongorázott a családban, én csak a furulyáig jutottam.
Érettségi után az ELTE-n angol nyelvtanár szakot végeztem. Két évvel később Bölcsészkaron egyetemi diplomát kaptam angol nyelv és irodalomból. Közben részt vettem az ELTE, akkor induló kétéves drámapedagógiai képzésén, melynek köszönhetően drámajáték-vezetői képesítést szereztem. Sokat tanultam Kaposi Lászlótól, Gabnai Katalintól. Ő szerkesztette a Dünnyögők és dúdolók című népi gyűjtést, mely első hivatalos találkozásom volt az ölbeli játékokkal. A báb és maszk gyakorlati tantárgynak köszönhetően, Granasztói Szilvia segítségével betekintést nyerhettem a Magyar Állami Bábszínház kulisszatitkaiba.
|
|
Janikovszky Éva |
|
2017.05.14. 15:27 |
 Janikovszky Éva 1926-ban született Szegeden.
Egyetemi tanulmányait a budapesti Pázmány Péter illetve Eötvös József Bölcsészettudományi Egyetemen folytatta, filozófia, pszichológia, szociológia (később politikai gazdaságtan) szakon.
Első munkahelye a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium tankönyv osztálya, 1953-tól az Ifjúsági (később Móra) Kiadó lektora volt, 1964-től főszerkesztői beosztásban.
Itt dolgozott nyugdíjba vonulásáig, 1987-ig, de ezután is a kiadó munkatársa, később igazgatósági tagja volt.
Első könyve 1957-ben jelent meg. Azóta több mint harminc könyvet írt. Írásait az olvasók korhatár és fenntartás nélkül szeretik. A felnőtt és gyerekvilág konfliktusait humorba oldó, nagy sikerű könyveit harmincöt nyelvre fordították. Írt még filmforgatókönyvet, dolgozik hetilapoknak, folyóiratoknak, gyakran szerepelt a televízióban, rádióban.
1978-tól, megalakulásától 1995-ig elnöke volt az IBBY (Gyermekkönyvek Nemzetközi Tanácsa) magyar bizottságának. Húsz évig volt elnökségi tagja az UNICEF Magyar Bizottságának, 1991-től elnöke volt a Staféta Alapítvány kuratóriumának (a hátrányos helyzetű gyerekek továbbtanulásának biztosításáért), 1996 óta elnöke az Írószövetség Gyermekirodalmi szakosztályának. Hosszan tartó betegség után 2003. július 14-én hunyt el.
Főbb irodalmi díjai:
|
|
Jeli Viktória |
|
2018.06.22. 01:11 |
 A Színház- és Filmművészeti Egyetem színháztudományi szakán végzett, valamint a Veszprémi Egyetem magyar-színháztörténet szakán, emelett gyermekpszichodráma ismeretekkel is rendelkezik.
2005 óta báb- és gyerekdarabok dramaturgja és társírója.
Az Időfutár napi rádiós ifjúsági sorozat egyik kitalálója és társírója három évadon keresztül, valamint az HBO Társasjáték és Terápia sorozatainak forgatóköny-társírójaként működött közre.
A weblapon olvasható gyerekkönyvek
|
|
K. László Szilivia |
|
2017.09.24. 17:51 |
 K. László Szilvia vagyok, író, költő. Kisgyermeknevelő és gyógypedagógus végzettségem van, a mindennapjaimat pici gyerekek között élem. 2002 óta publikálok rendszeresen. Először gyermeklapokban jelentek meg verseim, antológiákban, önálló kötetekben, folyóiratokban, tankönyvekben lehet találkozni írásaimmal.
Nagyon örülök annak, hogy a verseimet, meséimet rendszeresen használják az óvodákban, iskolákban, sokat megzenésítettek, feldolgoztak a pedagógusok, iskolai színjátszó csoportok.
Az olvasók visszajelzései nagyon fontos megerősítést jelentenek, és büszke vagyok arra, UNICEF Magyarország és a Bookline könyvajánló programjában a Marci és a galibák című sorozat első kötete, „Szívünk rajta” matricát kapott.
A weblapon olvasható gyerekkönyvek
|
|
Kalapos Éva |
|
2018.06.25. 11:37 |
 1983-ban született Nyíregyházán. A nagykállói Korányi Frigyes Gimnáziumban érettségizett német–magyar kéttannyelvű tagozaton, majd több főiskolát és egyetemet is kipróbált, végül a Károli Gáspár Református Egyetem magyar nyelv és irodalom szakán diplomázott 2010-ben.
2008 óta publikál novellákat, verseket, az írás mellett újságíróként dolgozik különféle magazinoknál. D.A.C. című ifjúsági regénysorozatának első kötete, az Egy új élet 2013-ban jelent meg a Manó Könyvek Kiadó gondozásában.
Ezt követte a sorozat többi része, Rázós utakon, Kéz a kézben és Nem gyerekjáték címmel, az ötödik rész előreláthatóan 2016 áprilisában jelent meg a XXII. Budapesti Könyvfesztiválra.
Arccal a hóban című drámakötete 2013-ban látott napvilágot a Fiatal írók Szövetségénél, emellett rendszeresen jelennek meg novellái is többek között a Kalligram, az Élet és Irodalom, a Várad, az Új Forrás és a Tempevölgy hasábjain. Az internetes megfélemlítésről szóló ifjúsági regénye, a Massza 2016 januárjában jelent meg a Manó Könyvek Kiadónál.
A weblapon olvasható gyerekkönyvek
|
|
Kalas Zuzsa |
|
2018.06.25. 12:08 |
Kalas Zsuzsa (1969) író, festő. Leginkább „történetkészítőnek” tartja magát. Meséket ír és fest: néha a kép válik szöveggé, máskor a szavakból lesz kép.
Történetei gyerekekről, felnőttekről, rejtélyes tolvajokról és egyéb lényeges dolgokról szólnak, de a legfontosabb minden mesében a valóra vált álom és a megálmodott valóság. A lényeg, hogy a kettő összeérjen.
Eddig megjelent könyvei: A decemberi gyerek, avagy mese a gyermeki akarat hatalmáról, A szeretettolvajok, Álomutazók (A decemberi gyerek c. könyv átdolgozott kiadása)
A weblapon olvasható gyerekkönyvek
|
|
Kamarás István |
|
2012.06.18. 12:43 |
 Egyetemi tanár, író, publicista. 1976-ban kapcsolódott bele az olvasótábor mozgalomba, 18 tábor szervezésében és vezetésében vett részt. Ebben a témában is több könyve és cikke jelent meg. 15 éve működik közre különböző - gyermek-, ifjúsági és kulturális - rádióműsorokban mint műsorvezető vagy szakértő. Az 1998-ban megjelent Csigamese című könyve az Év gyermekkönyve díjat kapta.
„A Kamarás-mesék megértéséhez általános mesekultúrára van szükség, alapos mesei (főleg varázsmesei) kompetenciával közelíthetünk ehhez, az örökmesei kánonból építkező sajátos világhoz. A varázsmesékben való jártasságon kívül fontosnak tartom továbbá a gyermekközpontú szemléletet, a gyermeki gondolkodás- és viselkedésformák ismeretét is, ezekben konkretizálódik a gyermekvilágnak a népmesékre emlékeztető naivitása.” (Végh Balázs Béla)
A weblapon olvasható gyerekkönyvek
|
|
Kálnay Adél |
|
2018.06.25. 11:19 |
 Író, költő, pedagógus
Ózdon született 1952. február 5-én. Egy csendes, kis völgyben nőtt fel, amely a legfőbb tanítója volt.
„Amit akkor és ott megtanított nekem, arról ma már látom, mindenre érvényes.”
Az anyai ág a Felvidékről származik, akik tisztes polgári életet éltek, nagyapja bányamester volt. Az apai ág nemesi eredetű, édesapja három egyetemet végzett, tanult ember volt. Szülei házassága tönkrement. Édesanyja, és nagyanyja jelentette számára a családot, akik rendkívül jól elmesélték a megélt történeteket, a körülöttük élő emberek mindennapjait.
„Talán ezt a színességet tőlük örököltem, a mesélt történetek hangulata, a kapott élmények, az emberek arca, mozdulatai belém égtek.”
A weblapon olvasható gyerekkönyvek
|
|
Kányádi Sándor |
|
2018.06.25. 14:59 |
Kányádi Sándor - interjúrészlet 2017
A Kossuth-díjas erdélyi magyar költő 89 éves volt, 2018. június 20-án, szerdára virradó hajnalban hunyt el.
Kányádi Sándor 1929. május 10-én született Hargita megyében, Nagygalambfalván.
|
|
Kertész Edina |
|
2015.03.04. 01:25 |
 Mit kell tudni rólad, hogyan kezdtél el írni?
Amióta csak vissza tudok emlékezni, mindig és mindenfélét olvastam, Emily Brontë-tól például a Jane Eyre-t nagyjából tizenháromszor, tizennégy éves koromig. Később a marketinges munkám mellett tíz évig egy kiadónak dolgoztam szerkesztőként. Az ötlet, hogy komolyabban foglalkozzak az írással, akkor jött, amikor Horváth Mónika grafikussal egy házba költöztünk, és összebarátkoztunk. Ő éppen az Aranyvackor pályázatra készült egy képpel, amihez írtam egy szöveget.
Ebből kerekedett ki végül az első könyvem, A rejtélyes kulcs, ami egy trilógia első darabja lett, és két kislányról szól, akik találnak egy kulcsot, és nyomozásba kezdenek a tulajdonosa után. A sorozat a Pötyi és Pepita nyomoz címet kapta, és helyet kapnak benne varázslatok, nyomozás, és mindenféle bonyodalom, amit egy sereg állat okoz.
Azóta egy gyerekkönyvkiadónál, a Naphegynél dolgozom, és boldog vagyok, hogy munkaidőben is olvashatok, szabadidőmben pedig, kikapcsolódásként, könyveket írhatok.
INTERJÚK:
A weblapon olvasható gyerekkönyvek
|
|
Kertész Erzsi |
|
2015.03.04. 01:30 |
 1975-ben született Mezőkövesden. Gyermek-és iskolás éveit Miskolcon töltötte. Pszichológia szakon végzett a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetemen. Szakterülete a munka-és szervezetpszichológia. Több cégnél dolgozott belső, majd külső tanácsadó munkatársként. Jelenleg Gödöllőn él.
Az olvasás mindig fontos szerepet töltött be az életében, de írással csak az elmúlt időszakban kezdett foglalkozni. A Labirintó című meseregény első könyve.
INTERJÚK:
Saját gyermekkönyveinek ajánlója:
|
|
Kiss Judit Ágnes |
|
2020.05.31. 16:24 |
P o r t f o l i ó
Nézd, itt vagyok, mint táncos a színpadon.
Test, lélek egy. Tudd, ritka e pillanat.
Hogy mindig így maradjon, semmi
Nem bizonyulna elég nagy árnak.
Itt már zenészként lógok a hangszeren.
Látod, zavar még mindig a pódium.
Jó vicces lett, ahol tanítok
mesterien szigorú pofával.
Láthatsz szinésznek, mert az is én vagyok
más bőrbe kötve. Ott meg, a másikon
épp verset írok bamba képpel.
Jól retusált, de hazug fotó mind.
Vágyat sugárzom? Védelemért eseng
kisgyermek énem? Ostoba álca csak.
így játszik az, ki megtanulta:
meztelen önmaga úgyse kéne.
|
|
Kiss Ottó |
|
2012.06.30. 21:36 |
 Az 1963-ban született, Gyulán élő író, a kilencvenes évek közepétől publikál rendszeresen szépirodalmat. Írásait minden jelentősebb hazai folyóirat közölte. Publikált többek között az Alföldben, a Jelenkorban, a Tiszatájban, a Holmiban. Több munkáját lefordították németre, angolra, szerbre, bolgárra és szlovákra. József Attila-díjas.
2003-ban gyerekkönyve, a Csillagszedő Márió, az Év Gyermekkönyve lett. Számos sajátos hangvételű, minimalista gyerekverskötet és képeskönyv szerzője.
A weblapon olvasható gyerekkönyvek
|
|
Kollár Árpád |
|
2020.04.14. 01:46 |
 Kollár Árpád 1980-ban született Zentán, jelenleg Szegeden él, költő, műfordító, kritikus, irodalomszervező.
A Fiatal Írók Szövetségének elnöke és a Magyar Irodalmi Szerzői Jogvédő és Jogkezelő Egyesület vezetője.
Tanulmányait a Szegedi Tudományegyetemen végezte magyar és szociológia szakon. Doktori tanulmányait a Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának Modern Magyar Irodalom Alapprogramján folytatta. Kutatási témája a vajdasági Új Symposion folyóirathoz köthető szerzők, különösen Tolnai Ottó lírai munkássága.
A weblapon olvasható gyerekkönyvek
|
|
Kolozsi Angéla |
|
2017.03.04. 14:13 |
 Szabadúszó bábszínész, meséket és bábdarabokat ír, bábszínházi előadásokat rendez. 1995-ben érettségizett a budapesti Vörösmarty Mihály Gimnázium irodalom-dráma tagozatán.
2000-ben végzett a Budapest Bábszínház bábszínész-képző stúdiójában. 2000 és 2004 között a kecskeméti Ciróka Bábszínház, 2004 és 2006 között (alapító tagként) a zalaegerszegi Griff Bábszínház tagja volt. 2006 és 2014 között a kecskeméti Tintaló Társulás tagja.
2013 óta a Színház- és Filmművészeti Egyetem drámainstruktor szakára jár. A 2013-14-es tanévben óraadó tanár ugyanitt. Számos díj birtokosa, kiváló bábelőadások megalkotója és előadója, sokoldalú tehetség, akinek fontos része volt a magyar bábjátszás kétezres években zajló megújításában, ahol a báb, a színész, a szöveg minőség, a darab minden összetevője ugyan a gyerekeknek szól, de a játék komolyan van véve.
„A pillanat mindig eljön”
A weblapon olvasható gyerekkönyvek
|
|
Kőszeghy Csilla |
|
2015.03.04. 23:30 |
 Sokoldalú illusztrátor, Budapesten él. Tanulmányait a Képzőművészeti Egyetemen és Angliában végezte.
Több kiadónál (Pagony, Móra) jelent meg képeskönyve, illusztrál meseregényt, tankönyvet, múzeumi kiadványokat, magazint, dolgozott a BBC-nek oktató rajzfilmsorozaton.
INTERJÚK
A weblapon olvasható gyerekkönyvek
|
|
Kovács András Ferenc |
|
2018.06.25. 13:17 |
 Kovács András Ferenc Szatmárnémetiben született 1959. július 17-én; 1978-ban érettségizett a Kölcsey Ferenc Líceumban, 1984-ben végzett a kolozsvári egyetem magyar–francia szakán.
1984 és 1991 között Szentábrahámon és Siménfalván, illetve a székelykereszti Orbán Balázs Gimnáziumban tanár. 1990-től a Látó című szépirodalmi folyóirat versrovatának szerkesztője.
1991–2002 között a marosvásárhelyi Színművészeti Egyetem dramaturgia-tanára. 1997-től egy éven át a marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulatának igazgatója.
2008-tól a Látó megbízott főszerkesztője.
A weblapon olvasható gyerekkönyvek
|
|
Kovács Judit |
|
2020.04.21. 13:29 |
1974 nyarán perdültem a világra. Zene és természetszerető nagycsaládban nőttem fel. Életem első tizenöt évét végigjátszhattam, festhettem. Rajtam kívül mindenki zongorázott a családban, én csak a furulyáig jutottam.
Érettségi után az ELTE-n angol nyelvtanár szakot végeztem. Két évvel később Bölcsészkaron egyetemi diplomát kaptam angol nyelv és irodalomból. Közben részt vettem az ELTE, akkor induló kétéves drámapedagógiai képzésén, melynek köszönhetően drámajáték-vezetői képesítést szereztem. Sokat tanultam Kaposi Lászlótól, Gabnai Katalintól. Ő szerkesztette a Dünnyögők és dúdolók című népi gyűjtést, mely első hivatalos találkozásom volt az ölbeli játékokkal.
A báb és maszk gyakorlati tantárgynak köszönhetően, Granasztói Szilvia segítségével betekintést nyerhettem a Magyar Állami Bábszínház kulisszatitkaiba.
|
|
L. Molnár Edit |
|
2020.06.22. 07:42 |
 Pécsi írónő, néprajzkutató.
A kislánya megszületése után kezdett mesekönyveket (Csika manó otthonra lel; Kíváncsi kósza Annabella Lujza és az özönvíz), később pedig ifjúsági regényeket (A sárga kanapé 1–2.) is írni.
Két gyermekével és a férjével él. Imádja a történeteket. Célja, hogy az olvasóknak, fiataloknak, szülőknek és apróságoknak egyaránt vidám perceket szerezzen.
Díjai:
Moonbeam Children’s Book Awards – 2013
Independent Publisher Book Awards – 2014
|
|
Lackfi János |
|
2012.06.12. 01:42 |
 „... gyerekkönyveim egy-egy részmozzanatát a kisgyerek nem vagy csak majd felnőttkorában értheti meg. A neki felolvasó szülő azonban jól mulathat rajta most is. Újabban pedig Kiss Ottó vagy Erdős Virág kollégáimhoz hasonlóan azzal is kísérletezem, hogy (persze minden gügyögés nélkül) a felnőtteknek visszaadjam a gyermeki, ha úgy tetszik, gyermeteg olvasás elveszett élményét.”
1971-ben született, költő, író, műfordító, tanár. Az ELTE-n doktorált, a Magyar Irodalomtörténet Tanszéken. 199 ót a Nagyvilág folyóiratot is szerkeszti, és majd minden hazai folyóiratban publikál is. Öt gyermek édesapja, 2000-ben József Attila-díjjal tüntették ki.
Inkább költőként ismerjük a nevét, a Kövér Lajos színre lép viszont prózai mű.
Lackfi János weblapja>>
A weblapon olvasható gyerekkönyvek
|
|
Lakatos István |
|
2015.03.04. 02:46 |
 1980. november 10-én született Budapesten. Első komolyabb munkája a Miserere homine – Ember, irgalmazz 2008-ban, a Műútban jelent meg, azóta évente új képregényt publikál a lapban.
A kecskeméti Piarista Gimnáziumban érettségiztett, majd a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karának magyar-kommunikáció, később esztétika szakára járt. Az Előszezon tagja.
Első komolyabb munkája, a Miserere homine – Ember, irgalmazz 2008-ban, a Műútban jelent meg, azóta évente új képregényt publikál a lapban. 2009-ben Ljudmila Ulickaja Történetek emberekről és állatokról című mesekönyvét illusztrálta, majd 2010-ben a Nyitott Könyvműhely gondozásában megjelent első képregényalbuma, a Lencsilány.
INTERJÚK
|
|
László Noémi |
|
2020.04.14. 22:59 |
 Kolozsváron született 1973-ban, magyar-angol szakon végzett a Babeș–Bolyai Tudományegyetemen. Tolmácsfordítóként keresi kenyerét.
Több verseskötete jelent meg, ezen kívül közölt antológiákban, illetve számos erdélyi és határon túli magyar folyóiratban (Alföld, Bárka, Cimbora, Echinox, Életünk, Helikon, Hitel, Holmi, Jelenkor, Kortárs, Korunk, Látó, Magyar Napló, Napsugár, Parnasszus, Pannonhalmi Szemle, Székelyföld, Szivárvány).
Az Erdélyi Magyar Írók Ligájának választmányi tagja.
A weblapon olvasható gyerekkönyvek
|
|
Lázár Ervin |
|
2012.06.03. 17:44 |
 "A népmese több az irodalomnál "
Lázár Ervin mesél, de meséiben él, lélegzik, szenved és szeret az egész világ. Kevés olyan magyar irodalmi mű van, amelyben a totalitás ilyen fantasztikus egységben és szépségben bontakozna ki.
"A mesébe, ebbe az elhanyagolt műfajba, ő nagyon újat és eredetit hozott. Ő is be tudta bizonyítani, amit Weöres Sándor a verseivel: nem lehet kettéválasztani a gyerekeknek és a felnőtteknek szóló irodalmat. Néhányadmagával ő tette Magyarországon a gyerek- és meseirodalmat újra fontossá" (Csukás Isrván)
CIKKEK
A weblapon olvasható gyerekkönyvek
|
|
Lipták Ildikó |
|
2020.09.18. 13:55 |
 Lipták Ildikó 1972-ben született Gödöllőn egy nyolcgyerekes család legkisebbikeként. Házas, három kamasz fiú édesanyja.
A Kerekasztal Színházi Nevelési Központ alapító tagja, színész-drámatanár, író. Számos, drámapedagógiával, színházi neveléssel kapcsolatos szakmai publikációja van.
Novellái olvashatók többek közt a Liget, az ÚjNautilus, a Kortársonline irodalmi portálokon. Publikál a Szitakötő c. gyermekirodalmi folyóiratban.
Színész-drámatanár. Színházi nevelési előadások kidolgozásával és vezetésével valamint ehhez kapcsolódó szakmai képzésekkel foglalkozik.
Drámapedagógusként gyerek és felnőtt korosztállyal is dolgozik, pedagógia szakos tanárként művésztanárokat képez. Novellái főleg online irodalmi portálokon olvashatók.
Első gyerekkönyve a Nyári nyomozás 2017-ben jelent meg a Csimota Kiadónál.
|
|
Lovranits Júlia |
|
2020.04.07. 15:51 |
 A Szegedi Tudományegyetemen végeztem, biológus szakon, ökológia szakirányon. A természet és az irodalom számomra elválaszthatatlanok. 1986-ban születtem Székesfehérváron. Kamaszként megjártam a sárvári diákíró tábort, dolgoztam diákújságnál, és természetleírásokat küldtem be a Madártávlat Csipogó rovatába.
A Lea és a viharbanyák című történetem 2013-ban jelent meg, gyerek- és meseregényeket szívesen olvasó, romantikus lelkű felnőtt olvasóim nagy örömére is. Szívesen vegyítem meséimben a természetismereti érdekességeket és a népmesei elemeket, népi hiedelmeket.
Az író nem varázsló, inkább bűvész: nem a semmiből húz elő valamit, hanem jó előre odakészített dolgokat mutat meg új csodaként. Vagy olyan is, mint a kaleidoszkóp: hogy a valóság darabjait rakja össze új képekké.
Az én regényem is ilyen valóság-darabkákból áll: a Csudalepkés tarka rétet például Fehéroroszországban láttam. Szerintem: Ha sétálsz egy erdőben, patakvölgyben, vagy utazol valahová, te magad leszel a mese szereplője.
A weblapon olvasható gyerekkönyvek
|
|
M. Kácsor Zoltán |
|
2020.04.15. 16:24 |
M. Kácsor Zoltán meseíró 1978-ban született.
Az ELTE BTK-n szerzett diplomát, 2011 óta publikál a győri Műhely folyóiratban. Népszerű Garázs Bagázs történetei után a Kolibri Kiadónál a világ legbékésebb tirexéről szóló Zabaszauruszok sorozattal jelentkezik.
“A gyerekeket leginkább azért csodálom, mert szó nélkül beengedik őket Meseországba. A magamfajta meseírónak viszont nap, mint nap meg kell küzdenem a határőrökkel. És ezek nem akármilyen lények ám!..."
|
|
Majoros Nóra |
|
2017.02.12. 12:44 |
 "Majoros Nórának hívnak, bár édesapám Apolkának vagy Dórának szeretett volna nevezni.
1979-ben születtem Győrben, karácsonykor. Születésnapi bulit nem tartok, de legalább mindenki megjegyzi."
INTERJÚK:
A weblapon olvasható gyerekkönyvek
|
|
Marék Veronika |
|
2012.06.30. 12:33 |
 „Réges-régen, 1937-ben születtem. Gyerekkorom egyetlen hosszú játék volt, és abban reménykedtem, hogy sose lesz vége. Amikor pályát kellett választanom, nem tudtam, mitévő legyek.
Annyi minden érdekelt! Sok mindent ki is próbáltam - ám a sors elterelt a tévutakról, s egy különös lehetőséget adott: a könyvkészítést. Kitalálom, megírom, megrajzolom - kell-e ennél jobb játék?
Szerencsére a gyerekek jól fogadták a könyveimet - s ezzel eldőlt a sorsom. Sok-sok könyvem jelent meg, írtam meséket, bábjátékokat, tévé- és rádiójátékokat, filmforgatókönyveket. Játszom egész életemben.”
A weblapon olvasható gyerekkönyvek
|
|
May Szilvia |
|
2018.06.29. 10:57 |
 Csomagolástechnikusként végzett, de inkább művészeti vezetőként dolgozott reklámügynökségeknél és újságcikkeket írt, majd kézműves ékszereket készített.
Mindeközben több filmforgatókönyvet és számos mesekönyvet írt.
Szentendrén él, rengeteg gyógy- és fűszernövény között.
May Szilvia és Pikler Éva - az Imbuszos szerzők
A weblapon olvasható gyerekkönyvek
|
|
Máté Angi |
|
2018.06.20. 00:29 |
 1971. december 30. (Vajdahunyad) - Kolozsváron élő óvónő.
1990-ben érettségizett a székelyudvarhelyi Tamási Áron Gimnáziumban, majd ugyanott elvégezte a Benedek Elek Tanítóképzőt. 1993-tól óvónőként tevékenykedik (Székelyudvarhely, Kolozsvár, Budapest).
A weblapon olvasható gyerekkönyvek
|
|
Mechler Anna |
|
2020.04.13. 22:34 |
 Dr. Mechler Anna 1974-ben született magyar gyermekkönyv író, a Kerék mesék, a Csavaros történetek és a A virágtündérek titkai mesesorozatok szerzőnője.
Doktori címét 2004-ben a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen szerezte. Foglalkozását tekintve zenetanár, karvezető és író. Négy gyermek édesanyja.
Első gyerekkönyve 2013-ban jelent meg Bartoló, a markoló címmel.
Az elmondhatatlant sokkal egyszerűbb sárkánynak nevezni, mint tudatalatti félelmeknek
A weblapon olvasható gyerekkönyvek
|
|
Menyhért Anna |
|
2012.06.20. 20:31 |
 Író, irodalomtudós, irodalomszervező, szerkesztő. Az Eötvös József Gimnáziumban érettségizett Budapesten. Magyar–orosz–angol szakot végzett az ELTE-n, 2002-ben szerzett PhD fokozatot ugyanott az Általános Irodalomtudomány programban. Tanított az Eötvös József Gimnáziumban, a Miskolci Egyetem Modern Magyar Irodalom Tanszékén, majd a Balassi Bálint Intézet Hungarológia Tanszékének volt a vezetője.
2000–2006 között a József Attila Kör elnöke, 2005-2011 között az Európai Írószövetség alelnöke, és 2007 óta a Magyar Irodalmi Szerzői Jogvédő és Jogkezelő Egyesület igazgatója.
Emellett az ELTE BTK tudományos munkatársa, kutatási területe a női irodalom, a traumaelmélet és a kortárs irodalom. Ezen kívül a Trauma és Gender Kutatócsoport vezetője.
A 2011-ben indult 5K Központ alapítója és egyúttal az oktatási program kidolgozója. A szervezetet azóta is igazgatja.
|
|
Mészöly Ágnes |
|
2017.03.05. 09:04 |
 Író, kritikus, költő, konduktor és családanya. Művei, bár látszólag a gyermekirodalom kategóriába tartoznak, minden korosztály számára ajánlhatóak. A műfajokat sűrűn váltogatja: írt már meseregényt, pszichotrillert gimiseknek, krimisorozatot kiskamaszoknak, riportmesekönyvet – a fantasyt egyelőre nagy falatnak tartja.
A mindennapok történései mögött rejlő titkokat, a szürke átlagot átható mágiát keresi, s próbálja megmutatni másoknak is, akár rövidke mesét ír, akár több száz oldalas regényt, akár köbméternyi mosott ruhát válogat vagy rózsát metsz a kertben. Mostanában rajzfilmsorozat-írásra vágyik, de nagyon.
Interjúk:
A weblapon olvasható könyvei:
|
|
Miklya Luzsányi Mónika |
|
2018.06.29. 12:03 |
 "Manapság családanyáknak nem szoktak díjakat osztogatni. Számomra mégis az a legfontosabb, hogy feleség vagyok és öt gyermek édesanyja, hiszen a gyerekeknek köszönhetem azt is, hogy írni kezdtem. Férjemmel, Miklya Zsolttal nekik szerkesztettük első munkafüzeteinket, olvasónaplóinkat, nekik írtuk első meséinket, történeteinket. Olvasónaplóink nyomdakész kidolgozására 1993-ban kaptunk lehetőséget az Oktatási Minisztérium tankönyvfejlesztési pályázatának segítségével. Ezeket a munkafüzeteket a Mozaik kiadó adta ki, s a gyerekek ma is használják az általános iskolában. Férjemmel közös munkáink egy részét ma is a pedagógiai segédanyagok, gyermek- és ifjúsági könyvek írása, szerkesztése teszi ki, melyek a kiskunfélegyházi Parakletos Kiadónál jelennek meg."
A weblapon olvasható gyerekkönyvek
|
|
Miklya Zsolt |
|
2018.06.29. 12:30 |
 Költő, szerkesztő.
Tanítói, majd hitoktatói diplomát szerzett a Debreceni majd a Nagykőrösi Tanítóképző Főiskolán.
Tíz évig tanított, első írásai pedagógiai segédanyaok voltak.1997-tól a kiskunfélegyházi Parakletos Könyvesház egyházi kiadó szerkesztője és egyik szerzője.
A weblapon olvasható gyerekkönyvek
|
|
Mikó Csaba |
|
2018.06.29. 14:28 |
 Író, drámaíró.
Írt színdarabokat, forgatókönyveket, hangjátékokat, mesejátékokat és 2004 óta gyerekkönyveket is.
A weblapon olvasható gyerekkönyvek
|
|
Mirtse Zsuzsa |
|
2018.06.29. 14:45 |
 Író, újságíró, szerkesztő.
A Süni ökológiai gyermekmagazin főszerkesztője, a Vadon magazin kulturális szerkesztője. Több kulturális és ternészetismereti lapban publikál esszéket, cikkeket.
A weblapon olvasható gyerekkönyvek
|
|
Molnár Krisztina Rita |
|
2017.03.05. 09:42 |
Költő, író, műfordító, ír, tanít, verset fordít. Az ELTE magyar-könyvtár-múzeumpedagógia szakán végzett.
„Molnár Krisztina Rita mennyboltos. Van neki rendes csillagmintás köpenye is, azt viseli éjjel-nappal, csak mert nappal nem látszanak a csillagok, bárki azt hihetné, hogy Molnár Krisztina Rita éppolyan valaki, mint a többi valaki. Pedig nem így van, ez rögtön kiderül, mihelyt esteledni kezd, hiszen a mennyboltos-köpeny mintája mindjárt felvillog a sötétben. A csillagbolt éjjel-nappal nyitva tart. Feltéve, hogy kinyitjuk a megfelelő lapon és úgy is tartjuk kinyitva, be nem zárjuk soha. Az is megoldható, hogy bezárjuk, de a fejünkben mégis nyitva hagyjuk. Ilyen bolt ez!
Mennyi mennyei minden van itt! Ha valakinek valamiből túl kevese vagy túl sokja van, nyugodtan forduljon a mennybolthoz. Az egyetlen megbízható hely. Nem verik át az embert, mint macskát a palánkon, és a visszajáró is mindig pontosan csillag.” (Lackfi János)
A legtöbb történet egyszerre szól minden korosztályhoz
A weblapon olvasható gyerekkönyvek
|
|
Molnár T. Eszter |
|
2020.04.04. 00:04 |
Molnár T. Eszter (1976, Budapest) író, biológus. Az ELTE biológus szakán végzett, immunológiából doktorált, és a freiburgi Max Planck Intézetben volt posztdoktor. 2014 óta publikál verseket, novellákat, tudósításokat és műfordításokat. Első ifjúsági regénye, a Stand-up! (2016, Tilos az Á Könyvek) bekerült a Margó-díj TOP 3 válogatásába, majd a Merítés-díj zsűrije az év legjobb ifjúsági kötetének minősítette. A 2016-ban Hubby-díjas Jelen! antológia, számos további gyűjteményes kötet és színpadi mű társszerzője. Ifjúsági és gyerekeknek szóló regényeit a Pagony, felnőtteknek írt könyveit a Prae Kiadó gondozza.
A József Attila Kör, a bécsi kollektiv zum sprachwechsel írói kör, valamint a Szépírók Társasága tagja.
Magáról így mesél
"Budapesten születtem, és itt jártam iskolába. Ugyanolyan kamasz voltam, mint akárki más: egyszerre minimum két srácba voltam szerelmes, kaptam osztályfőnöki és igazgatói intőt verekedésért és illetlen viselkedésért, imádtam a kémiát és a magyart, de soha nem tudtam összehozni egy normális tigrisbukfencet. A nővéremnek volt egy Lajos nevű aranyhörcsöge, amit évekig titokban tartottunk.
Eleinte bohócnak készültem, később tanárnak, énekesnek, színésznek, festőnek és apácának. Végül biológus lettem, bár arra már nem emlékszem, hogy miért. Fogalkoztam sejttannal, növényrendszertannal, tumorbiológiával, genetikával és immunológiával, kutattam Magyarországon, Hollandiában és Németországban, és egy ideig gimnáziumban is tanítottam.
Mindig könyvmoly voltam, de az egykori magyartanárom, Kelemen Péter, nagyon megszerettette velem az irodalmat. Ízekre szedtem a kedvenc regényeimet és verseimet, és azt gondoltam, ilyeneket én is tudok. Remekbe szabott versekkel sokkoltam az osztálytársaimat, később belekezdtem több nagyregénybe. Nem voltam túl kitartó, de úgy emlékszem, lélegzetelállító első fejezeteket tudtam írni. Aztán jó tizennyolc évig pihentettem a terveimet. Igazam lett, szövegszerkesztővel sokkal kényelmesebb regényt írni, mint írógéppel.
Lassan tíz éve Németországban élek a családommal. Három gyerekem van, és nem csak Bakoséknál, nálunk is elég nagy a hangzavar."
A weblapon olvasható gyerekkönyvek
|
|
Mosonyi Alíz |
|
2018.06.29. 13:36 |
 Író.
A konzervatóriumi zenei tanulmányok után újságíróként dolgozott. Írt verseket, színpadi máveket, rádiójátékokat, animácoós filmforgatókönyveket is.
1973 óta publikál gyerekkönyveket.
A weblapon olvasható gyerekkönyvek
|
|
Nógrádi Gábor |
mora.hu |
2017.05.16. 10:02 |
 Egy különleges személyiség nem kevésbé különleges sorsa és pályája
Ezermester, polihisztor, úgy, ahogy ma már csak kevesen. Költő, író, újságíró, forgatókönyvíró, népművelő…
Nyíregyházi születésű. A második világháború után, 1947. június 22-én jött világra, családtagjainak nagy részét nem ismerhette, Auschwitzban pusztították el őket. Nem volt nagymama, nagypapa, nagynéni, nagybácsi, aztán már édesanya sem. Ő 1954-ben halt meg, nem sokkal azután, hogy gyermekét megtanította olvasni. A félárva kisfiú a betűk világába menekült.
„Belül tizenhat éves vagyok. Gondoljon bele, mekkora teher ez nekem – ilyen ábrázattal és ekkora testtel. Miközben, ha a lelkem mélyére nézek, most is csak verseket írnék, és udvarolnék a lányoknak. Persze azt is tudom, hogy talán nem tudnék ilyen könnyen a gyerekekhez szólni, ha nem élne bennem ennyire intenzíven a gyerekkorom, s ha nem maradtam volna anya nélkül olyan fiatalon” – mesélte a Szabad Föld újságírójának három évvel ezelőtt.
Nógrádi Debrecenben érettségizett, majd Budapestre került, ahol főiskolát, egyetemet végzett. Népművelő lett, vezette a Kassák Klubot, a Sebő Klub egyik alapítója volt. Később főiskolán, egyetemen tanított.
Nagy kacskaringók után, huszonkilenc évesen került az Új Tükör című kulturális magazin szerkesztőségébe, és újságíró volt tizenhat évig. Persze ő másként meséli a történetet:
„Gyerekkoromban Puskás Öcsi II. akartam lenni, de miután nem tudtam focizni, költő lettem.”
Első verse 1964-ben jelent meg szülővárosában, a Kelet-Magyarország című napilapban, majd az Alföld című debreceni folyóiratban. Riportjait húsz éves korától közölte az Élet és Irodalom, majd novelláit a Forrás, a Napjaink és más folyóiratok. Az elmúlt majd negyedszázadban öt verseskötete, húsznál több ifjúsági könyve jelent meg, és írt számos hangjátékot, tévéjátékot és filmet is. Ezek közül a legismertebb a Sose halunk meg, amelynek főszereplője és rendezője Koltai Róbert. Gyerekrablás a Palánk utcában című első könyvéből (1983) sikeres film készült.
Két fia van, Gergely és Bence. Gergely operaénekes, és népszerű író, Bence szakkönyveket ír, és sikeres előadó.
A weblapon olvasható gyerekkönyvek
|
|
Nógrádi Gergely |
|
2018.06.29. 14:50 |
 Nógrádi Gergely (Budapest, 1971. február 7. –) operaénekes, kántor, író, újságíró.
Nógrádi Gábor író fia. Sokoldalú művész. Pályafutását operaénekesként kezdte, de közben napilapoknál, folyóiratoknál (Magyar Ifjúság, Kurír, Népszabadság, Blikk, Story, Best, Gastroyal, HOT! magazin) is dolgozott. Fellépett a Zeneakadémián, a Magyar Állami Operaházban, a Budapesti Operettszínházban, a Debreceni Csokonai Színházban, a Miskolci Nemzeti Színházban, a Szegedi Nemzeti Színházban, Szolnoki Szigligeti Színházban, a Millenáris Színházban.
1994 óta tagja a Magyar Újságírók Országos Szövetségének. Riportköteteket, ifjúsági regényeket, életmód- és mesekönyveket ír.
2009 novemberétől a budapesti Frankel Leó utcai zsinagóga kántora.
A weblapon olvasható gyerekkönyvek
|
|
Nyulász Péter |
|
2012.10.15. 23:25 |
 Nyulász Péter (1968) történelem-földrajz szakon szerzett diplomát Debrecenben a Kossuth Lajos Tudományegyetemen. Tíz éven át a Magyar Rádió újságíró-riportereként dolgozott, jelenleg az Egyszervolt.hu gyermekkulturális családi portál szerkesztő-szerzője, kommunikációs vezetője.
Zsubatta! című mondókás-verses kötete 2005-ben,
a Miazami – kitalálós versikés könyve 2007-ben jelent meg, mely alapján TV film készült Gárdos Péter rendezésében,
2010-ben Miazmég címmel jelent meg újabb kitalálós versikés kötete. Rendszeresen jelennek meg versei a Dörmögő Dömötörben, 2010. márciusától ő írja Dörmögők kalandjait. (forrás: a Móra Könyvkiadó weblapja)
Verseiből ízelítőt kaphatunk a neten az Egyszervolt.hu Versek rovatából (írd be az oldal keresőmezőjébe a költő nevét és válogathatsz a találatok közül) és a legújabbakat Nyulász Péter blogján olvashatjuk.
Nyulász Péter nemcsak bájos, kerekded versikéin keresztül, hanem "élőben" is azonnal megtalálja a hangot a kicsikkel. Amikor a költögetők verseit rögzíteni ellátogatott a Kálváriaparti Iskolába Gyöngyösre, kihasználtuk az alkalmat, és egy kis könyvbemutató foglalkozásra is felkértük a szerzőt. A Miazmég kötet versikéivel ismerkedtünk - mondogattuk, találgattuk a kitalálós versek megfejtéseit az elsősökkel. A foglalkozás legjobb pillanatai voltak, amikor Nyulász Péter átvette az irányítást és közösen mondókáztak a gyerekekkel.
A weblapon olvasható gyerekkönyvek
|
|
Palásthy Ágnes |
|
2020.04.07. 16:34 |
 „Még egy cserebogárból is tud kedves mesehőst teremteni.”
Név: Palásthy Ágnes
Szül. : Budapest
Foglalkozás: Magyar-angol szakos középiskolai tanár, szabadúszó műfordító, meseíró
Lakhely: Dunántúl
Család: Férj, két felnőtt lány gyermek
Háziállat: változó számú befogadott macskák.
Hobbi: olvasás
Érdeklődés: természet
Önjellemzés: Kíváncsi, jó humorú ember vagyok. Hiszek a hagyományos emberi értékekben, és ezeket jelenítem meg a meséimben. Igényes nyelven humoros, rövid, tanulságos állatmeséket írok ovis-kisiskolás gyerekeknek.
|
|
Paulovkin Boglárka |
|
2015.03.04. 23:18 |
 A Magyar Iparművészeti Egyetemen végzett tervezőgrafikusként, az egyetem alatt már megjelent illusztrált mesekönyve. Tanít rajzot és grafikát, előad és ír illusztrációról, képeskönyvekről, gyerekirodalomról, aminek érzékeny és igen széles műveltségű értelmezője.
Kiállításokat rendez, workshopot szervez, az Illusztrátor Pajtások alapító tagja, az Aranyvackor pályázat, a gyerekirodalom vérfrissítésének legfontosabb terepe szintén az ő nevéhez is köthető, a zsűri állandó illusztrátor tagja. Három gyerek anyukája.
Kiss Ottóval a Csillagszedő Márióért IBBY Év Gyerekkönyve díjat kapott.
A weblapon olvasható gyerekkönyvek
|
|
Pásztohy Panka |
|
2019.02.26. 09:49 |
 Pásztohy Panka fiatal, kortárs illusztrátor és író, akit ma már főképpen gyerekkillusztrátorként emlegetnek. Az Iparművészeti Egyetemen animációt tanult, majd Berg Judittal elkezdte a Panka és Csiribí sorozatot, amelyben olyan komplex világot sikerült létrehozni, hogy az olvasó el is kalandozhat, és kicsit elidőzhet ebben a világban.
Részt vett az Egyszervolt mesegyűjtemény illusztrálásában is, képregényeket rajzol, tagja a GYIÉ-nek, a Gyermekkönyvszerzők és Illusztrátorok Egyesületének.
A weblapon olvasható gyerekkönyvek (írta és rajzolta)
|
|
Ruff Orsolya |
|
2020.04.14. 00:20 |
 Kultúrális újságíró, esszéíró, fordító, gyerekkönyvíró.
Megjelent sorozata: A zöld macska 1-2. (májusra várható a 3. rész). A sorozat első kötetéről a következőket mondta:
"A zöld macska titka eredetileg nem mesekönyvnek indult, hanem egy olyan mesének, amelyet házi használatra szántam. A lányomat szerettem volna meglepni vele a tizedik születésnapjára, de, ahogy az lenni szokott, a napi feladatok elsodortak, és a meglepetés a tervezett időpontra nem készült el.
A meséből talán sosem lett volna könyv, ám egyszer, amikor Csapody Kingával, a Manó Könyvek főszerkesztőjével beszélgettem, szóba került, hogy létezik ez a szöveg. Ő elkérte, tetszett neki, és ezzel a mese elkezdte a maga útját járni.
A történetet egyébként több nagy nekifutásra írtam, vissza-visszatértem a szöveghez, volt, hogy pihentettem. "
A weblapon olvasható gyerekkönyvek
|
|
Simon Réka Zsuzsanna |
|
2012.10.19. 17:50 |
 Végzettsége szerint pszichopedagógus és magyartanár. Az ELTE–PPK Neveléstudományi Doktori Iskolájában szerzett abszolutóriumot. A kisebbségi anyanyelvoktatás kérdései, a nyelvi jogok, nyelvgazdaságtan érdekli, ezen a téren végzi kutatásait. Leginkább az foglalkoztatja, hogyan lehet a nyelvgazdaságtan segítségével életben tartani, revitalizálni egy kisebbségi nyelvet, hogyan lehet meggyőzni egy ország többségét, hogy a kisebbségek anyanyelvoktatására pénzt, energiát fordítson.
2006 óta ír meséket. 2007 óta a kolozsvári Napsugár és Szivárvány gyermeklapok állandó munkatársa. Meséi jelentek meg többek között a Csodaceruza, Szivárvány, Napsugár, Cimbora, Székelyföld, Dörmögő Dömötör stb. oldalain.
2011-től három nyelven (spanyolul, magyarul, katalánul) ír gyermekkönyvajánlókat, interjúkat készít spanyolországi, Dél-amerikai, magyar illusztrátorokkal, írókkal. Jelenleg Lleidában él.
|
|
Szabó Borbála |
|
2020.04.14. 18:27 |
1978-ban, Budapesten született drámaíró, író, dramaturg, műfordító, színész.
Az egyetemen a magyar mellett észt szakot is végzett, majd a Színművészeti Főiskola színháztudomány szakán tanult, majd a Színház- és Filmművészeti Egyetemen drámaírást tanított.
Írt színdarabot, regényt, dolgozott dramaturgként és színészként; készített műfordításokat észt és német nyelvről.
A weblapon olvasható gyerekkönyvek
|
|
Szabó Magda |
|
2012.07.20. 01:42 |
 A kortárs magyar irodalom legjelentősebb alakja 1917-ben született Debrecenben, és 90 évesen hunyt el. Korosztályok sokaságát hódította vissza az igazi irodalomhoz, az olvasáshoz. Regényeiben, verseiben, színdarabjaiban, minden művében tetten érhető a ragaszkodás, a kapcsolódás a szülővárosához, Debrecenhez. Életművének jelentős részét képezik a gyermekeknek, kamaszoknak írott kötetei. Több évtizedes pályáján képes volt megszólítani a legkülönbözőbb nemzedékeket.
A legkisebbek számára befogadható költői világot teremtett a Tündér Lala (1965) című meseregényében, vagy a csintalan kisbárányról szóló verses mesében, a Bárány Boldizsárban (1958). A tizenévesek körében máig népszerű és folyamatosan újra ki is adják három lányregényét, a Mondják meg Zsófikának (1958), az Álarcosbál (1961) és a Születésnap (1962) címűeket. Televíziós sorozatból különösen ismertté vált Abigél című regénye a legolvasottabb kötete.
A weblapon olvasható gyerekkönyvek
|
|
Szabó T. Anna |
|
2015.03.05. 00:36 |
 Kolozsváron született, 1987-ben családjával áttelepült Magyarországra. A gimnáziumot Szombathelyen végezte.
1991-ben Budapesten az Eötvös Loránd Tudományegyetem magyar–angol szakos hallgatója, az Eötvös József Collegium diákja.
1997-ben szerzett tanári és előadói diplomát, majd elvégezte az Angol Reneszánsz és Barokk PhD-programot, doktori fokozatát 2007 tavaszán szerezte meg. Jelenleg Budaörsön él férjével, Dragomán György íróval és két gyermekükkel.
Egyetemi évei alatt kezdett publikálni, több napi- és havilapban, különféle antológiákban rendszeresen közöl verseket, esszéket, novellákat.
Első kötete A madárlépte hó címmel 1995-ben jelent meg a Belvárosi Könyvkiadó gondozásában, ezt követően a Magvető Könyvkiadónál publikálta versesköteteit (Nehézkedés, 1998; Fény, 2002; Rögzített mozgás, 2004; Elhagy, 2006; Villany, 2010).
2008-ban az Osztrák Kulturális Fórum Költőpárok–Dichterpaare című sorozatában jelent meg Helwig Brunner osztrák költővel közös német–magyar kétnyelvű kötete. Író, műfordító (többek között William Shakespeare, James Joyce, Sylvia Plath, W. B. Yeats, John Updike, Stuart Parker, Thomas Middleton, Cliwe Wilmer, Beatrix Potter írásait fordította), dolgozott a Cinema magazinnak, tanári és szerkesztői munkát végzett a British Councilnak, a Magyar Könyv Alapítványnak és a Hungarian Quarterlynek, részt vett a Nyugat, a Szósz és a Lyukasóra című televíziós irodalmi műsorokban, cikkeket, tanulmányokat és kritikákat ír, tíz színdarabja közül nyolcat állítottak színpadra.
A weblapon olvasható gyerekkönyvek
|
|
Szakács Eszter |
|
2015.03.04. 22:48 |
 Költő, ötvös és rajz szakon végzett. A pécsi Egyetemi Könyvtár könyvtárosa a rendszerváltás óta. Számos felnőtteknek szóló verseskönyve, melyeket többek közt a Jelenkor adott ki, három mesekönyv szerzője.
Az ókori mitológia elemeiből, a német, magyar népmesekincs motívumaiból épít újszerű, egyszerre békés és vidám meséket, jellegzetes karaktereket - okos, derék, igazi hétköznapi hős mindegyik, legyen királyfi vagy manóféle.
A weblapon olvasható gyerekkönyvek
|
|
Szegedi Katalin |
|
2015.03.04. 02:37 |
 Kiskorától fogva mindig rajzolt, mindig is művész akart lenni. Előbb Dekoratőr Iskolát végzett, majd felvételt nyert az Iparművészeti Főiskolára. Eredetileg rajzfilmrendező szeretett volna lenni, de az Iparművészeti Főiskola alkalmazott grafika-könyvtervezés szakát végezte. Később aztán nagyon nagy szerencsének fogta fel sorsának ilyen irányú alakulását, és már ekkor könyvillusztrálással foglalkozott.
Néhány hónapig Rómában élt-alkotott, itt az itáliai művészet, a reneszánsz festészet, és a preraffaeliták nagy hatással voltak, ahogy Gulácsy Lajos és Füst Milán író különleges személyisége és titokzatos világa. Dolgozott pályája elején bábtervezőként is, ami szintén hatott illusztrációs világára.
Sajátos, egyedi stílusa rögtön felismerhető, a hagyományos akvarell technikán túl előszeretettel alkalmaz kollázst, fest akrillal és olajjal - de mindig kézzel, aprólékosan! Folyamatosan keresi, gyűjti a régi anyagokat, tárgyakat, amelyek megihletik, és amelyeket beilleszt a kollázsaiba is.
Szegedi Katalin elsősorban kiváló illusztrátor, de jó néhány mesekönyvét saját maga írta-
A weblapon olvasható gyerekkönyvek
|
|
Szepes Mária meséi |
|
2012.07.09. 07:57 |
 "A Pöttyös Panni bölcsője a Móra Kiadóban volt. 41 évig dolgoztam velük. Később az Édesvíz Kiadó jelentette meg, nagy sikerrel.
Azután 2006-ban a nagy múltú Móra Könyvkiadó új kiadással a régieket visszavárta. Természetes, hogy odakerültek eredeti helyükre”.
Az írónő 98. évében így nyilatkozott arról az alkotói tűzfolyamról, amely egész életét áthatotta és a legnagyobb boldogsággal töltötte el:
|
|
Szíjj Ferenc |
|
2018.07.08. 10:07 |
 József Attila-díjas magyar író, költő, műfordító, könyvtáros, szerkesztő.
1977-ben érettségizett a Nagy Lajos Gimnáziumban. Egyetemi tanulmányait a József Attila Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának magyar-német szakán végezte el 1978–1984 között. 1984–1988 között a fővárosi Egyetemi Könyvtár könyvtárosa volt.
1989–1996 között a Nappali ház szerkesztője volt. 1989-90-ben az Eötvös József Gimnáziumban tanított. 1993–2008 között a Magyar Íróválogatott tagja volt.
A weblapon olvasható gyerekkönyvek
|
|
Tamás Zsuzsa |
|
2017.03.05. 09:18 |
 Költő, meseíró.
Magyartanárként szerzett diplomát. Rövid tanári pályafutás után 2006-ban úgy döntött, az irodalommal inkább szabadúszóként foglalkozna: szerkesztője volt a hajléktalanokat segítő Csillagszálló kulturális utcalapnak, létrehozta és vezette a prae.hu általános művészeti portál gyerekrovatát, emellett könyveket szerkesztett, cikkeket, recenziókat, kritikákat írt, és elkezdte publikálni verseit.
Első mesekönyve, a Macskakirálylány az „Év Gyermekkönyve” elismerésben részesült 2014-ben. A Hogyan keletkezett a világ? animációs sorozat forgatókönyvírója.
Két kislány édesanyja.
A weblapon olvasható gyerekkönyvek
|
|
Tarbay Ede |
|
2018.06.29. 14:53 |
 Írói pályája gondolatai tükrében
Tarbay Ede (Budapest, 1932. március 11.) kezdetben az ELTE könyvtár szakán tanult, de egy merész váltással Színház- és Filmművészeti Egyetem dramaturg szakára ment át, amit sikeresen el is végzett. 1954-től ír. Első munkahelye a Miskolci Nemzeti Színház.
1959-1965 között a Magyar Televízió ifjúsági osztálya, aztán az Állami Bábszínház, Budapesti Gyermekszínház dramaturg lesz. Később szabadfoglalkozású író. 1993-tól 2002-ig a Zsámbéki Katolikus Tanítóképző Főiskola óraadó tanár volt.
Legismertebb mesekötete a Varjúdombi mesék:
"Az emberek az idők kezdetétől fogva szerették a meséket. Mesékben regéltek a múltról, mesékbe rejtették gondjukat, bánatukat és reményeiket. Nem csoda hát, hogy a tűzhely mellett a legjobb hely mindig a mesemondót illette meg."
|
|
Tarcsai Szabó Tibor |
|
2012.06.20. 13:31 |
 Íróként a Kistarcsai Kulturális Egyesület irodalmi pályázatán tűnt fel 1998-ban, amelyen 1. díjat nyert Ha elfogynak a mesék című írásával.
Ezt követően vette fel a Tarcsai Szabó Tibor írói nevet, amelyen könyveit és írásait közreadta.
A weblapon olvasható gyerekkönyvek
|
|
Tasnádi Emese |
|
2015.03.04. 22:35 |
 Tasnádi Emese szakmája szerint orvos, ideggyógyász. Két kislányával és szintén orvos férjével Pécsett élnek.
2008-09-ben a család egy évet az angliai Leedsben töltött, ide és innen datálódik Emese mesemondói „előjövetele”.
Azóta díjat nyert az Aranyvackoron és a Literán is.
A weblapon olvasható gyerekkönyvek
|
|
Tasnádi István |
|
2015.03.04. 23:57 |
Költő, drámaíró, színikritikus; a kortárs irodalom egyik kiemelkedő írója, aki költőként kezdte, de első verseskötete után figyelme inkább a drámaírás felé fordult. Számára a színpad és a néző között sokkal közvetlenebb a viszony, mint a költő és olvasója között.
1996-tól a Bárka Színház dramaturgja, majd a Krétakör Színház tagja. Drámáit több színházban játsszák, nagy sikerrel. Legismertebb drámái: Bábelna, Finito, Kokainfutár, Titanic vízirevü, Next, Hazámhazám, Nézőművészeti Főiskola, Malacbefőtt, Paravarieté, Világjobbítók, Közellenség, Phaidra, Magyar a holdon, Tranzit és Fédra Fittnesz.
Már a krétakörös darabjaival is a fiatal felnőttek/kamaszok korosztálya felé is fordult, később (Vidovszky Györggyel) újradefiniálták a kamaszoknak szóló színházat, bevitték a popkultúrát és a kortárs kamaszproblémákat a kőfalak közé (East Balkán, Cyber Cyrano).
A weblapon olvasható gyerekkönyvek
|
|
Tordon Ákos |
|
2018.10.09. 14:19 |
 Tordon Ákos Miklós (1924. szept. 9. Érsekújvár – 2012. július 12. Budapest)
Érsekújvárott született, érettségit a brünni kereskedelmi akadémián szerzett. Tanulmányait a budapesti Iparművészeti Főiskolán folytatta. 1949-től szabadfoglalkozású író, 1988-1991 között a Nők Lapja c. hetilapnál a gyermekrovatot szerkesztette. Főleg gyermekkönyveket, meséket ír, németből és szlovákból fordított.
A 20. század második felének egyik legkiválóbb magyar meseírója volt, gazdag szókinccsel, szép magyarsággal, finom nyelvi humorral kalauzolta olvasóit a gyermeki fantázia világába.
A weblapon olvasható gyerekkönyvek |
|
Tóth Krisztina |
|
2018.05.07. 01:27 |
 Tóth Krisztina az egyik legismertebb és legolvasottabb magyar szerző, munkáját számos irodalmi díjjal ismerték el.
1967-ban született. Szobrászatot, majd irodalmat tanult, egyetemi évei alatt két évet Párizsban töltött. Budapesten él. Francia költészetet fordít, kreatív írást tanít.
Tíz verseskötete és hat prózakötete jelent meg, Akvárium című regénye tavaly a neves német Internationaler Literaturpreis shorlistján szerepelt. Műveit több, mint tíz nyelvre fordították, regényei és novellái olvashatóak többek között német, francia, lengyel, finn, svéd cseh és spanyol nyelven is.
A gyerekirodalomban szokatlan témájú, humoros hangvételű, a tabutémákat könnyedén feldolgozó műveivel hívta fel magára a figyelmet. Az Anyát megoperálták című könyve kisiskolásoknak mondja el, mi is az a daganatos betegség, az Orrfújós mese főszereplője pedig két fika, akik egy orr jobb és bal oldalában laknak. A lány, aki nem beszélt című meséjét saját lányának örökbefogadás-története ihlette.
Világadapter című új verseskötete 2016 júniusában, új mesekönyve Timkó Bíbor illusztrációival 2017 tavaszán jelent meg Felhőmesék címmel.
A Párducpompa című tárcakötetét a 2017-es ünnepi könyvhétre adta ki a Magvető.
A weblapon olvasható gyerekkönyvek
|
|
Turbuly Lilla |
|
2018.07.08. 10:48 |
 Költő, író, kritikus. 1988-ban végzett az ELTE jogi karán. 1990-ben a BTK magyar szakán szerzett diplomát. 2008-ig jogászként dolgozott, illetve tanított, 2008-tól szabadfoglalkozású író és kritikus.
Első novellája 1979-ben jelent meg a Kincskeresőben. Az 1990-es években több novellát és tárcát publikált, részben saját nevén, részben Novai Ágnes néven (Nők Lapja, Élet és Irodalom, Magyar Nemzet, Zalai Hírlap). 2001-től jelentek meg versei, főleg a Holmiban és a Parnasszusban. Arról, ami elmúlik c. versét az MTV bemutatta a Verssor az utcazajban sorozatban.
2006-ban első helyezést ért el a Nők Lapja és a Révai Digitális Kiadó regénypályázatán, első regénye, az Eltévedt hold még ebben az évben megjelent. 2007-ben újabb regényt publikált Üveghold címmel. 2008-ban Szélrosta című verseskötetét a Parnasszus Kiadó jelentette meg, gyermekversei pedig ugyanebben az évben Titkosírás címmel az Artemisz Kiadónál láttak napvilágot. Tagja a Szépírók Társaságának.
A weblapon olvasható gyerekkönyvek
|
|
Vadadi Adrienn |
|
2020.04.03. 18:05 |
 Óvónő, újságíró, két gyereke van: egy nagy, egy kicsi.
2013-ban jelent meg első kötete a Pozsonyi Pagony kiadónál Leszel a barátom? címen, melyben egy óvodai csoport mindennapjaiba kukkanthattak bele az olvasók. Azóta számos óvodásoknak és kisiskolásoknak szóló mesekönyvet írt.
Így mutatja be magát:
"Hogy mit szeretek? – amikor este tízkor ráeszmélek, hogy egyáltalán én is létezem. Addig anyuka, háztartási alkalmazott, óvónő, kutyagazda vagyok. Olyankor nem is tudom, mit szeretek… azt, amit mindenki más: olvasni, írni, moziba járni, kötögetni (csak vicceltem). De a legjobb turistának lenni, mert akkor biztos, hogy éppen nyaralok!"
A weblapon olvasható gyerekkönyvek
|
|
Varga Katalin |
|
2018.07.08. 11:25 |
|
Varga Katalin József Attila díjas író, 1928 márciusában született, 2011-ben hunyt el.
„Négy gyermekem van. Ennek köszönhető végeredményben, hogy gyermekkönyveket is írni kezdtem, mert nem készültem gyermekírónak…” – vallja önmagáról Varga Katalin, a számos népszerű mesekönyv és ifjúsági regény szerzője.
|
|
Varró Dániel |
|
2012.06.30. 13:08 |
 „Kimondok minden mondhatót,
(a fecsegésben annyi báj van),
de bárcsak arra volna mód,
hogy mibenlétem konstatáljam.”
Varró Dániel a fiatal költőgeneráció kiemelkedő alakja, akiért szerteágazó alkotótevékenysége és egyedi humora miatt a kritika és a közönség egyszerre rajong. A formának és a paródiának egyaránt mestere; számos műfajban megmutatta már a tehetségét a hazai közönség előtt: versek, gyermekversek, színdarabok, valamint műfordítások fűződnek a nevéhez.
Munkássága utánozhatatlan stílust, frissességet és modernitást hozott a XXI. század magyar irodalmába.
Varró Dániel 1977. szeptember 11-én született Budapesten. Első verseit 12 éves korában írta. Egyetemre az ELTE-BTK magyar–angol szakára járt.
Versei és műfordításai már fiatal kora óta jelennek meg különböző folyóiratokban és irodalmi újságokban. Önálló kötetei mellett – melyből az elsőt, a Bögre Azúrt 1999-ben adták ki- több könyvnél, mint társszerző közreműködött. A Túl a Maszat-hegyen c. verses meseregénye 2003-ban került az olvasóközönség elé, míg a Szívdesszert 2007-ben.
Gyermekének születése ihlette a negyedik, Akinek a lába hatos – korszerű mondókák kisbabáknak c. kötetét és folytatását, az Akinek a foga kijött - Még korszerűbb mondókák kevésbé kis babáknak címűt 2011-ben. 2016-ban jelentkezett újra önálló felnőtteknek szóló verseskötettel, Mi lett hova? címmel.
A weblapon olvasható gyerekkönyvek
|
|
Vibók Ildi |
|
2020.04.08. 16:59 |
 1970-ben született Gyöngyösön.
A debreceni Kossuth Lajos Tudományi Egyetemen végzett biológus szakon. Családjával, rengeteg egzotikus, meg kevésbé egzotikus állattal él egy nagyon-nagyon apró faluban az erdő szélén.
"Próbálok érdekes dolgokat összeszedni, írni - magunkról, a biológiánkról, genetikánkról, lelkünkről. És berakni fínomságos sütirecepteket a kitartóknak.'.
A weblapon olvasható gyerekkönyvek
|
|
Vig Balázs |
|
2017.06.11. 12:00 |
 1984-ben születtem, és alig negyed évszázaddal később (hű, de soknak tűnik, nem igaz?), mint a legkisebb szegénylegény kopogtattam a Móra Kiadónál, hónom alatt az első mesém kéziratával. Ma is ugyanolyan izgalommal készülök egy-egy újabb könyvem megjelenésére, mint akkor, és boldogsággal tölt el, hogy egyre többen várják velem együtt az új megjelenéseket.
Nagyon fontosnak tartom az olvasókkal való személyes kapcsolattartást, szívesen veszek részt író-olvasó találkozókon, közönségtalálkozókon, dedikálásokon, és nagy becsben tartom a gyerekektől kapott rajzokat, leveleket, kartonpuszikat, plüssbajuszokat. Ha kíváncsi vagy még több mindenre velem kapcsolatban, fotókat, videókat nézegetnél, további bejegyzéseket olvasnál tőlem, vagy szeretnél írni nekem, keress Facebookon, vagy látogass meg a honlapomon.
A weblapon olvasható gyerekkönyvek
|
|
Vörös István |
|
2017.09.24. 16:00 |
 József Attila-díjas költő, prózaíró, kritikus, irodalomtörténész, esszéista, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Nyugati Szláv Nyelvek Tanszékének vezetője. A József Attila Kör, a PEN Club, a Művészeti Alap és Szépírók Társaságának tagja.
1964. szeptember 20-án született Budapesten. Tanulmányait az ELTE Tanárképző Főiskola magyar-történelem szakán kezdi, majd az ELTE magyar-történelem, később magyar-cseh szakos hallgatója. Közben három félévet a prágai Károly Egyetemen, egyet a New York-i Columbia Egyetemen tölt. 1987-90 a Művészeti Alap ösztöndíjasa, 1994-96 az ELTE BTK TMB ösztöndíjasa. 1997-től Pázmány Péter Katolikus Egyetemen tanít magyar és cseh irodalmat, 2004 óta Lackfi János mellett a Kreatív Írás program egyik oktatója.
2006 nyarától ösztöndíjjal egy évet Berlinben tölthetett, aminek több verses- és prózakötet lett az eredménye, többek közt a Tao-tö-king ihlette versciklus, a Saját tao, amely a Vörös István gép vándorévei című kötetben jelent meg. Németül is publikált, illetve Švejk gyóntatója című novelláskötete 2010-ben bolgár nyelven is megjelent.
A weblapon olvasható gyerekkönyvek
|
|
Wéber Anikó |
|
2019.02.16. 13:19 |
 Wéber Anikó vagyok, pedagógus, újságíró, Az osztály vesztese című könyv szerzője. Gyerekkorom óta két szerelmem van: az írás és a tanítás.
Először az öcsémnek találtam ki történeteket vonatokról és a macskák szigetéről, majd az iskolában második osztályban alkottam meg legelső, hibáktól hemzsegő művemet A fogyókúrázó liba címmel.
Azóta nincs megállás, újságíróként dolgozom, és írtam többek között a Babafalva portálra, a Kortárs Online-ra, a Bárka Online-ra.
A weblapon olvasható gyerekkönyvek |
|
Zalán Tibor |
|
2015.03.04. 23:51 |
 Zalán Tibor így ír magáról:
"1954-ben születtem. Abonyban nőttem fel, iskoláimat ugyanitt, Nagykőrösön illetve Szegeden végeztem. Magyar-orosz szakos tanári diplomával rendelkezem.
Az egyetem elvégzése után évekig voltam munkanélküli, majd tanár a Kvassay- és a Semmelweis Szakközépiskolában, a törökbálinti Kísérleti Gimnáziumban illetve az óbudai Zsigmond Líceumban; a Kortárs segédszerkesztője majd versrovatvezetője, a Szivárvány chicagói-budapesti folyóirat társszerkesztője, a Kelet főszerkesztője, a Kortárs Könyvkiadó sorozatszerkesztője.
Dramaturgként dolgoztam a Kolibri Színházban, a zalaegerszegi Griff Bábszínházban; jelenleg a Békés Megyei Jókai Színházban töltöm be ugyanezt a munkakört. Dramaturgiát, drámaelméletet, színház- és drámatörténetet tanítok az Iparművészeti Egyetemen, az egri Eszterházy Főiskolán, a Théba Művészeti Szakiskolában, illetve a békéscsabai Színitanházban. Szemem színe kék, ha boldogtalan vagyok, akkor zöld, és ez elég sűrűn előfordul velem."
Számtalan verseskötet, hangjáték, drámajáték írója. A gyerekszínházban sok éve aktív, mind saját darabokkal, mind pedig klasszikus művek modernizálásával, dramaturgként átírásával foglalkozik, vagy száz előadás magán viseli keze nyomát. Ez az újramondó gesztus jelenik meg a Királylányok könyvében, ahol a népmesei királylányos erények és tulajdonságok jelennek meg kifordított formában, a Rettentő görög vitézben, ami hatalmas nyelvi leleménnyel állítja ironikus, deheroizáló fénybe a görög mitológiai hőst, Thészeuszt.
Ennek megfelelően szinte minden magyar irodalmi és színházi díj birtokosa a József Attila-díjtól az Artisjus díjig. A Rettentő görög vitéz megkapta a Színikritikusok díját, az V. Gyermekszínházi Szemle legjobb gyerekelőadás díját, és az Üveghegy-díjat is.
A weblapon olvasható gyerekkönyvek
|
|
Zágoni Balázs |
|
2020.03.22. 03:18 |
|
 "A gyerekkönyvek úgy keletkeznek, hogy megszületik a gyermek."
1975-ben született Kolozsváron. Itt járt általános és középiskolába, majd a Babeş-Bolyai Tudományegyetem filozófia szakára. Először az éppen induló Krónika országos napilapnak írt kritikákat. 2000 óta kritikát, interjúkat, hosszabb tanulmányokat közöl a Filmtett című erdélyi filmművészeti folyóiratban.
„Zágoni Balázs tud néhány varázsigét, amitől a gyermekolvasó kezébe repül, és akár száz oldalon át ott is marad a könyv.
Meséi tanító mesék a szó legigazabb értelmében: a gyermeket életre, érzékenységre, igényességre, kíváncsiságra tanítja, a szülőt pedig arra, hogy gyermeke friss szemével újként tudjon rácsodálkozni mindenre, ami számára már tegnapi.” (Zsigmond Emese, a Napsugár főszerkesztője)
A weblapon olvasható gyerekkönyvek
|
|
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
ÖSSZES FOGLALKOZÁS
Tovább…
Békés Pál (1956-2010) író, műfordító, drámaíró, a magyar gyermekirodalom egyik megkerülhetetlen szerzője volt. 
Sokoldalú illusztrátor, Budapesten él. Tanulmányait a Képzőművészeti Egyetemen és Angliában végezte.
Író, irodalomtudós, irodalomszervező, szerkesztő. Az Eötvös József Gimnáziumban érettségizett Budapesten. Magyar–orosz–angol szakot végzett az ELTE-n, 2002-ben szerzett PhD fokozatot ugyanott az Általános Irodalomtudomány programban. Tanított az Eötvös József Gimnáziumban, a Miskolci Egyetem Modern Magyar Irodalom Tanszékén, majd a Balassi Bálint Intézet Hungarológia Tanszékének volt a vezetője. 
A kortárs magyar irodalom legjelentősebb alakja 1917-ben született Debrecenben, és 90 évesen hunyt el. Korosztályok sokaságát hódította vissza az igazi irodalomhoz, az olvasáshoz. Regényeiben, verseiben, színdarabjaiban, minden művében tetten érhető a ragaszkodás, a kapcsolódás a szülővárosához, Debrecenhez. Életművének jelentős részét képezik a gyermekeknek, kamaszoknak írott kötetei. Több évtizedes pályáján képes volt megszólítani a legkülönbözőbb nemzedékeket.
Költő, ötvös és rajz szakon végzett. A pécsi Egyetemi Könyvtár könyvtárosa a rendszerváltás óta. Számos felnőtteknek szóló verseskönyve, melyeket többek közt a Jelenkor adott ki, három mesekönyv szerzője.
